Több pesti palotában is működött az Akadémia saját székházának megépítése előtt

A cikk angolnyelvű változata: The Academy operated in several palaces in Pest before moving into its headquarters

Írta: Dubniczky Zsolt

2021. július 7. 11:00

Hamarosan megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítása. A neoreneszánsz palota 1862 és 1865 között készült el, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint, a kivitelezést olyan neves építészek irányították, mint Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal. Az önálló székházra negyven esztendőt várt a tudósok társasága. Az 1825-ben alapított intézmény a város neves épületeiben bérelt termeket a Lánchíd melletti palota elkészültéig.

A XVII. században megalakult, a világ teljes megismerését szolgáló külföldi tudományos intézmények (Accademia del Cimento – Firenze, 1657; Royal Society – London, 1660; Académie des sciences – Párizs, 1666) többsége uralkodói pártfogás eredményeként születhetett meg, míg hazánkban az Akadémia – a XVIII. századi sikertelen előzmények után – a XIX. század elején magánszemélyek, többnyire főurak adományaiból jött létre és tartotta fönn magát.

Mindenki számára közismert tény gróf Széchenyi Istvánnak az 1825-ös pozsonyi országgyűlés november 3-i alsótáblai ülésén történt felszólalása, melyben egy évi jövedelmét – körülbelül 60 000 forintot – ajánlott fel egy hazai tudós társaság létrehozása céljából. Az viszont már kevésbé ismert, hogy a „legnagyobb magyarnak” – ahogy később Kossuth Széchenyit nevezte – ezt a nemeslelkű gesztusát nem az amúgy is töredékes országgyűlési dokumentumokban örökítették meg, hanem egyes országgyűlési résztvevők naplófeljegyzéseiben és beszámolóiban hagyományozódott az utókorra.

A november 3-i felajánlás a szándékról szólt, a törvényi keretekbe foglalása az 1827. évi XI. törvénycikkel történt meg a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról címmel, állandó épületet pedig csak 1865-ben kapott az intézmény.

Gróf Széchenyi István Barabás Miklós festményén, 1848-ban

Gróf Széchenyi István felajánlja egyévi jövedelmét az Akadémia létrehozására az 1825-ös pozsonyi országgyűlés november 3-i ülésén. Holló Barnabás 1893-ban készült bronz domborműve az Akadémia épületének keleti homlokzatán (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Bár az intézmény Pozsonyban fogant, s első üléseit 1825 és 1830 között a főrendek termében tartotta, az alapszabályban Pestet jelölték meg székhelyül, s az első igazgatósági ülésére már Pesten került sor. Pest – a József nádor által életre hívott Szépítési Bizottmány működésének köszönhetően – ekkor kezdett gazdasági erejének növekedése mellett országos jelentőségű nagyvárossá fejlődni.

A város egyik legélénkebb társadalmi és közéleti központja a Kirakodó tér (mai Széchenyi tér) volt, melynek klasszicista palotasora az egyik legszebb volt a korabeli nagyvárosok között. Itt épült 1828–1829-ben Hild József tervei szerint Deron Antal nagykereskedő kétemeletes háza, amit pár évvel később, 1833-ban Nákó János macedón származású kereskedő vásárolt meg. A Nákó-palotaként számontartott épület a Lánchíddal szemben, a tér középső frontvonalán, a híd tengelyében helyezkedett el.

A mintegy nyolcvan méter széles épület enyhén előreugró középső rizalitjával és 25 tengelyes ablaknyílásával a Kirakodó tér legimpozánsabb palotájának számított, amit a XX. század elején lebontottak, s helyére a mai Gresham-palota épült. A Tudós Társaság – ahogy akkoriban az Akadémia intézményét nevezték – Pesten 1831-ben a Deron-háznak az első emeletén bérelt helyiségeket, ahol egyrészt a hivatali munkák folytak, másrészt pedig az ülései zajlottak.

Első nyilvános közgyűlését azonban a hely szűkössége miatt nem itt, hanem a Vármegyeház dísztermében tartotta 1832. szeptember 7-én, amit később még több is követett, s ugyancsak itt került sor az első igazgatótanácsi ülések megrendezésére is.

A Nákó-palota 1837-ben, Carl Vasquez grafikáján. Az Akadémia 1831-től a első emeleten bérelt helyiségeket (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Vármegyeház Pesten Rudolf Alt grafikáján, 1847-ben. Az épület dísztermében a Tudós Társaság többször is ülésezett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Vármegyeház napjainkban a Városház utca 7. szám alatt (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

1833-ban viszont a társaság költözni kényszerült. Az új székhelye az Urak utcája (mai Petőfi Sándor utca 3.) és a Gránátos utca (ma Városház utca 6.) között található, Trattner-Károlyi István író, ügyvéd és nyomdatulajdonos kétudvaros házában volt, és az ugyancsak Hild József tervezte épület Gránátos utcára néző első és második emeleti helyiségeit bérelte.

A ma is álló és látható épület az 1840-es években kapott harmadik emeletet. Az Akadémia helyiségei között szerepelt egy nagyobb ülésterem, ahol az igazgatósági és heti üléseket tartották, négy szoba a titkári hivatal és a bizottsági ülések számára, egy levéltári helyiség és egy iroda előszobával. 1844-ben itt nyílt meg az Akadémiai Könyvtár, s a könyvészeti dokumentumokat négy nagyobb és négy kisebb helyiségben őrizték.

A Trattner-Károlyi háznak a mai Petőfi Sándor utcára néző homlokzata (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A Trattner-Károlyi háznak a mai Városház utcára néző homlokzata, ahol az Akadémia 1833 és 1865 között az első és második emeleti helyiségeket bérelte (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A Nemzeti Múzeum 1840-es évekbeli felépülése felvetette azt a gondolatot is, hogy az Akadémia itt nyerjen végleges szállást, ahol több szobával és teremmel is rendelkezett volna. Sőt, Széchenyi még egy ötödik termet is kiharcolt a nádornál. A helyiségek azonban így is szűknek bizonyultak, s ezt a tervet József nádor halála után végleg elvetették. 1858 és 1864 között azonban a nagygyűléseket részben a Múzeum dísztermében, részben a Vármegyeházán tartották.

A Nemzeti Múzeum az 1840-es években, Rudolf Alt grafikáján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Nemzeti Múzeum díszterme Walzel Ágost Frigyes litográfiáján. Nemcsak a Felsőház ülésezett benne 1848-ban, de az Akadémia is tartott itt nagygyűléseket (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Felmerült azonban maga a Múzeumkert is építési helyszínül, ami egy érdekes, valójában végig nem gondolt elképzelésnek számított. Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója vetette fel mindezt, s elgondolása szerint az épület a Sándor (mai Bródy Sándor) és Ötpacsirta (mai Pollack Mihály tér) utcák sarkán állt volna. A bizarr ötletet végül 1856-ban vetették el, ami rávilágított az Akadémia sanyarú, elhelyezési nehézségekbe ütköző helyzetére, amely az ezt követően megindult országos gyűjtést közvetlenül megelőzte.

Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója (Forrás: Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár)

A Múzeumkert a mai Bródy Sándor utca és Pollack Mihály tér sarkán, ahova az Akadémia épületét az 1850-es években tervezték (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az Akadémia épületét az 1850-es években a Múzeumkert sarkába is tervezték (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az Akadémia palotájának felépülése az 1850-es évek végén merült fel ismét, s kapott nagyobb nyilvánosságot és támogatást is egyben. A székház építésére indított gyűjtést a hagyomány báró Sina Simon bankár 1858 nyarán megtett 80 000 forintos felajánlásához köti. A báró felajánlása valóban egy hatalmas, energiákat felszabadító, inspiráló teljesítmény volt és óriási összegnek számított, de maga a gyűjtés nem ennek a nemes gesztusnak a révén indult meg.

A gondolatot, amelyet egyúttal tett is követett, 1857 nyarán vetette fel néhány bogdányi (ma Nyírbogdány, Szabolcs megye) középbirtokos személy, s Jókai Mór Magyar Sajtóban megjelent cikke nyomán országos mozgalommá fejlődött. Az Akadémia igazgatótanácsa pedig 1859 októberében határozott arról, hogy országos gyűjtést indít. 1860-ban közel háromezer aláírási ívet küldtek szét az országban különböző ismert személyeknek, akik a gyűjtőmunkát vállalták.

Az íveken az Akadémia felépítendő épületére és alaptőkéjének megemelésére lehetett felajánlásokat tenni. A felajánlók között volt Széchenyi és más jeles személyek mellett többek között Ybl Miklós építész is, aki később – Szkalnitzky Antallal együtt – az Akadémia palotájának építkezéseit irányította.

Báró Sina Simon (Forrás: Hungaricana)

Jelentős segítségnek számított, hogy Pest városa 1860 májusában a Lánchíd közelében – pontosan az Akadémia mai épületétől északra – egy 1300 négyszögöl nagyságú telket adott részben ingyen, részben féláron a leendő épület számára. Persze a város feltételhez kötötte mindezt! Egyrészt a telket csakis az Akadémia palotájának a felépítésére lehetett felhasználni – különben visszaszállt volna a városra –, másrészt pedig 1861. január 1-jétől számított négy éven belül a telken egy, legalább kétemeletes állandó háznak kellett állnia.

Az Akadémia (a kép jobb oldalán) és a tőle északra lévő háztömb (a kép bal oldalán). Az utóbbi telket ajánlotta fel Pest városa 1860 májusában az Akadémia részére. Végül cserével a kép jobb oldalán lévő telken épült fel a palota (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Mivel a szomszédos, az Akadémiának felajánlott telektől délre eső, Kirakodó térre néző, a Dunagőzhajózási Társaság birtokában lévő telek sokkal előnyösebb helyzetben feküdt, Dessewffy Emil, az Akadémia akkori igazgatója Wodianer Mór bankár segítségével elérte, hogy a két építési telektömb gazdát cseréljen. Ez az 1860. augusztus 31-én megkötött telekcsere-szerződés tette lehetővé, hogy az Akadémia palotája a mai helyén, a Lánchíd északi oldalán a Kirakodó térre néző telken épüljön fel, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint.

 A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri palotája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezt követően kerülhetett sor, 1861-ben az első tervek elkészítésére, majd pedig 1862 tavaszán az építkezés is elindult, Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal irányításával. A neoreneszánsz palotában az első ülést 1865. áprilius 24-én tartották, ám az ünnepélyes megnyitó csak csak hónapokkal később, 1865. december 11-én volt.

Nőalak a Magyar Tudományos Akadémia székháza épületének Duna felőli homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Tudományos Akadémia palotája most ismét az érdeklődés középpontjába kerül, mivel hamarosan megkezdődik a felújítása. Mint a Közbeszerzési Hatóság  2021. április 29-i közleményéből kiderül, az MTA székházának és könyvtárának felújítását  a Középülettervező Zrt. tervezheti.

Nyitókép: A Magyar Tudományos Akadémia palotája a mai Széchenyi téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Felhasznált irodalom:

Kemény Mária: A Magyar Tudományos Akadémia palotája. Budapest, Osiris, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2015.

Bicskei Éva, Ugry Bálint (szerk.): 150 éves az Akadémia székháza. Épület-, intézmény-és gyűjteménytörténet. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2018.

Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az alulrol a harmadik foton lathato ronda panel hodalyt mielobb el kellene bontani es visszaepiteni a szomszedos hazakkal harmonizalo eklektikus berpalotat. A Duna partjara nem valo ilyen ocsmany epulet, kulonosen nem a folyo belvarosi szakaszan.

Válaszok:
gergo3232 | 2021. július 7. 15:30

Ott Ganz Ábrahám behaza állt. Mégha az ilyen elpusztult épületekről nem is lennének dokumentumok, akkor is érdemes lenne újonnan tervezett, egyszerűbb neoklasszicista házzal pótolni ezeket.


Nagyon sok oda nem illő modern épület csúfítja el Budapest eklektikus városképét. A legrondább példa a Szent István téren a Bazilika elött lévő banképület. Sürgősen le kéne bontani, vagy legalább a homlokzatát átépíteni a Bazilikához illő stílusban.


A Szent István téri épület lecserélésnek óriási haszna, hogy nem egy kicsit kiszélesedő utcáról, hanem egy tágas térről lehet szemlélni a Bazilikát, és kialakult a város talán legszebb tere. Merthogy dicsőített elődeink nem sokat foglalkoztak azzal, hogy reprezentatív lesz-e a tér, vagy sem. Meg lehet nézni, a ház olyan keskeny, hogy ne lógjon be a térre, miként elődje, épp csak a tűzfalat takarja. Lebontva épp ez alkotná a tér északi oldalát.
A Duna parti ház minden, csak nem panel, építésze egyébként tiszteletreméltóan eléggé igyekezett a mellette álló házhoz igazítani a szerkezetét, beosztását, persze a cirádák elhagyásával.

Válaszok:
gergo3232 | 2021. július 8. 00:12
Sándor | 2021. július 16. 14:49

Valóban, a Szent István téri épület alakja nagyon jó ötlet volt. Azzal viszont vitatkoznék, hogy szép lett a tér. Szerintem az is ezt igazolja, hogy a bazilikarol a fényképek nagy nem is a térről csináljak, hanem hátrébb az utcából, hogy pont az az épület ne látszódjon.

Válaszok:
gergo3232 | 2021. július 8. 00:14
Sándor | 2021. július 16. 14:47

* nagy részét
Elnézést az elírásért.


Pontosan! Figyelem a turistákat. Mindegyik a ház sarkához áll a Sas utca felől, hogy a Bazilikával ne legyen rajta a képen.


Tisztelettel közlöm veled, hogy nagyonis figyeltek a nagy elődök arra, hogy milyen legyen egy-egy tér összképe. Akkor jött a háború és a mostani "modern" építészek a Vörösmarty térre a Vigadó mögé is csak egy üvegkalickát tudnak tervezni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó