építészet

A Kerepesi úttól a Rákóczi hídig – Húsz éve nyílt meg az új Nemzeti Színház A magyar nyelvű színjátszás igénye hívta életre a reformkorban a Nemzeti Színházat, amelynek igencsak hányatott sorsa volt: évtizedekig a mai Astoriánál működött, majd a Blaha Lujza téren talált otthonra, de első épületét lebontották, a másodikat pedig felrobbantották. Végleges helyét tervezték többek között az Erzsébet térre, a Városligetbe, végül az elmaradt világkiállítás egyik telkén épült fel, a pesti Duna-parton, a Lágymányosi hídnál. Húsz évvel ezelőtt adták át.

Átadták a szalézi rend új óbudai épületeit Átadták a szalézi rend új oratóriumát és a tartományfőnökség épületét Óbudán. Az oratórium egyfajta közösségi térként fog majd működni.

Felújítják a belvárosi Károlyi-palotát – Így készül a Petőfi-évfordulóra az irodalmi múzeum Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából megújul a róla elnevezett irodalmi múzeum otthona, az V. kerületi Károlyi-palota. A nagy múltú, klasszicista stílusú épületben jelentős belső átalakításokat terveznek, de a leglátványosabb változások kívül lesznek: összenyitják a palotaudvart a Károlyi-kerttel, és egy ösvényt is kiépítenek, amely a Múzeum körutat fogja összekötni az Egyetem térrel. Aki a felújítás után belép a Károlyi utcai főkapun, azonnal érzékeli a változást: itt kávézó és vonzó terek várják majd a látogatókat.

Lenyűgöző belső terek – Bejártuk a felújított Postapalotát A Széll Kálmán tér legismertebb épülete az egykori Budai Postapalota, mely 1926-os átadása óta uralkodik méltóságteljesen a környék fölött. A Magyar Posta 2008-ban kiköltözött belőle, így hosszú évekig üresen állt, csak 2016-ban talált vevőre. 2018-ban a Magyar Nemzeti Bankhoz került, és az ekkor kezdett rekonstrukciónak köszönhetően az épület az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum néven született újjá. Történtek hatalmas változások, de azokat gondos odafigyeléssel hajtották végre, és a belső terek úgy újultak meg, hogy az eredeti állapotokra is utalnak. Bejártuk a felújított épületet.

Megkapta az ingatlanszakma Oscar-díját a Magyar Zene Háza A Magyar Zene Háza nyerte idén a fődíjat az „ingatlanszakmai Oscarnak” is nevezett cannes-i kiállításon. Az idén január végén átadott különleges városligeti épülettel először kapta magyar fejlesztés a zsűri fődíját.

Több mint háromszáz éve nyitottak patikát a pesti Belvárosban A mai Váci utca 32. – Kígyó utca 2. szám alatti saroképület telkén a török hódoltság után Pest első polgári, nyilvános jogú gyógyszertára, a Szentháromság patika állt. Építtetője és tulajdonosa Herold Heinrich Siegfried gyógyszerész volt. A remek fekvésű terület a gyógyszertár elköltözése után üzletek sorának adott otthont az elmúlt évszázadokban, és számos magas rangú bérlője volt: itt működött a Zöld fához címzett posztóüzlet, melynek cégérét Barabás Miklós festette, de a híres Kilián könyvkereskedő család egyik reprezentatív könyvesboltja is a házban kapott helyet. A ma is nagyon leromlott állapotú épület kerületi egyedi védelem alatt áll, és kiemelt régészeti lelőhely.

Új sportcsarnokkal bővült a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Átadták a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium új tornacsarnokát. A 3700 négyzetméteres új csarnokot egy üvegfolyosó köti össze az 1929-ben épült gimnázium neobarokk épületével.

Az utolsó pillanatban mentették meg, ma már újra régi fényében tündököl a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély Idén lesz 90 éve, hogy elhunyt gróf Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak első felének kultuszminisztere. De az idei évhez egy másik évforduló is kapcsolódik: öt évvel ezelőtt, 2017-ben a nagyközönség számára is megnyitották a néhai miniszter felújított, pesthidegkúti kastélyát, amely mára a főváros II. kerületének egyik kultúrtörténeti kincsévé vált.

A mélyszegénység világából virágos lakótelep – 65 éve kezdték bontani az egykori Mária Valéria-szükséglakótelepet A József Attila-lakótelep Budapest egyik, zöld területekkel, fákkal, bokrokkal leginkább ellátott városnegyede, 2012-ben még az ország legvirágosabb lakótelepe címét is elnyerte. Az itt lakók közül is egyre kevesebben tudják azonban, hogy volt idő, amikor ez a terület legkevésbé sem a komfortosságáról volt híres. A neve is más volt, mely már önmagában sokat elárult az itteni viszonyokról: Mária Valéria-szükséglakótelep.

Felhúzták az ország legnagyobb lobogóját a megújuló Citadellán Március 15-én húzták fel hazánk legnagyobb nemzeti színű zászlóját a felújítás alatt álló Citadellára. A 72 négyzetméter felületű lobogó éjjel-nappal ékesíteni fogja a főváros emblematikus épületét.

Megkezdődött a Bálna felújítása Megújul a főváros ikonikus épülete, a Bálna. Az épület komplex rekonstrukciója keretében felújítják a fő- és melléképületeket, kicserélik a sérült üvegelemeket. Az új díszkivilágítás már el is készült, így március 15-e alkalmából nemzeti színekben pompázik a ház.

„Homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények” – Ilyen volt a Magyar Nemzeti Múzeum környezete 1848. március 15-én Petőfi és a márciusi ifjak 1848. március idusán Pest-Budán történelmet írtak. A nevezetes nap helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a múzeumpalota előtti tér vált leginkább emblematikussá. Az eseményt minden évben megidézzük, a szereplőkről is megemlékezünk, de a forradalom helyszíneiről csak említés szintjén szólunk. A múzeumépület és környezete tekintetében most kivételt teszünk és bemutatjuk, milyennek láthatták a forradalmárok egykor a legendás helyszínt.

Hamarosan elkezdődhet a Magyar Nemzeti Levéltár óbudai épületének megújulása Nemsokára megkezdhetik a Levéltár Lángliliom utcai raktárának és kutatótermének fejlesztését. A beruházás keretében nemcsak felújítják, hanem bővíteni is fogják az épületet, a technikai szempontból a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt föld feletti raktárakban megfelelő módon lehet majd őrizni az iratanyagot, illetve lehetőség nyílik azok kutatására is.

Itt nyomtatták a Nemzeti dalt: kiemelt beruházás lett a belvárosi Horváth-ház felújítása Az 1817-ben Pollack Mihály tervei szerint épült Horváth-házban működött egykor a legendás Landerer és Heckenast nyomda, ahol 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A leromlott állapotú ház rekonstrukcióját nemrég kiemelt beruházássá nyilvánították, a tervek szerint a felújítás után a Hess András Könyvesház működik majd benne.

Megmutatjuk, hogy milyen lett a felújított Operaház! Tegnap átadták a felújított Magyar Állami Operaházat. Most ebben a képriportban megmutatjuk, hogy miként ragyog régi pompájában Ybl Miklós remekműve!

Közel 5 év után ma megnyitja kapuit a felújított Operaház A Magyar Állami Operaház épületében 2017 októberében kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok. A közel 5 évig tartó felújítás nem csupán Budapest egyik építészeti ékkövének továbbragyogását szolgálja, de XXI. századi alapkövetelményeket is reprezentálja. Az Operaház építésének története is bizonyítja, hogy ezek a követelmények is időről időre változtak.

Aranyrúd a mélyben – Március 15-én nyit a Pénzmúzeum a Buda Palotában A Széll Kálmán tér egyik legismertebb épülete, az egykori Budai Postapalota az utóbbi években óriási változásokon ment keresztül. A Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, és 2018-ban kezdte meg átalakítással egybekötött felújítását. Külseje visszakapta régi fényét, belső tereit viszont modernizálták, és egyúttal az új funkcióihoz igazították: nagyobb részét a bank felügyeleti központja foglalta el, az északi szárnyban pedig a Pénzmúzeumot rendezték be, amely március 15-én nyitja meg kapuit. A sajtó képviselőinek viszont már bemutatták, az eseményen mi is ott voltunk.

Zivataros évszázadok tanúja – Húsz éve adták át a felújított Sándor-palotát A Sándor-palota a Budai Vár egyik kiemelkedően fontos épülete. A XIX. század elején magáncélra épült, erre azonban mára csak a neve utal. Rendkívül kedvező, központi fekvésének köszönhetően az 1867-es kiegyezést követően a mindenkori miniszterelnök lakott benne, és bár a második világháborút követő évtizedekben megszakadt e hagyomány, de az ezredforduló után ismét fontos szerephez jutott: a Köztársasági Elnöki Hivatal költözött falai közé.

Parázs vitákat szült a kiépítése, mára a főváros egyik legelegánsabb része az Andrássy út Százötven éve, 1872. március 9-én írták alá azt a szerződést, amellyel ténylegesen is elkezdődhetett Pest reprezentatív sugárútjának, az Andrássy útnak a kivitelezése. Az útvonal kialakítása erősen megosztotta a közvéleményt, sokan luxusberuházásként tekintettek rá, amely az arisztokrácia igényeit szolgálja. A megnyitása után hamar kiderült, hogy az eredmény túlmutatott minden úri szeszélyen: ez volt a XIX. század második felének egyik legfontosabb városfejlesztési vállalkozása.

Őszre megépülhet a kápolna az Anna-réten Idén őszre készülhet el az Anna-rétre tervezett kis kápolna a XII. kerületben.

Egy lenyűgözően gazdag építészi életmű – 155 éve hunyt el Hild József Hazánk XIX. századi építészetének egyik legismertebb alakja volt Hild József. Hírnevét teljes mértékben kiérdemelte, hiszen a fellendülésnek induló Pest városképét nagyrészt az ő alkotásai határozták meg. A töretlen fejlődés okozta azonban legtöbb művének pusztulását is: a belvárosi épületei közül sokat lebontottak, hogy újabbaknak, nagyobbaknak adják át a helyüket. Szerencsére néhány épülete azért ma is áll, és hirdeti tervezőjének tehetségét.

Budapest legújabb hídja – Íves gyalogoshíd köti majd össze Csepelt Pesttel Már épül az a különleges gyalogoshíd Budapesten, amely a IX. kerületi atlétikai stadion mellől indulva végre bekapcsolja a város vérkeringésébe a csepeli szigetcsúcsot is. A szerkezet íves útpályával köti majd össze a szigetet a pesti oldallal, nemrég helyére emelt pilonja pedig 65 méter magasra nyúlik fel.

A török kor tanúja – Még mindig várat magára a Király fürdő felújítása Jó ideje várja felújítását a török kor egyik legemblematikusabb fennmaradt budapesti épülete, a jelenleg is zárva tartó Király fürdő. A felújítási munkálatokat még nem kezdték meg, noha 2017-ben kiírták az ötletpályázatot, és ki is választották a legjobb tervezetet, de a tényleges átalakítási munka bizonytalan ideig várat magára. Az épület legutoljára az 50-es években kapott teljes körű felújítást. Azóta voltak ugyan kisebb-nagyobb helyreállítási munkák, de mára igencsak rossz állapotban találjuk a fürdőt, amelynek története egészen a török hódoltság idejéig nyúlik vissza.

Egykori templom helyén épült óvoda Rákospalotán Elkészült a XV. kerület új óvodája, amely a XX. század elején lebontott óvárosi református templom és az ahhoz kapcsolódó egykori iskola telkén épült fel. Az új intézmény szeptembertől fogadja majd a gyerekeket.

Jövőre elkezdődhet a Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek felújítása A néhány éve befejeződött külső rekonstrukció után jövőre kezdődhet el a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása. A munkák során elbontják az utólagos hozzáépítéseket, és helyreállítják az eredeti térszerkezetet, épül egy galériaszint is, a korábban tervezett mélygarázs viszont kikerült a tervekből.

Zajos bérháztól az Akadémia palotájáig: sok helyen lakott Pesten Arany János A ma 205 éve született Arany János 1843-ban látta meg először Pestet, ám csak több mint másfél évtized múlva, 1860-ban lett a város állandó lakója, de az is maradt haláláig. A költő egykori pesti otthonai közül több épület ma is áll: a két, Üllői úti klasszicista ház éppúgy őrzi a költő emlékét, mint az Akadémia pazar palotája, amelyben élete végéig lakott.

Emelkedő házak – Miként kezdődött Budapest világvárossá fejlődése? Az 1867-es kiegyezés eredményeként szédületes gazdasági fejlődés vette kezdetét hazánkban. Ez különösen a fővárosban volt szembetűnő, amely néhány évtized alatt egy közepes méretű településből Európa egyik legnagyobb városává változott. Budapestre özönlöttek az emberek vidékről, és sorra épültek a házak is, hogy az új városlakóknak legyen hol meghúzniuk magukat.

Elkezdődött az Aquincumi Múzeum fejlesztése – Élményszerűen mutatják be az ókori műemlékek csodáját Régóta várt fejlesztési munkálatok kezdődtek az Aquincumi Múzeumban, melyek során az intézmény Szentendrei úti rozsdás vaskerítésének helyére teljesen új élményfal épül, és új kiállítás is készül, amelyen a virtuális valóság segítségével pillanthatunk bele az egykor itt élő rómaiak életébe. Hogy pontosan mi is változik, arról Láng Orsolya, a múzeum igazgatója mesélt a Pestbudának.

Felújítják a Károlyi-palota belső tereit Felújítják a hatvanöt éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó V. kerületi Károlyi-palota belső tereit. A helyreállítás a műemléki védelem alatt álló egyemeletes, klasszicista épületet mintegy 1730 négyzetméteren érinti. Ennek részeként javítják a közönségforgalmat, helyrehozzák a díszes kapuzatot, restaurálják és bővítik a kiállítótereket, és akadálymentesítik az épületet. 2000-ben, a palota teljes körű felújításakor több helyen változtattak a XX. század első felében véglegesült architektúrán, ezeknek a változtatásoknak jó részét most megszüntetik. A palota várhatóan 2022 őszén készül el.