Az április 29-én megjelent Magyar Közlönyben olvasható az a miniszteri rendelet, amely egy sor vidéki épület mellett több fővárosi ingatlant is műemlékké nyilvánított. A rendelet mind a két esetben részletezi az épületek értékeit, amelyek miatt műemléki védelemet kaptak.

A XIII. kerületi lakóház Löffler Béla tervei alapján készült el 1923-ban (Fotó: Google Maps)

A magyar főváros egyik „új” műemléke a XIII. kerületben lévő, 27424/2 helyrajzi számú, Kartács utca 20. alatti ingatlan és a rajta álló „L” alaprajzú épület. A házat még 1923-ban építették Löffler Béla tervei szerint, aki többek között a Kazinczy utcai zsinagógát is tervezte. Ahogy az a Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendeletben is olvasható, a védetté nyilvánítás célja megóvni a lakóház építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeit, illetve a beépített történeti berendezéseit, mivel ez a XX. század első felére jellemző magyarországi polgári lakáskultúra „egyik legintaktabb állapotban fennmaradt példája”.

Ezek mellett a rendelet nevesíti az ingatlan értékeit is. Ilyen többek között a történeti településképi és utcaképi jelentősége, a tömeg- és tetőformája, az utcai és udvari homlokzatok architektúrája, nyílásrendszere, a belső térstruktúra, az épület ajtói és ablakai a színes üvegablakokkal, a padló- és falburkolatok a mennyezeti díszítésekkel, illetve az épületben lévő kandallók és cserépkályhák.

A Kvassay-zsilip szintén az 1920-as években épült. Archív felvétel 1927-ből (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Duna XIX. századi szabályozásának részeként az 1870-es években a ráckevei ágat lezárták, ám az ágat a későbbiekben is elöntötte alulról az árvíz, így 1904-ben törvényt hoztak a teljes Duna-ág rendezéséről. Az 1910-es években elkezdődő építkezések az I. világháború miatt csak az 1920-as évekre fejeződtek be, aminek eredményeképpen jött létre többek között a Kvassay-zsilip is, amelynek kiszolgálóépületeit szintén műemlékké nyilvánította a miniszteri rendelet.

A Kvassay-zsilip és környezete egy légi fotón napjainkban (Fotó: Google Maps)

A Kvassay-zsilip (Fotó: csepel.hu)

A XXI. kerületben lévő 210001 helyrajzi számú telken lévő műemléki védettséget kapott épületek között találjuk a zsilipkezelő épületet, a zsilip egykori szolgálati épületeiként a Cementkísérleti és Anyagvizsgáló Állomás épületét, az egykori kettős zsilipőrház épületét, az egykori zsilipmesteri épületet, illetve az ezeket az épületeket északi és keleti oldalról határoló kerítést is.

Mint írják, a műemlékké nyilvánítás célja a Kvassay-zsiliphez tartozó épületegyüttes történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A miniszteri rendelet ezúttal is nevesítette az épületegyüttes értékeit. Ilyen az épületek tömegalakítása és tetőformája, a téglasávokkal kialakított homlokzattagolása, eredeti nyílászárói, a rusztikus terméskő lábazatok, a burkolótégla díszítőelemek és a zsilipkezelő épület vasbeton korlátjai is többek között.

Nyitókép: A Kartács utca 20. alatti lakóház 2021-ben (Fotó: Google Maps)