építészet

A pesti főútvonalak építésze – 110 éve halt meg Schmahl Henrik A Párisi Udvart és az Uránia Nemzeti Filmszínház épületét tervező Schmahl Henrik munkássága egy-két kivételtől eltekintve szinte teljes egészében Budapesthez kötődött. Az Ybl Miklós irodájából induló építész önállóvá válása után többféle stílusban tervezett, épületei főleg a város századforduló környékén kiépült legfontosabb útvonalait gazdagítják. Alkotásait megtaláljuk többek között az Andrássy úton, a Nagykörúton és a Rákóczi úton is.

A magyar ipar egyik legfontosabb üzeme volt a Láng Gépgyár – Lakóparkot építenek a helyére Az 1868-ban alapított Láng Gépgyár egyike volt a magyar ipar legfontosabb üzemeinek. Sikeressége abban is mérhető, hogy viszonylag rövid idő alatt a 8-10 fős műhelyből több száz alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat lett. Láng László a Váczi körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton nyitotta meg műhelyét, majd 1873-ban költözött át a Váci úti telepére, ahol egészen a megszűnéséig működött. Az egykori gyár területén már csak négy, műemléki védelem alatt álló épület áll, amelyek köré hamarosan egy modern lakótelepet építenek.

Egy ikonikus hely születése – 150 éves az Oktogon, melyet évtizedekig Nyolcszög térnek hívtak Az Oktogont bátran nevezhetjük Budapest legegyedibb közlekedési csomópontjának: szabályos nyolcszög formájával a térképről is hamar feltűnik, könnyen megjegyezhető neve pedig a külföldiek számára felüdülést jelent, főleg a magyar viszonyok között. Ráadásul Európa-szerte híres tömegközlekedési útvonalak metszik itt egymást: a kontinens első földalatti vasútja, valamint a legforgalmasabb villamosjáratai. Születése is egybeesik a főváros aranykorának kezdetével: 150 évvel ezelőtt határozták meg mai formáját, és hosszú időn keresztül Nyolcszög tér volt a neve.

A Budavári Palota környezete – Megújulnak a történelmi kertek A Nemzeti Hauszmann Program nemcsak a Budavári Palotanegyed épületeinek rekonstrukciójára, hanem az azokat körülfogó kertek megújítására is kiterjed. A királyi környezet a századfordulón értelemszerűen megkövetelte a szemet gyönyörködtető zöld felületeket is, amelyeken kertépítők serege dolgozott. E csodás környezet viszonylagos épségben vészelte át az ostromot, a második világháború utáni átépítés viszont nem kímélte, így tulajdonképpen e kertek is a tudatos rombolás óriási veszteseinek tekinthetők.

Felújítják az ELTE jogi karának Kecskeméti utcai épületét – A telken egykor a Csekonics-palota állt Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épülete a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt található, illetve hozzá csatlakozik a Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárny is. A műemlék épületegyüttest most felújítják, korszerűsítik. A telken egykor egy híres épület állt, a dúsgazdag Csekonicsok fényűző palotája.

Egy Duna-parti csoda – Ybl Miklós díszes palotája Ma már elképzelni sem tudjuk azt a luxust, hogy hivatalnokok, vámügyintézők munkahelyeként egy pompás, fényűző palota épüljön dór, jón, korinthoszi oszlopok sorával, a neoreneszánsz építészet megszámlálhatatlan díszével, s hogy Németországból azért költözzön Pestre egy szobrászművész, hogy a homlokzatot ékesítő 22 allegorikus női és férfialakot a legkiválóbb esztétikai minőségben megalkossa. Mindez 150 éve történt, amikor Ybl Miklós megtervezte a Fővámházat. Videónkban bemutatjuk az egykori pompát, amelyet ma a hivatalnokok helyett a Corvinus Egyetem hallgatói csodálhatnak meg nap mint nap a pesti Duna-parton.

150 éve költözött Zuglóba a Bethesda Kórház – A XIV. kerület legrégebbi épülete A Bethesda Kórház történetének kezdete a terézvárosi Rózsa utca 5. szám alatti épülethez kötődik, ahol 1866-tól Bakody Tivadar főorvos irányításával folyt a gyógyító tevékenység. A Sugár út, a mai Andrássy út kiépítése miatt 1870-ben eladni kényszerültek a kórház 1868-tól használt Rózsa utca 8. szám alatti épületét. A Herminamezőn álló Bartl-villa megvásárlásával nyílt lehetőség egy nagyobb és korszerűbb kórház kialakítására. A Bethesda Kórház zuglói gyógyító szolgálata 150 éve, 1872 májusában kezdődött el.

Esküvő a Festetics-palotában – A főúri család házi kápolnájában volt a szertartás A VIII. kerületben, a Pollack Mihály tér 3. szám alatt álló Festetics-palota nemcsak azért különleges helyszín a fővárosban, mert a nagyvárossá válás útján az elsők között épült, hanem azért is, mert azon ritka épületek közé tartozik, amelyben a XIX. század második felében egy házi kápolnát is kialakítottak. S ez nemcsak a vallási áhítat céljait szolgálta, hanem esküvői szertartást is tartottak benne. Az egykori mágnásnegyedben található épületben kétszer is rendeztek esküvői lakomát.

A Marhavágóhíd emlékére – 150 éve készült el a főváros egyik húsipari központja Amikor elkészült, a főváros egyik építészeti látványosságának számított. Sok budai és pesti polgár, sőt vidékről vagy külföldről idelátogató volt kíváncsi, hogy néz ki az az épületegyüttes, mely 1872-től a közélelmezés egyik meghatározó intézménye lett, és maradt is majdnem 100 éven keresztül.

Leomlott építészeti értékek – A Jókai utcai bérház A Jókai és az Aradi utcák sarkán álló bérház leomlott tetőszerkezete több embert megsebesített, és a parkoló autókban is jelentős anyagi kár keletkezett, hiszen közel húsz méter magasból zuhantak alá téglák, vakolatdarabok és egyéb építőanyagok. A sajnálatos baleset ráterelte a figyelmet magára az épületre is, amely a XIX. század végének igényes alkotása.

Franciás, olaszos, németes, magyaros – A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium és európai társai A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának varázslatos belső tereiben nagy szerepet kapott a magyar népművészet. Építésének idején – a XX. század legelején – ugyanis lángolt hazánkban a nemzeti érzés, amit az építészet nyelvén a nép ősi díszítőmotívumainak felelevenítésével fejeztek ki. Egy Pénzügyminisztérium minden országban fontos intézmény, de vajon máshol is tükröződik az adott nemzet lelkülete a falakon? Néhány európai példát bemutatva keressük a választ arra, hogy máshol is e koncepció alapján építették-e ezt az épülettípust.

Az első alagút a Duna alatt – Kilencven évvel ezelőtt kezdődött meg a fúrás Régi álom volt egy alagút építése Pest és Buda között a Duna alatt, az elképzelés már a XIX. században megmozgatta a tervezők fantáziáját. Ám az első ilyen építkezésre csak az 1930-as években került sor, mégpedig Budapest északi határán, a Szentendrei-szigetnél. Ez az alagút még nem a közlekedést szolgálta, mert vízvezetékeket vezettek át rajta. A fúrás kilencven évvel ezelőtt kezdődött meg.

A Nemzeti Múzeum építésének kezdete – 185 éve volt az első kapavágás A Magyar Nemzeti Múzeum építése 185 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor még külvárosi telken, amelyet már 1813-ban megvásároltak a múzeum számára, korábban lucernát termesztettek. Az építkezésre az Országgyűlés óriási összeget, 500 000 forintot szavazott meg, az első kapavágásra 1837. június 22-én került sor.

Egy magyar nábob pesti palotája – Itáliai reneszánsz a Nagykörúton Batthyány Géza gróf a XIX. század végén úgy döntött, hogy egy akkor már több száz éves híres firenzei reneszánsz épületnek, a Strozzi-palotának a másolatát építteti fel Budapesten saját otthonaként. Tervéhez a mai Teréz körút 13. szám alatt találta meg a telket, és Hauszmann Alajost bízta meg a megvalósítással. A házat kívülről ma is bárki megszemlélheti, ám csak kevesen tudják, hogyan nézett ki belülről ez a fényűző főúri palota, amelyben a gróf távoli rokonával, Batthyány Lajos kivégzett miniszterelnök lányával, Emma grófnővel élt boldog házasságban. Videónkban megmutatjuk, mi maradt meg mára a palota pazar belső tereiből.

Lángok martaléka – Hetvenöt évvel ezelőtt égett le a Szent István-bazilika kupolája Budapest legnagyobb templomának építése a méretéhez igazodóan nagyon sokáig tartott, kitöltötte a XIX. század második felét, és még a XX. századba is átnyúlt egy kicsit. 1905-ben fejezték be, de negyven évvel később már ismét felállványozhatták: a II. világháborús sérüléseit kellett helyrehozni. A renoválásból azonban még nagyobb baj lett, egy véletlen tűzeset folytán az egész kupola leégett.

Felújították az Andrássy úti Haggenmacher-palotát – Mutatjuk, milyen lett! Az Andrássy út 52. szám alatti Haggenmacher-palota visszanyerte eredeti szépségét, a műemlék épület felújítása a közelmúltban fejeződött be. A palota Schmahl Henrik tervei alapján épült 1883-ban neoreneszánsz stílusban.

Ilyen is lehetett volna Budapest – A meg nem valósult fővárosi tervekről nyílt kiállítás A jó közlekedés megteremtésében és fenntartásában minden ember egyformán érdekelt. Sok koncepció látott napvilágot Budapest közel 150 éve során, amely segíteni vagy színesíti kívánta közlekedési lehetőségeinket: legyen siklóvasút, mely felvezet a Gellért-hegyre? Kerüljön valahová gyalogoshíd a Dunán? Legyen kétszintes a Hungária körgyűrű? A meg nem valósult, de a tervezőasztalig sikeresen eljutott közlekedésfejlesztési víziók bemutatására vállalkozik a június 21-én megnyílt kiállítás a Közlekedési Múzeum új helyszínén, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában.

Megvan az építési engedély, kezdődhet a Károly körúti ház tornyainak helyreállítása A Károly körút és a Dohány utca találkozásánál álló házon az eredeti formájukban építik vissza a korábban lebontott, jellegzetes tetőelemeket és tornyokat, a tervezett átalakítás a napokban kapta meg az építési engedélyt, így hamarosan kezdődhet a kivitelezés.

A Vámháztól a Gerbeaud cukrászdáig – Egy legendás telek 240 éves története A mai Vörösmarty tér és József nádor tér között, a Gerbeaud cukrászda és környezete helyén egy nagyon értékes telek húzódott. 240 évvel ezelőtt ide épült fel a Harmincadhivatal (Vámház), melyet 70 év után ódivatúnak ítéltek meg és lebontottak. A területet ezután többen is szerették volna hasznosítani, gróf Széchenyi István a Nemzeti Kaszinót, Pest városa az új városházat emelte volna fel a helyszínen. A telket végül négy részre osztották a XIX. században. Az ide épült házak ma is állnak, értékes darabjai a belváros építészeti örökségének.

Tornyok és domborművek bősége – Így nézett ki a Károly körút jól ismert bérháza A pesti Belvárosban, a Károly körút és a Dohány utca találkozásánál álló hatalmas bérházon hamarosan átalakítási munkák kezdődnek: visszakapja a II. világháború után elbontott jellegzetes tornyait. Városképi szempontból kiemelten fontos épületről van szó, amelyen az érdekes tetőelemeken kívül nagy méretű domborművek is helyet kaptak. A ház hatalmas homlokzata a XX. század elejének igen színvonalas alkotása.

Ötven éven át építtették kolostorukat a klarissza apácák, ma az ELTE-nek ad otthont Alamizsnából, hitelekből közel ötven év alatt építtették fel a klarissza rend apácái zárdájukat a mai Szerb utca 21. – Királyi Pál utca 1–3. szám alatt a XVIII. században. A zárt sorú beépítésű, háromudvaros kolostor barokk magja egy középkori romtemplom falmaradványait őrzi. Az apácarend feloszlatása után többször átalakított épületegyüttesben működött papnevelde, kórház, börtön, majd a Pesti Királyi Főzálogház. Lebontása a XX. században kétszer is felmerült, de szerencsére megmaradt: ma az ELTE intézményeinek ad helyet a műemlék.

Végre megkezdődik a Károlyi-palota felújítása Évtizedek óta üresen áll a Pollack Mihály tér 10. szám alatti Károlyi-palota. A Nemzeti Múzeum mögött kiépült mágnásnegyed egyik ikonikus épületének számított, egyidőben az olasz nagykövetség működött benne, a rendszerváltás után pedig raktárnak használták Ybl Miklós híres alkotását. A kiemelten védett műemléket eredeti állapotának megfelelően állítják helyre.

Egy zseniális építész gazdag munkássága – A 175 éve született Hauszmann Alajosra emlékezünk Hauszmann Alajos neve az utóbbi években kezd ismét a köztudatba kerülni, a megbecsülés olyan szintjére, ami életműve alapján méltón kijár neki. A királyi palota bővítése és környezetének kialakítása volt munkásságának csúcspontja – ezért is nevezték el róla a napjainkban zajló épületrekonstrukciós programot –, de az építészi életmű sokkal változatosabb ennél és rendkívül gazdag. Születésének 175 éves évfordulója alkalmából megkíséreljük bemutatni Hauszmann Alajos fontosabb alkotásait, természetesen a budapestiekre összpontosítva.

Kolegerszky, Wampetics, Gundel – A városligeti éttermek világa A Városliget már több mint kétszáz éve a pestiek kedvelt kirándulóhelye, ahol a sétálgatásban, csónakázásban megfáradt emberek előtt mindig nyitva állt néhány étterem kapuja is. A Liget aranykora a millennium idejére esett: az 1896-os ezredéves kiállításra közel hatmillió látogató érkezett, ennek megfelelően a vendéglátás is magasabb fokozatra kapcsolt.

Lechner Ödönhöz kötődik a szecesszió világnapja A szecesszió világnapját magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük minden év június 10-én. Ez a nap a századforduló két híres építészéhez kötődik: ekkor halt ugyanis meg Lechner Ödön (1914-ben) és Antoni Gaudí (1926-ban). Az Iparművészeti Múzeum kéthetes ünnepléssel készül, és ezalatt számos budapesti szecessziós épületet mutat be az érdeklődőknek.

A királyi palota építője 175 éve született – Hauszmann Alajosra emlékeztek A 175 éve született Hauszmann Alajosra emlékeztek csütörtökön a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a Kossuth téri Királyi Kúria, a New York-palota, a Műegyetem központi épülete, valamint a királyi palota bővítésének és átépítésének tervezője, de számos budapesti középület, magánház és villa készült az ő tervei szerint. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire.

Apja árnyékában alkotott a ma 215 éve született Pollack Ágoston Pollack Ágoston, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotójának, Pollack Mihálynak a fia számos köz- és magánépületet jegyzett Pesten és Budán. A legtöbbet mára lebontották, átépíttették, számos terve csak dokumentáció formájában maradt fenn. Pollack Ágoston együttműködött Ybl Miklóssal és édesapjával is, utóbbival együtt dolgozott például a Szent Rókus Kórház bővítésén. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa remekművei árnyékában háttérbe szorult, noha tervei láttán elmondhatjuk, hogy korának jeles építészei közé tartozott.

A pesti Sóhivatal vége – Így született a József nádor tér A Duna a mai napig fontos kereskedelmi útvonal, de a XIX. század első felében még nagyobb jelentősége volt a jól hajózható vízi útnak. Itt szállították többek között a sót is, amelynek raktározására és a hozzá kapcsolódó adók adminisztrációjára a pesti Duna-parton Sóhivatalt emeltek. Tőle délre, a Harmincadhivatal épületében pedig a kereskedelmi árucikkek vámügyeit lehetett intézni. A város fejlődése azonban kikényszerítette a lebontásukat, helyükön a József nádor teret alakították ki.

Egy 150 éve készült terv Pest fejlesztésére – Az Eskü téri híd különleges rajza Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.