Ybl Miklós

2020. november 14. 09:00
Van a hatalmas kiterjedésű Budavári Palotának egy kevéssé ismert szeglete, amely a reformkor óta a Habsburg-ház nádori ágához tartozók sírjait rejti. A Habsburg nádori kripta a XIX. század vége óta lényegében változatlan formában maradt ránk. Kevesen tudják, hogy még a 2010-es évek közepén is itt helyezték örök nyugalomra a Habsburg-család egyik elhunyt tagját. Mi még a november 10-én kihirdetett rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártuk be a lenyűgöző szépségű helyszínt a Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett Budai Vársétán. Tartsanak velük, nézzék meg, kik nyugsznak a Budavári Palota kriptájában!
2020. október 19. 09:00
A Fővámház, a mai Corvinus Egyetem épülete Budapest egyik fő látványossága. A homlokzatot 22 szobor díszíti, köztük a görög-római mitológia alakjai és a magyar foglalkozásokat megjelenítő szobrok. A díszudvarok, a lépcsőházak, a külső és belső díszítések mind azt mutatják, hogy a palota építészeti remekmű. Az Ybl Miklós tervezte épületet 150 évvel ezelőtt, 1870-ben kezdték el építeni a pesti Duna-parton.
2020. október 15. 18:00
Ha bárkit megkérünk arra, hogy mondjon magyar építészeket, nagy valószínűséggel Ybl Miklós és Lechner Ödön neve kerül elő a leggyakrabban. Ez nem is véletlen, hiszen e két termékeny és nagy jelentőségű alkotó több művével találkozhatunk akár nap mint nap a várost járva. Ismerjük-e a kort, amelyben éltek és alkottak? Hallottunk-e kortársaikról? Ebben lehet segítségünkre az alábbi kötet.
2020. október 12. 12:00
A város egy akkor még elhanyagolt, de fejlesztésre kijelölt területén, a Tömő téren 150 munkás kezdett el kiásni egy 40 ezer köbméteres gödröt 1885. október 12-én. Ezzel egy csaknem két évtizedig tartó építkezés vette kezdetét. Országházat építettek Steindl Imre tervei alapján.
2020. október 10. 12:00
Kevés olyan közterület van a fővárosban, ahol a közösség életének meghatározó intézményei szinte kivétel nélkül mind megtalálhatók. Talán nincs is ilyen ma már, és talán nem is baj. Száz vagy éppen százötven évvel ezelőtt azonban sokan tartották fontosnak, hogy ha istentiszteletre akarnak menni, a gyerekeiket iskolába adni, betegség esetén gyorsan kórházba jutni, vagy ha hivatalos ügyeket kell intézni, ne legyen szükség nagy távolságokat bejárni. Hasznos, ha templom, iskola, kórház, hivatal, esetleg mozi és társaskör egymáshoz közel található. A Bakáts tér éppen ilyen hely volt.
2020. szeptember 30. 10:00
Ybl Miklós gyönyörű neoreneszánsz palotája, a Fővámház, amit ma Corvinus Egyetemként ismerünk, a felépülése óta meghatározza a pesti Duna-part látképét. Kevesen tudják, hogy a tervek eredetileg nem erre a helyszínre készültek, hanem a mai Kossuth térre, ahol meg is kezdődtek az alapozási munkálatok. Ám Andrássy Gyula a hónapokon át tartó helyszínvitában a főváros mellé állt, és leállíttatta az építkezést, a helyszínváltozás miatt pedig Ybl Miklósnak kétszer is át kellett rajzolnia a terveket. Végül a ferencvárosi Duna-parton 150 évvel ezelőtt kezdődött meg az építkezés.
2020. szeptember 16. 15:00
Van egy gyönyörű díszkút a belvárosban, amelyet Ybl Miklós tervezett, és Magyarország egykori négy legnagyobb folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát ábrázolja. Eredetileg nem ide készült: a Kálvin téren állították fel 1883-ban, ám a háborús pusztításban súlyosan megrongálódott. Szerencsére 1959-ben újra felállították ezt a szemet gyönyörködtető alkotást, igaz, nem a korábbi helyén, hanem a mai Erzsébet téren, és a szobrokból nem az eredetieket, hanem a másolatukat, amelyeket viszont nem a világégés, hanem a járókelők bántalmaznak néha, így esett, hogy letörött Száva lábfeje. Most azonban az egész alkotás felújításával azt is újrafaragják.
2020. szeptember 1. 10:00
Idén van a 75 éves évfordulója, hogy a II. világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg „felszabadította” hazánk fővárosát a német megszállás alól. A véres ostrom nemcsak katonák és civilek tömegeinek életét követelte, hanem számtalan épület sorsát is megpecsételte. A megsemmisült, illetve megsérült (majd a későbbiekben lebontott) épületek szegényebbé tették csodálatos fővárosunk épített örökségét. Ebben a cikkben 5+1 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyek a II. világháborúban pusztultak el.
2020. június 20. 09:00
Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a Budavári Palota tervezője. A Közmunkatanács tagjainál, az építési bizottságnál és magasabb körökben is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Hauszmann Alajos kapta a megbízást, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt.
2020. június 13. 11:00
A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota, és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!
2020. május 18. 14:00
A budapestiek kedvenc helye, a főváros tüdeje, a japánkert és a vadaspark otthona: ez mind a Margit-sziget. A korábban Nyulak szigete vagy Palatinus-sziget néven is emlegetett városrész fejlesztése 150 évvel ezelőtt vette kezdetét. A tervező sokak kedvence, a magyar építészet kiemelkedő alakja, Ybl Miklós volt, cikkünkben a nevével fémjelzett folyamatnak járunk utána.
2020. május 18. 09:00
A Szent István-bazilika papi bejárójánál állították fel az éppen száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál életnagyságú szobrát. A szentatya 1991. augusztus 20-án maga is járt a bazilikában, személyében első alkalommal érkezett pápa Magyarországra.
2020. május 2. 13:00
A kiegyezés utáni Magyarországon 1885-ben volt az első olyan országos jelentőségű iparkiállítás, amelynek politikai, társadalmi és gazdasági értelemben is az ország fővárosának tekinthető Budapest adott otthont. A május 2-ai megnyitóünnepségén Ferenc József is jelen volt, és novemberig mintegy kétmillió ember kereste fel a Városligetben a 270 ezer négyzetméteren elterülő rendezvényt. Egész Magyarország bemutatkozott, felvonultatva az ipar és a mezőgazdaság mellett a tudomány, a művészetek, a nevelés és közoktatás, az egészségügy, valamint a közlekedés területén elért eredményeket.
2020. április 30. 16:00
A Csikós-udvar alatt elhelyezkedő, a Budavári Palotának a Széchényi Könyvtárat magában foglaló épületétől a Karakas pasa tornyáig futó támfal Ybl Miklóshoz méltó módon épül újjá a Nemzeti Hauszmann Program keretében. A Palota út mentén húzódó, szerkezetileg stabil építményen megszüntetik a repedéseket, megtisztítják és restaurálják a kőelemeket – mondta el lapunknak Potzner Ferenc, a felújítás tervezője. Az építmény így méltó környezetéül szolgál majd a fölötte elhelyezkedő Lovardának és a Főőrségnek, amelyeket szintén a Budavári Palotanegyed fejlesztési programjában rekonstruáltak.
2020. április 20. 10:00
Az Andrássy út vagy eredeti nevén a Sugárút a Belvárost köti össze a Városligettel. A több mint két kilométer hosszú út mentén csupa impozáns épület áll, és alatta fut Európa egyik legkorábbi metróvonala, a kisföldalatti. Nem véletlen tehát, hogy a reprezentatív út a 2020-ban rendezendő Eucharisztikus Kongresszus egyik tervezett helyszíne.
2020. április 14. 15:00
Még váratott magára Pest, Buda és Óbuda egyesülése, mikor az 1870. évi X. törvénycikk életre hívta azt az intézményt, amely Andrássy Gyula miniszterelnök elképzelése szerint a Budapest nagyvárossá fejlesztését volt hivatott megtervezni és lebonyolítani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsához máig ható folyamatok kötődnek, általa született meg az a Budapest, amelyet ma ismerünk.
2020. április 11. 22:00
Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.
2020. március 25. 12:00
A Lánchíd Palota 1869-ben épült fel, Ybl Miklós tervei szerint, tavaly ünnepelte 150. születésnapját. A hányatott sorsú műemlék épületet megvásárolta a Nemzetközi Beruházási Bank, ez lesz mostantól budapesti székhelye.
2020. március 24. 10:00
A Budavári Sikló is bezárt március 23-tól, igaz, a közlemény szerint egyelőre csak karbantartás miatt. Ez az egyedi hangulatú közlekedési eszköz az idén 150 éves, ebből az alkalomból virtuális sétára hívjuk Olvasóinkat, hogy így is köszöntsük születésnapján a főváros egyik különlegességét. Újságírónk még azt megelőzően indult ünnepi utazásra, hogy megjelentek volna a felhívások, miszerint az otthon maradással korlátozhatjuk a koronavírus terjedését. Margit és Gellért tehát pár napig zárt térben tartózkodik, mint remélhetőleg Budapest és az ország minden lakosa.
2020. március 8. 09:00
Nőnap alkalmából bejártuk egész Budapestet, hogy felkeressük és fotókon megörökítsük a hölgyeket ábrázoló legszebb szobrokat. A női szépség csodája számtalan alkotáson megjelenik a fővárosban, tereken, parkokban, kertekben, fürdőkben, közintézmények díszes palotáin. Legyen szó erényről, művészetről, tudományról, évszakról vagy bármi másról, ami az életben szép és jó, ezeket az értékeket művészeink allegorikus nőalakok formájában fogalmazták meg. Sétáljanak velünk!
2020. február 26. 10:00
Manapság szinte magától értetődik, ha egy-egy felújított vagy újonnan kialakított közterünket, esetleg parkunkat valamilyen szoborcsoporttal, díszkúttal vagy egyéb köztéri műalkotással ékesítik. Az 1870-es években, Pest és Buda gyorsuló ütemű városiasodásának folyamatában viszont újdonságnak hatott és nagy érdeklődést keltett egy ilyen gondolat. A Danubius-kút nevű alkotás volt az első igazán jelentős fővárosi köztéri szobor, amely több mint 50 évig a Kálvin tér részeként, 1959 óta pedig az Erzsébet téren állva gyönyörködteti az arra járókat. Története a születés, pusztulás és újjászületés jelképe is lehetne.
2020. február 23. 09:00
A Palotanegyed egyik legrégebbi, Hild József tervezte házának kálváriája régóta húzódik, az egyszer már leállított építkezés azonban időközben újrakezdődött.
2020. január 8. 14:00
A tervek szerint a felújítást követően, a 2021-22-es évadban térhet vissza az opera az Operaházba. Az Ybl Miklós tervezte Andrássy úti épület a hagyományosabb daraboknak ad majd helyet.
2019. december 30. 09:00
A historizmus építészetének egyik jelentős képviselője volt. Neoreneszánsz stílusú épületeivel és palotáival meghatározta nemcsak a XIX. század végére kiépülő Andrássy út, hanem saját bérházstílust teremtve a kiegyezést követő, prosperáló időszakban rohamosan fejlődő, pesti belváros képét is.
2019. október 29. 09:00
A tetőt is kicserélik Ybl Miklós 150 évvel ezelőtt elkészült Ötpacsirta utcai épületén, amelyet Pálffy Pálné megbízásából tervezett, és az özvegy grófnő a gyermekeivel költözött ide. A városképi szempontból is kiemelten fontos épületet jó ideje a FSZEK használja. Mivel a zenei gyűjtemény átköltözött a FSZEK főépületébe, a szomszédos Wenckheim-palotába, a felújítás után ez az épület kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak ad majd otthont.
2019. október 5. 09:30
Hetvenöt év után újra két egyforma toronnyal büszkélkedhet a városképi szempontból is jelentős épület, amelynek toronysisakjait Ybl Miklós tervezte.
2019. október 4. 15:00
A Magyar Állami Operaház épületét 135 éve adták át. Fényűző palotát tervezett az Andrássy útra Ybl Miklós, az 1884-es nyitó előadáson pedig maga a király, Ferenc József is megjelent. Azt azonban kevesen tudják, hogy az épület acél tetőszerkezetét a kor legnagyobb magyar hidásza, Feketeházy János tervezte, akinek a Szabadság hidat is köszönhetjük.
2019. szeptember 30. 15:00
Számítva az esősebb őszi napok közeledtére, megkezdődött a budai Várban az Úri utca 72. szám alatti épület tetőfedése. A MNB egyik alapítványa 2015-ben vásárolta meg az ingatlant, amelyet a tervek szerint a késő barokk állapotának megfelelően rekonstruálnak, a tetőzetét pedig teljes egészében lecserélik.
2019. szeptember 20. 12:30
A patinás Margit-szigeti Nagyszállót, későbbi nevén Palatinus Szállodát Ybl Miklós építette 1873-ban. Története során többször is átépítették, renoválták, modernizálták. Az egyik jelentős átalakításáról és az újranyitásáról 1934-ben a filmhíradó is beszámolt, amelyben láthatjuk a szintén Ybl által tervezett Margit fürdő impozáns épületét is.
2019. augusztus 9. 12:00
Pest városa a reformkorban tele volt a klasszicista építészet remekeivel. Elég csak a Sándor-palotára, a Nemzeti Múzeumra vagy a Deák téri evangélikus templomra gondolni. Viszont volt egy olyan tér a városban, amelynek épületeit úgy tervezték, hogy egymással harmonizáljanak. Ez volt előbb a Kirakodó, majd Ferenc József (ma Széchenyi) tér. Ismerjük hát meg a tér házainak történetét!

összesen: 114 db | 30 db/oldal

első vissza 1 2 3 4 következő utolsó