Budapest

Újabb szakaszához ért a Lánchíd felújítása: lezárják a pesti gyalogos-aluljárójárót A Lánchíd egy hónapja kezdődött felújításának újabb állomásaként április 16-án lezárják az átkelő pesti gyalogos-aluljáróját, a budai oldalon lévő átjárót azonban június közepéig még lehet használni. A rekonstrukció során mindkét aluljárót kiszélesítik majd. A Lánchídon a munkák kezdete, március 17-e óta a járdák lezárása miatt már nem lehet átsétálni, a BKK-buszok viszont ingyen viszik a gyalogosokat a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér között, amíg a teljes hidat le nem zárják. A híd rekonstrukciója a tervek szerint 2023-ig tart majd.

Alig három hónap alatt épült fel a Régi Képviselőház – 155 éve vették birtokba az épületet a honatyák Pesten két épület is áll, amely a parlament számára épült. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a Duna partján álló hatalmas, 1902-ben elkészült Országház a világ egyik legnagyobb, országgyűlésnek helyet adó épülete, ennél régebbi azonban a Régi Képviselőház Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palotája a Bródy Sándor utcában, amelyet éppen 155 évvel ezelőtt, 1866-ban vettek birtokba a honatyák.

Kezdődnek a látványos munkák a Pénzügyminisztérium épületén Hamarosan megkezdődhet a Szentháromság téri Pénzügyminisztérium homlokzatának és a tetőszerkezetének műemléki rekonstrukciója, a reprezentatív belső terek helyreállítása. A 2023-ra elkészülő épület azt az állapotot idézi majd fel, amilyennek a tervező Fellner Sándor megálmodta.

Próbafúrásokkal elkezdődött az 5-ös metróvonal építésének első szakasza A Közvágóhíd és a Kálvin tér között tervezett alagút terveinek elkészítéséhez 93 helyszínen kezd próbafúrásos talajvizsgálatokba a Budapest Fejlesztési Központ, elsőként a Kálvin téren indult meg a munka. A csepeli és ráckevei HÉV-vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításával és az 5-ös metró megépülésével gyorsabban lehet majd bejutni a déli városrészekből és az agglomerációból Budapest belső területeire.

Gettó-emlékhely épül az erzsébetvárosi Klauzál téren A VII. kerületi önkormányzat ötletpályázatot indít a megújuló Klauzál téren felállítandó köztéri alkotás létrehozására. A leendő emlékhely, amelyet a tervek szerint 2022-ben avatnak majd fel, az egykor a Klauzál teret is magába foglaló pesti gettónak állít majd emléket.

Elkezdődött a Szent István-terem kandallójának beépítése – Egy kiló aranyat használnak a díszítéshez Elkezdték beépíteni a helyére az ország legnagyobb, közel másfél tonnás Zsolnay-kandallóját a Budavári Palota Szent István-termében. Az eredetihez hűen rekonstruált, 611 darabból álló kerámiakandalló újraalkotásában magyar iparművészek vettek részt, köztük eltűnőben lévő mesterségek képviselői is. A történelmi terem augusztus 20-ától lesz látogatható a Budavári Palotában.

Szent Imre kultusza – Városrész, templom és köztéri szobor is őrzi a herceg emlékét a XVIII. kerületben Első királyunk, Szent István fiát ünnepelte az ország 90 évvel ezelőtt. Az apjával együtt 1083-ban szentté avatott Imre herceg halálának 900. évfordulóján, 1930–1931-ben nagyszabású emlékévet rendeztek, és róla nevezték el Pestszentimre községet is, amely 1950-től Budapest XVIII. kerületének részévé vált. A kerületben templom is viseli a herceg nevét, valamint a kerület első köztéri szobra is Szent Imre alakját mintázza.

Pest és Buda egyesítésének 150. évfordulójára a világ könyvfővárosa lehet Budapest Budapest április 15-én adja be pályázatát a Világ Könyvfővárosa 2023-as cím elnyerésére az UNESCO-hoz. Sikeres pályázat esetén két év múlva Budapest-szerte egész évben a könyveket és az olvasást népszerűsítő kulturális programokat szerveznek.

Az Országház előtti Duna-szakaszon tanult meg úszni Hajós Alfréd, hazánk első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd kiemelkedő tehetségként számos sportágban és választott szakmájában, az építészetben is egyedülállót alkotott. Ő szerezte Magyarország számára az első olimpiai bajnoki címet, amikor 125 éve, az Athén közelében 1896. április 11-én rendezett tengeri versenyen a 100 méteres táv mellett az 1200 méteres viadalt is megnyerte. Építészként ő tervezte többek között a Margit-szigeti Nemzeti Sportuszodát és a Református Egyház zsinati székházát is Zuglóban.

Mesekönyvekké változott a Bethesda Gyermekkórház kerítése Újjászületett a Bethesda Gyermekkórház kerítése: a Hungária körútra néző, korábban szürke betonelemeket átfestették, így az most egy óriási könyvespolcra emlékeztet, amelyen a klasszikusoktól a kortárs szerzőkig sokunk színes gyermekkönyvei sorakoznak.

Megújul a Jókai tér Terézvárosban Nyáron kezdődhet a VI. kerületi Jókai tér felújítása. Rendezett pihenőparkot terveznek irodalmi olvasósarokkal, pergolával, sok ülőbútorral. Növényeket, virágágyásokat is telepítenek, kulturális események rendezését is lehetővé tevő színpadhelyet is kap a park.

A költészet napját 65 éve ünnepeljük – Megmutatjuk, Budapest milyen szobrokkal tiszteleg a versírás előtt A tavalyi évhez hasonlóan sajnos az idén is zárt ajtók mögött ünnepeljük a költészet napját, így az egy évvel ezelőtti szoborsétánk után, amikor neves költőink emlékműveit kerestük fel, most több olyan alkotást szeretnénk bemutatni, amelyek Budapest híres épületein magát a költészetet ábrázolják.

Budapest élménykamrája – Kamaraerdő mindenki számára tartogat izgalmakat Budapest legnépesebb kerületének legnagyobb összefüggő erdőségében teszünk látogatást most. Erdőség, de rászolgál az élmény kifejezésre, hiszen egyetlen helyen ennyiféle szabadidős tevékenységre talán máshol nincs is mód Budapesten.

Különös viszállyal indult a főúri negyed története – Panaszt emelt az építkező gróf ellen a telekhatárát védő szomszéd A mágnásnegyedben található Bródy Sándor utca 5. szám alatti ház 1928 óta, közel kilencven esztendőn át volt a Magyar Rádió tulajdonában. A háromemeletes épület az 1870-es évek elején készült el az akkori tulajdonos Trisztinovits Mihály megbízásából, ám azt megelőzően az ingatlanon annak a Fejér István ügyvédnek a földszintes háza állt, aki a szomszédos Festetics-palota építésekor éles konfliktusba került a kivitelezést végző munkásokkal. A telekhatárát féltette az Ybl Miklós által tervezett, gróf Festetics György számára készülő palotától, a főúri negyed legelső rezidenciájától, ezért a városi hatósághoz fordult panaszával.

Közteret neveztek el Puczi Béláról a Nyugatinál A Nyugati térnek közvetlenül a pályaudvar mellett elterülő része ezentúl Puczi Béla nevét viseli, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.

Kiválasztották a XII. kerületi második világháborús emlékművet A hiány és a remény szimbolikája - így értékelte a bírálóbizottság azt a győztes emlékműtervet, amely a XII. kerületben, a városmajori templom melletti területen épül majd fel, és a második világháború helyi áldozatainak állít emléket. Lezárult a szoborpályázat, bemutatták a legszebb alkotásokat.

Idén befejeződhet a Csömöri úti felüljáró felújítása Várhatóan még ebben az évben befejeződik a Csömöri úti felüljáró korszerűsítése. A Csömöri utat és az újpalotai Drégelyvár utcát összekötő felüljáró kivitelezési munkái során május végéig beépítik az acélszerkezetű támaszokat, amelyekkel megerősítik a hidat. A nyár közepéig helyreállítják a sérült betonszerkezetek felületeit és december végéig visszatérhet a forgalom a hídra.

A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló Az 1871-ben épült Hungária Nagyszállót Budapest első modern szállodaépületeként tartjuk számon, a főváros és Magyarország gazdasági növekedésének a szimbóluma volt. Az európai fővárosok mintáit követve Szkalnitzky Antal tervezte, a helyszínválasztást a pesti rakpart kiépítése tette lehetővé. Nevéhez méltón – Grand Hotel Hungária – minden kényelmet kielégített a maga korában, a Dunára és a budai Várra néző ablakainak köszönhetően egyedülállóan csodálatos panorámával rendelkezett. Ma már hiába keresnénk ezt az épületet is a Duna-korzón: a belvárosi folyópart teljes szállodasorával együtt a Hungária Nagyszálló is megsemmisült a II. világháborúban.

Száz éve vette fel Vilma királynő nevét a Városligeti fasor – Budapest bővelkedik holland emlékekben A Városligeti fasor már több mint kétszáz éves, de villákkal és középületekkel szegélyezett elegáns úttá, Pest elitövezetének részévé a XIX. század utolsó harmadában vált. Sikeres emberek sora építtetett itt magának lakóházat vagy nyaralót, az itteni szanatóriumokban kezeltette magát sok híresség. Fogalommá vált a Városligeti fasor neve, mégis 100 évvel ezelőtt, 1921-ben átnevezték Vilma királynő útra. Különös történet, amelyben a hollandok segítségnyújtását kívánta megköszönni Budapest.

A II. világháborúban megsérült Közlekedési Múzeum 55 éve nyílt meg Több mint két évtizedes kényszerszünet után, 1966. április 2-án megnyílt a Városligetben a Közlekedési Múzeum. A II. világháborúban, 1944-ben több bombatalálat is érte az épületet. A legértékesebb műtárgyakat ugyan időben óvóhelyre szállították, de így is felmérhetetlen volt a pusztítás: az épület mellett a gyűjteményben is jelentős kárt okozott a bombázás.

Számos Krisztus-ábrázolás jeleníti meg a nagyhét és húsvét eseményeit Budapesten Budapest közterein Jézus ábrázolásaival minden kerületben találkozhat az utcán figyelmesen járó polgár. Legtöbbször katolikus templomok közelében állított vagy közutak melletti keresztek emlékeztetnek Krisztus kereszthalálára, de több kálvária, szobor és épületmozaik is megjeleníti a húsvéthoz kötődő eseményeket: a Megváltó szenvedéstörténetét és feltámadását. Virtuális sétánk a legértékesebb alkotások közül ad válogatást, reménységet is sugallva 2021 húsvétján.

Őszre teljesen megújul a Rákos-patak zuglói szakasza Három ütemben teljesen felújítják és pihenőparkká alakítják a Rákos-patak partjának XIV. kerületi részét. A munka már zajlik, az első, 400 méteres, az Egressy út – Bartl János utca közötti szakaszt már át is adták, a teljes beruházás őszre készül el. Az új részeken rengeteg fát és cserjét ültetnek és lesz sok pad, napozóteraszok, játszóeszközök, ivókutak is, a közvilágítást pedig napelemes kandeláberek szolgáltatják majd.

Kétszáz éve áll a főváros egyik legrégebbi kálváriája a kiscelli kastély mellett A húsvéti időszakban egykor Budán és Pesten is számos kálváriát, vagyis keresztutat kerestek fel az emberek. A város egyik legrégebbi, 200 évvel ezelőtt felállított kálváriája, amely a Kiscelli Múzeum mellől indul, napjainkban is az egyik legtöbbet látogatott keresztút a fővárosban, de nem volt ez másként régen sem: még 1956-ban, a forradalom évében is rengetegen járták végig a kiscelli keresztutat, erről egy 65 évvel ezelőtti fénykép is mesél nekünk.

Indul a templomfelújítási program Húsvét előtt, nagyszerdán jelentős templomrekonstrukciós programot hirdetett a kormány: 25,7 milliárd forintot csoportosítottak át a templomok felújítására.

Az első modern bevásárlóközpont Budapesten – 45 éve nyílt meg a budai Skála Áruház Volt egy áruház Budán, amely új színt és új minőséget hozott a nehézkes, szocialista állami áruházi rendszerbe. Nemcsak a korszerű kialakítás, a hatalmas, több mint 22 ezer négyzetméteres alapterület, hanem a viszonylagos árubőség is hozzájárult ahhoz, hogy hamar népszerű lett a 45 éve, 1976. április 2-án megnyílt Skála Áruház.

Döntöttek a pesti rakpartok megújításáról: a Kossuth tértől a Bálnáig sétány lesz, átalakul a Széchenyi tér is Aláírták a pesti rakpartok megújításáról szóló megállapodást a kormány és a főváros képviselői. A tervek szerint új sétányt és zöldfelületeket alakítanak ki a Kossuth Lajos tértől a Bálnáig, megszűnik a Széchenyi téri körforgalom, megújul a 2-es villamos pályája és a Közraktár utca is.

Hamarosan beépítik a helyére a Szent István-terem különleges Zsolnay-kandallóját A Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termének egyik legszebb dísze lesz a több mint 2,5 méter széles és 4,5 méter magas kerámiakandalló, amelyet a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakemberei készítettek el. Több mint 5 éven át dolgoztak a 611 darabból álló remekmű rekonstrukcióján, melyhez közel egy kilogramm 24 karátos aranyat használtak fel. Az újjászületett Szent István-termet augusztus 20-ától a nagyközönség is megcsodálhatja.

Egykor parkettagyár volt a 85 éves Szent István park helyén Az 1936. április 1-én átadott zöld területet eredetileg Lipótvárosi parknak hívták, majd nagyon rövid ideig Rakovszky park volt, de már 1937-ben megkapta mai nevét, azóta Szent István parknak hívják. A gyönyörű díszkert helyén egykor parkettagyár volt, kialakítását az 1920-as években a Közmunkatanács akkori elnöke, Rakovszky Iván szorgalmazta. Újlipótváros legkedveltebb parkja 85 éves.

Kezdődik Budapest legújabb Duna-sétányának építése Pesterzsébeten Hamarosan megkezdődnek a Duna-sétány kivitelezési munkálatai a XX. kerületi Kis-Duna-parton, ahol összefüggő korzót alakítanak ki a Gubacsi hídtól a Vizes játszótérig, mintegy 500 méter hosszan. A sétány leglátványosabb elemei a stégek lesznek – ezek részben cölöpökön álló építmények, részben a Dunán lebegő „úszóművek”, melyekre padokat és nyugágyakat is elhelyeznek. Az április első hetében induló munkálatok szeptember végéig tartanak majd.