A historizmus mesterei: három építésznek köszönhetjük a legszebb minisztériumi palotákat

Írta: Bukovszki Péter

2021. ápr. 24. 9:00

A dualizmus időszakában négy minisztériumnak épült saját palota Budapesten. A Honvédelmi, a Földművelésügyi, a Pénzügy- és az Igazságügyi Minisztérium épületeit tervező Kallina Mór, Fellner Sándor és Bukovics Gyula nem véletlenül kapták feladatukat, az építészek ugyanis a historizmus korszakának jeles képviselői voltak, akiknek épületeivel városszerte találkozhatunk az Andrássy úttól a budai Várig.

Ha egy minisztériumra gondolunk, általában tiszteletet parancsoló, historizáló palota jut eszünkbe, valahol a város központjában. Nem véletlenül, hiszen Budapesten a legtöbb minisztériumi épület ilyen. Azonban igencsak felszaladhat a szemöldökünk, ha megtudjuk: mindössze négy historizáló palota épült kifejezetten minisztériumnak Magyarországon: a honvédelmi tárca budavári, mára lebontott palotája a Szent György téren, a mai Agrárminisztérium Kossuth téri épülete, az egykori Pénzügyminisztérium budavári Szentháromság téri neogótikus épülete és az Igazságügyi Minisztérium Markó utcai palotája, amely ma többek között a Kúriának ad otthont.

Az állami intézmények II. József uralkodásától a kiegyezésig jellemzően budavári kolostorépületekben működtek, így az Országház is a klarissza apácák egykori, Úri utca 49. alatti rendházában, amely 1867-től a II. világháborúig a Belügyminisztérium otthona lett (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Hogy miért csak négy minisztériumi épület készült a historizmus időszakában? A központi kormányzat magyarországi hivatalai az 1867-es kiegyezés előtt jellemzően (II. József által a rendektől elkobzott) budavári kolostorépületekben működtek, az Országház és a Helytartótanács például az Országház utca 28-32. – Úri utca 49-51. alatti épületegyüttesben (amelyet aztán 1867-től a II. világháborúig a Belügyminisztérium használt). 

A kiegyezés után felálló minisztériumok emellett „társbérletekben” működtek: a kereskedelmi tárca például a Magyar Nyugati Vasúttársaság egykori, Lánchíd utca 1-3. alatti székházában, amelyben szolgálati lakások is voltak, a Horvát-Szlavón-Dalmát tárca nélküli miniszter hivatala pedig a Vöröskereszt Egylet Hauszmann Alajos és Hültl Dezső által tervezett, 1902-ben épült, Dísz tér 1-2. alatti székházának alsó két szintjén, föntebb pedig bérlakások voltak (az épület 1920 után a Külügyminisztérium otthona lett). 

A nyolc minisztériumból csak négynek épült saját palota, a többi más épületben lelt otthonra, így például a Dísz tér 1-2. szám alatti, Hauszmann Alajos és Hültl Dezső által 1902-ben a Vöröskereszt Egylet számára tervezett épületben előbb a Horvát-Szlavón-Dalmát, majd a 1920-tól a Külügyminisztérium működött, de az épületben bérlakások is voltak. A fénykép 1935-ben készült (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Több volt azonban a minisztérium, mint ahány az alkalmas épület, így joggal merült fel az igény új, korszerű és célszerű épületek építésére. Végül összesen négy minisztérium kapott kifejezetten neki készült palotát a II. világháborúig, amelyeknek tervezésére a kor kiváló építészei, Fellner Sándor, Kallina Mór és Bukovics Gyula kaptak megbízást. Érdekesség, hogy bár utóbbi két építész Ausztriában született (sőt, Bukovics Gyula ott is halt meg), életművük végül mégis a magyar fővárost gyarapította. 

Az általuk jegyzett minisztériumi épületek közül a legrégebbi a Honvédelmi Minisztérium 1879-1881 között, a budavári Szent György téren épült palotája, amely hazánk első, kifejezetten minisztérium számára emelt középülete volt. 

Az ország első, kifejezetten minisztérium céljára épült palotája: az 1881-ben átadott Honvédelmi Minisztérium Szent György téri, Kallina Mór által tervezett épülete a budai Várban, 1894 körül, Klösz György fényképén (Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.006)

Tervezője, az 1844-ben, morvaországi zsidó családban született Kallina Mór Otto Wagner bécsi irodájában kezdett dolgozni és nem sokkal később, 1870-ben a mester már be is vonta a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga tervezésébe, sőt, az építkezés vezetését is rábízta. Kallina így Budapestre költözött és néhány épület megtervezését követően (például a Nemzeti Tornacsarnok Szentkirályi utca 26. szám alatti épülete vagy a Zrínyi utca – Október 6. utca sarkán álló Burján-ház) megbízták a Honvédelmi Minisztérium Szent György téri palotájának kialakításával. A nagyszabású, négyemeletes neoreneszánsz épület olyannyira jól sikerült, hogy a tárca rábízta a minisztériumhoz északról, a Dísz tér felől csatlakozó, 1896-ra felépült Honvéd Főparancsnokság tervezési munkálatait is.

Kallina Mór nagyszabású minisztériumi épületét azonban ma már csak képekről ismerhetjük: a palota nagy részét a II. világháborút követően, utolsó maradványait pedig 2002-ben bontották le. A Honvéd Főparancsokság épülete a Nemzeti Hauszmann Program keretében visszaépül a megmaradt torzóra, a minisztérium épülete nem, telkének egy részére a főparancsnoksági épület új bővítése kerül. 

A Földművelésügyi (ma Agrár-) Minisztérium Kossuth tér 11. alatt álló, 1885-1887 között, Bukovics Gyula tervei szerint épült székhelye az egyetlen, amelyet ma is az a tárca használ, amely számára készült. A képen az épület eredeti formájában és díszeivel látható, az 1910-es felújítás előtt, 1895 körül (Fotó: Fortepan/Képszám: 82381)

Az egyetlen historizáló minisztériumi palota, amely ma is ugyanazé a tárcáé, amely számára épült, a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium egykori Országház, ma Kossuth tér 11. szám alatti, 1885–1887-ben emelt neoreneszánsz palotája. Bár a tervezőnek, Bukovics Gyulának sok, városképileg is jelentős épületet köszönhet Budapest (a Kodály köröndön két palotát is tervezett, az Andrássy út 87-89. alatti Andrássy-udvart és a 92-94. alatti Hübner-udvart, valamint az Andrássy út 16. és 27-es számú házakat), fő művének mégis a Földművelésügyi Minisztérium számít.

A mai agrártárca épülete volt Bukovics legnagyobb vitát kiváltó alkotása, hiszen az ízlésbeli kritikákon túl az épület minőségével is jelentős problémák adódtak. Az alig húszéves ház vakolata már az 1900-as évek elején hullani kezdett a málló homlokzati díszekkel együtt, sok szobrot el is kellett távolítani. Emellett az alaprajzi elrendezés is célszerűtlen volt, hiszen a később bevetté vált középfolyós elrendezés helyett a belső udvarok mentén körbefutó árkádok felől nyíltak az irodák, amelyek előtere így meglehetősen sötét és nehezen használható volt. A tárca a problémák vizsgálatára már 1906-ban szakbizottságot kért fel, majd két pályázatot írt ki: egyet az épület külső felújítására, egyet pedig a belső átalakításra. 

Az Agrárminisztérium napjainkban. Az épület célszerűtlen belső alaprajza a kezdetektől gondot jelentett, a problémákon a negyvenes évekbeli átalakítás sem javított sokat, ám az épület nemrég meghirdetett újjáépítésével 120 év után talán ezeket a problémákat is orvosolják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A győztes Tőry Emilt a minisztérium végül (pénzhiány miatt) pályázati tervei újragondolására kérte, amelyek után, 1910-ben megkezdődhetett az átalakítás, de jóval kisebb léptékben: csupán a külső homlokzatok újultak meg, de az eredetinél lényegesebben puritánabb formában, kevesebb dísszel. A ház Kozma Ferenc utcai hátsó traktusára a húszas években további két emeletet húztak fel, a kezdetektől gondot jelentő alaprajzi kialakítás azonban csak a negyvenes években változott meg, ám szintén olcsóbb formában: az udvari árkádokat beépítették, a szerkezeti falak áthelyezése helyett viszont vékony válaszfalakkal szabdalták föl az irodahelyiségeket, így alakult ki a korábbinál jobb, ám továbbra is célszerűtlen kialakítás, amely máig problémát jelent.

A legutóbbi hírek szerint viszont a minisztérium épületét a Steindl Imre Program keretében rekonstruálják: egy részét lebontják, majd újraépítik, alá pedig mélygarázs kerül, közben pedig az alaprajzi elrendezés is megújulhat. 

A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri, Fellner Sándor tervezte, 1904-ben elkészült neogótikus palotája az egyik legszebb a négy, minisztérium számára készült historizáló épület közül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A másik két historizáló minisztériumi épületet Fellner Sándor tervezte: a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri, 1904-ben elkészült, pazar neogótikus palotáját a Várban és az Igazságügyi tárca 1918-ban átadott Markó utcai klasszicizáló épületét, amely ma a Kúria székhelye.

Az 1857-ben pesti zsidó családba született Fellner nagy magabiztossággal merített a különböző történelmi korok építészeti hagyományából: az 1884-ben elkészült Bulyovszky-villa (Andrássy út 104.) német reneszánszot idéző stílusa éppolyan szép példája a historizmusnak, mint az 1888-ban átadott, az északnémet téglagótikából merítő Frankel Leó úti zsinagóga. 

Fellner Sándor a Pénzügyminisztérium palotájának építkezésén 1901 és 1904 között. A mérnök az épület elkészültét követően nemesi címet kapott a királytól (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Fellner Sándor jól ismerte a különböző stílusokat és számos historizáló budapesti palota megtervezésén túl volt már (pl. a Duna utca 1. alatti Gerbeaud-ház vagy a Szobi utca 3. alatti neogótikus Keppich-palota), amikor a Pénzügyminisztérium felkérte új, Szentháromság téri palotájának megtervezésére. Az épület neogótikus stílusát minden bizonnyal a szomszédos Mátyás-templom közelsége indokolta, ám a formát illetően Fellner sokat meríthetett Bobula János korábban szintén a pénzügyi tárca felkérésére készített terveiből is, amelyek végül a minisztérium helyigényének további növekedése miatt nem valósultak meg. 

A Pénzügyminisztérium kívül-belül igényes, neogótikus stílusban készült. A díszlépcső a Haas Fülöp gyára által készített szőnyeggel (Fotó: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

Az 1901 és 1904 között felépült Szentháromság téri palota a historizmus korszakának egyik legigényesebb épülete lett: Fellner a kései gótika elemeit a részletgazdag homlokzatokon éppúgy alkalmazta, mint a belső terekben, emellett a századforduló frissebb építészeti áramlatainak hatása is érvényesül a házon. A kormányzat pedig igencsak elégedett volt az eredménnyel: Fellner az épület átadását követően nemesi rangot kapott és jogosulttá vált a „toronyi” előnév viselésére.

Az épület a II. világháborút követően megmenekült ugyan a teljes lebontástól, de homlokzatát jelentősen lecsupaszították. Most visszakaphatja eredeti külsejét (Fotó: Kéri Gáspár)

A minisztérium a II. világháborúig használta a Fellner-féle palotát, az ostromkor megsérült épületet azonban ezt követően jelentősen visszabontották, leegyszerűsítették, majd toldozgatták- foltozgatták, és sokáig nem találtak ide megfelelő funkciót, végül a most zajló teljes rekonstrukció során eredeti külsejét nyeri majd vissza. 

Fellner Sándor másik minisztériumi épülete, az Igazságügyi Minisztérium Markó utca 16. szám alatti neoklasszikus palotája 1913-1918 között épült. A fénykép 1918 és 1940 között készült (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Fellner másik minisztériumi épülete, a Markó utca 16. alatti Igazságügyi Palota masszív, neoklasszikus tömbje olyannyira különbözik a Pénzügyminisztérium neogótikus épületétől, hogy aki nem tudja, annak eszébe sem jutna, hogy ugyanannak az építésznek a munkája. Az 1913 és 1918 között emelt épület monumentalitását fokozza, hogy egy utcában áll, nem pedig téren, így bárhonnan nézzük is, mindenképpen fölénk tornyosul. Az épület terveit még 1908-ban rendelte meg Fellnertől Günther Antal igazságügyi miniszter, miután azonban azokat Wekerle Sándor kormányfő-pénzügyminiszter drágállotta, az építésznek többször is át kellett dolgoznia, míg végül az első világégés előtt egy évvel neki nem láthattak az építkezésnek, amelyet csak a 1918-ban sikerült befejezni. Bár az átadóünnepségen eredetileg a király is részt vett volna, az őszirózsás forradalmat követő trónfosztás közbeszólt, így IV. Károly sosem avathatta föl az épületet.  

A tiszteletet parancsoló épület ma a legfőbb bírói szerv, a Kúria otthona (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szigorú, szögletes, antik formákat felvonultató homlokzat mögött a II. világháborúig az igazságügyi tárca működött, majd 1950-től több minisztérium és egyéb intézmény otthona volt, a Legfelsőbb Bíróság (régi-új nevén Kúria) végül 1981-ben költözött be, és a Legfőbb Ügyészség, valamint a Fővárosi Ítélőtábla mellett itt működik azóta is. 

A hazai minisztériumok többsége máig a historizmus időszakában emelt palotákban működik, ezek többsége azonban jellemzően volt pénzintézeti székház vagy egykori bérház, ezért is érdemel kiemelt figyelmet a négy épület, amelyeket kifejezetten minisztériumi célra terveztek koruk kiváló építészei. Az egykori Pénzügyminisztérium és az agrártárca épületének felújításával pedig a mai kor is hozzájárulhat az államigazgatás palotáinak fennmaradásához. 

Nyitókép: A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotája Erdélyi Mór felvételén, 1905 és 1916 között (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó