Két építész pest-budai találkozásai: Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal

Írta: Dubniczky Zsolt

2021. december 10. 9:00

Az Akadémia palotájának felavatására 1865. december 11-én került sor, amelynek építkezésén Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal életútja először kapcsolódott össze. Emellett még több olyan helye is van a városnak, például a Ferenciek tere vagy a Pollack Mihály tér környéke, ahol a két építész külön-külön, de egymáshoz közel tervezett hasonló épületeket. Ebből mutatunk be néhányat.

Idén két olyan építésznek is az évfordulója volt, akik a XIX. század második felében számos építészeti alkotással gazdagították a fővárost. A két mester egyben két különböző korosztályt, iskolázottságot és habitust is képviselt. Az idősebbik, Ybl Miklós az idén 130 évvel ezelőtt halt meg 1891-ben, fiatalabb kortársának, Szkalnitzky Antalnak pedig szintén az idén volt születése 185. évfordulója.

Ybl esetében a hosszabb életút, a mesterségbeli tudás, a megfelelő forma- és arányérzék egy páratlanul gazdag és termékeny életművet hagyott az utókorra, míg fiatalabb kortársánál ez, a korai halála következtében is egy szerényebb alkotói korszakot eredményezett.

Ybl Miklós (1814–1891) (Forrás: Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár)

A két építész személyisége egymástól eltérő jegyeket mutatott. Ybl a halkabb, visszafogottabb tehetség az építészek akkori hagyományos iskolázottságát képviselte, mesterségbeli tudását Bécsben és Münchenben szerezte. Ezzel szemben Szkalnitzky egy harsányabb és hangosabb, ambiciózusabb fiatalembernek számított, aki tanulmányait első magyarként a berlini Építészeti Akadémián végezte. Hazatérve itthon nemcsak építészként, de tanárként is tevékenykedett, 1864-ben a budai József Politechnikumban kapott tanári állást, míg Yblt ilyen feladatokkal sohasem keresték meg, vagy maga sem vállalkozott ilyesmire.

Ybl életműve a korai romantikus éveket leszámítva a fővárosban az 1860-as években útjára induló neoreneszánszban teljesedett ki, s hozzá hasonlóan Szkalnitzkyé is, de emellett érdekelte és izgatta az önálló magyar építészeti formakincs megteremtésének a szándéka is.

Szkalnitzky Antal (1836–1878) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1859. december 18.)

A felsejlő ellentétek mellett természetesen ott vannak az életútbeli kereszteződések és párhuzamok is. Több olyan épületet, alkotást is lehetne említeni (például az egykori Sándor utcai Képviselőház; Széchenyi István szobrának talapzata), amelyre mindketten adtak be pályázatot, s emellett több olyan pontja és területe is van a fővárosnak, ahol a két építész többnyire különböző időpontokban ugyan, de jórész egymáshoz közel tervezett hasonló jellegű vagy formájú épületeket, gazdagítva az adott városrész architekturális kultúrkincsét.

A két építész a Magyar Tudományos Akadémia palotájának építkezését négy évig vezette együtt, 1861 és 1865 között (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A két életút az Akadémia építkezésénél kapcsolódott a szó valódi értelmében is először egymásba. Az épület terveinek elkészítéséhez 1861-ben három építészt kértek fel, köztük Ybl Miklóst is. A külföldi tanulmányait éppen befejező Szkalnitzky viszont elérte, hogy ő is szerepelhessen terveivel a pályázók között. Mivel Ybl a beadott tervét másnap visszavonta, így helyette a három pályadíj kiosztásában Szkalnitzky részesült. Az Akadémia végül Friedrich August Stüler német építész tervei szerint épült fel, akinek tanítványa Szkalnitzky Antal volt. Talán ebből is adódott, hogy az építkezést Ybl és Szkalnitzky közösen irányították.

A Vasárnapi Ujság beszámolója szerint az építkezés helyszínén fából és téglából három irodát készítettek, melyek egyikében Ybl, a másikban Szkalnitzky dolgozott, a harmadik pedig a rajzolónak volt fenntartva. Ennek a három ideiglenes irodának a létrehozása 2060 forintba került, de így is lényegesen olcsóbb volt, mintha az építkezés közelében évi 700-800 forintos bérleti díjjal béreltek volna nekik szállást. A közös munka négy éven át, az Akadémia palotájának 1865. december 11-én történt felavatásáig tartott.

Az Akadémia palotájának ünnepélyes megnyitása 1865. december 11-én (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Akadémia építkezésével párhuzamosan, illetve azt követően további építkezések is zajlottak a környéken. Stüler tervei csak magára a palotára vonatkoztak, 1863-ban viszont felmerült a mögötte északra lévő bérház (mai Akadémia és Arany János utca, valamint Széchenyi rakpart sarka) építésének szándéka is, amiből az Akadémia a bevételeit kívánta növelni.

A tervek elkészítésére az Akadémia építkezését irányító Yblt kérték fel. Emellett Ybl jórészt ugyanekkor egy utcával arrébb, a mai Akadémia és Széchenyi utca, valamint Széchenyi rakpart sarkán a kor kiemelkedő gyárosa, Ganz Ábrahám számára 1862-ben szintén bérházat tervezett, amely az Akadémiával párhuzamosan épült, s 1864-ben lett kész. Ugyanakkor a környék építkezéseiből Szkalnitzky is kivette a részét. Az Akadémia utca 14. (korábban 10.) szám alatt Csicsmanczay Pál vállalkozó számára bérházat, a 10. (korábban 6.) szám alatt pedig a Budapesti Építő Társaság (Pest-Ofen Baugesellschaft) részére lakóházat tervezett. Mindkét, eredetileg négyemeletes épület 1869 és 1871 között épült.

Az Akadémia 1863–1864-ben épült bérháza a palota északi végében Klösz György felvételén (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum, BFL - XV.17.f.331.b – 051)

A mára már elpusztult Ganz Ábrahám-bérház Klösz György fényképén (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum, BFL-XV-19-d- 1-05-068)

A Csicsmanczay-ház az Akadémia utca 14. szám alatt (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A Budapesti Építő Társaság háza az Akadémia utca 10. szám alatt (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A Nemzeti Múzeum körül kialakult mágnásnegyed az 1860–1870-es években egy dinamikusan fejlődő városrésze volt Józsefvárosnak, amelynek ez a belső területe elegáns főúri épületekkel gazdagodott. A mai Pollack Mihály tér 1860-as évekbeli építészeti arculatának a kiformálódása Ybl Miklós nevéhez fűződik, hiszen a tér legtöbb épületét ő tervezte. Ezek közé tartozik a Degenfeld-Schomburg-, a Festetics- és a Károlyi-palota, pár méterrel délebbre pedig, a mai Reviczky és Ötpacsirta utca sarkán Pálffy Pálné Károlyi Geraldine grófnő palotája, valamit a téren az egykori Lovarda és Tornacsarnok épülete.

S bár eleinte Ybl a Károlyi család építészének számított, a térre nézően a Múzeum és Ötpacsirta utca sarkán építkező Károlyi Sándor és Ede grófok 1869-ben Szkalnitzky Antalt bízták meg palotájuk építészeti terveinek elkészítésével, ami egy munkakapcsolat, a Hungária Nagyszálló megtervezéséből adódhatott.

Az Ybl tervezte mai Pollack Mihály téri Festetics-palota (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Lovarda és a Károlyi Lajos/Alajos építtette palota szintén Ybl alkotása (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A mai Pollack Mihály térre néző Károlyi Sándor és Ede grófok palotáját már nem Ybl Miklós, hanem Szkalnitzky Antal tervezte (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

De nem ez volt az egyetlen alkotása az ifjú építésznek ezen a területen. A mai Múzeum utca 15. szám alatti Zichy Nepomuki János gróf palotáját szintén ő tervezte, viszont az 1930. évben végbement átalakítások következtében az épületnek ma már csak a nagyságrendje emlékeztet arra, hogy egykor főúri otthonnak épült s akként funkcionált.

A Szkalnitzky tervezte egykori Zichy-palota napjainkban a Múzeum utca 15. szám alatt. Az épület palota jellegére ma már csak a nagyságrendje emlékeztet, mert 1930-ban jelentős mértékben átalakították (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

S mindkét építész egy-egy bérházzal is gazdagította ezt a területet. Ybl esetében már az említett Degenfeld-palota is részben ide sorolható, hiszen a mai Puskin (akkori Ötpacsirta) utcai oldalán bérlakások sorakoztak. De a mára már eltűnt, Kálvin térre néző, a Múzeum és Baross utca sarkán egykor álló Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1872 és 1874 között épült bérháza ugyancsak az ő zsenialitását dicsérte. Talán nem véletlen, hogy több fénykép és festmény a térnek erről a részletéről született. S az talán kevésbé ismert, hogy Ybl Miklós életének utolsó húsz esztendejében maga is itt lakott, a bérház Múzeum utcára néző harmadik emeletén.

Az Ybl tervezte Degenfeld–Schomburg-palota. Az épület Pollack Mihály térre néző oldalán volt a palotarész, befelé, hosszan elnyúlóan a Puskin utcába az épület bérlakásai kaptak helyet (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza a Kálvin téren, a Baross és Múzeum utca sarkán (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérházának rajza az egykorú lapban (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. február 9.)

A Nemzeti Múzeum másik sarkánál viszont ma is Szkalnitzky tervezte bérház/palota áll. A megbízást itt báró Fechtig Károly és felesége, Luby Sarolta adta szintén az 1870-es évek elején. Mivel az ingatlan a város egyik legforgalmasabb helyén, a mai Kiskörút (akkori Országút) vonalán, illetve az akkori politikai élet központjának számító Sándor (mai Bródy Sándor) utcai Képviselőház közelében feküdt, Szkalnitzky már eleve úgy tervezte, hogy a földszinti részén – a kor divatos szokásának megfelelően – kávéházat lehessen benne üzemeltetni. Elsőként 1876-ban a Schodl-kávéház nyitotta meg itt a kapuit, napjainkban pedig az 1890-es években készült patinás enteriőrrel rendelkező Múzeum kávéház és étterem működik benne.

Az egykori Ország út (ma Múzeum körút) és Sándor (ma Bródy Sándor) utca sarkán álló Schodl-kávéház báró Fechtig Károly bérházának földszintjén. Klösz György felvétele 1878 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az innen nem messze lévő Kálvin téri Geist-ház a Fechtig-bérházat (palotát) megelőzően egy évtizeddel korábban, 1863–1864-ben épült Ybl Miklós tervei szerint. A Kálvin térre néző földszinti részére az építész szintén egy kávéházat tervezett. Ez volt a híres Báthory kávéház, melynek az utolsó bérlője Beyer Marcell, Bajor Gizi színésznő édesapja volt.

A mára már elpusztult, Ybl tervezte Geist Gáspár bérháza a Kálvin téren. Földszinti részén működött a Báthory kávéház (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum, HU BFL - XV.17.f.331.b - 066)

A mai Reáltanoda utca Ferenciek terébe torkolló sarkán két olyan épület néz egymással szembe, amelyeket Ybl és Szkalnitzky tervezett. A mai Károlyi (korábbi Károlyi Mihály) utca 12. szám alatti Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházára az intézmény már 1858-ban írt ki pályázatot, de a tervezésre csak 1866-ban kérték fel Ybl Miklóst. Az épület hangsúlyos része kétség kívül a térre néző sarokrész, amit az építész egy elegáns, hatszögletű laternás sarokkupolával koronázott, gyönyörű megjelenést és kiemelkedést adva így az épületnek. Sarokkupolás párhuzama a szomszédos Egyetemi Könyvtár épületénél köszön vissza, amely önálló, de mégis hasonló architektonikus vonások megjelenéséről árulkodik.

A fővárosnak ezt az első könyvtárépületét több mint egy fél évtizeddel később Szkalnitzky Antal tervezete 1873-ban. Az ifjú mestert valószínűleg a már meglévő, szomszédos kupolás épület is befolyásolhatta a tervezésben, ami már nemcsak egy önálló épület sarokrészének ugyancsak csodálatos és igényes kihangsúlyozásáról szólt, hanem a városkép harmonikus és szimmetrikus részletéről is.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza egykorú ábrázoláson (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum, Hazánk 's a Külföld)

Az Egyetemi Könyvtár épülete az 1870-es évek közepén Klösz György felvételén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A két kupolás épület a Reáltanoda utca sarkán: a Szkalnitzky Antal tervezte Egyetemi Könyvtár és az Ybl Miklós tervezte Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum, Vasárnapi Ujság, 1890. február 9.)

Az Egyetemi Könyvtár (bal oldalon) és az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházának (jobb oldalon) kupolával díszített saroktornyai napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az Egyetemi Könyvtár és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza a mai Ferenciek tere felől (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum, BFL-XV-19-d-1-06-054)

Nyitókép: Az Egyetemi Könyvtár (bal oldalon) és az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházának (jobb oldalon) kupolával díszített saroktornyai napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó