A VII. kerületi Állami Gymnasium, vagyis a mai Madách Imre Gimnázium 1892 szeptemberében nemcsak az új tanévet, hanem új otthonát is köszönthette. Az 1881-ben alapított intézménynek több mint 10 éven át nem volt önálló épülete, bérelt helyiségekben folyt a tanítás. Az oktatási ügyeket irányító vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston idősebb Bobula János építészt bízta meg a gimnázium terveinek elkészítésével. Ám Trefort időközben elhunyt, és az új miniszternek más elképzelései voltak a gimnázium épületéről.
43
Hatvan évvel ezelőtt, 1962. október 4-én egy vasúti kocsi a Nyugati pályaudvar nagycsarnokának tolatóbakját átszakítva, az üvegfalat áttörve kifutott a Nagykörútra. A balesetet emberi mulasztás okozta, de egy vasutas lélekjelenlétének köszönhetően nem történt tömegszerencsétlenség.
8
Budapesten szerencsére igen sok építészetileg is értékes iskolaépület található. Jelentős részük egy igen szűk időszakban, mindössze három év alatt jött létre: 1909 és 1912 között a Székesfőváros nagy iskolaépítő programot hajtott végre. Sok közismert alma mater született ekkor, az alábbiakban viszont két kevésbé híres példáját mutatjuk be ennek a termékeny érának.
59
A Margit híd igazi luxusberuházásként készült el az 1870-es években, egy francia mérnök irányítása alatt. Ám Budapest második dunai átkelőjének forgalma nagyon alacsony maradt egészen a század végéig. Azonban az 1930-as évek elején már keskenynek bizonyult, ezért az átépítésről és a kiszélesítésről döntöttek. Az avatást 85 évvel ezelőtt, 1937. október 1-jén tartották.
81
A VII. kerületi Kazinczy utca 40–48. szám alatt, öt telek összevonásából jött létre az a terület, amelyen most 270 szobás hotel épülhet, kétszintes mélygarázzsal. A munkák részeként az utca egy szakaszát is felújítják, a telkeken jelenleg álló épületeket, így várhatóan a Táncművészeti Főiskola volt acél-üveg tömbjét és a historizáló, húsüzemként, majd szórakozóhelyként ismert 48-as számú házat is elbontják.
177
24
Az utóbbi néhány, válságokkal tarkított évhez hasonlóan az elmúlt évszázadokban is akadtak gazdasági nehézségek, melyek az építőiparon is éreztették hatásukat. Ilyen volt az 1873-as is, ami a korszak gigaberuházását, az Andrássy út kiépítését érintette nagyon érzékenyen. Szerencsére itt az építkezések már 1872-ben – tehát 150 évvel ezelőtt – elkezdődtek, és néhány bérház hamarosan meg is valósult, jó példával járva elöl a további építkezések érdekében.
108
Tüdőbaj, gümőkór, morbus hungaricus – mind egy sokáig szinte gyógyíthatatlan, és jórészt halálos betegség, a tbc nevei. Nem véletlen, hogy morbus hungaricusnak is ismerték e kórt, mivel itthon nagyon gyakori volt. Mára ugyan még nem sikerült teljesen legyőzni, de van ellene védőoltás, ami Magyarországon évtizedek óta kötelező. Budapesten 1947 szeptember végén vezették be, elsőként a XIII. kerületben.
9
Méltó nyitánya volt a XIX. század magyar irodalmának Kisfaludy Sándor első kötete, a Himfy szerelmei – A kesergő szerelem című könyv, amely Budán jelent meg 1801-ben. A szenvedélyes szerelmi életét lírában megfogalmazó Kisfaludy már fiatalon nagy hatású tudóssá és irodalmárrá vált, a Magyar Tudós Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. Az ő támogatásával adta ki testvére, Kisfaludy Károly a magyar irodalmat népszerűsítő jeles évkönyvét, az Aurorát. Kisfaludy Sándor ma 250 éve született.
58
Több mint negyven évig vándorolt Széchényi Ferenc gróf adománya a Nemzeti Könyvtár 220 évvel ezelőtti megalapítását követően, mígnem állandó helyére, a Magyar Nemzeti Múzeumba költözött. Később a gyűjteménynek innen is mennie kellett, cikkünkben bemutatjuk a különböző pesti helyszíneket.
157
125 éve történt, hogy Ferenc József 1897. szeptember 25-én tíz szobrot ajándékozott Budapestnek. A szobrok nagy része mind a mai napig előkelő dísze a városnak, többször írtunk is már róluk. Most azonban annak jártunk utána, hogy mi késztethette Ferenc Józsefet az ajándékozásra.
105
Az eredetileg Hauszmann Alajos, illetve Hültl Dezső által tervezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött, nemrég pedig már a szerkezetépítési munkák is befejeződtek, így a tető és homlokzat építése mellett ősszel elindulnak a belső munkálatok. A Dísz tér 1–2. szám alatti ház rekonstrukciójával egy hetvenéves városképi seb gyógyulhat be.
2
129
Az utolsó nagyobb kolerajárvány 150 éve tört ki, és 1872 őszén elérte Pestet és Budát is. Leküzdéséhez sok mindent megpróbáltak, de így is sok ezer ember hunyt el a betegségben. A járvány elmúltával jelentős egészségügyi fejlesztések kezdődtek a fővárosban.
13
Pest és Buda között közel 100 éven át egy 255 éve felállított hajóhíd biztosította a közlekedést. Ám az 1767-től használt hajóhidat húsz évvel később áthelyezték, nem mellesleg azért, mert új városrész építését tervezték a pesti városfalaktól északra. A híd az új helyén egészen a Lánchíd megnyitásáig, azaz 1849 végéig szolgálta a forgalmat.
101
Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.
95
Tamási Áron író, az Ábel-trilógiák és számos remekmű szerzője Farkaslaka, Kolozsvár és Budapest között élt a második világháborúig. 1944-ben Budapestre költözött. Az ostromot barátoknál és Bajor Gizi színésznő otthonában vészelte át, majd megkapta Kádár Erzsébet festő és író Alkotás utcai bérlakását. Otthonában, ahol haláláig élt, született egyebek közt a Bölcső és Bagoly vagy egyik legérettebb műve, a Hazai tükör. Itt mondta tollba immár ágyban fekvő betegként befejezetlen önéletrajzi vallomását, a Vadrózsa ágát. A Kossuth- és négyszeres Baumgarten-díjas író 125 éve született.
62
Steindl Imre neve összeforrott fő művével, a budapesti Országházzal. A világ egyik legnagyobb parlamenti épületének köszönhetően a mestert az egyetemes művészettörténet is számontartja, ami kevés magyar építészről mondható el. Sokat kellett azonban dolgoznia, hogy idáig jusson, munkásságának főbb állomásai szerencsére ma is láthatók, és nagyrészt a fővárost ékesítik. Az alábbiakban bemutatjuk a kevésbé ismert budapesti épületeit is, így emlékezve az építészre halálának 120. évfordulóján.
146
Kossuth Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetője volt. Már életében kultusz alakult ki körülötte, sok településen díszpolgárrá választották, itáliai otthonában is sokan felkeresték, 1894-es budapesti temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Születésének 100. évfordulóján, 1902. szeptember 19-én méltó módon kívánt megemlékezni róla az ország.
99
Harminc évvel ezelőtt kezdődött meg az elmúlt rendszerhez kötődő szobrok eltávolítása Budapest közterületeiről. A szocialista korszak idején emelt emlékműveket, köztük Marx és Engels, Lenin, Kun Béla szobrait a XXII. kerületben kialakított szoborparkba szállították, ahol szabadtéri kiállításon azóta is megtekinthetők.
4
104
Az Üllői útról nemcsak Kosztolányi Dezső (Üllői úti fák), de Móricz Zsigmond is eszünkbe juthat. A XX. századi magyar realista prózairodalom egyik legnevesebb alkotója ugyanis húsz évig lakott Üllői úti otthonaiban, ahol olyan meghatározó művek születtek, mint a Tragédia vagy a Légy jó mindhalálig. Az író az első felesége öngyilkossága után a Fővám tér egyik bérházába költözött lányaival, majd rövid ideig a Bartók Béla út egy premodern stílusú házának lakásában élt. Móricz Zsigmond, akinek nevét köztéri alkotások, közintézmények, irodalmi ösztöndíj és számos közterület őrzi, nyolcvan éve hunyt el.
64
Az elmúlt száz év alatt rengeteg minden változott a Városmajorban, de a kultúra és a garantált szórakozás mindvégig jelen volt, és a mai napig megtalálható a főváros első közparkjában. A Városmajori Szabadtéri Színpad elődje, a szabadtéri Park mozi immár több mint száz éve nyílt meg itt, de ezt követően is nagyon érdekesen alakult a park sorsa. 1935-ben felépült a méltán híres színpad is, amely a környezetével együtt folyamatos átalakulásokon esett át az eltelt évszázadban, beleértve a legutóbbi időket is.
145
A XIX. század utolsó éveiben, a Halászbástya alapozását megelőző munkák során egy koponyákat rejtő üreg bukkant elő a föld alól, amelyre Schulek Frigyes építész a Vár egyik régi kazamatájaként hivatkozott. Ám sejthette eredeti funkcióját, mert megőrzésre érdemesnek ítélte, de a hely ezután ismét feledésbe merült, hogy a XX. század derekán megint rátaláljanak: immár a középkori Szent Mihály-kápolnaként azonosítva a helyet, amely 1997 óta a Halászbástya egyik legérdekesebb részletét jelenti.
2
82
Ma már természetes, hogy a moziban hatalmas a vásznon, akár 24 méter széles és 18 méter magas is lehet, térhatású hanggal vagy 3D-ben is nézhetjük a filmeket. Az 1950-es években azonban ez másképp volt még Magyarországon, a moziban a vásznak pár méter szélesek voltak csak. Az első szélesvásznú mozi a forradalom alatt megsérült és 1957-re újjáépített Corvin volt.
101
A XIX. század első felében növekedésnek indult Pestről egyre többen költöztek ki a budai hegyekbe, hiszen a forgalom és zsúfoltság helyett ott nyugalom és friss levegő várta őket. A nagyobb telkek szabadon álló, kertes villák építését is lehetővé tették, melyek közül sokat a korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezett.
115
A Petőfi híd Budapest belvárosának talán legkevéssé ismert hídja. Nem egy látványos alkotás, nem fényképezgetik az idelátogató turisták, de mégis, közlekedési szempontból a város egyik legfontosabb átkelője. A hidat 85 évvel ezelőtt, 1937. szeptember 12-én adták át, akkor még Horthy Miklós hídként.
1
96
Pulszky Ferenc negyedszázadon át volt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, és ott bábáskodott a korszakban létrejött többi múzeum megalapításánál. De Pulszky Ferenc sokkal több volt, mint a Magyar Nemzeti Múzeum talán legjelentősebb igazgatója, ő volt a dualizmus „kultúrpápája".
108
Fotós hagyatékának köszönhetően részletes képet kapunk az egyesítés utáni Budapest állapotáról, a város szerkezetéről, felépítéséről, a régi házakról, az épületek díszítéséről, az utcákon megjelenő emberekről, öltözködésükről, életstílusukról, a magyar főváros mindennapi életéről. Klösz György városképei tárgyilagosak, mégis különleges esztétikai élményt nyújtanak, nélkülük teljesen másként tekintenénk a korabeli Budapestre. Az általa megörökített helyszíneket a Pestbuda fotográfusával kerestük fel, és videón mutatjuk be.
149
Közel 150 évvel ezelőtt, 1873-ban készült el a Belvárosban a Magyar Királyi Főposta impozáns épülete. A három utca által határolt postapalota alaprajzát és költségtervét Koch Henrik, a belső udvar üvegtetejének terveit pedig Szkalnitzky Antal készítette. A Petőfi Sándor, a Párizsi és a Városház utcák által határolt műemlék épület is magántulajdonba került, s már több mint tíz évvel ezelőtt szállodává akarták alakíttatni, ám az egykori Főposta ma is használaton kívül van.
6
118
Az Országházzal szemben, a Duna jobb partján fekvő Batthyány tér a budai Víziváros legforgalmasabb része. A jelenleg részfelújítás alatt álló tér épületei színes városképi együttest alkotnak: templom, vásárcsarnok, egykori fogadó, kolostorépület és kisebb lakóházak váltakozását láthatjuk. Fejlődését szolgálták kereskedők és egyházi rendek, állítólag innét menekült a nőcsábász Casanova, fontos összekötő pont volt Pesttel a második világégés után, ma pedig a felszín alatti közlekedést is segíti. Felidézzük múltjának főbb érdekességét.
162
Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelvről lett igazán híres, amelyet a XIX. század utolsó évtizedétől kezdett alkalmazni. Tervezői pályája viszont már jóval korábban, az 1870-es évek legelején elindult, és szépen ívelt felfelé: százötven évvel ezelőtt egyszerre több épület is az ő elképzelése szerint valósult meg, bár még nem a később jellegzetessé váló stílusában. Az alábbiakban ezekből mutatunk be néhányat.
1
162
A ferencvárosi Tűzoltó utca és Bokréta utca sarkán egy szemet gyönyörködtető lakóház áll, az arra közlekedők gyakran megállnak, hogy közelebbről megtekintsék épületkerámiáit, gondosan és művészien faragott kapuját vagy éppen a kupoláját díszítő kis saroktornyot. A ház valamikor a nemzetközi hírre szert tett Zupka-féle kocsigyártó, majd karosszériakészítő családi vállalkozás otthona volt, mely közvetlenül a gyár mellett épült 1912-ben. Az összeszerelő üzem helyén modern lakóház áll a Tűzoltó utcában, de a Bach János építész által tervezett egykori családi otthon az utókor szerencséjére megmaradt.
1
135
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
A főpolgármester, ahhoz képest, hogy a hivatalba lépése után azonnal megkezdi a park építését, 3 év után még csak látványterveknél tart. De legalább a középső épület bántóan hiányzó sátortetőjét megépítené. De nem. Így meg elég rondán fog kinézni.
Nedm sok fantáziát látok benne, de karácsonygergely eddig tevékenységét ismerve a tervezők-kivitelezők mind csókos pajtások és sokkal többe kerül majd, mint egy komolyabb, nagyobb közpark.
Én értem, hogy ez egy fideszzombi oldal és az az alapállás, hogy minden amit a kormány csinál az jó és minden amit egy ellenzéki vezetésű város, az rossz, de ez tényleg már a zombiság leges legalja. A kommentelők 95% agyhalott zombi.
Szívemből szóltál, önálló gondolatuk nincsen. Mind sötét, manipulált dögevő. orbán kedvéért még az égre is képesek azt mondani, hogy zöld. A fűre meg, hogy kék. Aranyos amikor itt haverokat emlegetnek a főváros esetében, holott az országot pont az ő aszisztálásukkal magánosította egy haveri banda. Itt a Sándor hozzászólótól kérdezném, bár választ nem is várok, hogy Mászaros, meg a többi azok szerinte nem pont azt csinálják amivel itt támadja karácsonyt??? Szánalmas
amikor végre talán ezt is megcsinálják, akkor jön a kritika, hogy miért most, miért így, de a valóság az, hogy bizony az előző városvezetés alatt 9 évig nem sikerült ezt rendbe tenni..
Karácsonyt és Mészárost össze sem lehet hasonlítani. Mészáros ért is valamihez, dolgozik is, pénzét a köz javára fordítja és nem a lopáson töri a fejét. Karácsony feje kong az ürességtől, a várost nem ismeri, amit csinál azzal csak kárt okoz. Budapestet nem gazdagítja, hanem amit Tarlós meghagyott a kasszában azt elverte.
Valóban nem terveztek parkot, mert sokáig a beépítés volt a koncepció.
De abbol sem lett semmi, pedig lett volna ra idejuk es ha akkor megtortent volna a beepites Karacsony nem tudna most mondvacsinalt parkot krealni ebbol a varoskepet ronto foghijtelekbol a belvaros sziveben.
Valamikor egy ronda üzletsor volt a Tanács (Károly) körúti fronton. Ezt lebontották, de azóta foghíjtelek, autóparkoló, kerítéssel éktelenkedik ott. Még Demszky tervezett oda egy úgy-ahogy elfogadható esztétikájú beépítést. Ebből sem lett semmi. Most ez a park projekt egy kényszermegoldás. Ettól nem lesz szebb a város.
Ahogy azt mar egy korabbi posztban kifejtettem, nem ertem a parkositast, legalabbis nem ebben a formaban.
Pro:
1. A varoshaza, illetve annak mindenkori "lakoja" nem zarhat le egy ekkora kozteruletet a belvaros kellos kozepen, raadasul egy hazi parkolo kedveert. Adja magat, ha mar visszakapjak a budapestiek a teruletet, annak valamilyen szintu parkositasa.
Hat kb. ennyi a pro.
Kontra:
1. Az, hogy ettol a parktol jobb lesz a levego es elhetobb lesz a varos az nem csak hazugsag, de olyan szinten az emberek hulyenek nezese, hogy az felhaborito. Budapest levegoje nem hogy ettol a 20 uj fatol nem lesz jobb, de 20 ezer uj fatol se lenne jobb. 20 ezer uj fa sem tudna kompenzalni a kipufogogazt es a hulladek/fa/stb egetesebol szarmazo legszennyezest, amivel orszag szerte sokan futenek a mai napig. "Dugodij" persze sehol. Amugy meg, ha mar park, legyen zold. Ennek a tervnek a 2/3-a terko, legalabbis a latvanytervek alapjan. Es valljuk be, nem egy nagy szam, nem olyan mint mondjuk a Marina Bay park Szingapurban, amire picit hajaz a Millenaris Szelkapu:)
2. Minek kell meg egy park a belvaros kozepen, amikor ott van tole 100 meterre a kituno es jo nagy Erzsebet ter (park) es a Godor terulete (szinten park jellegu terulet). A belvarosokban altalaban epuletek vannak. Ahol emberek elnek, dolgoznak, tanulnak, kikapcsolodnak, stb. Itt szerintem egyertelmuen a beepites lett volna a legjobb otlet, pl. megepiteni a hianyzo Karoly Korut feloli szakaszt, ahogy az eredeti tobb szaz eves elkepzeles is volt. Funkciot nem lett volna nehez talalni (lakas, egyetem, stb). Parkkent, pedig megnyitni az epuletet passzazsokkal, es a belso udvarokat parkositani es publikussa tenni. De nem, ehelyett nalunk a belvarosban parkok vannak (a kozhiedelemmel ellentetben Budapest belvarosa egyaltalan nem tulzsufolt, nem csak Kalkuttahoz merten, de mas europai belvarosokhoz kepest sem!) az emberek meg kikoltoznek 10-20 km re a belvarostol, hogy onnan jarjanak be dolgozni a szukebb ertelemben vett belvarosba a terepjarojukkal allando dugokat es szmogot okozva.
Ahogy a 2 elottem szolo is kifejtette, ez a park egy kenyszeru politikai igeret kenyszermegoldasa, semmi tobb.
A Gödör is egy borzalom. Elkezdték a Nemzeti Színház alapjait kiásni. Nem ment, csináltak egy "Gödör" nevű borzalmat egy hitvány kinézetű előadóteremmel, vécékkel (mondjuk ez ami tényleg kell a városban, Budapesten kevés a nyilvános vécé) és buliprogramokat szervezni. Magát az Erzsébet teret megerőszakolták egy óriáskerékkel, holott a szomszédos Bazilika kupolája alól is ilyen, sőt jobb a kilátás. A Szélkaput hagyjuk. A Rózsadombról jön le a friss levegő. Az egykor volt Ipari Minisztériumban jártam. Csak néhány fejes szobája volt légkondicionált, a többi nyithatatlan ablakú helyiségben izzadságban úszó fuldokló emberek ültek. Egy teljesen elfuserált épület volt, jó, hogy lebontották. Anno azért épült, hogy eltakarja a Ganz ronda gyáregyüttesét. Nos a Millenáris park a Szélkapuval valóban betölti a szerepét. Ennél csak egyetlen szebb park van Budán a Városmajor. Most akarják szétbarmolni egy mesterséges tóval, ahol lesz majd nyálka, alga és döglött hal..
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!