Buda

A régészeti csudák országa – A világ ismét Budapestre figyel Közel 150 évvel ezelőtt Rómer Flóris, a magyar régészet atyja és Pulszky Ferenc múzeumigazgató vezetésével egy hatalmas régészeti kongresszust tartottak Budapesten. Idén, 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között ismét Budapesten a világ archeológusainak szeme, miután több mint hatvan országból mintegy 2100 szakember részvételével itt rendezik meg az Európai Régészek Szövetségének 28. találkozóját. Ez alkalomból egy kiállítás is nyílt „A régészeti csudák országa – országimázs 1876” címmel a Nemzeti Múzeum kerítésén, mely Budapest régészeti múltját és világhírét mutatja be.

Tehervonatok a Margit körúton – A gyárakat szolgálta ki a bel-budai vasút Gőzmozdony vontatta teherszállító szerelvények a Margit körúton? Ma ez igen furcsán hangzik, holott az 1990-es évek közepéig volt itt teherforgalom. Ez az iparvágány eredetileg egészen a Filatorigátig tartott, és 1892. szeptember 1-jén adták át, jobb parti körvasút néven.

Séta a kutak mentén – Végiglátogattuk a budai Vár 5 megújult szökőkútját Míg néhány éve a Budavári Palota környékén egyedül a Mátyás kútja működött, a palota környezetét ma már 5 szökőkút díszíti. A felújított és újraalkotott díszkutak és az őket övező parkok nemcsak a budai Vár fénykorába röpítenek vissza bennünket, de a nyári melegben kellemesen hűsítik is a környezetüket, sétára csábítva a látogatót.

Egy elfeledett foglalkozás: vízárusok Pest és Buda utcáin A víz alapvető létszükséglete az életnek, így jelentősége kiemelten fontos volt minden korban. Ma már természetes, hogy a csapból folyik a víz, de régen ez nem így volt, a vizet is árusok hordták a házakhoz, hogy mosni, főzni, tisztálkodni, és ami a legfontosabb, inni tudjanak az emberek. A XIX. században Pest és Buda jelentős fejlődésnek indult, az igényeket a helyi kutak és források már nem tudták teljesen kielégíteni, így megjelentek a vízárusok, akik pénzért mérték a portékájukat.

Az MNB ingatlankezelőjéhez került a lebontott Burg Hotel telke A Szentháromság téri egykori Diplomataházat 2022 elején bontották le, a helyén egy új konferencia-központ fog épülni, amelynek a látványterveit már korábban bemutatták. A telek a közelmúltban az MNB ingatlankezelőjéhez került.

Amikor még jegesemberek járták Pest és Buda utcáit Tombol a kánikula Budapest utcáin, és egyre forróbb napok köszöntenek ránk. E szokatlanul meleg időszakban minduntalan a felfrissülés lehetőségeire gondolunk, na és a hűtésre, a jég jótékony hatására. A múlt században a budapesti utcák egyik jellegzetes figurája volt a jegesember, aki az élelmiszerek hűtéséhez, a jégvermek feltöltéséhez szállította, és igény szerinti méretre darabolta a hatalmas jégtömböket. Jóval az első hűtőszekrények megjelenése után, még az 1950–1960-as években is járták a jegesek Pest és Buda utcáit, miként ezt a korabeli fényképek is tanúsítják.

A városegyesítés előtt kezdték meg a Margit híd építését – 150 éve indult a cölöpözés Pest és Buda második hídja volt a Margit híd, amelynek építését 150 éve, 1872. augusztus 1-jén kezdték meg, még a városegyesítés előtt. Sokan bírálták a kijelölt helyszínt, de a kormány úgy döntött, hogy az új dunai átkelőnek csatlakoznia kell a tervezett Nagykörúthoz, és azon keresztül a Sugárúthoz. A hidat egy francia mérnök tervezte, és az általa alapított francia cég építette, négy év alatt készült el.

Amikor a török szultán Pesten és Budán járt A török szultán érkezett Pest-Budára 1867 nyarán. Az egynapos látogatás alkalmából a pestiek népünnepélyt szerveztek, 72 ágyúlövéssel üdvözölték a vendéget. Abdul-Aziz pasa mindössze pár órát tartózkodott itt, járt a Várban a királyi palotában, és a programjába egy pesti sétakocsikázás is belefért, majd ugyanúgy, ahogy érkezett, hajón elutazott.

Vonattal Pestre és Budára – A kiegyezésig csak magánvasutak működtek az országban Ma természetes, hogy felülünk a vonatra vagy repülőre, és a világ bármely pontjára eljuthatunk Budapestről. Másfél évszázaddal ezelőtt azonban ez még egész máshogy volt. Nézzük meg, hogy 155 évvel ezelőtt, a kiegyezés évében hova tudott elutazni valaki Pestről vagy Budáról vonattal!

Hébé kioszkja: így hívták az első pesti szabadtéri fagylaldát Budapesten régi hagyománya van a fagylaltkészítésnek. Már a török uralom idején is készítettek gyümölcslevekből jeges italt a keleti árusok, majd az északolasz bevándorlók kezdtek fagylaltszerű édességet készíteni a XVIII. században Budán és Pesten. Azonban a mai fagylalt igazi diadalútja Fischer Péter cukrász nevéhez köthető Budapesten, aki 180 évvel ezelőtt nyitotta meg híres kioszkját a mai Vörösmarty téren.

Százötven éve indult el az első propeller Pest és Buda között – Sokan közlekedtek hajóval a fővárosban a XIX. században Budapesten egykor nagyon élénk átkelőhajózás volt. A Lánchíd, majd a később felépülő többi híd nem tudott minden igényt kielégíteni, ezért lehetett sikeres vállalkozás az átkelőhajók üzemeltetése. A nagy Dunagőzhajózási Társaság mellett 1872-ben egy új vállalkozás jelent meg új típusú hajókkal, a csavargőzösökkel, akkori közkeletű nevükön propellerekkel.

Az első omnibusz Pesten 190 éve indult el – Közel száz évig közlekedtek a ló vontatta kocsik a főváros útjain Az első omnibusz, azaz társaskocsi 1832. július 1-jén indult el Pesten. Két kávéházat kötött össze, az egyik a Városligetben, a másik a Belvárosban állt, a vállalkozás fő célja a városligeti kávéház forgalmának növelése volt. Az omnibuszok közel száz évig voltak a budapesti utcakép részei.

Az első „modern Déli” 60 éve épült, de ma már nem láthatjuk A Déli pályaudvar 1861 óta szolgálja a vasúti forgalmat. Megnyitása óta a mostani már a harmadik állomásépülete. A legérdekesebb valószínűleg a második épület volt, amelyet 60 évvel ezelőtt, 1962-ben adtak át, és amely alig 13 évig állt eredeti formájában. Ez első „modern Déli”-re emlékezünk.

Kilencvenöt éve dőlt ki a Normafa – Évtizedeken át próbálták megmenteni A budai túrázók 95 évvel ezelőtt meglepve tapasztalták a Svábhegyen, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnt a kedvenc, évszázados fájuk. A kirándulóhely a Normafának nevezett bükkfa nélkül 1927. június 19-től már nem volt ugyanaz, mint korábban.

Aki naggyá tette a Ganz-gyárat – 115 éve hunyt el Mechwart András Épp 115 éve hunyt el Mechwart András, aki egy pár száz fős vállalkozásból hozta létre a magyar ipart évtizedekre meghatározó vállalatóriást, a Ganz-gyárat. Eredetileg a törzsgyár Budán, a mai Bem József utca és a Ganz utca közötti területen feküdt, innen terjeszkedett a Kacsa utcába, a Fény utcába, majd pesti telephelyeire. A gyár emlékét ma a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény őrzi a Bem József utca 20. szám alatt, a gyárat felvirágoztató Mechwart András előtt pedig a róla elnevezett II. kerületi térrel és az itt látható mellszoborral tiszteleg az utókor.

Amikor magyar neveket kaptak a budai dombok – 175 éve volt a dűlőkeresztelő Tudják, hogy hol található Budán a Burgerberg vagy a Feldhut, esetleg a Reiche Reid? Sőt vélhetően, ha azt mondják, hogy el kell utazni Dreihotterbe, akkor senki nem arra gondol, hogy a 21-es buszra szálljon fel. A budai városrészek ma szép, hangzatos és néha ősinek hangzó magyar neveket viselnek, ám ez csupán 1847-től van így, amikor egy csapásra szinte minden budai területet átneveztek. Ez volt a híres dűlőkeresztelő.

Kilencven éve helyezték el az első 0-s kilométerkövet a Clark Ádám téren Minden út a Lánchídhoz vezet. Ez a mondás annyiban igaz, hogy a Budapestről induló főutak kilométerben számított hosszát innen, a Lánchídtól, pontosabban a budai oldalon lévő Clark Ádám tértől mérik. Ennek jelzésére 90 évvel ezelőtt, 1932. május 7-én avatták fel itt az első 0-s kilométerkövet.

Hatvan évvel ezelőtt is válaszút előtt állt Budapest – A főváros közlekedése az 1960-as években Budapest közlekedése 60 évvel ezelőtt is válaszút előtt állt. A szakemberek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mennyire kell fejleszteni az addigra elavult tömegközlekedési hálózatot, hogyan kell a várost felkészíteni a várható autóforgalomra. E döntések meghozatalát tanulmányok is segítették. Egy 60 éve megjelent munka alapján mutatjuk be Budapest akkori közlekedési dilemmáit.

Kié a Duna-part? – A pesti és budai rakpartok funkciója az elmúlt kétszáz évben Mire valók a rakpartok, miért alakultak ki, hogyan használták őket a múltban? Kié a Duna-part, kit illet meg a használat joga? Mindezek a kérdések azért időszerűek, mert napvilágot látott az az elképzelés, hogy a pesti rakpartot a Lánchíd és az Erzsébet híd között végleg lezárják az autósok előtt.

Magyar hajóval Pestről Párizsba – Széchenyi Ödön különleges utazása az 1867-es világkiállításra Hajóval elérni Nyugat-Európát: nagy álma volt ez a pesti kereskedelemnek a XIX. században. Azonban a Duna kelet felé folyt, és hiába jártak rajta gőzhajók, azok Nyugat-Európát nem érték el. Ezen akart változtatni Széchenyi Ödön, aki elsőként hajózott belvízi utakon Pestről Párizsba.

Budapest csatornázásáról 135 évvel ezelőtt döntöttek Budapest közállapotai a XIX. században sok területen hagytak kívánnivalót maguk után. A zsúfolt, gyorsan növekvő városban magas volt a halandóság, több alkalommal pusztítottak járványok. A gondot nemcsak az elképesztő zsúfoltság okozta, hanem a hiányos köztisztasági rendelkezések, például a csatornázás elégtelen volta.

Ötven évvel ezelőtt történt: súlyos vízhiány Budapesten A mostani aszályhoz hasonlóan ötven éve is jelentős vízhiány sújtotta Magyarországot és benne Budapestet, amelyet tovább súlyosbított az elöregedett vízvezeték-hálózat és a rendszeres csőtörések is. A helyzet 1971–1972-ben annyira kritikus volt, hogy az ipari üzemek vízfogyasztását korlátozták, és a lakosság is megérezte a vízhiányt, sok helyen ugyanis nem folyt víz a csapokból, így egy ideig lajtos kocsikkal kellett biztosítani a vízellátást.

Szecessziós budai házban nyílt meg az Egyszülős Központ Egy szép szecessziós házban, egy egykori bankfiók földszinti irodáinak helyén alakították ki az új budai Egyszülős Központot. A családokat segítő intézmény hétfőn nyitotta meg kapuit a XII. kerületi Magyar jakobinusok terén.

245 éve dőlt el, hogy Budára költözik az ország legrégebb óta működő egyeteme Hazánk legrégebb óta működő egyeteme, a mai ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődje Nagyszombatban kezdte meg a működését 1635-ben. Költöztetését Mária Terézia határozta el, s bár felmerült, hogy a pesti Invalidus-palotában, a mai Központi Városháza épületében helyezik el, végül 1777-ben Budára, a Várba költözött.

A háború után csak a Lánchíd budai oldalán maradtak meg a főnemesi címerek A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.

A szervezet, amelynek a Lánchidat köszönhetjük: 190 éve alakult meg a Hídegylet Közel ötven évig csak meddő tervek születtek a Pest és Buda közötti állandó híd megépítésére. Az elképzelések nemcsak műszaki okból buktak el, hanem azért is, mert se pénzügyi, se politikai támogatást nem sikerült szerezni a nagyszabású munkára. Ezt a reménytelennek tűnő helyzetet változtatta meg az éppen 190 évvel ezelőtt megalakult civil szervezet, a Hídegylet, amelynek köszönhetően végül felépülhetett a főváros első állandó Duna-hídja, a Lánchíd.

Húsz éve adták át a Lehel Csarnok épületét A nagy múltú, több mint százéves Lehel téri piac helyén húsz évvel ezelőtt adták át a Lehel Csarnok épületét. A hatalmas, több mint háromszáz üzlethelyiséget magában foglaló ötemeletes csarnok megítélése a mai napig nagyon megosztó. A sokak által csak kofahajónak nevezett, posztmodern stílusban épült csarnokban naponta több ezer ember vásárol. Hogy lehet az, hogy bár már az 1900-as években is csarnokot akartak tervezni ide, mégis egészen a 2000-es évekig kellett várni erre? Ennek jártunk utána.

Hetven éve mutatkozott be az Ikarus 60 troli Az 1950-es években kényszerűségből kezdték el gyártani azokat a magyar gyártású szóló, azaz nem csuklós trolibuszokat, amelyek az 1970-es évek közepéig közlekedtek. Ugyan szovjet technikát alkalmaztak, de a karosszéria ugyanaz volt, mint az akkor megjelenő Ikarus 60-as buszé. Az első Ikarus 60T, azaz troli 70 éve mutatkozott be a budapesti nagyközönségnek.

115 éve indult el a villamos a Várkert rakparton A villamos pályája a Lánchídnál alagútban, a föld alatt kerüli meg a budai hídfőt. Építésekor azonban a vonalvezetésről 9 évig vitatkozott a fővárosi tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, nehezen tudták eldönteni, hogy a felső vagy az alsó rakparton vezessék-e el a villamost. Végül csak sikerült lezárni a vitát, így 115 éve, 1907-ben elindulhatott a villamosközlekedés a Lánchídtól délre.