A budavári Hilton szállót 45 éve, szilveszter napján adták át

A cikk angolnyelvű változata: The Hilton Hotel in Budavár was handed over on New Year's Eve 45 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. december 31. 19:30

A 45 évvel ezelőtt átadott Hilton szálló a város egykori legszebb barokk műemléke, a második világháborúban megsérült jezsuita kollégium helyére épült. A régi épületnek csupán a Hess András tér felé eső nyugati fala maradt meg. Vannak, akik szerint a modern épületet sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások úgy vélik, hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás templom és a Halászbástya harmonikus látképét.

A II. világháborús pusztítás után a Várban meglehetősen felemás módon történt a helyreállítás. A megmenthető, de ideológiailag nem megfelelő épületeket elbontották vagy megcsonkították, a királyi palotát teljesen kifordították önmagából, a foghíjtelkekre pedig modern épületeket emeltek.

A jezsuita kollégium épülete a XIX. század végén (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet  HU.BFL.XV.19.d.1.08.125)

Az egyik ilyen modern épület a jezsuita kollégium és iskola romjait, megmaradt szárnyát magába foglaló, és a még korábbi épületek maradványaira épülő, 1976. december 31-én átadott Hilton szálloda. Annak ellenére, hogy a Várat a háború után a szocializmus az épületek szintjén is megpróbálta „megtisztítani” a rendszeridegen gondolatoktól, mégis beengedték ide az ősellenség, az Egyesült Államok egyik kapitalista jelképét, a Hilton szállodát.

Ennek oka az ország sajátos gazdasági helyzetéből fakadt, ugyanis az 1970-es években a szocialista gazdaságpolitikát csak nyugati kölcsönökkel és nyugati valutával lehetett életben tartani. Ezért a rendszer mindent elkövetett, hogy Nyugaton egyre szalonképesebbé váljon, ami hozzájárult nemcsak a kölcsönök sikeres felvételéhez, hanem a turizmus fellendítéséhez is. Az egyik legjobb keményvaluta-forrás pedig a nyugati turista volt.

A jezsuita kollégium sérült épülete1954-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 170508)

A területen a török időkig a domonkos rend kolostora és temploma állt, amelyet a török kiűzése után egy barokk jezsuita kollégium- és iskolaépület váltott fel. A XVIII. század végétől világi, leginkább kormányzati célokra használták az épületet, hiszen a magyar jezsuitákat II. József feloszlatta. A háború után a leromlott épületet elkerítették, a kiégett, félig leomlott egykori jezsuita kollégium hasznosítására évtizedekig nem volt valódi elképzelés, bár felmerült, hogy általános iskola épüljön ide, de ezt elvetették, és gyakorlatilag 25 évig nem történt itt semmi.

Az 1960-as évek végén azonban jött a nagy ötlet, szállodát kell ide építeni, hiszen a kilátás elsőrangú és a környezet is mesés.

A szálló nem sokkal átadása után, 1979-ben (Fotó: Fortepan, ETH Zürich) 

A szállodaépítésben az amerikai Hilton Corporation volt partner. Egyfajta franchise megoldást alkalmaztak, azaz a magyar Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat építette fel a szállodát a Magyar Nemzeti Bank kölcsönéből, magyar tervezők tervei alapján, magyar anyagokból, de a Hilton előírásai szerint. (A szálló a mai napig a Danubius Zrt. tulajdona.) A magyar vállalat működtette a hotelt, az amerikai partner az amerikai vendégeket biztosította a szállásdíj bizonyos jutalékáért, azaz a Hiltont elsősorban az idelátogató amerikai turistákra alapozták. Az amerikaiakat csak a szállás után illette meg a jutalék, az egyéb szolgáltatások – a bárok, az éttermek forgalma – után viszont nem.

A terveket a Középülettervező Vállalatnál Pintér Béla és csapata készítette, az építkezést pedig régészeti feltárás előzte meg. Amit tudtak, az új épületben bemutattak az egykori itt állt épületekből, így például a szálló belső terei által közrefogva ma is látogatható a Dominikánus udvar.

A Dominikánus udvar 1977-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 195172)

Az épület az egykori jezsuita kollégiumnak csak a nyugati falát foglalja magába, a többi részét újonnan építették. Magyar anyagokból készült, benne rengeteg előre gyártott panelelemből – ezek nem házgyári, hanem ide tervezett, csak előre legyártott egyedi elemek voltak – 1 milliárd 222 millió forintból készült el 1976-ra a 323 szobás szálló, amiből 23 lakosztály volt. A szállóban egyszerre 647 turista szállhatott meg.

A Hilton modern épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Milyen áron tölthettek itt az időt a pénzes turisták? Ugyan a Hilton luxusszállónak épült, de a többi Hiltonhoz képest meglehetősen olcsó volt. Míg a Várban az egyágyas szobáért 44 dollárt kértek, ugyanezért a párizsi Hiltonban 80,5 dollárt kellett fizetni, de a budapestinél drágább volt – ha nem is ennyivel – szinte minden nyugat-európai Hilton. A magyar pénztárcáknak ez igencsak borsos volt, hiszen átszámolva akkor egy éjszaka a legolcsóbb szobában 941 forint volt, azaz az akkori havi bruttó átlagkereset egyharmada. Úgy számoltak, hogy a beruházás 10 év alatt megtérül, és évi 8,6 millió dollárnyi keményvalutát hoz az államkasszának. 

A Hilton szolgáltatásairól a Világgazdaság című lap így írt 1976. december 30-án, azaz egy nappal az átadás elött:

„Éttermeiben, eszpresszóiban, bárjaiban egy időben 750 vendéget tudnak kiszolgálni, tehát nemcsak a hotel lakóit, hanem a Halászbástyát, a Mátyás templomot és környékét megtekintő turistákat is várják. Ezenkívül hét különterem, 600 főt befogadó úgynevezett bálterem van a Hiltonban, ahol rendezvényeket, kisebb kongresszusokat lehet szervezni. Emellett különböző pavilonok, női divatüzlet, virágüzlet, mosoda, garázs stb. áll a vendégek rendelkezésére.”

Az új szálloda a kor színvonalán épült, igaz, a tömegével megpróbált igazodni a környező épületekhez. A korabeli hivatalos sajtó ugyan azt írta róla, hogy „páratlan építészeti bravúrral sikerült belekomponálni a vári sziluettbe” (Budapest folyóirat, 1979. szeptember), de már építésekor is többet vitatták a létjogosultságát.

A Budavári séták – Házak, terek egykor és most című kötetben azt olvashatjuk róla: „A modern architektúra megidéz gótikus elemeket is, a tetőtérnél látható visszaugratás a támpilléreket idézi, és a nagy felület nyomasztó hatását jól oldják a hosszú, színes ablakok. Ma mégis egyike a legelutasítottabb budavári épületeknek: a környezetbe nem illő hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás templom és a Halászbástya harmonikus látképét.”

A Hilton valóban megváltoztatta a Vár képét, illetve a budapesti látképet is, hiszen a modern épület a pesti Duna-partról is jól látható, és immár 45 éve része a városképnek.

Nyitókép: A Hilton szálló régi és új szárnya napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A képen is látható, hogy a régi épület helyreállítható állapotban megvolt. A Hilton épülete idegen a Vártól. Egy modern épület az egészen más, mint a régiek.


https://epiteszforum.hu/szallo..

Ha a belsőt tereket nem is, de az épület külső megjelenését az eredeti állapot szerint minden bizonnyal helyre lehetett volna állítani. Kár érte, de "örömteli", hogy legalább a Hess András téri homlokzatot méltóztattak meghagyni.

Válaszok:
Kristoffff | 2022. január 6. 11:29

Remelem, egyszer az ujjaepitesi laz a Hiltont is eleri, bar nem valoszinu.


"a szocialista gazdaságpolitikát csak nyugati kölcsönökkel és nyugati valutával lehetett életben tartani"
Na ez a tipikusan elterjedt tévhit, amit a nép egyszerű gyermekei is meg tudnak érteni. Valójában nem igaz az, hogy azért lett Magyarországnak magas külföldi adósságállománya a rendszerváltásra, mert a keleti blokkon belüli relatív jólétet külföldi hitelekkel finanszírozták. Már kiszámolták, hogy a külföldi adósság csak 10%-a származott ebből. A magyar gazdaság 90%-ban kitermelte azt a "jólétet". Az államadósság a 80-as években szaladt el, nagyrészt a borzasztóan rossz (és részben nagyon balszerencsés) devizaügyletek miatt, amiben kulcsszerepe volt az MNB-ben Fekete Jánosnak az MNB devizagazdálkodási főosztály vezetőjének. Fekte János elvileg jó szakember volt, de ezt iszonyúan elrontotta, hatalmas pénzekért vett ilyen-olyan nyugati devizákat rosszkor és eladott rosszkor, amiből hatalmas devizaadóssága lett az országnak.
A rendszerváltás után pedig mivel rengetegen borzasztóan elszegényedtek, ezt a mesét kellett beadnia népnek, hogy most azért ilyen rossz, mert most isszuk meg annak a levét, hogy korábban jobb volt, mert azt külföldi hitelekkel tartották fenn és ezért magas az államadósság. Ezt az egyszerű ember is megértette, pedig ez csak 10%-ban volt az ok.

Válaszok:
Sándor | 2022. január 14. 14:08

Bár ez nem tartozik ide, de amit leírtál tény. A nagyösszegű kölcsönök valahogy nem maradtak itt minálunk, nekünk csak a visszafizetés gondja maradt meg..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó