Gyártelepből izgalmas kulturális központ – 20 éves a Millenáris Park

A cikk angolnyelvű változata: From factory to an exciting cultural centre - Millenáris Park is 20 years old

Írta: Domonkos Csaba

2021. július 8. 9:00

Ma a Millenáris egy hatalmas park és rendezvényközpont Budán, egykor azonban itt működött a Ganz-gyár, amelynek helyén, a csarnokok részbeni megtartásával éppen 20 éve, 2001. július 6-án nyílt meg Budapest egyik legnagyobb kulturális központja.

A Margit körút mentén, a mai Lövőház utca–Margit körút–Kisrókus utca–Marczibányi tér által közrefogott területen 1878-ban alapította meg a Ganz-gyár akkori vezetője, Mechwart András a villamossági gyárat. A XIX. század utolsó harmadában ez a terület még erősen ipari jellegű volt, hiszen a Margit körút mások oldalán a Ganz-öntöde működött.

A mai Millenáris helyén egykor a Ganz Villamossági Művek épületei álltak. Az 1980-ban készült kép jobb oldalán a Mártírok emlékműve látható (Fotó: Fortepan/Képszám: 141356)

A XX. században egyre jobban beépült a környék, de a gyárak maradtak a mindinkább belvárosinak számító környezetben. Igaz, a közelben, a mai Bem József utcában lévő eredeti Ganz-gyárat és öntödét az 1960-as évek elején bezárták (ennek egy megmaradt épülete a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény) és az épületeket részben elbontották, de az akkori Mártírok útján, a mai Margit körúton a villamossági gyár működött tovább, egészen a rendszerváltásig, mert 1991-ben elkezdődött a termelés vidékre költöztetése. Akkor már Ganz Ansaldo Villamossági Rt. néven működött az üzem.

Kiállítóhely, park és rendezvényhelyszín lett az egykori gyárból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A gyártelep helyén pedig elkezdődhetett a mostani park kialakítása. A kormány 1999-ben hozott határozatot arról, hogy itt egy rendezvény- és kiállításközpont és egy park létesüljön. A munka nem volt egyszerű, hiszen a terület gyakorlatilag teljesen beépült. A park kialakítása 2000. augusztus 12-én kezdődött meg egy 37 méter magas gyárépület felrobbantásával. Erről a Népszava 2000. augusztus 14-én így számolt be:

„Az épületrész lábánál elhelye­zett, körülbelül 60 kilogramm szlovák gyártmányú robbanó­szert elektronikus távirányítással hozták működésbe. Az épület másodpercek alatt összedőlt, mintegy 10 méter magas, körül­belül 5 ezer tonnányi törmeléket hagyva maga után. A kisebb földrengéssel felérő detonáció idején a környéket lezárták.”

Még öt alkalommal robbantottak, majd jött a 120 ezer köbméter törmelék, köztül 3 ezer tonna acélhulladék elszállítása.

Nem volt elég a régi épületeket felrobbantani vagy elbontani – köztük olyan hatalmas betonépítményeket, mint a két méter vastag vasbeton fallal rendelkező pörgetőalagutat, amit a turbinák tesztelésére használtak –,  a talajjal is kezdeni kellett valamit, mert a föld és a talajvíz is szennyezett volt, akár 3-3,5 méter mélyen toxikus nehézfémekkel, olajszármazékokkal, csak olajból 8 ezer tonnát kellett eltávolítani. A talajcsere mellett a talajvizet is tisztítani kellett, ahhoz a helyszínen egy külön tisztítótelepet kellett kialakítani. Volt olyan terület, ahol a szennyezett talaj elhordása után akkora gödör keletkezett, hogy oda egy kétszintes mélygarázs fért el.

A hatalmas épületeket csak robbantással lehetett eltüntetni (Fotó: Fortepan/Képszám: 78050)

A kialakuló parkról még az építés alatt, 2001. január 27-én ezt írta a Népszabadság:

„A kert tehát minden lesz, csak nem szokványos. A főbejárathoz közeli park­részen a növényekkel, a színekkel, a fé­nyekkel és a felületekkel igyekeznek ba­rangolásra csábítani a látogatókat. A be­térők csupa megszokott dologgal talál­kozhatnak itt, csak éppen ezek legtöbbje merőben szokatlan módon jelenik meg. A park közepén egy élő tó csillog majd – partján különös formájú zenepavilon –, aki akar, fémpallókon ki is sétálhat a víz­tükör fölé. A Fény utca és a Kis Rókus ut­ca között szőlőtőkék sorakoznak, az al­mafák karéjában búzamező lengedez, a gabonabálák szerepét azonban nyírt buxusok veszik át.”

Azonban nem minden épületet bontottak le. Megmaradt az 1911-ben emelt és 1997-ben műemlékké nyilvánított „B” épület, az egykori nagyszerelde, akárcsak az 1897-ben elkészült „D” csarnok, köztük épült fel az új bejárati épület és még két csarnok.

Az utolsó simítások a Magyar Nemzet 2001. július 6-án közölt fényképén 

Eredetileg 2001. március 15-én kellett volna megnyílnia a Millenárisnak, de a kivitelezés csúszott, csak 2001. július 6-án lett kész a park. A megnyitó rendezvénysorozat négy napig tartott, azt így foglalta össze a Magyar Nemzet 2001. július 6-i számában:

„Ma délután három órakor nyitja meg kapuit Budán, a Mammut „árnyékában” a Millenáris Park, a Ganz Villamossági Művek területén létesített kulturális központ, amely – a megtartott, átépített, ipartörténeti nevezetességű gyárépületeivel, új létesítményeivel, fiatal parktervezők által kialakított „zöldövezetével” – olyan programsorozatot kínál a főváros lakosságának és valamennyi Budapestre látogató embernek, amilyet másutt – egy helyen – nemigen talál sehol az országban. (…) A parkavató ünnep négy napig tart, lesz benne körtánc és népzene, gólyalábas felvonulás síppal, dobbal, lesz színházi előadás és palócföldi bemutató, felsorolni is lehetetlen, mi minden csalogatja Budára a közönséget.”

Nem sokkal később megnyílt az újjáalakított régi csarnokokban az Álmok Álmodói kiállítás, ami a hazai technikatörténet addigi talán legátfogóbb tárlata volt, illetve 2005 és 2007 között a Jövő Háza kiállítás.

A Nemzeti Táncszínház épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A park ma 48 ezer négyzetméteren terül el, amiből a zöldterület 16 200 négyzetméter. A központ számos rendezvénynek, eseménynek adott helyet az elmúlt 20 évben, kiállításoknak, színházi eseményeknek is. Ma itt, az E épületben működik a Nemzeti Táncszínház is.

A Millenáris ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Millenáris Parkhoz egy éve, 2020 augusztusában csatlakozott a Millenáris Szélkapumintegy 2,5 hektáros területe, amelyet az egykori Kohó- és Gépipari Minisztérium 1971-ben emelt székháza helyén alakítottak ki. Ezzel a Margit körutat ismét átjárhatja a dunai szél, nagyban javítva a környék levegőjét.

A park épületeinek felújításáról nemrégiben a PestBuda oldalain részletesen beszámoltunk.

Nyitókép: A Millenáris (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Mivel volt szerencsém belülről is látni a XIX. századot idéző Ganz gyárat örülök, hogy ezt teljesen átvarázsolták.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó