A Nemzeti Múzeum belső átalakítása – Rejtett emelettel is bővült az épület

2022. július 29. 9:00

A Magyar Nemzeti Múzeum hazánk egyik ikonikus épülete, ezért 1847-es átadása óta minden korban odafigyeltek állapotára. A XX. század elejére viszont már olyan mértékben megnőtt a gyűjteménye, hogy a túlságos zsúfoltság ellehetetlenítette a működését. Az őrzött anyag egy részét más épületekbe szállították, majd 1926-ban elkezdődött a nagyszabású helyreállítása, melynek keretében 1927-ben – kilencvenöt évvel ezelőtt – egy rejtett, harmadik emeletet is kialakítottak benne.

A Magyar Nemzeti Múzeum alapítását – a Nemzeti Könyvtárral együtt – gróf Széchényi Ferenc 1802-es nagylelkű adománya tette lehetővé. Önálló épületet viszont csak évtizedekkel később, 1847-ben kapott, melyet Pollack Mihály tervezett klasszicista stílusban. Elkészülte után külsőleg már nem változott jelentősen, belső tereit viszont többször is átalakították. Ezt a funkció is megkövetelte, az 1860-as évektől ugyanis az Országgyűlés Főrendiháza használta, amely a díszteremben ülésezett. Emiatt az eredetileg teljesen körülfutó folyosókat elfalazással szakították meg, és a főlépcsőházat is csak a képviselők használhatták. A múzeum személyzete a gázlámpákkal megvilágított szűk, hátsó lépcsőkre kényszerült. A XIX. század második felének historizáló ízlése szerint a falakat is gazdagon díszítették képzőművészeti alkotásokkal, illetve színes ablaküvegeket is szereltek be.

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1880-as években (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.048)

Noha 1902-ben a Főrendiház az újonnan felépült Országházba költözött, a múzeum gyűjteményének rohamos gyarapodása és az említett átalakítások azt eredményezték, hogy a belső tér rendkívül sötét lett. Az első világháború után a kormányzat kiemelt figyelmet fordított a kultúrára, így döntést hozott a Nemzeti Múzeumban kialakult tarthatatlan viszonyok felszámolására is. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hangsúlyozta, hogy a rekonstrukció során a modern múzeumi igényeket kell elsősorban szem előtt tartani. Hóman Bálint igazgató azt szerette volna elérni, hogy a székházban csak a könyvtár és a műtörténeti gyűjtemények maradjanak, a más jellegű műtárgyakat – például az ásványokat, melyek ekkor még ehhez az intézményhez tartoztak – külső épületekbe szállítsák át.

Hóman Bálint volt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója a helyreállítás idején (Forrás: wikipedia.org)

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Lechner Jenőt bízta meg a helyreállítási tervek készítésével, ő ugyanis már évtizedekkel korábban is komolyan kutatta a hazai klasszicista építészetet, és 1917-ben a Nemzeti Múzeum épületéről is írt egy alapos tanulmányt. A tervezés során az alapkoncepció tehát a belső terek átláthatóbbá, világosabbá tétele volt. Első lépésként a Főrendiház kedvéért elfalazott folyosókat nyitotta meg, majd a hátsó lépcsőháznál korábban létrehozott mosdókat is megszüntette, így a körülfutó folyosókat a közönség újra teljes egészében használhatta. A hátsó homlokzatokon néhány apró – az épület stílusához illő – félköríves ablakot is nyitott, hogy még több fény jusson az épületbe. Ügyelt arra is, hogy minden emeletsoron egységes térkompozíció jöjjön létre, az épület eredeti szellemével összhangban.

A múzeum díszlépcsőháza az 1890-es években (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.149)

A díszlépcsőház a helyreállítás után (Forrás: Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926)

Azonban nem csak szerkezeti átalakításokat végzett Lechner: az egyes helyiségekben lévő stílusidegen berendezéseket eltávolították, a reprezentatív termek (kupolatér, kiállítóterek) díszítőfestését is lekaparták. Egyedül a díszterem festését hagyták meg, arra vonatkozóan ugyanis rendelkezésre állt egy 1848-ban készült litográfia, mely bizonyította, hogy Pollack korában is így nézett ki.

Egykorú metszet az 1848-as országgyűlésről, amely a múzeum dísztermében ülésezett (Forrás: Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926)

Színeket viszont nem mutatott, ezért Lechner mégis hozzányúlt, és karzatok fölötti párkányfríz barna alaptónusát kékre festette át. Mivel a többi reprezentatív helyiség festése erősen eltért a dísztermétől, Lechner feltételezte, hogy azok későbbiek, ezért – és mert stílusuk nem illeszkedett az épülethez – döntött a megsemmisítésük mellett. Csak később derült ki, hogy azok is az 1840-es években készültek, méghozzá a fiatal Ybl Miklós tervei nyomán. A főlépcsőház reneszánsz ízlésű színes üvegablakai viszont valóban későbbi átalakítás eredményei voltak, ezért azok helyébe klasszicista ablakokat építettek, ami a világosabbá tételt is szolgálta, ezután a színes ablakok se fogták fel a beáramló fényt.

A díszterem mint a Főrendiház ülésterme a XIX. század végén (Forrás: Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926)

A díszterem az 1926-os helyreállítást követően (Forrás: Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926)

Ezenkívül új csillárokat, falikarokat, kandelábereket, szélfogó ajtókat és korlátokat szereltek be. Lechner ezeket empire stílusban tervezte, akantuszlevelekkel és lótuszvirágokkal díszítette. Az asztalosmunkáknál a sárga, illetve világosbarna színt kombinálta a feketével: az előcsarnoki szélfogó – amely a főbejáratnál akadályozta meg a szél betörését – egyébként teljesen modern szerkezetű volt, stílusában mégis olyan, mintha eredetileg is bent állt volna az épületben. Az előadóterembe szánt elnöki asztalt világosbarna cseresznyefából tervezte, melyet fekete törzsű féloszlopok díszítenek. Lechner Jenő remek stílusérzékkel tervezte meg az iparművészeti berendezéseket, még a kandallórácshoz is maga készítette a tervet.

A díszlépcsőház kandelábere napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Hóman Bálint vágya a természettudományi gyűjtemények elszállításáról nem teljesült maradéktalanul, de a belső terek így is sokkal átláthatóbbá váltak: a földszinten alakítottak ki az irodákat, az első emeletet a könyvtár foglalta el, a második emeleten az állattárat és ásványgyűjteményt, majd pedig az őskortól a népvándorláskorig tartó időszak tárgyait és a magyar kultúrtörténeti gyűjteményt helyezték el. Ezáltal végre összefüggően tudták bemutatni az ország kincseit.

A helyreállítás eredményeként empire stílusú csillárok kerültek a múzeumba (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A modernizálás kedvéért Lechner az épület külsején is foganatosított néhány apró változtatást: eltávolította a főlépcső aljánál haladó vaskorlátot, valamint az oszlopok mögötti külső előcsarnokban a függő ívlámpák helyett rejtett világítást telepített a mennyezetre. A belső előcsarnokban pedig nagy elődök előtti tisztelgésként a két vaskos pillérébe egy-egy fülkét vájtak, melyekben József nádor és Pollack Mihály szobrait helyezték el, mindkettő Rafael Monti alkotása. Lechner tervbe vette a Múzeumkert körút felőli kerítésének elbontását is, hogy ezáltal az épület a körút szerves részévé váljon, ez azonban máig sem valósult meg.

A múzeum megvilágítását is modernizálták (Forrás: Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836-1926)

E jelentős helyreállítási, bővítési munka eredményét 1926. november 22-én adták át ünnepélyes keretek között. Az eseményt összekötötték Ferenc József halálának tízéves évfordulójára való emlékezéssel és a múzeum gyűjteménye az uralkodó halotti maszkjával is bővült. Viszont már a következő évben újabb átalakítási, pontosabban bővítési munkák kezdődtek: egy harmadik, kívülről láthatatlan szintet képeztek ki benne, melynek kivitelezését 1927 augusztusában kezdték, és 1930-ra készült el. A rendkívül magas második emeletbe építettek egy vasbeton födémet, és hogy ablakokat ne kelljen nyitni az épület homlokzatán, az újonnan kialakított szint felülvilágítókról kapta a fényt. A középső összekötő traktus kivételével tehát az épület összes szárnya új szintet kapott, melyhez három lépcső vezetett fel: egy a hátsó traktusban, kettő pedig a kupolatér mellett nyílik.

A metszetrajzokon látható, hová került a rejtett harmadik emelet (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Ez az ötletes belső bővítés nagy elismerést hozott Lechner Jenőnek, még a Louvre igazgatója is megcsodálta az új tereket, amikor Budapesten járt. Hasonló megoldást akart ő is alkalmazni az általa vezetett múzeumban. De a helyreállítás is nagy siker lett, ráterelte a kormányzat figyelmét a reformkori klasszicista stílusra. Ebben egy olyan művészeti irányzatot láttak meg, amely a két világháború közötti nehéz időkben reményt adhatott a nemzetnek: emlékeztette az embereket a XIX. század első felének felívelő korszakára, melyet követendő példának tekintettek.

A nyitóképen: A Magyar Nemzeti Múzeum 1879 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.053)

Bodó Péter, Budapest, empire, építészet, Hóman Bálint, klasszicizmus, Lechner Jenő, Magyar Nemzeti Múzeum, PestBuda, pestbuda.hu, Pollack Mihály, Ybl Miklós

¹⁶⁰ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Padot avattak André Kertész tiszteletére a Múzeumkertben

2024. december 18. 16:00

A Magyar Nemzeti Múzeum az André Kertész-emlékév záróeseményeként padot avatott a Múzeumkertben a világhírű magyar fotóművész tiszteletére. A XX. század egyik legnagyobb magyar fotográfusának hagyatékából jelentős részt őriz a múzeum.

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