A kis pesti Pompidou hányatott sorsa – Szállodává alakítják az Almássy téri Szabadidőközpont egykori épületét

A cikk angolnyelvű változata: The tumultuous fate of the small Pompidou in Pest - The former building of the Almássy Square Leisure Center is transformed into a hotel

Írta: Pápai Tamás

2021. augusztus 24. 9:00

Közel egy évtizede alussza (második) Csipkerózsika-álmát az Almássy téri Szabadidőközpont. Az egykori népszerű kulturális intézményt 2007-ben értékesítette Erzsébetváros önkormányzata és bár az akkori szállodaépítési tervek nem valósultak meg, a közelmúltban építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be a 35 évvel ezelőtt kis pesti Pompidou-ként emlegetett épület bővítésére és szállodává alakítására.

Az évtizedekkel ezelőtt meglehetősen népszerű erzsébetvárosi szabadidőközpont alapjául szolgáló telek két utcára nyílik, az Almássy tértől a Szövetség utcáig tart, az épület főbejárata az Almássy tér 6. szám alatt, a hátsó bejárata a Szövetség utca 24. szám alatt található. Így volt ez már 140 évvel ezelőtt is, csak akkor még megfordítva: a Szövetség utcára nézett a földszintes lakóház, amelyet folyamatosan lakásokkal és műhelyekkel bővítettek a telek Almássy téri oldala felé, ahol többek között fa- és vaskereskedés működött.

Az Almássy tér az Almássy utca felől nézve 1894 körül, Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.042)

Az épületben 1900-ban Rettinger Ferenc kocsmát nyitott, az udvar közepén egy tekepályával, s ez a borozó még az 1940-es években is üzemelt. Az egykor itt állt épületet a 1960-as években bontották le, a foghíjtelekre a köztisztasági hivatal telepe költözött.

Az egykori foghíjtelekre épült fel az Almássy téri Szabadidőközpont (Forrás: Fortepan/Képszám: 205211)

A VII. kerületi tanács 1976-ban határozta el, hogy a területre egy úttörőházat épít, ez volt a VI. ötéves terv egyik legjelentősebb közművelődési beruházása. Az épületet Straub Éva, Jakab Zoltán építészek és Somogyi Pál belsőépítész tervezte: úgynevezett „nyitott házat” alkottak, a bútorokat, berendezési tárgyakat mozgathatónak, a helyiségeket változtathatónak, összekapcsolhatónak tervezték. 

Az erzsébetvárosi Almássy tér napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)   

A ház alapkövét 1978 májusában rakták le, és a magyar fejlesztésű lift-form, azaz zsaluemeléses technikával épült, amelynél felülről lefelé készültek el a födémek. Az építkezéssel együtt megújult a környék is: a szomszédos épületeket felújították, az Almássy utcát pedig sétálóutcává alakították. A hatszintes, közel 5000 négyzetméteres épületet végül 1983. május 7-8-án ünnepi műsorral adták át. Az intézmény hivatalos neve Úttörő- és Ifjúsági Ház, Szabadidő Központ volt, de már ekkor is jellemzően Almássy téri Szabadidőközpontként emlegették.

Az Almássy téri Szabadidőközpont 1983-ban nyílt meg, 2007-ben az ingatlant eladta az erzsébetvárosi önkormányzat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A fölszinten az információs iroda mellett egy üvegfal mögött a 25 méteres, négysávos tanuszoda fogadta a belépőt, az első emeleten 400 fős színházterem és olvasótér, a másodikon a művészeti szakkörök kaptak helyet – itt működött az Erzsébetvárosi Galéria is –, a harmadikon voltak a gyermekfoglalkozások, valamint egy úgynevezett kondicionálóterem, míg a negyediken korszerű oktatótermet és teázót alakítottak ki, a tetőteraszon pedig diszkót is tarthattak. A gépészetet a legfelső szinten helyezték el. A belvárosi hagyományokhoz híven a háznak volt belső udvara, jobban mondva üvegtetővel fedett átriuma is, ahol színházi előadások, hangversenyek megtartására nyílt lehetőség. Az épület befogadóképessége 1000 fő volt.

A szabadidőközpont megnyitásakor az Almássy utcát sétálóutcává alakították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első évek az útkereséssel teltek, a központnak meg kellett teremtenie a saját arculatát és vendégkörét, egyszerre próbálta megszólítani az úttörőket, a galerik fiataljait és a nyugdíjasokat. Szerencsés időszakban indult, a Budai Ifjúsági Park (Várkert Bazár) hamarosan bezárt, a Petőfi Csarnok pedig még nem nyílt meg, így a központ nem csak a környék, a kerület, hanem egész Budapest szórakozását szolgálta.

Az intézmény üres nagyterméből közvetítették 1983-ban a népszerű Ki mit tud? című televíziós műsort. Egymást érték a kulturális programok, táncházak, filmvetítések, előadások és kiállítások. Az időseknek gerontológiai előadássorozatot szerveztek, a gyerekeknek 1986-ban elindították a különböző programlehetőségeket kínáló „Kölyökvárat”. Volt balettoktatás, fotószakkör, irodalmi kör, itt mutatkoztak be a 80-as évek kultikus együttesei, és innen indult a Téka táncház is.

Bár a rendszerváltás után a művelődési házak népszerűsége csökkent, az „Almássyban” még tizenöt évig tartott a sikerszéria. Igaz, 1998-tól gyengébb évek következtek, ráadásul már az épület is elavult. Bár ennek már jóval korábban is voltak előzményei: 1983. április 10-én – még az átadás előtt – kivitelezési problémákról írt az Új Tükör című lap, 1986 májusában pedig arról olvashattunk a Népművelés című folyóiratban , hogy az épület nem felel meg a biztonsági követelményeknek, holott átadáskor mindenki azt hitte, „egy kis pesti Pompidou létesült”.

Az ezredforduló környéként felmerült, hogy a költséges felújítás helyett a központot bezárják és privatizálják, azonban erre 2000-ben még nem került sor – viszont a felújításra sem. Ezt követően mind többet lehetett hallani az épület statikai problémáiról, amelyért az építéshez használt zsaluemeléses technológiát és a rossz kivitelezést okolták. Végül 2002 júniusában a statikai gondok és a beázás miatt be kellett zárni a nagytermet, és a tömegeket vonzó rendezvényeket máshová kellett irányítani.

Az egykori Almássy téri Szabadidőközpont Szövetség utca felőli hátsó homlokzata (jobbra) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A felújítást sem lehetett tovább halogatni, amely három szakaszban, 2005 júniusára készült el. Ismét pezsgő élet jellemezte a központot, visszatértek a színes programok, gyermekrendezvények, koncertek, több száz fős táncházakat tartottak, a nyugdíjasklub és az irodalmi kör is újjáalakult.

Két évvel később azonban az épületnek olyan mértékben megnövekedtek a fenntartás költségei, hogy 2007 áprilisában a képviselő-testület az eladásról döntött. A vásárló egy ingatlanhasznosítással foglalkozó cég volt, amely négycsillagos, 87 szobás szállodát kívánt az egykori szabadidőközpontból faragni. Azonban ezt a tervet a 2008-as gazdasági világválság elsodorta. Helyette 2010-ben egy szórakozóhely nyílt az épületben, majd két évvel később ismét felmerült a szállodává alakítás kérdése.  

Az Almássy tér 6. számú ingatlan átalakítása most újból napirendre került: a 2018-ban alapított Almássy Invest Zrt. a közelmúltban Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához építési engedély iránti kérelmet nyújtott be az épület bővítésére és szállodává alakítására.

Nyitókép: Az egykori szabadidőközpont épülete az Almássy téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Itt legalább biztosak lehetünk abban, hogy az átalakított épület szebb lesz.

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 1. 12:12

Szebb nem lesz, de a belső tereket tatarozzák.


Arról is kellene írni, hogy 2007. évben miért titkolta el a Önkormányzat a Szabadidőköpont székhelyű civil szervezetek elől, hogy eladják az épületet?
Persze arról is, hogy kinek "juttatta" értéken alul a panamás gazdasági bizottság által vezérelt képviselőtestület az épületet ...



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó