Budapest

Impozáns Vörösmarty téri palota volt a központja Haas Fülöp és fiai világhírű cégének A dualizmus korának legnívósabb szőnyeggyártó cégét Haas Fülöp ugyan még Bécsben alapította, de a későbbiekben világhírűvé váló vállalatnak Magyarországon volt két gyára, valamint Budapesten, a mai Vörösmarty tér egyik legszebb palotájában a központi áruháza és raktára. A szőnyeggyártást iparművészeti rangra emelő cég készítette egyebek mellett a Budavári Palota Szent István-termének díszes falikárpitját is, ami a díszterem újraépítésével együtt hamarosan szintén újjászületik.

Ilyen lesz a megújuló Millenáris – Elkezdődött a Fogadócsarnok átépítése Megkezdődött az egykori Ganz-gyár helyén lévő Millenáris Park Fogadóépületének felújítása és a Nagycsarnok tetőszerkezetének cseréje. A Millenáris területén lévő csarnokokban a tervek szerint közösségi helyszíneket és kiállítótereket alakítanak ki, és itt rendezik majd meg az Álmok Álmodói — Világraszóló magyarok 2.0 kiállítást is a park megnyitásának huszadik évfordulója alkalmából.

Budapesten található Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye A budapesti Állatorvostudományi Egyetem épületegyüttese éppen 140 éve szolgálja a magyar állatorvosképzést. A mai Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes Steindl Imre tervei alapján készült, Zsolnay majolikák és Róth Miksa ólomüvegei díszítik. Az állatorvosok világnapján, amelyet épp ma, április 28-án tartanak, bemutatjuk a budapesti Állatorvostudományi Egyetem történetét és épületegyüttesét.

Ötven éve avatták fel Marx és Engels budapesti szobrát A kommunizmus elméleti alapjait egy német filozófus és egy gazdag német kereskedő rakta le. Egyikük sem volt soha munkás, mégis a munkások tökéletes államáról szőttek terveket. A létező szocializmus Marxot és Engelst Lenin mellett a rendszer „apostolainak” tartotta, képük minden nevezetesebb helyen és eseményen ott volt, a két eszmealapítónak mégis csak viszonylag későn, 1971-ben lett szobra Budapesten, a Jászai Mari téren.

Kihirdették a győztest a ferencvárosi Nagyvásártelep átalakítására – Mutatjuk a látványterveket Magyar építésziroda terve nyerte a IX. kerületi Nagyvásártelep átalakítására kiírt nemzetközi pályázatot. A műemlékvédelem alatt álló, Münnich Aladár tervezte, 1932-ben felépült 247 méter hosszú és 42 méter széles csarnokban a leendő Budapest Diákváros beruházáshoz kapcsolódóan a győztes BIVAK stúdió három szinten rendezvénytereket, sportpályákat, kávézókat és klubhelyiségeket képzelt el.

Alapítványi tulajdonba adja az állam a Váry Szabó-kúriát és a volt csillebérci úttörőtábort Állami ingatlanok átadásáról döntött ma az Országgyűlés: a Polgári Művelődésért, Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítványhoz kerül az 1844-ben épült II. kerületi Váry Szabó-kúria, az Erzsébet-táborokat szervező alapítvány pedig szintén ingyenesen megkapja az egykori úttörőtábor 46 hektáros területét Csillebércen.

Folytatódik a Szeretetkórház újjáépítése – Már majdnem elkészültek az új tornyok A II. számú kórházépület átépítésével folytatódnak a 2019 óta zajló építési munkálatok a Mazsihisz budapesti Szeretetkórházában. A leendő főépület, benne az új járóbeteg szakrendelővel és a hatvan ágyas rehabilitációs részleggel várhatóan egy év múlva készül el az Amerikai úton, a ház két jellegzetes, új tornya azonban már most is látható és heteken belül elnyeri végleges állapotát.

Valaha öt tó volt a területén – Tíz érdekes kép a 250 éves Füvészkertről Jelenlegi helyén már 174 éve működik, legidősebb fái, a páfrányfenyők 200 tavaszt is megéltek már, tündérrózsáit hajdan a királyi család tagjai is csodálták. Területén, amely egykor a Festetics-kastély parkja volt, valaha 5 tó terült el, pálmaházát pedig generációk ismerték meg A Pál utcai fiúkból. Tíz érdekes kép alapján mesélünk az idén 250 éves Füvészkertről.

Sokan felesleges luxusberuházásnak tartották a Margit híd megépítését A Margit híd ma az egyik legfontosabb budapesti híd, amelyen villamosok százai és utazók tízezrei kelnek át mindennap. Megnyitásakor, 145 éve azonban sokan nem értették, hogy a külvárosba minek egy ilyen drága híd?

Visszakapja nagy tornatermét az Óbudai Árpád Gimnázium Jó ütemben halad az Óbudai Árpád Gimnázium tornatermének építése. A beruházással az iskola hamarosan visszakapja egykori nagy tornatermét, amelyet 1965-ben a Bláthy Ottó Ipari Technikumnak adtak és előadóteremmé alakítottak. A gimnázium számára akkor csak egy kisebb tornaterem maradhatott meg.

Kültéri kiállítás a Hadtörténeti Múzeum épületén A Magyar Királyi Honvédség kötelékében 1941-ben jöttek létre a haditudósító alakulatok, amelyek a háborút dokumentálták. Felvételeikből kiállítást rendezett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

Széchenyi kerekezett először a Duna-parton – Velocipéddel jártak a postaszolgák Nagy feltűnést keltettek az 1860-as évek végén Pest-Buda utcáin az első velocipedek. Az 1880-as évekre a kerékpár már meghódította Budapestet: egyesületek, kerékpáros-iskolák alakultak, társas kirándulásokat, felvonulásokat, versenyeket rendeztek. Velocipéddel közlekedtek a fővárosi postaszolgák, és a hadseregben is használták a járműveket. Kerékpáros-világbajnokságot is rendeztek a fővárosban, 1928-ban a Millenáris Velodrom Európa legkorszerűbb és leggyorsabb kerékpárpályája volt.

Teljesen átépítik a Citadellát – Parkok, teraszok várják majd a látogatókat A régészeti feltárások után megkezdődött a Citadella és közvetlen környezetének átépítése. A látványterveken is jól látható, hogy az egykori erőd falait több helyen megnyitják, átjárhatóvá teszik. Új kilátóteraszokat, parkokat, zöldterületeket alakítanak ki az erődön és az udvarában. A tervek szerint a teljes beruházás 2023-ra készül el.

Ők tették zölddé Budapestet – A főváros leghíresebb kertészeinek nyomában A város parkjai a legkedveltebb pihenőhelyeink közé tartoznak: a Városligetben, a Margit-szigeten vagy épp a Gellért-hegyen mindenki szeret sétálni, azt azonban már jóval kevesebben tudják, kik tervezték ezeket a zöld területeket. Pedig a fővárosi kertészek által ültetett fák között közel kétszáz éves példányok is akadnak. A Föld napján a főváros leghíresebb kertészeit mutatjuk be.

Látogatóközpont is épül a Jókai-kertben - A megújuló Steindl-villába kiállításokat terveznek Felújítják a Sváb-hegyen a Jókai-kertet és az ott található Steindl-villát is. A beruházás a tervek szerint 2022-re készül el és a fejlesztők reményei szerint egy kedvelt pihenőhellyel gazdagodik Budapest.

Felújították az óbudai Meggyfa utcai játszóteret Felújították a Meggyfa utcai játszótér burkolatait, pótolták a kerítéselemek hiányzó rögzítésit, új padokat és ivókutat helyeztek ki, valamint fákat, növényeket is ültettek a területre.

A Nemzeti Kaszinó 150 éve vásárolta meg belvárosi székházát – Ybl tervei alapján építették át Mint oly sok minden a XIX. századi Pest-Budán, a Nemzeti Kaszinó alapítása is Széchenyi István nevéhez fűződik. Ez a klub az ország sorsán javítani akaró főurak, politikusok találkozóhelye volt már a reformkortól kezdve. Éppen 150 éve, 1871-ben sikerült saját székházat vásárolnia, az addig csak bérelt Cziráky-palotát a mai Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán. A Hild József tervezte, majd Ybl Miklós által átalakított belvárosi épületben nemcsak a főúri elit tagjai cseréltek eszmét, de megfordult itt Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király is. Sajnos, ezt az épületet sem láthatjuk ma, a II. világháború után lebontották.

Nővérszállót és oktatóközpontot alakítanak ki az egykori Budagyöngye Kórházból Felújítják a 2007-ben bezárt Budagyöngye Kórházat. Az épület visszakapja eredeti funkcióját is, egyházi fenntartású nővérszállót és egészségügyi oktatóközpontot alakítanak ki a Tárogató úti ingatlanban. A kivitelezési munkálatok a tervek szerint jövőre megkezdődnek.

Újpalotán 50 éve adták át az első lakást A budapesti lakótelepek közül az egyik legnagyobb az újpalotai, amelynek első lakását 50 évvel ezelőtt, 1971 tavaszán adták át. Eredetileg 12 752 lakást terveztek, végül összesen 15 500 készült el az 1970-es évek második felére. A XV. kerületi házgyári lakásokban átlagosan 5 fő lakott.

ICOMOS-díj a Salgótarjáni utcai zsidó temető gondozásáért Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Példaadó Műemlékgondozásért díjjal ismerte el a műemléki világnap alkalmából a Nemzeti Örökség Intézetét a Salgótarjáni utcai zsidó temető helyreállításáért, karbantartásáért és a közönségnek való bemutatásáért.

Lakbérhátralék miatt félévente költözködött József Attila családja a Ferencvárosban Ferencváros, azon belül is a Ferenc tér környéke volt a lakóhelye születésétől egészen 14 éves koráig a magyar költészet egyik legnagyobb alakjának, József Attilának. Az édesapa, József Áron 1908-ban elhagyta családját, amikor a legkisebb gyermek, Attila hároméves volt. Bár addig is sokat költöztek, ezután szinte félévente kellett új otthon után néznie az örökös lakbérhátralékkal küzdő Pőcze Borbálának.

Római kori kisgyermek sírjára bukkantak a régészek egy Bécsi úti építkezésen Késő római kori kőládasírt tártak fel Óbudán egy Kolosy tér közelében zajló építkezésen, az aquincumi Katonaváros egykori temetőjében. A sír egy kisgyermek maradványait rejtette, aki mellé egykor edényeket és pénzérmét is temettek, a feje alá pedig cserépből készült fejtámaszt helyeztek.

Ötven éve adták át a rózsadombi SZOT-szállót – Eredetileg sikló vitte volna fel a vendégeket Fél évszázada része a városképnek Budapest egyik legvitatottabb épülete, a rózsadombi SZOT-szálló. A gyógyüdülő hatalmas, 114 méter hosszú épületében egykor akár 500 vendég is pihenhetett egyszerre, akiket mikrobusz szállított a közeli Lukács fürdőbe, mivel az eredeti tervekkel ellentétben végül sem sikló, sem lift nem épült hozzá. A gigantikus ház később évtizedekig üresen állt, napjainkban azonban luxusapartmanházként született újjá.

Látványtervek – 2027-ben nyithat meg a Pázmány budapesti campusa a Magyar Rádió volt épületeiben Városképi szempontból is jelentős változást hoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a Magyar Rádió egykori épületeiben létrejövő campusa. A várhatóan 2027-re elkészülő beruházás során ugyanis több jelentős épület is megújul majd a Nemzeti Múzeum mögött fekvő területen, például a rádió egykori Márványtermét is magába foglaló Esterházy-palota vagy a végletesen leromlott állapotú Károlyi-palota, de új épületeket is emelnek majd.

A gyárának köszönhetjük az Országház kupoláját is – 200 éve született Schlick Ignác vasöntő Az általa alapított gyárnak nélkülözhetetlen szerepe volt a magyar főváros fejlődésében, hiszen számos emblematikus épület vasszerkezeteit készítette el: az Országház kupoláját, az Operaház és a Magyar Tudományos Akadémia és az Iparművészeti Múzeum tetőszerkezeteit éppúgy, mint a Nyugati és a Keleti pályaudvar homlokzati üveg-vas függönyfalait, de öntödéjükben készült a Széchenyi téri Deák-szobor is. Noha a 200 éve született Schlick Ignác neve manapság keveseknek lehet ismerős, a magyar vasipar felvirágoztatójának és gyárának tevékenysége összeforrt Pest-Buda, majd az egyesített főváros fejlődésével.

Helyreállítják a Széchenyi fürdő szabálytalanul elbontott kabinsorát Megkezdődhet a Széchenyi Gyógyfürdőben 2020 elején szabálytalanul elbontott első emeleti, a fürdő 1927-es kibővítésének idejéből származó kabinsor helyreállítása.

Hamarosan visszatér eredeti helyére, a Kossuth téri Igazságügyi Palotába Justitia szobra Az igazságosság római istennőjét, Justitiát ábrázoló 1896-os márványszobor, Strobl Alajos alkotása 71 év után kerül vissza eredeti helyére, az Országházzal szemben álló Igazságügyi Palotába a Kúria Markó utcai épületéből. A szobor költözésének apropója, hogy a korábban a Néprajzi Múzeumnak otthont adó, Hauszmann Alajos tervezte Kossuth téri épületbe a Kúria költözik vissza. A palotát ennek megfelelően felújítják, a homlokzatok és a műemléki belső terek is visszanyerik egykori szépségüket.

Szeptemberre fejeződik be a Nyugati pályaudvar csarnokának felújítása A Nyugati pályaudvar csarnokában jelenleg még vakolatjavítás és homlokzatfestés zajlik, felújítják a nyílászárókat, valamint a Teréz körúti üvegfalnál és az Eiffel tér homlokzatánál található órák is megújulnak. Az 1877-ben átadott épület vágányok felőli tornyainak felújítása már befejeződött, felkerültek a díszablakok és a régi műpalafedést is természetes, antracit színű palára cserélték. A pályaudvar körúti homlokzatán lévő koronát is átfestették a tető acélszerkezetével azonos színárnyalatúra. A pályaudvar csarnokát szeptemberben vehetik újra birtokba az utasok.

Jókai leghűségesebb olvasói – Száz év után kerülhet a Jókai térre Stróbl Alajos Olvasó lányok című szobra Nemcsak a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa – erre gondolhatunk a terézvárosi Jókai tér most kezdődő felújításának terveit látva. Jókai Mór 1921-ben felállított szobrának árnyékában ugyanis feltűnik egy kisebb alkotás, mely a Városliget fái alól lehet ismerős sokunk számára. Az Olvasó lányok szobrát az alkotó Stróbl Alajos eredetileg is a Jókai téri Jókai-szobor mellékalakjainak szánta, ez a terv azonban akkor nem valósult meg. A végül csak később elkészült, 1929-ben felállított Olvasó lányok szobra most a Városligetből kerülhet át az eredetileg neki szánt helyre.