Schannen Ernő kevéssé ismert tagja a századforduló építészközösségének. Munkássága azonban jelentősen hozzájárult Budapest városképének alakulásához, egyedi stílust alakított ki, Pesten és Budán számos helyen találkozhatunk általa tervezett bérházakkal, de alkotott kórházat és banképületet, vidéken pedig kastélyokat is.
28
A spórolási szándék kényszerítette ki a pesti és a budai lóvasúttársaságok egyesülését, ugyanis a Margit hídon csak úgy engedélyezték a lóvasúti közlekedést, ha a vállalatok kifizetik a szélesebb híd pluszköltségét. Mivel a két társaság nem tudott egymással megegyezni a híd használatáról, 145 évvel ezelőtt a nagyobb, gazdagabb cég inkább megvette a kisebbet. Ez tette lehetővé, hogy a lóvasúti közlekedés egy évvel később, 1879-ben megindulhatott Pest és Buda között.
47
Foerk Ernő nem tartozik a híres építészeink sorába, de fő művét, a szegedi Fogadalmi templomot szinte mindenki ismeri. Ahhoz nagyon hasonló épülete Budapesten is található, méghozzá a XIII. kerületi Tripoliszban, amely a főváros egyik legfélelmetesebb környéke volt. Az 1930-ban felszentelt Szent Mihály-templom fényt vitt a kétes hírű városrészbe.
71
Budapest területe több alkalommal változott az elmúlt 150 évben. Az 1950-es nagy városegyesítés, a mai Budapest kialakítása nem a semmiből jött, ekkor már évtizedek óta szó volt arról, hogy Budapestet és környékét egyben fejlesszék, az elképzeléseket összehangolják.
1
129
Hazánk nagyhatalomnak számít a vizes sportokban, amit már első olimpiai bajnokunk dicsősége is előre vetített: Hajós Alfréd ugyanis úszásban nyerte meg Magyarország első ötkarikás aranyát. Az athéni versenyen még mindössze tizennyolc éves volt, tehát a diadal után kellett pályát választania, a magyar delfinnek becézett úszó pedig építészmérnökké vált. A XX. század első felében ezen a területen is szép eredményeket ért el a ma 145 éve született Hajós Alfréd, alkotásai a korszak magas színvonalán álltak.
113
Idén lesz 130 éve, hogy felavatták Arany János első köztéri szobrát a Magyar Nemzeti Múzeum főbejárata előtt. Egy most megjelent új könyvben nemcsak az emlékmű teljes története és az alkotó, Stróbl Alajos kalandos életútja tárul elénk, de beleláthatunk, hogyan gondolkodtak és vitáztak a XIX. századi emberek, mit tartottak szépnek és helyesnek, miben voltak mások vagy épp hasonlóak, mint mi. A képanyagban is gazdag kötet egyszerre színes ismertető és izgalmas korrajz.
91
A magyar festészet egyik kiemelkedő alakja volt a 200 éve született Ligeti Antal. Különleges helyszíneken lakott, először gróf Károlyi István fóti kastélyában, később Budapest leghíresebb klasszicista palotájában: a Nemzeti Múzeum épületében. Az első otthonát a főúr támogatásának köszönhette, aki felismerte a fiatal festőművész tehetségét, és mecénásként lakást és ellátást biztosított számára. A Nemzeti Múzeum épületében lévő otthonát pedig a képtár őreként érdemelte ki, itt több mint húsz évig élt, innen vitték ki a temetőbe.
109
A fiatal Madách Imre három évig élt Pesten. Miközben a pesti egyetemen jogi tanulmányait végezte, bekapcsolódott a társasági, kulturális életbe is. Rendszeresen megfordult a Pesti Magyar Színház előadásain, hangversenyre járt a Nemzeti Kaszinóba, de az igen művelt fiatalember festeni, vívni, zongorázni is tanult a fővárosban. Itt jelent meg első kötete. A 200 éve született Madách Imrére emlékezünk.
89
A századforduló elnevezés alatt általában az 1800-as évek végét és az 1900-as évek elejét szoktuk érteni, a boldog békeidők utolsó két évtizedét. Ez az időszak az építészet területén elképesztően nagy változatosságot hozott, ami nemcsak a nagy méretű középületeken, de a kisebb lakóházakon, villákon is megjelent. Erre remek példát szolgáltat egy kevéssé ismert építész, Lechner Jenő néhány korai villája is, melyek közül többet 1908-ban, vagyis száztizenöt éve vehetett át az új tulajdonosa.
1
105
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2023-ban ünnepli alapításának 975. évfordulóját: a közösség 1048-ban, még I. András idején jött létre. E jeles ünnep alkalmából emlékévet hirdettek a Belvárosi-templomban, amely Pest legrégebbi középkori műemlék épülete.
185
Amikor 1847-ben elkészült az ország legfontosabb klasszicista épülete, a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, időre volt szükség, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött műtárgyakat és könyveket méltóképpen elhelyezzék benne, s létrehozzák a kiállítási tereket. A nagyközönség előtt a klasszicista palota 175 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én nyílt meg, de ekkor még senki sem gondolta, hogy kevesebb, mint két hónap múlva az épület olyan események színtere lesz, amellyel örökre nemzeti jelképpé válik.
1
174
Lajta Béla a magyar építészettörténet egyik legzseniálisabb alakja volt, akit szerencsére már saját korában is megfelelően értékeltek, és az utókor is tisztelettel ápolja emlékét. Tanulmányok hosszú sora, valamint több könyv is megjelent már életéről és munkásságáról, három évvel ezelőtt mi is megemlékeztünk halálának 100. évfordulójáról. Ma születésének jubileumát ünnepeljük, ugyanis 150 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Ebből az alkalomból egy szívéhez közel álló témát, az egykori Nemzeti Színházhoz készített terveit mutatjuk be.
1
181
Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én véglegesítette a Hymnus kéziratát, még senki nem gondolta volna, hogy a költemény egyszer nemzeti jelképeink közé emelkedik majd. Most, 200 évvel később, az egymást kergető válságok idején ismét úgy érezhetjük: nemcsak a múltat, de a jövendőt is megbűnhődtük már. A Himnusz sorai ma is ugyanannyira aktuálisak, mint a reformkor hajnalán.
110
A hazai építészet egyik meghatározó alakja, Rimanóczy Gyula egyéni módon ötvözte a kor modern törekvéseit nemzeti jellegű és klasszikus elemekkel. Életművében olyan, a főváros arculatát meghatározó munkákat találunk, mint a ferences templom és rendház Pasaréten, az egykori Postás Nyugdíjas Otthon épülete a Cházár András utcában, a Dob utcai postapalota vagy a zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom a Bosnyák téren. A 120 éve született építészre emlékezünk.
1
91
Az idén januárban 145 éve született Molnár Ferenc a magyar irodalomtörténet külföldön egyik legjobban ismert és szeretett alakja. A Pestbuda is többször foglalkozott vele regényei, drámái és fővárosi kötődései kapcsán. Az írónak a saját élete is olyan volt, mint egy regény, tele fordulatokkal, sikerekkel és kudarcokkal. Az állandóságot leginkább az a József körúti ház jelentette, melyet édesapja építtetett, és ahol a leghosszabb ideig lakott a fővárosban.
9
102
Kétszázötven évvel ezelőtt a mai Városliget helyén, kint a város szélén mocsár és ökörlegelő terült el. Ugyan voltak kísérletek a terület fásítására, de előfordult az is, hogy a kiültetett facsemetéket az ökrök egyszerűen lelegelték. A Liget kialakításnak a tervei ugyan 1817-re elkészültek, de hiányzott a megvalósításhoz szükséges pénz. Ezért 205 évvel ezelőtt adománygyűjtés kezdődött a közpark kialakítására.
223
A ma 155 évvel ezelőtt született Sebestyén Artúr a századforduló egyik fontos építésze volt. A Műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, építészeti munkásságát kezdetben a neobarokk formák határozták meg, aztán egyre jobban a magyaros motívumok felé fordult a figyelme. Számos épületet tervezett a fővárosban, vidéken és a határokon túl. Legismertebb munkája a szecesszió kihagyhatatlan alkotása, a Gellért Szálló és Gyógyfürdő.
176
A XIX. század elején a dinamikusan fejlődő Pest városának égetően szüksége volt már egy olyan elegáns bálteremre, amelyben az előkelő közönség igényeinek is megfelelő, színvonalas táncmulatságokat lehetett tartani. Az első fővárosi helyszín, amely erre a célra épült, a mai Pesti Vigadó elődje, a Redoute volt, ám a 190 évvel ezelőtt, 1833. január 13-án átadott klasszicista palota mindössze 16 évig díszítette a pesti Duna-partot.
218
Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács Lászlót portréjával. Cikkünkben nemcsak a fényes átadási ünnepségről számolunk be, de bemutatjuk az elpusztult dísztermi üvegablak mára elkészült rekonstrukciós tervét is.
16
174
A magyar kultúra napján, január 22-én, a Himnusz 200. évfordulóján az Országház főlépcsőjén 200 gyermek, 100 anyaországi és 100 határon túli szavalja majd el nemzeti költeményünket. Ugyanebben az időpontban négy határon túli helyszínen, valamint Kölcsey Ferenc egykori lakóhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Veszprémben is elszavalják majd minden idők egyik legfontosabb magyar versét.
153
A Nyugat folyóirat 33 évnyi működésének fontos helyszínei voltak a kávéházak. Nemcsak azért, mert a szerkesztők olykor gőzölgő feketekávék mellett állították össze lapot, de a törzsasztaloknál találkoztak egymással a nyugatos alkotók, kávéházakban zajlottak a szenvedélyes irodalmi viták, és az olvasóközönség is számíthatott rá, hogy valamelyik kávéházban összetalálkozik kedvenc szerzőjével. Kávéházról kávéházra jártunk, nyomába eredtünk a legendás folyóiratnak, amely idén januárban 115 éves.
2
142
A 200 éve született Petőfi tiszteletére a mai napon, január 14-én új, nagyszabású állandó tárlat nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az intézmény nem titkolt célja volt, hogy közelebb hozza a költő munkásságát a XXI. század emberéhez, a mindennapjainkhoz: az otthon fontossága, a barátok jelentősége vagy a szeretteinkért hozott áldozat mind olyan téma, amelyekkel könnyedén azonosulhatunk. A megismerést műtárgyak, különleges díszletek és multimédiás eszközök is segítik. Ma is aktuális témák, Petőfi tolmácsolásában.
200
A XIX. század második fele a történelmi stílusok újjászületésének nagy korszaka, amit szakszóval historizmusnak nevezünk. Bár a századforduló környékén a szecesszió különböző irányzatai megszüntették egyeduralmát, megmaradt a porondon, sőt az 1920-as évek elejétől másodvirágzását élte. Ennek az időszaknak az egyik legtermékenyebb építésze volt Fábián Gáspár, aki éppen 70 évvel ezelőtt hunyt el.
186
Az Üllői útra nyílik egy kis utca, mely Hőgyes Endre orvosprofesszornak, a budapesti Pasteur Intézet alapítójának a nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen valamikor itt működött ez az intézet. Az utcában található még egy érdekes épület, mely az unitárius vallásfelekezethez tartozók számára ugyan ismert, a városlakók többsége azonban nem biztos, hogy hallott róla. A ház igazán különleges, hiszen egyszerre lakóépület és templom.
143
Szigorú előírásokat fogadott el Budapest 145 évvel ezelőtt, hogy tisztább legyen a város. Megtiltották a szemét kidobását az utcára, tilos lett a porrongyot az utcai ablakon kirázni, megtiltották az utcai vizelést. A közlekedést szolgáló lovaskocsi-állomásokat naponta kellett fertőtleníteni, a lovak trágyáit csak zárt szekéren lehetett elhordani. Megszüntették a járdalocsolást, hogy megvédjék a nők ruháit, és tilos lett eldobni a dinnyehéjat az utcán a főváros új köztisztasági szabályzata szerint, amelyet 1878 januárjában fogadtak el.
105
Egy franciaországi múzeum gyűjteményéből nemrégiben több tízezer archív fénykép vált nyilvánosan elérhetővé, közöttük van néhány 1913-ban Budapesten készült fotó. Alkotójuk Auguste Léon francia fotográfus, aki A Föld archívuma program keretében fényképezte a századelőn a magyar fővárost és más helyszíneket.
4
199
Neumann János matematikus születésének 120. évfordulója alkalmából a Neumann Társaság 2023-ra emlékévet hirdetett, melynek célja, hogy a világhírű matematikus örökségét minél többen megismerhessék. A neves tudós a belvárosban született, a Városligeti fasorban tanult, Budán járt egyetemre, sírja az Egyesült Államokban található.
2
169
Ma már természetesnek tartjuk, hogy a magyar Szent Koronát bárki megtekintheti. Ám évszázadokon át egy lezárt vaspántos ládában tárolták, kulcsokkal és pecsétekkel védve, s csak különleges ünnepeken, így az 1867-es koronázáskor, az 1896-os millenniumi ünnep vagy az 1938-as eucharisztikus kongresszus idején lehetett elővenni. Féltve őrzött nemzeti kincsünk 45 évvel ezelőtti hazatérte alkalmából azt mutatjuk be, milyen körülmények között vigyáztak a koronára a budai Várban.
215
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
A főpolgármester, ahhoz képest, hogy a hivatalba lépése után azonnal megkezdi a park építését, 3 év után még csak látványterveknél tart. De legalább a középső épület bántóan hiányzó sátortetőjét megépítené. De nem. Így meg elég rondán fog kinézni.
Nedm sok fantáziát látok benne, de karácsonygergely eddig tevékenységét ismerve a tervezők-kivitelezők mind csókos pajtások és sokkal többe kerül majd, mint egy komolyabb, nagyobb közpark.
Én értem, hogy ez egy fideszzombi oldal és az az alapállás, hogy minden amit a kormány csinál az jó és minden amit egy ellenzéki vezetésű város, az rossz, de ez tényleg már a zombiság leges legalja. A kommentelők 95% agyhalott zombi.
Szívemből szóltál, önálló gondolatuk nincsen. Mind sötét, manipulált dögevő. orbán kedvéért még az égre is képesek azt mondani, hogy zöld. A fűre meg, hogy kék. Aranyos amikor itt haverokat emlegetnek a főváros esetében, holott az országot pont az ő aszisztálásukkal magánosította egy haveri banda. Itt a Sándor hozzászólótól kérdezném, bár választ nem is várok, hogy Mászaros, meg a többi azok szerinte nem pont azt csinálják amivel itt támadja karácsonyt??? Szánalmas
amikor végre talán ezt is megcsinálják, akkor jön a kritika, hogy miért most, miért így, de a valóság az, hogy bizony az előző városvezetés alatt 9 évig nem sikerült ezt rendbe tenni..
Karácsonyt és Mészárost össze sem lehet hasonlítani. Mészáros ért is valamihez, dolgozik is, pénzét a köz javára fordítja és nem a lopáson töri a fejét. Karácsony feje kong az ürességtől, a várost nem ismeri, amit csinál azzal csak kárt okoz. Budapestet nem gazdagítja, hanem amit Tarlós meghagyott a kasszában azt elverte.
Valóban nem terveztek parkot, mert sokáig a beépítés volt a koncepció.
De abbol sem lett semmi, pedig lett volna ra idejuk es ha akkor megtortent volna a beepites Karacsony nem tudna most mondvacsinalt parkot krealni ebbol a varoskepet ronto foghijtelekbol a belvaros sziveben.
Valamikor egy ronda üzletsor volt a Tanács (Károly) körúti fronton. Ezt lebontották, de azóta foghíjtelek, autóparkoló, kerítéssel éktelenkedik ott. Még Demszky tervezett oda egy úgy-ahogy elfogadható esztétikájú beépítést. Ebből sem lett semmi. Most ez a park projekt egy kényszermegoldás. Ettól nem lesz szebb a város.
Ahogy azt mar egy korabbi posztban kifejtettem, nem ertem a parkositast, legalabbis nem ebben a formaban.
Pro:
1. A varoshaza, illetve annak mindenkori "lakoja" nem zarhat le egy ekkora kozteruletet a belvaros kellos kozepen, raadasul egy hazi parkolo kedveert. Adja magat, ha mar visszakapjak a budapestiek a teruletet, annak valamilyen szintu parkositasa.
Hat kb. ennyi a pro.
Kontra:
1. Az, hogy ettol a parktol jobb lesz a levego es elhetobb lesz a varos az nem csak hazugsag, de olyan szinten az emberek hulyenek nezese, hogy az felhaborito. Budapest levegoje nem hogy ettol a 20 uj fatol nem lesz jobb, de 20 ezer uj fatol se lenne jobb. 20 ezer uj fa sem tudna kompenzalni a kipufogogazt es a hulladek/fa/stb egetesebol szarmazo legszennyezest, amivel orszag szerte sokan futenek a mai napig. "Dugodij" persze sehol. Amugy meg, ha mar park, legyen zold. Ennek a tervnek a 2/3-a terko, legalabbis a latvanytervek alapjan. Es valljuk be, nem egy nagy szam, nem olyan mint mondjuk a Marina Bay park Szingapurban, amire picit hajaz a Millenaris Szelkapu:)
2. Minek kell meg egy park a belvaros kozepen, amikor ott van tole 100 meterre a kituno es jo nagy Erzsebet ter (park) es a Godor terulete (szinten park jellegu terulet). A belvarosokban altalaban epuletek vannak. Ahol emberek elnek, dolgoznak, tanulnak, kikapcsolodnak, stb. Itt szerintem egyertelmuen a beepites lett volna a legjobb otlet, pl. megepiteni a hianyzo Karoly Korut feloli szakaszt, ahogy az eredeti tobb szaz eves elkepzeles is volt. Funkciot nem lett volna nehez talalni (lakas, egyetem, stb). Parkkent, pedig megnyitni az epuletet passzazsokkal, es a belso udvarokat parkositani es publikussa tenni. De nem, ehelyett nalunk a belvarosban parkok vannak (a kozhiedelemmel ellentetben Budapest belvarosa egyaltalan nem tulzsufolt, nem csak Kalkuttahoz merten, de mas europai belvarosokhoz kepest sem!) az emberek meg kikoltoznek 10-20 km re a belvarostol, hogy onnan jarjanak be dolgozni a szukebb ertelemben vett belvarosba a terepjarojukkal allando dugokat es szmogot okozva.
Ahogy a 2 elottem szolo is kifejtette, ez a park egy kenyszeru politikai igeret kenyszermegoldasa, semmi tobb.
A Gödör is egy borzalom. Elkezdték a Nemzeti Színház alapjait kiásni. Nem ment, csináltak egy "Gödör" nevű borzalmat egy hitvány kinézetű előadóteremmel, vécékkel (mondjuk ez ami tényleg kell a városban, Budapesten kevés a nyilvános vécé) és buliprogramokat szervezni. Magát az Erzsébet teret megerőszakolták egy óriáskerékkel, holott a szomszédos Bazilika kupolája alól is ilyen, sőt jobb a kilátás. A Szélkaput hagyjuk. A Rózsadombról jön le a friss levegő. Az egykor volt Ipari Minisztériumban jártam. Csak néhány fejes szobája volt légkondicionált, a többi nyithatatlan ablakú helyiségben izzadságban úszó fuldokló emberek ültek. Egy teljesen elfuserált épület volt, jó, hogy lebontották. Anno azért épült, hogy eltakarja a Ganz ronda gyáregyüttesét. Nos a Millenáris park a Szélkapuval valóban betölti a szerepét. Ennél csak egyetlen szebb park van Budán a Városmajor. Most akarják szétbarmolni egy mesterséges tóval, ahol lesz majd nyálka, alga és döglött hal..
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!