A Budavári Palota környezete – Megújulnak a történelmi kertek

Írta: Bodó Péter

2022. július 9. 9:00

A Nemzeti Hauszmann Program nemcsak a Budavári Palotanegyed épületeinek rekonstrukciójára, hanem az azokat körülfogó kertek megújítására is kiterjed. A királyi környezet a századfordulón értelemszerűen megkövetelte a szemet gyönyörködtető zöld felületeket is, amelyeken kertépítők serege dolgozott. E csodás környezet viszonylagos épségben vészelte át az ostromot, a második világháború utáni átépítés viszont nem kímélte, így tulajdonképpen e kertek is a tudatos rombolás óriási veszteseinek tekinthetők.

A Budavári Királyi Palota kertjeinek története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Mátyás király reneszánsz udvaráról már biztosan tudható, hogy ügyeltek a növények jelenlétére is, ennek tárgyi bizonyítékát viszont sajnos egyetlen gránitoszlop adja, amely 1925-ben került elő a Vár nyugati lejtőjén. A Dózsa György téren ma is megcsodálható emlék egy szellős márványcsarnokból (latinul Aula Marmorea) származik, amely Mátyás király kertjében állt. A messze földön híres palotát azonban utazók és művészek is megörökítették, már szerepelt Hartmann Schedel 1493-ban kiadott krónikájában, és Erhardt Schön pedig egy fametszetet készített róla 1542-ben. A kertek kutatóinak ezek a korai ábrázolások is hasznos forrást nyújtanak.

Buda az 1493-ban megjelent Schedel-krónikában (Forrás: wikipedia.org)

A török kiűzése után újjáépített palota környezetét – mint a fővárosban oly sok minden mást – József nádor virágoztatta fel, szó szerint is. Firenzében született, és fiatalon sok időt töltött a Pitti-palota híres Boboli-kertjében, így a természet szeretetén kívül komoly botanikai ismeretekre is szert tett. Több mint kétezer növényfajt telepített be Magyarországra, háromszázféle rózsát, illetve olyan ismert fákat is, mint például a platán vagy a japán akác.

A Boboli-kert Firenzében 1910 körül (Forrás: Fortepan/Képszám: 27543)

A szabadságharc és az önkényuralom időszakában a palota kevésbé volt a figyelem középpontjában, a kiegyezés után viszont jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Ennek egyik korai lépése volt a Várkert Bazár kialakítása 1875–1883 között, amely nemcsak Ybl Miklós épülete miatt érdemel figyelmet, hanem a mögötte elterülő, nyolcezer négyzetméteres kert okán is. A változatos növényvilágon kívül szobrok és kutak is díszítették, ilyen volt például a Triton-kút.

A Várkert Bazár kertje napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A palota Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos vezette bővítése során újabb kerteket alakítottak ki, jelentős részben Erzsébet királyné kérésére. A déli végében elterülő kertek egyikében még egy pihenőházat is építettek számára, amelyen a magyar népi építészetből származó, gazdagon faragott faoromzat, tornác és mellvédkorlát sugallta a vidéki, természetközeli jelleget.

Erzsébet királyné pihenőháza a palota déli végében (Forrás: Magyar Iparművészet, 1903. 4. szám)

Nem messze innen, a krisztinavárosi szárny előtti Újvilágkertben pergolás teraszt is építettek Sisi kívánságának megfelelően. A királyné szívesen is tartózkodott ebben a csodálatos környezetben. A Várkert Bazárt a boldog békeidőkben megnyitották a közönség előtt is, így bárki sétálhatott a palota tövében. A pestiek különösen kedvelték még az Ellyps sétányt is, amely a Várhegy dunai oldalán húzódott, a Déli kertektől egészen a Dísz tér magasságában álló Aranybástyáig. Ezt – a pesti oldal sétányának párhuzamaként – Budai Korzónak nevezték.

A palota krisztinavárosi szárnya előtti Újvilágkert (Vasárnapi Ujság, 1906. július 22.)

A második világháborúban a várbéli épületek nagyon súlyosan megsérültek, a környező kertek viszont hetven százalékban épen maradtak. Az ezt követő évtizedekben folyt átalakításokkal viszont a Vár középkori arculatát akarták hangsúlyozni, amibe ezek a kertek nem illettek bele. Ahogyan Herczeg Ágnes tájépítésztől megtudtuk, több méter vastagságban elhordták a földet az épületek körül, hogy létrehozzák azokat a meglehetősen sematikus zöld felületeket, amelyek még ma is jellemzik a palota környezetét. Csupán egyetlen fa, a Déli kertek egyik japán akáca élte túl a radikális változásokat, ezzel utolsó élő tanúja lett Erzsébet királyné egykori pompás kertjeinek. A Várkapitányság megbízásából, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda azon dolgozik, hogy a megújuló épületeket méltó kertek öleljék körül. Régészeti ásatásokat és műszeres, radaros vizsgálatokat is bevetve készítettek egy alapos kerttörténeti tudományos dokumentációt, illetve kidolgoztak egy olyan kertépítési koncepciót is, amellyel szimbolikusan összekötik a múltat a jelennel és a jövővel.

A Szent György tér kertje napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Herczeg Ágnes szerint a kertben egyesülnek a művészetek a természettudománnyal: a növényeket különféle stílusok szerint lehet elhelyezni, ugyanakkor figyelembe kell venni azok szükségleteit is, hiszen élőlényekről van szó.

Herczeg Ágnes szerint a kerttel való foglalkozás egyszerre igényli a művészi és a természettudományos szemléletet. A növények elrendezésében, elhelyezésében fontos szempont a látvány, de ugyanolyan lényeges, hogy figyeljünk a szükségleteikre, hiszen élőlényekről van szó. A fenntarthatóság elengedhetetlen, ezért a kevésbé vízigényes fajokat részesítik előnyben.

A Hunyadi-udvar kertjét is növények teszik pompásabbá (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A történeti kertek örökségének védelmét, azok fenntarthatóságát és népszerűsítését egy tekintélyes szereplőket tömörítő szervezet, a Magyar Kertörökség Alapítvány is célul tűzte ki. Mivel a kertek a kulturális és társadalmi érintkezések helyszínei, valamint a kertturizmus kedvelt célpontjai, az Alapítvány a Várkerteket – elhelyezkedésükből kifolyólag is – kiemelt fontosságúnak tartja. Célja, hogy minden évszakban érdemes legyen kilátogatni, és a telepített növényzet játékosan elmesélje az arra sétálóknak a palota történelmének egyes korszakait. A tervezők számolnak azzal is, hogy a kerteket művészetpedagógiai, környezeti nevelési céllal is igénybe veszik majd.

A Savoyai-terasz kertje, a palota főbejárata előtt (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A Budavári Palota körüli kertek kialakítása hosszadalmas munkát jelent, hiszen több, különálló felületet kell megújítani. A történeti zöld felületek felújítása folyamatos, remélhetőleg 2030-ra teljes fényében várja az itt lakókat és az ide látogatókat.

Nyitókép: A Várkert Bazár kertje napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Remélhetőleg az Erzsébet-pergola és a pihenőház ( https://altmarius.ning.com/pro.. ) visszaépítésére is mielőbb sort lehet keríteni, bár így is csodálatos előrelépésnek tekinthető, ami eddig történt. Sőt, szerintem itt még az is bőven belefér, hogy nem folytatnak le "társadalmi vitát", amit az építészfórumon persze élénken hiányolnak. Amennyire csak lehet, vissza kell állítani a háború és a kommunista továbbpusztítás előtti állapotokat, a kortárs megoldásokat pedig a minimális szintre kell szorítani.

Válaszok:
füleky01 | 2022. július 9. 11:28


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó