Keresés az archívumban

A Hajógyári-sziget titokzatos déli része Hogyan néz ki ma a volt Óbudai Hajógyár? Ki léphet a Hajógyári-sziget déli területére? Szabadon bemehetnek-e a régészek a római palotaegyüttes mai területére? Kitartó nyomozásunk megdöbbentő válaszokat eredményezett.
Nyolcvan éve épült a Lánchíd aluljárója, amely a budapestieket elszigetelte a Duna partjától „Szabad az út a pesti rakparton” – hirdette 80 évvel ezelőtt a Nemzeti Újság címe. Nem egy úttorlaszt bontottak el, hanem elkészült a Lánchíd hídfője alatt az új aluljáró.
Megnyílt a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény Szent László Napon átadták az új Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményt. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak.
Nívódíjat kapott a felújított zugligeti lóvasút-végállomás Műemlék-helyreállítás kategóriában a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épülete elnyerte a 2018. évi Építőipari Nívódíjat. A századfordulón épült, svájci stílusú fűrészelt faornamentikával díszített épület rekonstrukciója során sikerült a régit és az újat összehangolni.
130 éves a Fővárosi Nagycirkusz Kiállítással és könyvsorozattal ünnepli fennállásának 130 éves jubileumát az 1889. június 27-én a Városligetben megnyílt, első állandó budapesti cirkusz, a mai Fővárosi Nagycirkusz.
135 éve tervezte Ybl Miklós a városligeti Gloriettet Ma úgy tekintünk a Hősök terére, mint egyfajta nemzeti panteonra, köszönhetően a Millenniumi emlékműnek. Ugyanakkor történelmi nagyjainkat megelőzően a tér közepén egy artézi kút volt, amelyre a magyar neoreneszánsz építészet mesterének, Ybl Miklósnak a munkája, a Gloriett épült.
Magyar múzeum a világ legjobbjai között – A The Times szerint is látni kell a Szépművészeti Múzeum kiállítását A Szépművészeti Múzeum nemrég vásárolt Renoir-festményét bemutató tárlatot az ezen a nyáron feltétlenül megtekintendő kiállítások közé sorolja a The Times. A tekintélyes brit napilap internetes kiadásának cikke szerint az 1903-ban festett Fekvő női akt a budapesti múzeum elmúlt száz évének legértékesebb szerzeménye.
Budapest valójában már 1849-ben létrejött Budapest egyesítésének időpontja közismert, 1873. november 17-től létezik Budapest, amely három város, Pest, Buda és Óbuda összevonásából jött létre. A történelem folyamán másodszor. Első alkalommal ugyanis 24 évvel korábban, 1849-ben született rendelet a városok egyesítéséről.
Platán és gyógyfürdő Kodály Zoltán, Ottlik Géza, Latinovits Zoltán, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Örkény István, Áprily Lajos, Illyés Gyula – és még hosszan folytathatnánk a sort, ki mindenki volt az elmúlt hosszú évtizedekben a Lukács fürdő vendége, sőt törzsvendége. Mind a csodálatos platánok alatt jöttek és mentek, sőt a medence partján lévő platán lombján át látták átszűrődni a napfényt.
Felavatták Széll Kálmán szobrát a róla elnevezett téren A Széll Kálmán téren felállították a tér névadójának, Széll Kálmánnak az egész alakos bronzszobrát, aki a dualizmus korának pénzügyminisztere, kormányfője volt.
Jövő nyáron már Budapesten is fürödhetünk a Dunában A Római-parton, a Szent János utca és a Kossuth Lajos üdülőpart 31. szám közötti Duna-parti területen nyílik meg jövő nyáron a szabadstrand – erről döntöttek a napokban Óbudán. A Dunának ezen a részén kedvezőek az áramlási viszonyok, a sodrás lelassul, az árnyas, fás Duna-part pedig alkalmas pihenőhelyek kialakítására.
Hová lett a Bródy Sándor utca kéményseprője? Józsefváros palotanegyedében, a Bródy Sándor utcában feltűnhet mostanában az arra járóknak valami furcsaság. Az utca legrégebbi lakója elhagyta őrhelyét.
Korok, szobrok, mítoszok: a Hősök tere regényes története (II. rész) Száz év telt el azóta, hogy 1919. május 1-jén a Hősök terén álló Ezredévi emlékmű vörös lepelbe burkolva a világ proletárjait éltette. Folytatjuk a tér regényes történetének bemutatását.
A bulinegyed szívében négyezer négyzetméteres közparkot adtak át A Klauzál tér szomszédságában, a Dob utcából nyíló pihenőkertben Janikovszky Éva meseírónő is szobrot kapott.
Átadták a felújított Holdudvar parkot Óbudán Teljesen átalakult a most átadott, felújított óbudai Holdudvar arculata, stílusa. Fa padlózatú színpadot és teraszokat építettek, fa borítású utcabútorokat helyeztek el a parkban. Több mint ötven új fát ültettek. Az új közösségi tér létrehozása 700 millió forintba került.
Lóvasút a Margit hídon A budapesti tömegközlekedés jelentős eseménye volt, amikor az első lóvasút átdöcögött a Margit hídon. A vasútvonal létesítésével már a híd tervezésénél is számoltak, sőt az is felmerült, hogy a lóvasúttársaságok is szálljanak be az építkezésbe.
Megszépült a Bécsi kapu a Várban Elkészült a Bécsi kapu és a környezetében lévő úttest felújítása. A kapu homlokzata megújult, megerősítették a kapu melletti várfalakat is.
Visszakerült a Rákóczi úti volt Athenaeum-házra Pallasz Athéné szobra A Blaha Lujza térhez közeli, egykori Athenaeum-székház felújítása során visszaépítették a háború után eltűnt városvédő istennő szobrát is.
Barátságosabb lesz a Lövölde tér Augusztusra, a tervezett átadásra a Lövölde téri játszótér és park szebbé, kényelmesebbé, biztonságosabbá és barátságosabbá válik.
Korok, szobrok, mítoszok: a Hősök tere regényes története (I. rész) A rendszerváltás harmincéves évfordulója kapcsán gyakran esik mostanában szó a Hősök teréről. Utánajártunk e nemzeti emlékhely regényes történetének.
A főváros legszebb részein szól a zene A főváros történelmi helyszínein 600 minikoncertet rendeznek nyáron. Új színhelyek is csatlakoztak az idei Zenélő Budapest sorozathoz: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Millenáris park, a budai Vár Hollós kapuja, a Hegyvidéki Kulturális Szalon kávézó-terasza, a Március 15. tér, a Szépművészeti Múzeum, valamint Várkert Bazár Szárazárok színpada.
Átalakul Dél-Buda – Őrmező és Kelenföld felértékelésén dolgoznak Az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult a XI. kerületnek az a része, amelyet az egykori Osztapenko csomópont és a Kelenföldi pályaudvar fog közre. Most ismét hatalmas fejlődés előtt áll a terület: a tervek szerint új városközpontot hoznak itt létre.
Felavatták Brenner János szobrát és parkot is elneveztek róla Csepelen Új parkot avattak Csepelen. A Brenner János parkban felállították a vértanú papnak emléket állító szobrot.
Napelemeket kapott a Palatinus Strandfürdő Befejeződött a Palatinus fürdő energetikai korszerűsítése, az áramigény egy részét napelemekkel biztosítják. A nemrég felújított Palatinus Budapest legnagyobb területű egész évben működő fürdője.
Egy élet a szép kultuszában – 75 éve hunyt el Róth Miksa 1944. június 14-én, 75 évvel ezelőtt hunyt el Róth Miksa, a legjelentősebb magyar üvegfestő és mozaikművész. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő hatalmas munkásságából ezúttal három budapesti munkája megidézésével emlékezünk a mesterre, aki „a szép kultuszában” élte az életét.
Formálódik a nemzet főtere – Már áll a Hültl-féle ház Indul a turistaszezon, ezért felkerekedtünk, hogy megnézzük, mit láthat az arra járó a nemzet főterén sétálva. Készülő emlékműveket, furcsa virágágyakat és száz év után befejeződő építkezést találtunk.
101 év után cserélték ki a méteres vízcsövet a Nagykörúton Huszonöt évvel ezelőtt egy olyan munkába kezdtek a Nagykörúton, amelyet 100 évenként el kell végezni. Kicserélték a vízcsövet.
Házak, sorsok, virágdíszek: Kőrössy Albert Kálmán évtizedei Bizonyára megakadt már a szemük a Népligettel szemben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületén: ragyogó, szecessziós középület! De rácsodálkozhattak a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumra vagy a Városligeti fasor egyik csodaszép villájára is. Lechner Ödön művének tartják a legtöbben őket, pedig nem ő tervezte, hanem a méltatlanul ismeretlen Kőrössy Albert Kálmán.
Szent Margit nevét vette fel a Lehel téri templom előtti park A Lehel téren az Árpád-házi Szent Margit-templom előtti terület új neve Szent Margit tér lett. A négyszögletű kis park zöld felülete megújul, rendezvényterületnek is alkalmas lesz.
Kilencven évvel ezelőtt avatták fel a Magyar Igazság kútját Igazságtalannak tartotta a trianoni békediktátumot a brit sajtómágnás, Lord Rothermere, és 1927-ben írt cikkében a magyarlakta határ menti zónák visszacsatolását javasolta. A hálás magyarság díszkutat állíttatott a tiszteletére, amelyet kilencven évvel ezelőtt avattak fel a Wenckheim-palota (ma fővárosi könyvtár) előtti téren.
Megkezdődött a játékok telepítése az új Nagyjátszótérre a Városligetben Eddig máshol nem alkalmazott okosmegoldások várják szeptembertől a gyerekeket a városligeti Nagyjátszótéren: a csúszdákon láthatjuk a lecsúszás sebességét, a homokozóban pedig az ugrás távolságát, mozgási energia szólaltatja meg a zenét. Egy hatalmas léghajóban háromszintes mászókát alakítanak ki. A tervezők szabad teret engednek a gyerekek alkotóenergiáinak. A Városligetben hét új játszótér épül, ez lesz a legnagyobb és legizgalmasabb.
A Népszigeten gyártották a Hableányt kiemelő Clark Ádám úszódarut Az elsüllyedt Hableányt a Dunából kiemelő Clark Ádám úszódaru a Ganz Hajó- és Darugyárban készült 1980-ban. A magyar gyártmányú daru a dolgos hétköznapokon hidakat épít, hajókat emel ősszel a partra, majd tavasszal vissza a vízre.
A Duna éke – Az eltűnt budai palotasor története Egykor csodálatos paloták sorakoztak a Duna budai oldalán a Lánchídtól délre, az Erzsébet híd felé. A gyönyörű épületeket a II. világháború után elbontották. Cikkünkben az eltűnt budai palotasor nyomába eredünk.
Ligetek, kagylók, óriáscsúszdák – Barangolás a Hajógyári-szigeten Az utóbbi hetekben a sajtó attól volt hangos, hogy a kormány néhány héttel az UNESCO-s szavazás előtt levette a világörökségi státuszra javasolt listáról a római kincseket rejtő Hajógyári-szigetet. A hír kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen természeti és épített örökséget rejt Budapestnek ez az általunk kevéssé ismert része. Felkerekedtünk, és egy meleg nyári délelőttön bebarangoltuk a sziget északi részét.
Kiállítás mutatja be a budapesti fürdők izgalmas világát Milyen volt az élet a budapesti fürdőkben a XX. század folyamán? Milyen híres vendégek fordultak meg a Gellértben, és milyen esetekről mesélnek a fürdőigazgatóknak írt panaszlevelek? Ezeket is megtudhatjuk a Fővárosi Levéltár kamarakiállításából.
Felújítják a Magyar Írószövetség székházát A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezelésébe kerül és megújul a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza.
A modern magyar bútoripar megteremtője – 100 éve hunyt el Thék Endre Kereken 100 éve, 1919. június 8-án hunyt el Thék Endre, a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja, aki a legmagasabb művészi szinten gyakorolta hivatását. Indokolt tehát megemlékezni „a méltóságos asztalos” munkásságáról és közéleti tevékenységéről.
Felállították Nagy Imre szobrát a Jászai Mari téren Tegnap levették a fekete fóliát Nagy Imre szobráról a Jászai Mari téren. A Vértanúk teréről átszállított szobrot restaurálás után állították fel új helyén.
Ötven éve épült az első óbudai panel Ötven évvel ezelőtt készült el az első óbudai, 10 emeletes panelház. Az épület környékén akkor még álltak azok az 1850-es években épült földszintes házak, amelyek a régi Óbudát jellemezték.
Megmerítkezés a zöldben Zöld, zöld, zöld. De mennyiféle zöld! Igazi rácsodálkozással mutatjuk meg Budapest nevezetes zöld területeinek nyomában járva a Soroksári Botanikus Kertet.
Új épületszárnnyal bővült a Budapesti Szent Ferenc Kórház Az első új kórházépület, amelyet az Egészséges Budapestért Program keretében adtak át, a Széher úti Szent Ferenc Kórház 1800 négyzetméteres új szárnya. A kétágyas, fürdőszobás kórtermek mellett családorvosi rendelőket, tornatermet, kápolnát és oktatóközpontot is kialakítottak az épületben.
A jövő Budapestje – Metrót javasolnak az M0-s körgyűrűig, és visszakapnák a gyalogosok a Dunát Az M0-ás autóútig, de legalább a Hungária körgyűrűig kell meghosszabbítani a metrót, hogy mentesíteni lehessen Budapest belvárosát az átmenő forgalomtól. Ez az elképzelés is szerepel a Fővárosi Közgyűlés által a napokban elfogadott előterjesztésben, amely a Duna-partok könnyebb megközelíthetőségét és a kerékpáros közlekedés kiemelt támogatását is előírja. És persze dugódíj is lesz.
Kora Árpád-kori településre bukkantak a régészek az óbudai szeszgyár területén Az óbudai Buszesz, azaz az egykori szeszgyár volt telephelyének feltárásán kora Árpád-kori településre bukkantak a régészek, holott eddig azt hitték, ezt a területet a magyar államalapítást követően egészen a XIX. századi gyárépítésig mezőgazdasági célokra használták.
Az édes Budapest szemlélője – 100 éve halt meg Csáth Géza A szabadkai születésű Csáth Géza író, Kosztolányi Dezső unokatestvére ezer szállal kötődött Budapesthez. Rövid, de rendkívül eseménydús és drámai életében pesti egyetemen tanult, lakott a Ferenc körúton, a József körúton, a Bástya utcában, írásai fővárosi lapokban jelentek meg. Halálának 100. évfordulóján budapesti emlékei között kutakodtunk.
Száz százalékban magyar beruházás a Puskás Ferenc Stadion Az új Puskás Aréna középpontja ugyanazon a ponton lesz, mint a Népstadionban, az elbontott anyagokat beépítették, így a régi létesítmény „tovább él” az újban. A Toronyépületet is megtartották, jövőre nyílik a Puskás Múzeum.
Titkok a föld alatt – A Várhegy gyomrában jártunk Az elsők között látogattunk el a május elején megnyílt Vár-barlangba, hogy a kétórás túra során bejárjuk a világon egyedülálló természeti értéknek számító barlangrendszer jelentős részét. A Várnegyed utcái alatt sétálva lépésről lépésre bontakozott ki előttünk egy különleges föld alatti világ, feltárva több százezer éves titkait.
Renoir festménye visszatért – Megnéztük a Szépművészetiben a Fekvő női aktot A Fekvő női akt 1907 végén már látható volt Budapesten a Nemzeti Szalon tárlatán Renoir tíz másik alkotása mellett. A kép most végleg visszatért, mert sikerült megvásárolni a Szépművészeti Múzeum számára.
Modellértékűnek nevezte a Városliget fejlesztését a japán sztárépítész A Liget Budapest projekt erős modellként működhet a jövő urbanisztikai fejlesztései számára – mondta a Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú, aki Budapestre érkezett, hogy a folyamatban lévő építkezést megtekintse.
Epreskert: bárka a kőtengerben Milyen a szép park? Rendezett, szép, koros növényekkel tarkított, átlátható. Vagy éppen nem ilyen: kusza, folyton megújuló, házak közé ékelődő, dzsungelszerű. Az Epreskert, e felejthetetlen hely az utóbbi – Budapest nevezetes zöldterületeinek nyomában járva ezt fedeztük fel.
Megvásárolja a főváros a Rác fürdőt és a mellette lévő hotelt – Őszre tervezik a nyitást A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén megszavazta, hogy az önkormányzat közel 7,5 milliárd forintot fizethet a Rác fürdő és a mellette épült hotel tulajdonjogáért a folyamatban lévő felszámolási eljárás során.