Húsz éve adták át a Lehel Csarnok épületét

A cikk angol nyelvű változata: The Lehel Market Hall building was handed over 20 years ago

Írta: Földváry Gergely

2022. február 8. 9:30

A nagy múltú, több mint százéves Lehel téri piac helyén húsz évvel ezelőtt adták át a Lehel Csarnok épületét. A hatalmas, több mint háromszáz üzlethelyiséget magában foglaló ötemeletes csarnok megítélése a mai napig nagyon megosztó. A sokak által csak kofahajónak nevezett, posztmodern stílusban épült csarnokban naponta több ezer ember vásárol. Hogy lehet az, hogy bár már az 1900-as években is csarnokot akartak tervezni ide, mégis egészen a 2000-es évekig kellett várni erre? Ennek jártunk utána.

Habár a Lehel Csarnok most ünnepli 20. évfordulóját, a helyén már az 1890-es évek végén is piac működött. A piac elődje a mai Lehel téri templom helyén, a Ferdinánd híd és a Váci út közötti háromszög alakú területen működött.


Az ifj. Rajk László által tervezett Lehel Csarnok napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha még jobban vissza akarunk menni a múltba, akkor a piac helyén a kezdetekben egy híres temető volt, amit „Régi váczi temető”-nek neveztek. Sok beszámoló szerint Pest-Buda egyik legszebb temetője volt ez, amit azonban az 1890-es évekre felszámoltak. A helyén nagy tér alakult ki, ahol hamar elterjedtek az árusok, akik itt kezdték el árulni a portékáikat.


Egy 1873-as térkép, amin látható, hogy a Lehel tér helyén egykor temető állt (Forrás: Hungaricana/Mapire.eu)

A nagy forgalmú Váci út és a közelben álló vámház épülete miatt hamar igen kedvelt árusítóhely lett az akkor még Ferdinánd tér névvel működő terület, így már 1903-ban felmerült, hogy fontos lenne egy nagyobb fedett csarnok a nyílt piac helyére.


Egy 1937-es térképen látható, hogy miután megépült 1933-ban az egykori piac helyén az Árpád-házi Szent Margit-templom, a piac feljebb költözött, ahol most a Lehel Csarnok áll (Forrás: Hungaricana/Mapire.eu)

A tervekből azonban nem lett semmi, mint ahogy az 1930-as években is tervben volt egy csarnok építése, ehelyett 1931-ban az árusok heves tüntetései ellenére elkezdődött az Árpád-házi Szent Margit-templom építése az akkori piac helyén. A templom miatt a piac odébb költözött a mostani Lehel Csarnok helyére.


Egy 1944-es légi fotó, amin jól látható a fabódékból álló nyílt piac és a templom is (Forrás: Hungaricana/Mapire.eu)


A Lehel (akkori Ferdinánd) téri piac 1942-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 25379)

A piacon fabódékat alakítottak ki, de az 1950-as évek végére a hely egészségügyileg igencsak leromlott, amit számos újság is megírt. A Magyar Nemzet 1959. július 18-i száma így számolt be az akkor már Élmunkás térnek nevezett piacról. „Az Élmunkás-téri piacon tartott villámlátogatásunk lesújtó eredménnyel járt. Ez a piac megérett a lebontásra. A korszerűtlen bódékról kívül-belül mállik a vakolat, az ős­termelők asztalán takaratlanul hever a túró, piszkos a vízcsap környéke, rengeteg a légy. A földesárut, hagymát, burgonyát árusító őstermelő eladóhelye körül rothadt alma, poshadt paradicsom hever, papírhulladék társaságában. A Közért 13 391-es árudájában belsőségeket árusítanak, az áruda előtt poshadt víz, maga az árusító bódé gyanús szürke falával áhítozik meszelés után. A földművesszövetkezetek 94-es árusítóhelyén a felszeletelt tarja, karaj, császárhús a nagy hőségben órák alatt elszíneződik, üvegfal csak a pult egyik részén védi az árut. A közegészségügyi szakember szerint az Élmunkás-téri piacon tapasztaltak nem mutatják a valódi helyzetet, mert más piacokon és csarnokokban jóval eredményesebb volt az egészségügyi felvilágosító munka, amellett az adottságok is jobbak, mint itt.”


​A Lehel (akkori Élmunkás) téri piac 1956-ban, háttérben a templom (Fotó: Fortepan/Képszám: 26873)

Később, az 1960-as években megújították a piacot, és a régi fabódék helyére kőből készült pavilonok épültek, de a piac legismertebb képe az 1970-es évekre épült ki, ami egészen az 1990-es évekig megmaradt. Ekkor több felújítást és egészségügyi fertőtlenítést is tartottak itt, de az igazi megoldást egy csarnok építése hozhatta csak meg, amit végül 1999-ben kezdtek el tervezni.


A Lehel (akkori Élmunkás) téri piac 1972-ben Urbán Tamás felvételén (Fotó: Fortepan/Képszám: 15917)


A Lehel téri piac felülnézetből az átépítés előtti években (Forrás: Népszabadság, 1999. október 15.)


Az árusok így képzelték el a készülő Lehel Csarnokot, de nem ez valósult meg (Forrás: Népszabadság, 1999. március 23.)

A csarnok végül ifj. Rajk László építész tervei alapján készült el, ami a kezdeti 2001 novemberi átadó helyett csak 2002. február 8-án nyitotta meg a kapuit. Az épület kinézete igen heves indulatokat váltott ki a budapesti lakosság körében. Legtöbben felháborodtak a posztmodern csarnokon, de sokaknak meg éppen az újszerű, színes világa tetszett meg. Az biztos, hogy az addigi budapesti épületektől teljesen elütő épületről mindenkinek éles véleménye volt és van ma is.


Épül a Lehel Csarnok 2001-ben (Forrás: Magyar Hírlap, 2001. október 17.)


A Lehel Csarnok belülről napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A Lehel Csarnok belülről napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A Lehel Csarnok napjainkban a jellegzetes „árbócrúddal” (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A piac végül négy felszín feletti és egy föld alatti szinttel épült meg. A két legfelső szinten kaptak helyet a parkolók, ami szintén furcsaságnak számított. Maga a piac leginkább a földszinten és a galériás jellegű első emeleten kapott helyet. Az épületnek acélszerkezetes váza van, és arra építették rá az üveg tetőszerkezetet. A kofahajó elnevezés, amit sokan használnak az építményre, abból is fakad, hogy a keleti, park felőli oldalon sok kerek emeleti ablak látható, míg a csarnok főbejáratánál lévő zászlótartó rúd és a tartószerkezetek acélrúdjai igen hasonlítanak egy árbócos hajóra.

Nyitókép: A Lehel Csarnok napjainkban, háttérben az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Bar ne tettek volna. Bizonyara ez a giccsparade is muemlek lesz hamarosan, ha meg nem az...


Belül, még jól néz ki, de a külseje a műerkélyekkel, zászlókkal, össze-vissza ablakokkal. Szegény Rajk László forog a sírjában.

Válaszok:
persona | 2022. február 8. 22:58

Mar miert forogna? O tervezte ilyennek. Nyilvan buszke volt ra. En mindenestre hanyok ettol a harsany szinkavalkadtol es alapvetoen nem is szeretem Rajk epuleteit. Szamomra a rendszervaltas utani evek olcso izlestelenseget kepviselik. A Corvin Mozi elocsarnoka is kituno peldaja ennek a silany, kiforratlan latvany es formavilagnak ill. anyaghasznalatnak.


Az építészeti giccs emblematikus műve.
Ízléstelen, zavaros és visszataszító!


Budapest legrondább épülete. Semmi összhang, harmónia nincsen benne.


Lehet fikázni, ócsarolni, de tetszettek volna jobbat csinálni...a lehetőség akkor még !!! mindenkinek állt. És erre a sok giccsező szakértő, tudálékosnak meg csak annyit, a mai túlméretezett, műemlékromboló betonkaptárra mit mondotok? De egyebként nekem se tetszik, és újonnan se tetszett. Egy piacnál a karbantartási költsegre is figyelni kell, kellene, ennél pedig pont a sok felesleges sallang miatt ez sokba kerül, tehát a bérleti díj pont emiatt emelkedik, és emiatt a kevéske őstermelő is kénytelen árat emelni...

Válaszok:
Sándor | 2022. február 20. 11:10

Sajnos a kis Rajk és erőszakos társasága, Demszky és bandája ezt elkövették. Ideje LEBONTANI. A bontás után bármi is épül majd ide, az biztosan szebb lesz ennél a ... (Nem találok rá szavakat.)



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó