A legszebb pesti bölcsődét Ybl Miklós tervezte

A cikk angolnyelvű változata: The most beautiful nursery in Pest was designed by Miklós Ybl

Írta: Gönczi Ambrus

2021. december 2. 14:00

A józsefvárosi Nagy templom utca és Nap utca sarkán egy gyönyörű, neoreneszánsz stílusban készült ház áll. Már a tervezője, Ybl Miklós miatt is fontos, de a megrendelő, az Első Pesti Bölcsőde Egylet is különlegessé teszi a ma is nevelési feladatot ellátó épületet.

A bölcsőde, mint önálló intézmény az 1840-es években jelent meg Európában. Először Párizsban, azután Brüsszelben (1846) és Koppenhágában (1849) kezdték gondozni azokat a babákat, akiket az egyébként szintén újdonságnak számító óvodákba nem lehetett felvenni. A példát német területen hamar követték, az osztrák tartományokban például 1852-ben már 8 bölcsőde működött. A magyar sajtó 1845-ben írt először arról, hogy a nyugati nagyvárosokban nagy problémát jelent azoknak a csecsemőknek az ellátása, akiknek mindkét szülője dolgozik, és nincs idősebb testvér, esetleg rokon, aki vigyázna a kisdedekre.

Pesten 1852 áprilisában a mai Irányi utca 1. szám alatti házban nyílt meg a szegényebb munkáscsaládoknak segíteni akaró első magyar intézet. Az alapítók a hazai gyermekgondozás és neveléstörténet fontos alakjai voltak: Tormay Károly, Pest tiszti főorvosa, Majer István, esztergomi kanonok majd főesperes, a pesti elemi iskolák igazgatója, Rozmarinth Antal városi tanácsos és Forrayné Brunszvik Júlia grófnő (Brunszvik Teréz unokahúga). 1853-ban már egyesület is alakult, hogy a bölcsőde anyagi hátteréről gondoskodhassanak a támogatók. Az Első Pesti Bölcsődei Egyletben szinte minden fontosabb arisztokrata család képviseltette magát, de a módosabb polgárok is szép számban csatlakoztak a kezdeményezéshez. 


 Tormay Károly arcképe a Magyarország és a Nagyvilág 1866. május 20-i számából
            
Majer István portréja az Ország-Világ 1884. február 26-i számából
 
Brunszvik Júlia portréja a Vasárnapi Ujság 1898. február 20-i számából

Hamar kiderült, hogy Pesten is nagy az igény a bölcsődei ellátásra. 1852-ben 38, 1853-ban 53, 1854-ben már több mint száz csecsemőről kellett gondoskodni. Az egylet 1855-ben új helyszínt keresett és talált is: a Kerepesi úton, az úgy nevezett Beleznay-házban (a mai Rákóczi út – Puskin utca sarkánál) nyílt meg a második intézet, majd egy évvel később a Terézvárosban, a mai Hegedű utca 1. alatt. 1869-ben a Mária utca – Üllői út találkozásánál már a negyedik bölcsőde nyílt, itt 284 gyermek vehette igénybe az intézet gondoskodását. 


A Mária utcai bölcsőde a Hazánk s a Külföld 1871. február 2-i számából

A klinikai épülettömbök helyigénye miatt azonban hamar, négy év múlva el kellett adni a házat. Az egylet 1873-ban egy másik józsefvárosi telket vásárolt, 1875-ben pedig Ybl Miklóst bízta meg, hogy új, önálló és a bölcsődei ellátásnak megfelelő, korszerű épületet tervezzen. 1877 januárjában rendezték az avatóünnepséget. 

A kétszintes épület 1879-ben nyerte el mai formáját, a Nagy templom utcai részen ugyanis majdnem ugyanakkora alapterületű toldalékkal egészítette ki az építész a bölcsődét. Talán a legfontosabb építészeti értéke a gyönyörűen kialakított homlokzat, a téglaborítás és a tölgyfából faragott díszes kapuk, melyeket mindkét utca felől timpanon emel ki. Ybl az alagsor szellőzéséről sem feledkezett meg, a földszinti nyílászárók alatt mindenhol széles pinceablakok találhatók. Az utcától a házat egy keskeny előkert és egy míves kovácsoltvas kerítés választja el.


A bölcsőde főbejárata (Fotó: Simon Tímea)
 
Az előkert és a kerítés részlete (Fotó: Simon Tímea)
 

Az egylet a Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Rendjét bízta meg a gyermekek gondozásával. Az emeleti szinten alakították ki a nővérek lakhelyeit és kápolnájukat. A személyzethez tartozott két orvos is, akik a gyerekek egészségéért feleltek a gondozási idő alatt, nekik külön vizsgálati szobát is berendeztek. A boltozatos alagsor lett a gyerekek birodalma, baldachinos, kovácsoltvas bölcsők és fajárókák tucatjait helyezték el. Mivel ekkor még nem volt vezetékes víz, a pinceszinten kiépített kútból vették a vizet az apácák.

A ház mögött nagy alapterületű kert biztosította, hogy szabad levegőn lehessen tölteni az időt. 1890 után az épület több feladat ellátására is alkalmasnak bizonyult, a bölcsőde mellett óvoda és elemi iskolások számára napközi otthon is működött. Amikor 1893 októberében Erzsébet királyné meglátogatta, már Simor Intézetnek nevezték (az 1891-ben elhunyt Simor János hercegprímás tiszteletére), jelezve, hogy sokkal összetettebb feladatot kell ellátni az itt dolgozóknak, mint korábban.

Az Intézet 1896-tól iskolai oktatást is végzett: a Nap utca felől lehetett az elemit megközelíteni, ahol 4 iskolateremben, hat osztály kisdiákjai tanultak. Évente mintegy 400 gyermek részesült ingyenes oktatásban, az óvodában pedig a gyermekek száma a 200-at is meghaladta.


 
 
Életképek a Tolnai Világlapja 1928. február 22-i számából

A bölcsődei rész fenntartására és fejlesztésére az egylet már a kezdetektől úgy nevezett „Créche-bálokat” szervezett (a francia kifejezés egyébként a pesti köznyelvbe is belekerült, az 1900-as évek első évtizedeiben a bölcsőde helyett gyakran a krés szót használták). Ilyenkor a közélet ismert szereplői és a város vezetői sokszor nagy összegeket adományoztak az Első Pesti Bölcsődei Egylet számára, de ami talán még fontosabb volt, ezek az összejövetelek újra és újra megerősítették az intézmény fontosságát.

1948-ban az államosítás nem kerülte el a Nagy templom utcai épületet sem. A katolikus egyháztól elvették a bölcsődét, az iskolát, sőt, az 1950-es évek elején még a kerületi katonai kiegészítő parancsnokság részlegét is beköltöztették. Az 1960-as évek elejétől a Nap utcai részben kisegítő iskola nyílt, de az óvoda és a bölcsőde is tovább működhetett.

A rendszerváltás után a kisegítő iskola megszűnt és helyére a Józsefvárosi Zeneiskola érkezett. A gyerekekkel természetesen már rég nem az alagsori helyiségekben foglalkoznak a pedagógusok, 2002 óta ezen a részen egy érdekes, bölcsődetörténeti kiállítás és múzeum várja a hazai neveléstörténet iránt érdeklődőket. Az épület pedig, melyet Ybl Miklós megálmodott, harmóniát sugárzó architektúrájával most is kiemelkedik környezetéből.


A bölcsőde bejárata a Nagy templom utca felől (Fotó: Simon Tímea)
 
A zeneiskola bejárata a Nap utca felől (Fotó: Simon Tímea)

 
Emléktáblák a zeneiskola bejáratánál (Fotó: Simon Tímea)

Nyitókép: Az épület 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó