Keresés az archívumban

Botrány a Baross Gábor szobrára kiírt pályázat eredményhirdetésekor A vasminiszter 1892-es váratlan halála után szinte azonnal mozgalom indult, hogy az életében nem túl népszerű, 44 évesen elhunyt miniszternek szobrot állítsanak. Azt mindenki érezte, hogy Baross halálával nem egy népszerűséget hajszoló politikust vesztett el az ország, hanem egy Széchenyi Istvánhoz fogható zsenit, aki bárhová nyúlt, ott a veszteséges, nem működő állami vagy állami pénzen fenntartott vízfejű intézményből hatékony, nyereséges és kitűnő szolgáltatást nyújtó szervezet jött létre. Olyan rendszereket tett rendbe pár év alatt, mint a magyar vasúthálózat, a Posta, az állami hajózás.

Ujjé, a Ligetben – 5+1 gyöngyszem a Városliget múltjából A Városliget nagyon fontos szerepet játszik nemcsak a főváros, hanem az egész ország életében is. Amíg a budapestieknek az egyik (ha nem a) legfontosabb és legjelentősebb közparkja, addig az országnak fontos kulturális központ (például a Szépművészeti Múzeum miatt). Továbbá nagyon fontos szerepet játszott a történelemben, mivel itt volt a millenniumi kiállítás központja. Ezek mind-mind rajta hagyták nyomukat a Ligeten. Az alábbiakban összeszedtünk 5+1 olyan helyszínt, amely sajnos már a múlté.

Kultúrtörténeti séták, épületbejárások és dunai hajózások is lesznek a héten Az érdeklődők ingyenesen megismerhetik a főváros történelmi értékeit, épületeit, rejtett érdekességeit az idegenvezetők világnapja alkalmából csütörtöktől vasárnapig.

Felkerült a lófejszobor a budavári Lovardára Már csaknem teljes szépségében láthatjuk a kicsomagolt budavári Lovardát, amelyre a napokban fölkerült a régi sportembléma is: a lófejplasztika.

Budapest ostroma megrázó képeken Az OstROMképek című kiállítás a Várnegyed Galériában egyedülálló módon mutatja be a 1944–1945-ös budapesti ostromot. Korabeli festményeken, rajzokon, fotókon keresztül megrázó kép tárul elénk.

Ilyen is lehetett volna a Szabadság és az Erzsébet híd Akár hatalmas ívhíd is állhatna az Erzsébet híd helyén, míg a Szabadság híd rácsos, konzolos hídja helyett egy lánchíd is összeköthetné Pestet és Budát.

Pillantás Pest-Budára 200 évvel ezelőtt Honlapunkon és Facebook-oldalunkon is Petrich András Pest-Budát ábrázoló rajzát (illetve az abból készült színezett rézmetszetről készült digitalizált fényképet) láthatják nyitóképként. Éppen kétszáz éves. Az évforduló és a kép kötelez: ezúttal ennek eredtünk nyomába.

Egy gyarapodó kor jelentős alkotója: 100 éve hunyt el Senyei Károly szobrász A száz éve elhunyt Senyei Károly szobrászművész nevét kevesen ismerik, pedig korának meghatározó alkotója volt Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János kortársaként. Szobrai megtalálhatók Budapest számos pontján: a Budavári Palota udvarában, a Hősök terén vagy a Vigadó téren.

A főváros ünnepelt festőfejedelme: Benczúr Gyula emlékezete Most 175 éve született Benczúr Gyula festőművész, a XIX. század végi magyar képzőművészeti élet meghatározó személyisége. A magyar főváros világi és szakrális tereiben egyaránt készültek reprezentatív alkotásai. Benczúr festőként, tanárként és közéleti emberként is formálta Budapest művészeti világát.

Így alakultak ki Budapest kikötői A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy kikötőfejlesztési program indul a Dunán. Ismerje most meg velünk ennek kapcsán a Duna-parton épült kikötők történetét.

Februárban döntenek a Közlekedési Múzeum új épületéről Egy hónapon belül eredményt hirdetnek a Közlekedési Múzeum új épületének tervezésére kiírt nemzetközi pályázaton. Az új múzeum az Északi Járműjavító területén épül fel, várhatóan öt év múlva nyitja meg kapuit. Egy új vasúti megállót is terveznek a helyszínre, ahol az 1-es villamosra is lesz átszállási lehetőség.

A korai modern építészet budapesti csodái: 100 éves a Bauhaus Idén ünneplik a Bauhaus alapításának centenáriumát szerte a világon. A stílusnévvé vált Bauhaus Budapest korai modern építészetét is meghatározta.

„S lőn világosság” – gyöngyszemek a fővárosi közvilágítás történetéből Egyre népszerűbbek a régi budapesti fotók, képek, amelyek nemcsak az embereket és az eseményeket, de magát a várost is megörökítették. De észrevesszük-e az egykori pazar épületek oldalában vagy az utcák, terek mentén megbúvó lámpákat? Az alábbiakban bemutatjuk Budapest egykori kandelábereinek színe-javát.

Egy költő, aki rímekkel álmodott – Harminc éve hunyt el Weöres Sándor Weöres Sándor fiatalkora ugyan a Dunántúlhoz kötődik, de a költőnek a magyar főváros lett nemcsak az élettere, de több költeményének ihlető forrása is. Weöres feleségével, Károlyi Amy költőnővel több évtizedet élt Budán. Weöres Sándor szobrai, emlékháza mind a Dunántúlon találhatóak, a fővárosban iskolák viselik a nevét.

Ilyen lesz a Magyar Zene Háza! Kialakult mostanra, mi mindent fog magába foglalni a Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza! Itt vannak a részletek a leendő új intézmény koncepciójáról, kiállításairól, oktatási programjáról – Mozarttól Bartókon át a mai rocksztárokig, popikonokig.

Van-e létjogosultsága az épületszobrászatnak? A budai Várban zajló építkezések kapcsán vetődött fel, hogy kell-e, van-e szerepe és létjogosultsága az épületplasztikának és az épületen elhelyezett szobroknak. Elgondolkodtunk a témán.

Így takarították a havat a régi Budapesten Ismét leesett a hó Budapesten. A hó eltakarítása nehéz munka és hálás beszédtéma egyaránt. A két világháború közötti híradásokból válogattunk részleteket.

Ilyen volt a Városliget a boldog békeidőkben A Városliget kedvelt pihenőhely volt száz évvel ezelőtt is. A békebeli hangulatot felidézik a korabeli képeslapok, a rajtuk látható szobrok és épületek többsége sajnos csak fotókon maradt fenn.

A művészetek mentora: 150 éve született Lyka Károly Lyka Károly kivételesen hosszú élete folyamán meghatározó személyisége lett a magyar művészettörténet-írásnak, miközben több művészgeneráció tanára is volt.

Szentimreváros új szobra – Brenner János emlékezete Budán, a Villányi úti Szent Imre-templom közelében 2018. december 13-án leplezték le Brenner János egész alakos bronzszobrát, Rieger Tibor szobrászművész alkotását.

Járja be Budapest zöld területeit a Zöld Füzettel! A Városi Zöld Füzet a főváros zöld területeire kalauzol, bemutatja a felfedezni való érdekességeket és rejtélyeket.

Az anyag megnemesítése – Gottermayer Nándor könyvkötészete A legnevesebb hazai könyvkötészeti cég, a pesti belvárosban működő Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet idén 140 éve, 1879-ben alakult, és 50 évi sikeres működés után 1929-ben, 70 éve szűnt meg. Az évfordulók és Gottermayer kiemelkedően magas színvonalú tevékenysége miatt érdemes megemlékeznünk a művészről és cége történetéről.

Hogyan került Szent Mihály szobra a Miniszterelnökségre? A pestbuda.hu megtudta: Markolt György szobrászművész készítette azt a Szent Mihály-szobrot, amelyet karácsony előtt pár nappal helyeztek el a Miniszterelnökség Dísz térre néző új épületén, a budai Várban.

A Kálvin téri felüljáró Felüljáró a Kálvin téren? Igen, 50 éve komolyan gondolták, hogy a belvároson keresztül gyorsforgalmi utakat vezessnek át.

Liget Budapest - Jövőre folytatódnak a beruházások Jövőre több beruházás is elkészül a Liget Budapest projekt keretében és elkezdődik egyebek mellett az Új Nemzeti Galéria építése is - mondta el az MTI-nek Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

150 éve született a Csikós-szobor alkotója Mint nemrég beszámoltunk róla, csaknem teljesen elkészült a budavári Lovarda épülete, amely elé hamarosan visszahelyezik a II. világháború után elbontott Csikós-szobrot is. De mit tudunk az alkotóról, a 150 évvel ezelőtt született ifjabb Vastagh Györgyről?

Százötven éve született Foerk Ernő, templomépítészetünk egyik jeles mestere A 2018-as esztendő végén még egy alkotóművészről emlékezzünk meg: 150 évvel ezelőtt született Foerk Ernő építész, aki nemcsak tervezőként alkotott, hanem szobrász, iparművész, oktató, építészeti szakíró és műemlékek helyreállítását vezető szakember is volt.

Egész városrész születhet Csepel és Dél-Pest határán Megszületett a Budapest Déli Városkapu meghívásos nemzetközi tervpályázat eredménye: komplett városrész születhet a Csepel-sziget északi csücske mentén.

Hamarosan megváltozik a Vértanúk tere A közeljövőben kezdődik a Vértanúk terének rehabilitációja, amelynek során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” fogják visszaállítani. Az 1996-ban itt felavatott Nagy Imre-szobrot áthelyezik a Jászai Mari térre, és visszaépítik az 1918–1919-es esztendők – korabeli hírlapi kifejezéssel: a vörös rém – vértanúinak emlékművét.

Kalandorok, templomok és buszok: a Batthyány tér története Felmerült a Batthyány tér átalakításának terve: a Víziváros egyik legfontosabb terének átépítését az I. kerületi önkormányzat polgármestere vetette fel. A Batthyány tér egyvelege egy XX. századi forgalmi csomópontnak és Buda egyik történelmi terének. Ismerje meg a tér történetét!

Ilyenek voltak a régi nagy telek a Városligetben „A hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből” – írja Krúdy Gyula. A régi városligeti telek emlékeivel foglalkozik a Liget Budapest legújabb bejegyzése.

Leeső tantuszok: kilencven éve lehet az utcán telefonálni Budapesten Annak ellenére, hogy a telefonszolgáltatás Budapesten már 1879-ben elindult, az utcai telefonfülkék felállítására egészen 1928-ig kellett várni.

Lövölde, kupleráj, kórház és forradalom: ez a Széna tér története Hamarosan átépítik a Széna teret. Ennek kapcsán egy kicsit körbejártuk a budai Vár alatti tér kalandos történetét.

Felújítják a Bethesda Kórház homlokzatát Az ország legnagyobb hírű gyermekkórházát, a Bethesda Gyermekkórházat a rendszerválást követően kapta vissza a református egyház. A nyolcvanas évekre súlyosan leromlott állapotú épületek rendbetétele közel 25 éve zajlik. Jelenleg a főépület homlokzatát renoválják.

Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.

„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”

Így szólt a zene a régi Városligetben A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a II. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.

Sisi-szobrot állítottak Erzsébetvárosban Erzsébetváros névadójának, Erzsébet királynénak – közismertebb nevén Sisinek – felavatták egész alakos bronzszobrát a Madách téren. R. Törley Mária szobrászművész alkotása eltér a korabeli ábrázolásoktól.

Petri Bernhard angolkertje: így született meg az Orczy-kert elődje A „szabadon hagyott természet” ideája mentén tervezte meg Petri Bernhard tájképi (angol)kertjét a Külső-Józsefvárosban, a későbbi Orczy-kertet is magában foglaló területen. A patakkal, tóval, barlangokkal, üvegházzal kiépített park nyomaiban sem maradt fenn, ám a leírásokból pontosan tájékozódhatunk a 225 éve megkezdett munkákról.

Lugasok, szökőkutak, teraszok: ilyen lett volna a Pálmakert a Gellért-hegyen A Gellért-hegy századfordulós fejlesztése és kiépítése során Hein János, Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc egy pálmakertet tervezett a hegy déli lejtőjére. Az üvegépületekkel és sétatérrel körülvett palota ötlete végül papíron maradt.

Tudta, hogy 80 éves a XI. kerület jelképe? Egy kis tó, amelyben visszatükröződik egy templom. Ismerős a kép? Ez a XI. kerületről a leginkább közismert ábrázolás, amely a városrész logójában is visszaköszön.

Ezek a Tisza István-emlékek Budapesten A száz éve, 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza Istvánra, Magyarország egykori miniszterelnökére emlékezünk. E tragikus évfordulón áttekintjük a mártír politikus tiszteletére a fővárosban készített szobrokat, emléktáblákat. Ünnepélyes felavatásuk a két világháború között, valamint a rendszerváltás után jelzi, hogy vannak olyan korszakok, amikor példaképként tekintenek életére és munkásságára.

Budapesti épületekért osztottak Pro Architectura-díjakat A Palatinus Strand, a vizafogói Szent Márton plébániatemplom és a zugligeti lóvasút-végállomás épületei kapcsán is díjakat osztottak.

Quittner és pesti házai: száz éve halt meg a Gresham-palota tervezője Quittner Zsigmond legismertebb munkája a Gresham-palota, de Budapesten sok más épületet is tervezett. Belvárosi lakóházak, Andrássy úti paloták hirdetik tehetségét, de a Centrál Kávéház vagy a mentőszolgálat Markó utcai épülete is a száz éve elhunyt Quittner tervrajzai szerint készült.

Szecessziós kiállítás nyílt a megújult Ráth György-villában A szecesszió világába látogathatunk a századforduló művészetét bemutató állandó kiállításon, amely a felújított Ráth György-villában, a Városligeti fasorban található. Megcsodálhatjuk a hazai és nemzetközi szecesszió mestereinek műalkotásait, a XIX. századi nagypolgári otthon pazar berendezését.

Két évszázada fejlesztik bizottságok Pestet és Budát 1808 októberében alakult meg az első bizottság Pest fejlesztésére. A bizottságok tevékenységükkel máig meghatározták a főváros fejlődési irányait és klasszikus városképét.

Két Weiss-villát is felújítanak az Andrássy úton Jól tükrözi az impozáns fővárosi ingatlanok sorsát az Andrássy út 116. szám alatti villa története. Az iparmágnás Weiss Manfréd egykori lakóházát 1944-ben a németek szállták meg, később az államé lett, most – az új hotelépítési hullámban – szállodává alakítják át. A szomszédos épületen is már javában zajlik a munka: az egykor ugyancsak Weiss tulajdonában lévő palota a katari nagykövetség székhelye lesz.

Hetvenhat éve tervezik, és harminc éve építik az M0-st Már a negyvenes években megszülettek az első tervek a budapesti körgyűrűre, és harminc éve adták át az M0 autóút első elemét. Azt a szakaszt, amely ma már nem is része a körgyűrűnek.