Falusias utcából lett főúri környék – Nem először alakul át a Pollack Mihály tér

Írta: Dubniczky Zsolt

2021. december 6. 9:00

A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.

Nemrég látott napvilágot az a hír, hogy öt év múlva, 2026-ra a mai Pollack Mihály tér teljes mértékben megújul, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusának felépülése tesz lehetővé. A kormány 2020-ban döntött úgy, hogy a PPKE megkapja a Magyar Rádió volt, jórészt egybefüggő épületegyüttesét, ami a tér és a Szentkirályi utca közötti telektömbön egy nagyszabású városképi átalakulást és változást tesz lehetővé.

Ezek közé tartozik a Rádió épülete a Bródy Sándor utca 5–7. szám alatt, a Szentkirályi utca 25–27. számú ház, valamint az egykori Nemzeti Lovarda telkén felépült Pollack Mihály téri irodaház, a Festetics-palota (ma Andrássy egyetem) kertje, az Esterházy- és Károlyi-paloták, valamint ez utóbbinak az egykori kertje is. A látványtervek egyrészt az oda nem illő épületek elbontását, a tér főúri palotáinak megújulását és új, a városkép szövetébe beágyazottabb egyetemi épület megépülését, valamint a tér fasorral is ellátott kibővülését, nyitottabbá válását vizionálják.

A régi elegancia visszatérése csak részben fedi fel a valóságot, mert inkább egy újnak a születéséről van szó ebben az esetben. De milyen is volt, és hogyan alakult ki az a városkép, amely az elkövetkező esztendőkben egy ilyen nagyszabású átalakuláson fog keresztül menni?

A PPKE új campusának terve (Fotó: Fürjes Balázs államtitkár Facebook-oldala)

A mai Pollack Mihály tér a XIX. század elején még nem is tér volt, hanem annak a Krúdy Gyula regényeibe illő Ötpacsirta utcának a középső szakaszát alkotta, amely a mai Rákóczi (akkori Kerepesi) út és Reviczky (akkori József) utca között húzódott eleinte 4, majd 5 öl (9 méter) szélességben, úgy, ahogy ma a tértől északra és délre meglévő Puskin és Ötpacsirta utca láható. Nevét arról, talán a Kerepesi út sarkán álló fogadóról kapta, amely a cégérét az öt pacsirtához címezte. A teret 1874-től Esterházy, 1949-től Puskin utcának nevezték, s Pollack Mihály halálának századik évfordulóján, 1955-ben kapta a Nemzeti Múzeum tervezőjéről a ma már jól ismert és megszokott Pollack Mihály tér elnevezést.

A Pollack Mihály tér napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A tér 1955-ben kapta a Nemzeti Múzeum tervezőjéről a Pollack Mihály nevet (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A tér korábbi, Ötpacsirta utca elnevezését ma már csak a tér és a Reviczky utca közötti utcaszakasz őrzi (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A térbe torkolló mai Puskin utca. Egykor maga a tér is csak egy ilyen széles utcát képezett (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A XIX. század elején még külvárosnak számított ez a hely – beépülése a XVIII. század közepén kezdődött –, ahol nagy kiterjedésű kertek, majorságok és földszintes házak uralták azt a falusias jellegű városképet és miliőt, ami a század végére jórészt teljes mértékben megváltozott. A mai Múzeumkert helyén Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek 1750-es években épült villája állt, amit később Batthyány József esztergomi érsek vásárolt meg. A kertben több ünnepséget is rendeztek. 1800. május 3-án József nádor első felesége, Alexandra Pavlovna tiszteletére lovasbemutatót (karusszel) tartottak.

A Batthyány-kertben (mai Múzeumkert) tartott karusszel 1800. május 3-án. Balra a Városmajor (a mai Bródy Sándor) utca, a háttérben az egykori Ötpacsirta utca (a mai Pollack Mihály tér) (Forrás: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve. I. kötet)

A magyar nőnevelés úttörőjének számító Karacs Teréz fiatal éveit a Nemzeti Múzeum mögött meghúzódó Ősz (mai Szentkirályi) utca 23. szám alatt töltötte, ahonnan naponta járt át a Széna (mai Kálvin) téri református iskolába és imaházba. A környék jellegzetes képe, hangulata egy életen át megőrződött emlékezetében, s még idősebb korában is elevenen élt benne az a városkép, amit az 1830-as években itt megtapasztalt.

Visszaemlékezésében megelevenednek a mai Esterházy-palota helyén álló korábbi hatalmas kertek, parányi házak, a közelben tanyázó állatok, és felidéződik benne az a közeli mocsáros tó is, ahol békák ezrei tanyáztak, és fölötte szúnyogok milliói zsongtak. A közbiztonság itt a közeli Két pisztoly fogadó miatt olyan rossz állapotban volt ekkor s még az 1860-as években is, hogy néha az életét kockáztatta az, aki éjszaka errefelé, illetve a Múzeum utcába vetődött.

A Nemzeti Múzeum nemcsak Józsefváros fejlődésére hatott pozitívan, de felépülésének köszönhető a mai Pollack Mihály tér létrejötte is. Tőle jobbra a hírhedt Két pisztoly fogadó, amely még az 1860-as években is veszélyessé tette ezt a környéket. Rudolf Alt grafikája az 1840-es évek derekán (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A közbiztonsági helyzet illusztrálása a Múzeum környékén az 1860-as években (Forrás: Élet, 1942.)

Az első átalakulás az 1830-as évek derekán indult, és a Nemzeti Múzeum felépülésével vette kezdetét, amihez már a kortársak is hatalmas reményeket fűztek. Egy 1840-es évek közepén megjelent városleírás ennek kapcsán már ígéretes fejlődést jósolt a városrésznek. S a Múzeumnak köszönhető a mai Pollack Mihály tér létrejötte is. József nádor ugyanis kiemelt figyelmet fordított a pesti klasszicista építészet monumentális alkotásának, valamint annak környékének, amit idővel elegáns helyként képzelt el, ahol az épület kellő mértékben érvényesülni képes a környezetében.

Az 1838-as árvizet követő rendezési munkálatok során ennek köszönhető a mai tér létrejötte, azaz az Ötpacsirta utca leendő Nemzeti Múzeum mögötti részének a kiszélesítése, ahova a nádor már nem apró, falusias jellegű házakat, hanem a Múzeumhoz és a városi környezethez illő épületeket képzelt.

Pest térképe az 1838-as árvizet követő tervezett rendezési munkálatokkal 1839-ben (Országos Széchényi Könyvtár). A Nemzeti Múzeum mögött az Ötpacsirta utca kiszélesítését és a Múzeum utca meghosszabbítását tervezték ekkor (Forrás: Preisich Gábor: Budapest városépítészetének története II. kötet)

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc és az azt követő önkényuralom nem kedvezett a városfejlődésnek, az újabb változást majd csak az 1860-as évek hozták. Ezt megelőzően azonban a teret még úgy kell elképzelnünk, mint A Pál utcai fiúk helyszínéhez hasonló grundot. Egyébként a regényben szereplő grundért folytatott harc is jórész azért indult, mert itt az Esterházy utcában a fiúknak mindig veszekedniük kellett azért a helyért, ahol kedvükre játszhattak volna.

A korabeli városleírások és Bókay Árpád visszaemlékezése szerint is ez a térré formálódó utca homokos, poros, esős időben sáros, kövezetlen, kivilágítatlan és csatornázatlan helynek számított, ahol a gyerekek előszeretettel űzték kedvenc labdajátékukat: a laufmétát. Farakások ugyan itt nem voltak, helyettük azonban hosszan elnyúló, a Múzeum építkezéseiből visszamaradó deszkapalánkok éktelenkedtek, amelyek a Múzeumkert kerítéséül szolgáltak.

A Múzeumkertet határoló deszkapalánkok az 1860-as évek elején. Az Ország Tükre című lap illusztrációja (Forrás: Élet, 1942.)

Amikor az 1870-es években Karacs Teréz ismét Pesten tartózkodott, szinte rá sem ismert gyermekkorának egykori helyszínére. „Nagy változáson ment át a főváros – írta Teréz meglepődve –, amióta én élek, külalak és szokás tekintetében. […] Még 1819-ben is igen pongyola képe volt ennek az egész környéknek. Ahol most nagy paloták emelkednek, akkor ronda házacskák dísztelenkedtek.” Az 1860-as évek elején a Festetics-palota felépülése eredményezte az újabb változást a téren.

A múlt és a jövő találkozása: a Festetics-palota mögött a mai Bródy Sándor utcában, a mai Degenfeld-Schomburg-palota helyén az 1860-as évek végén még falusias környezetet idéző földszintes ház állt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1860–1870-es évek az urbanizációról és a nagyvárossá fejlődésről szóltak. 1862-ben kezdődött az az újabb nagyszabású városképi átalakulás, amely a falusi környezetet végképp hátrahagyva a ma is álló főúri rezidenciák felépülését eredményezte, és amely a kortársak által nagyra értékelt harmonikus, egyöntetű városkép és egy előkelő, exkluzív környezet, a mágnásnegyed kialakulásához vezetett.

De nemcsak a városi paloták száma szaporodott! Ekkor kapott a tér csatornát, kövezetet, világítást, ami részben a főúri otthonok, részben pedig a politikai élet beköltözésének, a közeli, Sándor (mai Bródy Sándor) utcai Képviselőház felépülésének volt köszönhető. Ekkor tették rendbe a Múzeumkertet, amelyet a deszkák helyett immár az Ybl Miklós tervezte díszes vasrácsos kerítés határolt.

A Múzeumkert deszkakerítését felváltó, Ybl Miklós tervezte vaskerítés napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A Pollack Mihály tér első épülete a Nemzeti Lovarda volt, ami gróf Szapáry Antal kezdeményezésére 1857–1858-ban épült Ybl Miklós tervei szerint. A korabeli sajtó az országban páratlanul szép épületként írta le a Lovardát, ami a Pesten tartózkodó főúri társaságok és személyek egyik kedvenc szórakozási és kikapcsolódási lehetőségét jelentette.

Az épület a II. világháborúban megsérült, s 1948-ban lebontották. Helyét parkosították, hogy a szomszédos, ekkor köztársasági elnöki palotaként szolgáló Esterházy-palota megfelelő környezettel rendelkezzen. Később, az 1950-es években a Lovarda helyén építették fel a Magyar Rádió ma is álló bunkerstúdióját, 1969-ben pedig az ötemeletes központi irodaházát.

A tér első épülete az 1858-ban felépült Nemzeti Lovarda volt (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1858. február 14.)

Az egykori Nemzeti Lovarda helyén épül a Magyar Rádió Pollack Mihály téri székháza 1967-ben. Háttérben a Nemzeti Múzeum épülete. Jobbra a már korábban elkészült bunkerstúdió és az Esterházy-palota (Forrás: Fortepan/Képszám: 56576)

A Magyar Rádió még álló Pollack Mihály téri irodaháza napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Manapság azt gondolnánk, hogy a Festetics-palota és kertje egy egységes építészeti elképzelés volt Ybl Miklóstól vagy a téren az első palotát építtető gróf Festetics Györgytől úgy, mint a tér déli oldalán álló Károlyi-palotáé. Pedig nem! A gróf csak a palota felépülését követően, 1867-ben vásárolta meg ezt a palota telkével közel azonos nagyságrendű területet a Lovardától, ahova alighanem a bécsi barokkos városi palotaépítészet mintájára egy kerti házzal ellátott elegáns díszkertet gondolt.

A ma is látható, a Festetics család címerével ellátott díszes vaskaput és kerítést Friedrich Flohr bécsi építész és építőmester készítette. A kertet a Rádió 1932-ben vette meg Festetics György fiától, herceg Festetics Taszilótól, amelynek állítólag barokkos szökőkutas kertjében csodálatos gesztenyefák magasodtak. A benne ma is látható, a XIX. századi főúri környezettől messze idegen, tükrös hatású, fóliázott, négyzetrácsos üvegekből álló Üzemépület 1984-ben épült.

A Festetics-palota kertjének Pollack Mihály térre néző vaskerítése és kapuja az 1870-es években Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Festetics-palota kertjében 1984-ben felépült Üzemépület napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A kertkapun a Festetics-család címere látható (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az 1870-es években épült Esterházy-palota a jellegét illetően beleillett, a tömegalkotását tekintve viszont elütött attól a Nemzeti Múzeum mögötti térfal mentén Ybl Miklós tervei szerint kialakult harmonikus épületegyüttestől, amely az 1860-as évek végét jellemezte. A Baumgarten Antal tervezte épületet felépülése idején állítólag sok bírálat érte. Fájlalták és támadták azért, hogy nagy, robosztus tömegével elnyomja a környező épületeket, és megtöri, szétfeszíti a mai Pollack Mihály téri épületsor akkori harmóniáját.

Mivel egy nagyszabású építkezés számára már szűkös volt a hely, a térre az épület oldalhomlokzata néz, az U alakú főhomlokzata pedig délre, az akkori Lovarda felé tekintett. Kevésbé ismert, hogy előtte, azaz a Lovarda és a leendő palota között még egy utcát is terveztek nyitni az 1870-es évek elején, ami a mai Nagykörutat és a Pollack Mihály teret kötötte volna össze, de a tervet végül is elvetették. Mivel a palota a II. világháborút kisebb sérülésekkel átvészelte, 1946-tól új korszak kezdődött az épület történetében, Tildy Zoltán köztársasági elnök rezidenciájául funkcionált. A Rádió tulajdonába pedig az 1950-es években került.

A Nemzeti Múzeum mögötti Ötpacsirta utca (mai Pollack Mihály tér) harmonikus városképe 1863-ban az Ybl Miklós tervezte épületekkel. Középen a Tornacsarnok és a Lovarda, bal és jobb szélén a Festetics- és Károlyi-palota (Forrás: Az Ország Tükre, 1863. december 1.)

Az 1870-es évek közepére a Tornacsarnok helyén felépült Esterházy-palota Klösz György felvételén. A palota térre néző homlokzatát ekkor balusztrádos attika díszítette, és a kapu fölött még nem volt erkély. Tőle balra a Festetics-palota kertje látható (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Esterházy-palota napjainkban. Balusztrádos attika nélkül és a kapu fölött erkéllyel (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Emléktábla hirdeti, hogy az Esterházy-palota 1946 és 1948 között a köztársasági elnök, Tildy Zoltán rezidenciája volt (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az 1870-es évek elején a Nemzeti Lovarda mellett (a Lovarda és a későbbi Esterházy-palota között pirossal jelölve) a mai Pollack Mihály tér (ekkor még Öt pacsirta utca) és a Nagykörút között utcát akartak nyitni, amit végül elvetettek. Középen a Tornacsarnok és a Lovarda, bal és jobb szélen a Festetics- és Károlyi-palota alaprajza látható (Forrás: Hungaricana, BFL XV.16.b.226/71)

A Pollack Mihály tér déli sarkán álló Károlyi-palotát gróf Károlyi Lajos és fia, Alajos építtette az 1860-as években, ami óriási beruházást és egy nagyszabású építkezést jelentett. A tér felőli oldalon egy többféle tervváltozatban kialakuló palotát, a Múzeum utcára nézően egy elegáns kertet, mögötte a Szentkirályi utcában pedig ekkor még kétemeletes bérházat eredményezett. A palotában a két világháború között (1920–1944) az olasz királyi követség rendezkedett be, s diplomáciai célokra használta bérlőként.

Számos hazai és külföldi politikus fordult meg itt ekkor, többek között Horthy Miklós kormányzó, III. Viktor Emmánuel olasz király, gróf Bethlen István és Teleki Pál miniszterelnök, Bárczy István miniszteri tanácsos. A palota a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, belseje teljesen kiégett, és a teljes tetőszerkezet is a lángok martalékává lett. A részleges helyreállítást követően több intézmény kezén is megfordult, míg 1965-ben a Rádió tulajdonába került, s többnyire raktárépületként funkcionált.

A Pollack Mihály tér az 1930-as években, elöl a Károlyi-palota mint az Olasz Követség épülete. Tőle északra a Lovarda, az Esterházy- és a Festetics-palota épületei szegélyezik a térfalat (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Horthy Miklós és felesége Mario Ariotta olasz követ 1930. március 25-én rendezett estélyén a Károlyi-palotában (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1930. március 27.)

Az ostrom során kiégett Károlyi-palota (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum, BFL XV.17.e.306 2678)

A palota mögött elhelyezkedő kert a város egyik legszebb magánkertjei közé tartozott, amely néha a nagyobb közönség előtt is megnyílt, ha a palotában jótékony célú rendezvényt tartottak. A Károlyi-bérház gloriettes tűzfalával való megkomponáltsága harmonikus, kedves látványt nyújtott, s alighanem szebb és esztétikusabb hatást keltene a jövőben is, mint a helyére tervezett egyöntetű, hatalmas zöld felület.

A Károlyi-palota és kertje 1875 körül Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A palota és a kert napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A Múzeum és Szentkirályi utca sarkán épült Károlyi-bérház kertre néző tűzfala az eléje épített reneszánsz pavilonnal (gloriette) az 1880-as években Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A tűzfalat díszítő gloriette az 1930-as években (Forrás: Ybl Miklós virtuális Archívum/Forster Központ/Fotótár, jelzet: 92.266N)

 

