Pollack Mihály gyermekei közül egyedül Ágoston követte őt az építészpályán. Pollack Ágoston 1807. június 9-én (egyes források szerint 1810-ben) született Pesten. Életének korai éveiről keveset tudunk, a pesti Piarista Gimnázium után a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult 1828–1831 között. Ezt követően Itáliába ment tanulmányútra. (Korábban Milánóban élt és tevékenykedett apja féltestvére, Leopold Pollack [1751–1806], aki Giuseppe Piermarinitől tanult, s az olasz neoklasszicista építészet egyik legismertebb alkotójává vált. Ő tervezte a Villa Reale-t, Milánó leghíresebb neoklasszicista épületét.)

Miután a fiú visszatért Pestre, 1834-ben megkapta a céhes mesterlevelét. Először apja irodájában dolgozott, ő irányította az egyes megbízások vezetését, majd a nála 4 évvel fiatalabb Ybl Miklóssal társult, aki ugyancsak apja irodájában tevékenykedett abban az időben. 1841 novemberében  megalapították az Építészeti Intézetet. Ágoston ekkor már céhes mesterjoggal rendelkezett, Ybl pedig ennek még híján volt, ez lehetett a legfontosabb oka a társulásnak.

Apa és fia együtt dolgozott a Rákóczi úti Szent Rókus Kórház bővítésén. Klösz György felvétele 1900-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.055, Képszám: 82379)  

Apjával közös munkái közül kiemelendő a Szent Rókus Kórház bővítése, melyen először az apa kezdett el dolgozni, Ágoston pedig átvette tőle a tervezést és a kivitelezést is.  A bővítés azért vált szükségessé, mert a lakosság száma a XIX. század első évtizedeiben rohamosan növekedett, így az 1798-ban Jung József építőmester tervei szerint épült kórház – mely a Pesti Polgári Köz Ispotály nevet viselte, és csak később kapta a Szent Rókus elnevezést – már nem tudott elég helyet biztosítani. Pollackék új szárnyépületet terveztek a mai Rákóczi út (akkor Kerepesi út) mellett.

A kutatók szerint ma is vitatható az Üllői úti Josephinum 1841–43 között részben megvalósult fiúárvaházának szerzősége. Egyesek Pollack Mihály munkájának tekintik, ugyanakkor az épület romantikus és neoreneszánsz jegyei a fiú munkájára utalnak. Az engedélyezési terveken is Ágoston neve szerepel. Zádor Anna ugyanakkor úgy vélte, hogy az apa átengedte a fiának a tervezést, és a munka a Pollack–Ybl-párosé.  

A Josephinum, 1866 (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Pollack–Ybl-építészpáros rövid idő alatt ismert és keresett lett, ez részben annak köszönhető, hogy napilapokban népszerűsítették irodájukat, amely „mindennemű köz és magányos épületi terveket, polgári és megyei házakat, kertalkatokat, gazdasági épületeket, és ünnepi diszitményeket, valamint az úri ’s polgári lakásokban, a’ belső elintézéseket illető rajzokat” készít. Valamint  az építés felügyeletét is vállalták „mérsékelt tiszteletdíj mellett”. Irodájuk Vogel Sebestyén (1779–1837) asztalos-bútorgyáros belvárosi Dorottya utcai házának második emeletén volt, melyet Pollack Mihály tervezett és épített. 

Közös munkáik közt van a debreceni Nagytemplom fedélszékterve, a nagykárolyi Aranyszarvas Szálló bővítésének terve, legismertebb pedig az ikervári Batthyány-kastély átépítése volt. Kelecsényi Kristóf Zoltán kutatásai szerint nem tudni pontosan, mikor zárult le az együttműködés a két építész között, vélhetően 1841 és 1846 között dolgoztak együtt folyamatosan, 1849-ig pedig alkalomszerűen.

Pollack Ágoston és Ybl Miklós közös aláírása (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.f.331.b 4/14)

A Pollack Ágoston neve alatt engedélyeztetett tervek sorában találjuk 1842-ben testvére, Pollack Magdolna férjének, a vasáru-kereskedő Unger Antalnak a Nyár utca 11. szám alatti otthonát, melynek különösen értékes volt a homlokzatkiképzése. Az épületre 1933-ban részlegesen emeletet építettek. 2000 körül lebontották, helyén 2000 után épült irodaház áll.

A Városház utcában (egykor Gránátos utca) Piskovich János (1805–1847) sebészorvos, egyetemi tanár, a Szent Rókus Kórház igazgató-főorvosa megrendelésére háromemeletes házat emelt ugyancsak 1842-ben, ezt az épületet 1910-ben szintén lebontották. 1843-ban épült meg tervei szerint az Első Pesti Gyermekmenhely egyemeletes épülete, ennek pontos helyét a kutatóknak nem sikerült pontosan meghatározniuk, annyi bizonyos, hogy lebontották. Mai címe vélhetően az  V. kerületi Stollár Béla utca volt.

A lipótvárosi cukorfinomító üzemépületeinek terveit 1845-ben készítette el. A finomító a mai V. kerületben, a Nyugati tér – Bajcsy-Zsilinszky út – Stollár Béla utca – Bihari János utca által határolt tömb területén volt, de az 1880-as években elbontották. 

A lipótvárosi cukorfinomító épületegyüttese (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.b.331 SzB 11011-d)

Gratzl Ferenc házának átalakítása 1846-ból származik, az épület a mai Október 6. utca 26. alatt állt. Ez a ház sem maradt meg, mert Sámuel Lajos tervei szerint 1904–1905-ben szecessziós stílusban átalakították, majd 2005 és 2010 között további két szinttel bővítették egy hotel számára. Láthatjuk tehát, hogy legtöbb terve csak dokumentáció formájában maradt fenn.

Pollack Ágoston 1846-ban a klarissza kolostorból kialakított Pesti Királyi Főzálogház épületét átalakította. A Szerb utca 21–23.; Királyi Pál utca 1–3. szám alatti, zártsorú beépítésű, körülépített udvaros kolostor több periódusban épült, barokk magjában középkori templom maradványait őrzi. Pollack Ágoston a klasszicista átalakítások során az eredeti barokk kialakításból csupán egyemeletnyi ablaksort hagyott meg, de az 1983-as átalakításokkal a korábban befalazott ablakrendszert visszaállították. Ez a ház ma az ELTE adminisztrációs épülete, itt működik a Rektori Hivatal, valamint a Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága is.

Ugyancsak Pollack Ágoston jegyzi a Vadász utca 21. és Nagysándor József utca 8. alatti, Vendelin Péternek 1846–1847-ben tervezett sarokházat. Ez az épület egyike azon kevés munkáinak, amely ma is látható. A ház 1997 óta műemlék.  

Ma is áll a Vendelin Péternek 1846–1847-ben épített sarokház (Forrás: googlemaps.com )

A szerzőség ugyan vitatott, de a kutatók egy része Pollack Ágostonnak, mások Brein Ferencnek tulajdonítják a romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotásának, a Király utca 47. – Csányi utca (Kis Mező) 12–14. szám alatti Pekáry-házat. Kelecsényi úgy véli, hogy minden bizonnyal csak annyi történt, hogy Pollack aláírásával felelősséget vállalt az építkezésért, de a terveket még az időközben elhunyt Brein Ferenc készítette.

A háromemeletes, gótikus elemekkel ellátott házról, melyet Pekáry Imre városi alkapitány rendelt meg, és 1847–48-ban Krúdy Gyula több esetben is írt annak okán, hogy az egyik kőelemnek, egy kősárkánynak a feje hiányzott. A terézvárosi búcsúban 1926-ban például így fogalmazott: „Nem volt még ilyen búcsú a Terézvárosban. A Pekáry ház erkélyéről a kő sárkányfő, amely száz esztendeig őrizte ezt a házat, ijedtében leszakadt, szerencsére senkit sem ütött agyon félmázsás terhével. A terézvárosi templomon őrködő próféták és szent emberek kővé meredve figyelték a zsivajt, amely a régi kegyes éneklések helyett most a szentasszony temploma előtt felhangzott”.

A Vendelin-ház terve (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.b.311 SzB 11976-e)

Pollack Ágoston volt az építője a budai Várban a Királyi Istálló épületének (nem tervezte, csak a munkálatokat vezette) 1852–1854 között, melynek megvalósítása 1848–1849-ben félbeszakadt. Az 1850-es évek végére teljesen elkészült épületet 1901–1903 között Hauszmann Alajos építette át. A palota közelében egykor álló, úgynevezett Stöckl-épület kivitelezése is hozzá köthető. Az épületet Hauszmann teljesen lebontatta, helyére 1901–1903 között épült fel a Főőrség épülete. Pollack Ágoston készítette el a józsefvárosi gázgyár terveit, ami 1856. december 23-án kezdte meg működését a Lóvásár (Köztársaság) téren.

A gázgyár épületegyüttese  

A Szépítő Bizottmány dokumentumai szerint az 1863-as és 1864-es évekből 199 olyan terv maradt fenn, amelyet ő szignált. De ezek között kevés az igazán figyelemreméltó, főleg szerény toldalékokról, belső átalakításokról, elfalazásokról van szó. Erzsébetváros, Terézváros, Józsefváros és Ferencváros területén több, főleg a kései klasszicizmus homlokzatképzésével ellátott épületet tervezett. Kiemelkedő munkája ebből az időből két meg nem valósult, de fennmaradt terv, az 1862-ben a Magyar utcába Lipp Ferenc számára tervezett kétemeletes lakóház kései romantikus architektúrájával, valamint az 1863-ban Bajcsy-Zsilinszky útra, Popper Lipót faiparos részére tervezett, hasonló jellegű kétemeletes bérház.

Lánya visszaemlékezései is hangsúlyozzák, hogy Ágoston a hatvanas évek közepétől elsősorban már vidéki munkákat jegyzett, de „vállalkozásaiban nem volt szerencsés, mert inkább művészvér volt, semmint üzletember”. 1872-ben halt meg 65 évesen a Bihar vármegyei Bél községben. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa és a pályatárs árnyékában egyértelműen háttérbe szorult.  Ahogyan Zádor Anna is írta „[h]a nem lett volna atyja fia: talán jobban elhelyezhetnők a középszerű tehetségek sorában”.

Nyitókép: Popper Lipót háza (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.b.312 ÉB 495/1863)