Leomlott építészeti értékek – A Jókai utcai bérház

Írta: Bodó Péter

2022. június 29. 9:00

A Jókai és az Aradi utcák sarkán álló bérház leomlott tetőszerkezete több embert megsebesített, és a parkoló autókban is jelentős anyagi kár keletkezett, hiszen közel húsz méter magasból zuhantak alá téglák, vakolatdarabok és egyéb építőanyagok. A sajnálatos baleset ráterelte a figyelmet magára az épületre is, amely a XIX. század végének igényes alkotása.

Terézváros északkeleti határát a XVIII. század végétől a Fabrik Gasse jelentette, amelyet Gyár utcaként magyarosítottak. Ahogyan a név is utal rá, ez sem klasszikus lakóövezet volt, de kijjebb már igazi külváros terült el. A XIX. század folyamán a város fokozatos terjeszkedésével mégis egyre inkább polgári környezetté vált, amit a Nagykörút tervszerű kiépítése is elősegített. A XX. század elejére már az utcanév is megérett a cserére és 1925-ben – Jókai születésének centenáriumán – fel is vette a nagy mesemondó nevét.

A környék egy 1872-es térképen; a telket kék kör jelöli, látható már az Oktogon tervezett helye is, a Gyár utca neve pedig alul olvasható (Forrás: hungaricana.hu)

A hét eleji szerencsétlenségben érintett telek sorsa is követte a polgárosodó trendet: az 1840-ben a Pesti Izraelita Hitközség kórháza települt ide. Az intézmény az 1880-as évek végéig működött itt, és miután átköltözött a Szabolcs utcába, épületét lebontották. A telket több részre osztották: a Nagykörút felőli részére Petschacher Gusztáv tervei szerint épült fel egy háromemeletes neoreneszánsz bérház 1889-re, melyben magának a tervezőnek is felállították a mellszobrát. Az akkor még Gyár utcának nevezett oldalra pedig dr. Dick Vilmos neves orvos megbízásából egy négyemeletes bérházat emeltek 1894-ben, melynek terveit Gutwillig József szignálta.

Az a néhány év, ami a két épület között eltelt, elegendő volt arra, hogy a későbbi bérház már új stílust kövessen: a kilencvenes években berobbanó neobarokkot. A XIX. század második felét már a neostílusok uralták, de a neoreneszánsz (ami a legnépszerűbb volt), a neoromán és a neogótika mellett a neobarokk részaránya elenyésző volt. Ez változott meg a század utolsó évtizedében, és elkezdett terjedni a mozgalmas formáiról, gazdag díszeiről ismert stílus is.

A franciásan barokkizáló homlokzat (Fotó: Google Maps)

A Gyár utcában nem a legkarakteresebb barokk homlokzatot látjuk, Rozsnyai József – a neobarokk építészet szakértője – szerint inkább csak barokkizálónak nevezhető. A jellegzetes barokk társaihoz viszonyítva szokatlan formájú a kör alakú sarokrizalitot lezáró kupola: úgynevezett kupoladobra építették és ezáltal megemelkedett, aljában pedig csigavonalakat képeztek ki. Ugyanakkor vannak franciás vonásai is, például a sűrűn egymás mellé sorolt ablaktengelyek, a magas manzárdtető és a legfelső szint szegmensíves ablakai.

A bérház érdekessége még a főhomlokzaton nyitott sok erkély: az első és a második emelet aljánál is három-három, bábkorláttal védett balkont nyitottak, illetve az Aradi utcai rövidebbik oldal közepén is két erkély van egymás alatt. A sarokrizaliton már csak egyetlen erkély kapott helyet, de az harmonikusan követi az épületrész félkörívét. Az erőteljesen kiülő párkányokat is megduplázta a tervező: a harmadik és a negyedik szint fölött is végigvonulnak. A tudósítások szerint a baleset mértékét sajnos ezek is növelték, a tetőről lezúduló épületszerkezetek ugyanis magukkal sodorták az erkélyek és a párkányok elemeit is.

Az épület az 1960-as években (Forrás: Fortepan/Képszám: 107001)

A neobarokk hivalkodását a bérházépítők azért is kedvelték, mert jobban ráirányította a figyelmet az épületre, amelynek lakásait, üzleteit így könnyebben ki tudták adni. Ebben a házban is különböző bérlők váltották egymást: a XX. század elején például Verő Adél leánynevelő intézete működött benne, a II. világháború idején pedig a Svéd Nagykövetség tartott fent irodát, ahol Raoul Wallenberg számos zsidót bújtatott (sajnos sikertelenül). Itt lakott később Lukács Pál Kossuth-díjas brácsaművész is. A fotók tanúsága alapján az 1960–70-es években autóalkatrész-kereskedés működött a sarokra nyíló üzlethelyiségben.

A Terézvárosi Önkormányzat a 2000-es évek közepén a tetőteret értékesítette, az ingatlanbefektetők pedig meg is terveztették a beépítését. A beruházás azonban folyton csúszott, és végül csak 2021 szeptemberében indult meg, az engedélyezési tervek szerint tizenöt lakást alakítottak volna ki. Néhány héttel ezelőtt a munkálatok következtében tűz ütött ki a tetőn, amit ugyan eloltottak, de ez az eset is minden bizonnyal hozzájárult az omláshoz.

Nyitókép: A VI. kerület, Jókai utca 1. szám alatti épület (Fotó: Google Maps)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Sok régi házat már felújítottak, de nem eleget. Ideje lenne a régi pesti épületek gyorsabb rehatibilizációjának!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó