A Rimanóczy Gyula tervezte plébániatemplom az egyik első modern templom volt a fővárosban, amelyet megépültekor, 1934-ben nehezen fogadott el a korabeli közvélemény, ám a hívők körében hamar kedveltté vált, a szocialista rendszer idején is azon kevés helyek egyike volt az országban, ahol hagyományos barna ruhájukban ferences barátok szolgálhattak.

A közösség élete hamarosan új lendületet kaphat, hiszen már javában zajlanak a tavaly elkezdődött átépítések. A híradások nagyrészt úgy írtak erről, hogy templomfelújításra adott támogatást a kormány. Valójában azonban messze túlmutat templomrenováláson a pasaréti plébánia fejlesztése, melynek természetesen a templom felújítása is része, hiszen ez nemcsak az egyházközség központja, de az egyik jelentős emléke a harmincas évek modern építészetének.

A II. kerületi Pasaréti tér napjainkban, az átalakítás alatt álló Páduai Szent Antal ferences plébániatemplommal (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

A mostani munkák során renoválni fogják a templom freskóit, szobrait, egységes és az eredeti terveknek megfelelő padlólapokat építenek be, valamint festeni fogják a templomteret, amelyet ennek érdekében július–augusztusban teljesen lezárnak, és csak szeptemberben nyitnak meg újra (a szentmiséket ezalatt a közösségi ház nagytermében tartják majd). 

De a felújítás többi része sokkal nagyobb változást hoz majd: ezek során teljesen újraépítik a hitéletnek otthont adó plébániaépületet, a ferences szerzetesek otthonául szolgáló rendház új kiszolgálóépületet, benne új könyvtárat kap, a plébánia mellett hosszú idő óta működö közösségi ház pedig vadonatúj épületben folytathatja működését. Az építkezés a kormány 1,8 milliárd forintos támogatásából valósul meg.

Az építkezés napjainkban. A plébániaépületet lebontották, hogy külsőre megegyező formában, de lényeges belső változásokkal építsék újra (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

A jelenleg zajló munkálatok fő színtere a Pasaréti téren álló templom és a hozzáépült plébániaépület és rendház, melyek a templomépülettől jobbra, a Pasaréti térről induló Kapy út mentén helyezkednek el.

A pasaréti ferences templom, hivatalos egyházi nevén Budapest-Pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplom modern stílusa ellenére nagyjából a ferences kolostortemplomok középkorban kialakult elrendezését követi. Ezek egyik sajátossága például, hogy a templomtorony nem a homlokzat mentén, hanem a szentély oldalában helyezkedik el.

A kerengő (kvadrum) látványtervén balra a könyvtárnak otthont adó épületszárny, szemben a plébánia épülete. A templom mellett futó árkádsort úgy építik újjá, hogy az oldalkápolnák színes ablakai az eddiginél jobban érvényesüljenek (Fotó: Pasaréti Ferences Plébánia)

Ilyen sajátosság még, a ferenceseknél is régibb szerzetesi hagyomány szerint épült „kvadrum”, vagyis kerengő, ami tulajdonképpen egy kert, melynek a közepén általában kút vagy fa áll. A pasaréti kerengő közepén Borsos Miklós Szent Ferencet ábrázoló kútszobra helyezkedik el. A kvadrumot négy oldalról körbeveszik a templom és a kolostor épületei, és gyakran mind a négy oldalról árkádsor határolja. A pasaréti templom esetében ilyen árkádsor csak az egyik oldalon, a templom külső fala mentén épült, ez sem a templommal egy időben, hanem a II. világháború utáni években.

A kvadrumot határoló négy épületrészből három épül most újjá: a rendházat nem érinti jelentősen az átalakítás (ott csak kifestenek és helyreállítják az eredeti padlóburkolatot), lebontották és újraépítik viszont a templom oldalán futó árkádsort, a plébániaépületet és a plébániát a rendházzal összekötő épületszárnyat.

Az építkezés napjainkban, balra a templom, szemben a rendház épülete. Az új épületszárnyak alatt pinceszintet alakítanak ki (Fotó: Pasaréti Ferences Plébánia)

A plébánia tájékoztatása szerint az átépítést a korszerűsítésen kívül mindhárom épületszárny esetében az épületek állagával kapcsolatos problémák is indokolják, hiszen a korabeli rossz alapozás, szigetelés és anyaghasználat miatt állapotuk mára leromlott. Az újjáépülő épületrészek üzemeltetési költsége is jóval alacsonyabb lesz az eddiginél.

Beszélgetőszoba látványterve (Fotó: Pasaréti Ferences Plébánia)

A plébániai szárny külső, utca felőli megjelentése csaknem megegyezik majd az előzőleg itt álló, már lebontott épülettel, azonban mintegy fél méterrel magasabb lesz. Mivel a belső kert szintje viszont az eddiginél mélyebben lesz, az eddigi egyszintes épület helyén két szintet tudnak kialakítani, melyek közül a lentin tanácskozó- és fogadóhelyiséget alakítanak ki, fent, a „félemelet” szintjén irodák, beszélgető- és gyóntatószobák lesznek. Az épületszárny alatt pincét is kialakítanak raktár számára.

A plébániaépülethez L alakban csatlakozó, a plébánia helyiségeit a rendházzal összekötő szárnyban a könyvtár, illetve a rendházi dolgozók szociális helyiségei kapnak majd helyet.

A fentieken kívül a templom szentélye felőli oldalán is végeznek kisebb munkálatokat: az itteni kert szintjét a kvadrumhoz hasonlóan süllyeszteni fogják, hogy az itt lévő szuterénhelyiségek nagyobb ablakokat és több természetes fényt kapjanak.

A Pasaréti út 102. alatt épülő közösségi ház (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

A templom és a hozzá csatlakozó épületek felújításához hasonló volumenű beruházás színhelye a Pasaréti út túlsó oldalán álló telek. Itt épül jelenleg a pasaréti plébánia közösségi háza, mely a közeli Szilfa utcai, több intézmény otthonául szolgáló Kájoni János Ferences Közösségi Házból költözik majd az új épületbe.

A plébánia közösségi házának jelentős hagyományai vannak, hiszen amikor 1934-ben elkészült a templom, a Szilfa utca 4. szám alatt álló egyemeletes villa, amely addig kolostorként és misézőhelyként szolgált, az egyházközség kultúrházaként működött tovább. A házat a szocializmus alatt elvették a ferencesektől, és csak 1992-ben került vissza hozzájuk. Az egyemeletes épületet 1994–95-ben bővítették, és a közösségi ház mellett óvoda, gondozási központ kapott helyet benne. Számtalan érdekes előadás és kulturális esemény zajlott a falai között a közelmúltig.

A közösségi ház kápolnájának látványterve (Fotó: Pasaréti Ferences Plébánia)

A régi közösségi házat felváltó új épület tervezője, Sajtos Gábor építészirodája azt a meglepő, de tulajdonképpen magától értetődő megoldást választotta, hogy a Rimanóczy Gyula alkotta szomszédos templomépület formavilágából merített ihletet az épülethez.

A közösségi ház nagytermének látványterve (Fotó: Pasaréti Ferences Plébánia)

Az esztétikumon túl az elgondolás egyébként hasonló a plébánia épületéhez: az utcaszintnél mélyebben lévő kert lehetővé teszi egy többszintes épület ügyes kialakítását. A belső elrendezés a különféle rendezvények igényeihez illeszkedik. Egyházi épületről lévén szó, az épület „szíve” a kápolna lesz, emellett itt is lesznek hittantermek. A hetven négyzetméteres sportterem gyermekek, fiatalok és idősek foglalkozásaira egyaránt alkalmas lesz, és itt folytatódnak majd a Kájoni-ház népszerű balett-tanfolyamai.

Az épülő pasaréti közösségi ház látványterve (Fotó: Pasaréti Ferences Plébánia)

A közösségi ház száznyolcvan fő befogadására alkalmas nagyterme hármas, hangszigetelt osztású lesz, melyeket majd egymástól függetlenül is használhatnak.

Az építkezések eredményét még ebben az évben megtekinthetjük, hiszen a pasaréti közösségi ház nyitását 2021. nyár közepére tervezik, míg a templom és a hozzá tartozó épületek őszre készülnek el.

Nyitókép: A pasaréti buszvégállomás a templommal 1940-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 44841)