Az Üllői út 17. alatti első épületváltozatról sajnos nem maradt képanyag, de azt tudjuk, hogy a gróf Károlyi család gazdasági tisztségviselőinek, illetve rangosabb személyzetének otthonául szolgált már az 1810-es évek elejétől. Aki például bárhol az országban egy Károlyi-birtokot szeretett volna haszonbérbe venni, annak, ha nem Nagykárolyhoz lakott közelebb, ebbe a házba kellett elzarándokolnia, vagy levéllel megkeresnie az itt működő grófi számvevőséget.

Az Üllői út 17. alatti ház 2022-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Ez a ház volt a grófi pénztár helyszíne is, melyet Károlyi György (1802–1877) személyi titkára vagy, ahogy akkor mondták, titoknoka, Bártfay László kezelt. A titkár a magyar irodalomtörténet kevéssé ismert, de annál fontosabb alakja. 1797-ben született a Miskolchoz közel eső Felsővadászon, és fiatal jurátusként 1819-ben került a grófi családhoz. Gyermekkora óta vonzotta az irodalom, és minden szabadidejét a próza és a költészet kötötte le. Pestre kerülésekor megismerkedett Kisfaludy Károllyal, aki ebben az időben kezdett hozzá egy irodalmi közösség megszervezéséhez.

Részlet a Politikai Ujdonságok 1858-as számából

Fametszet a Vasárnapi Ujság 1858. július 25-i számából

Kisfaludy Károly még 1822-ben indította el az Auróra zsebkönyvet, amely évente egy alkalommal jelent meg, és közölte a kortárs költők és írók legfrissebb munkáit. Bártfay László az ő révén ezekkel a művészekkel ismerkedett meg, és többükkel sűrű levelezésbe is kezdett, sőt volt, amikor egy-egy költeménye vagy elbeszélése kezdeményét is elküldte nekik. 1826-ban, amikor Bártfay megnősült, felajánlotta Üllői úti otthonát az ekkor már Auróra-kör néven ismert írói csoportnak.

Kazinczy Ferenc, amikor Pesten tartózkodott, mindig felkereste Bártfay otthonát, de biztosan ott volt Szontagh Gusztáv filozófus, Helmeczy Mihály műfordító és kiadó, Bajza József, Deák Ferenc, vagy éppen a nyelvújítás egy másik kiváló alakja, Bugát Pál orvosprofesszor. Vörösmarty gyakorta itt olvasta fel készülő műveit.

Kazinczy Ferenc képe a Felső Magyar-Országi Minerva 1832-es kötetéből

   

Bugát Pál arcképe a Természettudományi Közlöny 1915. évi évfolyamából

Szigligeti Ede hírneves színészei, Lendvay, Egressy és Megyery társaságában itt találkozott és beszélgetett Fáy Andrással egy állandó magyar színház szükségességéről. Barabás Miklós festő és Ferenczy István szobrász is gyakran eljött ide, hogy a képzőművészet kérdéseiről vitázzanak. Czuczor Gergely és Toldy Ferenc is állandó vendégnek számított az Üllői út 17. alatt.  

Bártfay László naplójának borítója

Bártfay László Wesselényi Miklóssal is barátságot kötött. Amikor az erdélyi báró Pesten tartózkodott, és meglátogatta Károlyi Györgyöt, többször előfordult, hogy a Bártfay-lakásban töltötte az éjszakát. Ezt magától Bártfaytól tudjuk, akinek legfontosabb irodalmi alkotása az 1838 januárja és 1841 decembere között vezetett naplója (ezt 2010-ben ismerhette meg a nagyközönség, amikor könyv alakban kiadták), melynek egyik legérdekesebb része a nagy 1838-as árvíz történéseinek rögzítése, többek között az „árvízi hajós” mentőmunkájának megörökítése. A főváros történetének legnagyobb természeti katasztrófája az Üllői út 17.-et is megrongálta, és arra késztette Károlyi Györgyöt, hogy titkárát átköltöztesse saját lakóhelyére, az Úri (ma Károlyi) utca alatt található palotájába.

Harc az árvízzel az Üllői úton Klette Károly kőnyomatán (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Ezzel együtt az Auróra-kör is megszűnt, melynek szerepét már két évvel korábban átvette a Kisfaludy Társaság, melynek Bártfay nemcsak alapító tagja, de ellenőre is volt.

A ház tehát súlyosan megrongálódott, Károlyi pedig Pollack Mihályt bízta meg, hogy új, emeletes épületet tervezzen a régi helyére. Ide költözött 1851-ben Ybl Miklós, aki már ekkor is, de a későbbiekben is sokat köszönhetett a grófi családnak. Több családtag bízta meg saját bérpalotája megtervezésével, az 1870-es évektől egyre több és nagyobb feladatot kapó építész pedig sosem felejtette el, hogy első igazi munkáit Károlyi Györgynek köszönhette (a fóti Károlyi-kastély átalakítását 1845–49 között és a fóti Szeplőtelen Fogantatás Templomának megtervezését).

A házban Ybl nem csak szállást, de irodát is kapott, s az itt eltöltött 20 év során olyan csodálatos épületek terveit készítette el, mint a Nemzeti Lovarda, a nagycenki katolikus templom, a kecskeméti evangélikus templom, a mai Pollack Mihály téri Festetics- és Károlyi-palota, a Bródy Sándor utcai régi képviselőház,  a Bakáts téri templom, vagy az Első Pesti Hazai Takarékpénztár Kálvin téri bérpalotája. Amikor ez utóbbi már olyan állapotban volt, családjával a harmadik emeleti szolgálati lakásba költözött, és egészen haláláig, 1891-ig itt élt.

Ybl Miklós portréja a Magyarország és a Nagyvilág 1865. október 15-i számából

Az Üllői út 17.-hez azonban építészként is köze van természetesen. Károlyi György 1868-ban megbízta, hogy építse be a függőfolyosót, majd tervezze meg egy második emelet ráépítését és az ezzel járó belső válaszfalak áthelyezését. Ybl, aki minden megbízást ugyanolyan precizitással végzett, teljesítette a feladatot, a kivitelezésre pedig Wechselmann Ignácot, a hazai építőmesterek egyik legnagyobb alakját kérte fel. Az épület végleges, ma is látható formáját 1871-re nyerte el.

A ház az Üllői út felől 1973-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A ház 2003-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A ház 2022-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Ettől kezdve bérházként működött, az átlagosan háromszobás lakások tisztes polgári életvitelhez biztosították a helyet az itt lakók számára. Azért két arisztokrata így is ezt a házat választotta egyik pesti lakóhelyéül. Az egyikük gróf Károlyi Viktorné, született báró Orczy Irma volt. Férje Károlyi György egyik fia volt, 1888-ban bekövetkezett halála után költözött ebbe a (Károlyi-) házba Irma bárónő, és 1909-ig élt a második emeleten. A másik személyiség is említést érdemel: báró Radvánszky Béla (1849–1906), művelődés- és irodalomtörténész, politikus, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.

A felsorolásból kimaradt egy érdekesség, ugyanis 1885-ben Tisza Kálmán leányát, Paulinát vette feleségül, s ezzel a Tisza családdal is rokonságba került. A házaspár egyébként a szemben álló Üllői út 16. alatt épített saját bérházat, de egy lakás itt, a ferencvárosi oldalon is tovább szolgálta kényelmüket. Radvánszky halála után özvegye egyébként magas kort ért meg, 1940-ben hunyt el.

Radvánszky fényképe a Vasárnapi Ujság 1895. 17. számából

A mi sarki házunk a későbbiekben már országos ismertségű személlyel nem büszkélkedhetett, de túlélte a II. világháborús ostromot, az államosítást és az Ingatlan Kezelő Vállalat időnkénti ténykedését is, amely inkább rontott, mint javított a külső-belső viszonyokon. 1988-ban azután egy nagyobb mértékű felújítás indult, ennek eredményei máig megmaradtak. Egy alapos, igazi műemléki épülethez méltó megújulásra azonban az itt lakóknak még várniuk kell.

Az Erkel utcai homlokzatot számtalan graffiti csúfítja, a vakolat is sok helyen alig-alig tartja magát. Jó volna, ha ez az itt élők és egykor ide járók miatt oly fontos ház minél előbb teljesen újjászülethetne.

Belső és homlokzati részletek 2022-ből (Fotó: Simon Tímea)

Nyitókép: Az Üllői út 17. szám alatt, az Erkel utca sarkán álló lakóház 1998-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)