A később négyemeletesre bővült bérház tűzfala napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Pollack Mihály tér napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Elso latasra jol neznek ki a tervek es udvozlendo, hogy vegre nem uvegben ill. betonban gondolkodnak, hanem a kornyezetbe jobban illo boritast szandekoznak alkalmazni az uj epuleteken.
Ugyanakkor ellenzem, hogy a radio Brody Sandor utcai tortenelmi jelentosegu, vedettsegre erdemes epuletet a homlokzati facade kivetelevel teljesen elbontjak.
A harom hatalmas, jo allapotban levo Szentkiralyi utcai berhaz elbontasat is meglehetosen durva es koltseges beavatkozasnak tartom ebben a tortenelmi kornyezetben.
Sajnalatos az is, hogy a Karolyi-palota egykor csodalatos kertje nem eredeti, hanem modern formaban ujul meg. Orvendetes viszont, hogy eltunnek vegre a szemkozti berhaz tuzfalaba szabalytalanul bevajt izlestelen latvanyt nyujto konyha es WC-ablakok. Jo lenne, ha a ronda gazkemenyeket is el tudnak valahogy rejteni es remelem, hogy a palota enteriorjeibol is rekonstrualjak a fontosabb elemeket.
Azt mar nem is emlitem, hogy a szivem csucske Nemzeti Lovarda nem epul ujja, pedig rengeteg modon tudna hasznositani az egyetem. Mar annak is orultem volna, ha legalabb a fohomlokzatot visszaepitik, de sajnos masfajta elkepzelesek kaptak zold utat.

Válaszok:
Kristoffff | 2021. december 7. 08:51

Kedves persona, a nemzeti lovarda nem visszaepitese szerintem is egy oriasi kihagyott ziccer. Azonkivul egy egyetemi campus pont hogy tudna egy ilyen kialakitasu/tomegu epuletet hasznalni, termeszetesen nem lovardakent.
3 berhaz lebontasa - jol ertem hogy le akarnak bontani 3 szazadforulos berhazat ezert a projektert? Errol lemaradtam, de ha igy van, nagyon sajnalatos es erthetetlen.
Amiben elter a velemenyem az Onetol, azok az uj epuletek. Szerintem nem neznek ki jol. Mintha a 70-es evekbe terveztek volna oket. Szomoru, bar nem meglepo, hogy ezt tudta csak magabol kipreselni a "szakma".

Válaszok:
persona | 2021. december 7. 22:12

Pedig sajnos igaz. A Szentkiralyi u. 25-27 alatt allo harom massziv 5 emeletes berhaz aldozatul fog esni a Pazmany bovitesenek. A bontast igazabol semmi nem indokolja, mert meg csak nem is elavult korfolyosos hazakrol van szo, igy az atalakitasuk sem jelentene hatalmas mernoki feladatot. Elkepeszto pazarlasnak tartom az elpusztitasukat, ahogyan a Brody Sandor utcai radio szekhazet is. Tipikus esete annak amikor egy elhibazott otlet okan raeresztenek kortars tervezoket a tortenelmi belvarosra, hogy fitogtathassak a tudasukat. Kezdettol fogva elleneztem a beruhazast. Szerintem a teruletet a Nemzeti Muzeumnak kellett volna pegkapnia, a Pazmanynak pedig valahol masutt egy uj korszeru modern tagas kampuszt kellett volna epiteni ahelyett, hogy eroszakkal bezsufoljak ide a muemlek palotak kozotti szukos es surun beepitett teruletre. A harom emlitett berhazbol pedig lehetett volna kollegium vagy egyszeruen ertekesiteni kellett volna oket mivel a bennuk levo lakasok tobb szaz ember szamara nyujthatnanak szinvonalas lakhatast...


Szívből üdvözlöm az üvegkalickák lebontását. (Bárcsak a Kálvin téren is csákányoznánk már a ronda üveg épületeket.) Az egész terület egységét a díszes kerítés adja meg és ez most nem lenne folytonos. Másik kérdés, hogy kifelé nyitottra terveznék-e, mint a képen is látható, vagy félretéve a liberális attitűdöket egy kissé izolált, szeparált komplexum lenne, azzal, hogy ez itt az egyetem, az ott kint a külvilág. Én ez utóbbi híve vagyok. Az egyetemeknek meg kell adni azt a kicsit arisztokratikus jellegét ami elválasztja a tudás világát a profán világtól. Tudom meghökkentő, de a tudománynak kell egyfajta kiemelt, elkülönült jelleg is.
(A Versailles kastélykomplexum is egy csodás kerítés mögé van bújtatva)


Eredetileg támogattam a terveket, de most hogy kiderült, hogy 2 db századfordulós épületet is le akarnak bontani... Megbocsáthatatlan!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó