110 éves az Erkel Színház – Eredetileg Népoperaként nyílt meg az ország legnagyobb teátruma
A cikk angol nyelvű változata: Erkel Theatre is 110 years old - The largest theatre in the country was originally opened as people's opera
2021. december 7. 9:00
Az alapítók eredeti elképzelése egy olcsó, a tömegek számára is megfizethető színház létrehozása volt, ahol operákat játszanak. Az ötlet nem volt új, hiszen évekkel korábban már próbálkoztak Budapesten egy népnek szánt operatársulattal, a „Vígoperával”, de ez a terv gyorsan megbukott.
Az elképzelést Márkus Dezső, az Operaház karnagya elevenítette fel, és a fővárostól ajándékba kapott telken Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza tervei szerint alig kilenc hónap alatt meg is épült a Népopera. A vállalkozás részvénytársaságként működött, tehát sikeres, népszerű előadásokat kellett tartania.
Az Erkel Színház eredeti homlokzata (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A megnyitót 1911. december 7-én, csütörtök este tartották. Az új épületet így mutatta be a Vasárnapi Ujság 1911. december 17-i száma:
„A Népopera homlokzata imponáló, tiszteletet parancsoló: egyiptomi hatású ó-görög építőművészet képe, oldalt is, csakhogy a czélszerűség-, illetőleg szükség parancsolta felső ablakok, meg közelről nézve a színes üvegek, elárulják, hogy az újkor alkotta a szokatlan nagy pogány templomot. Nagy felületek, csupa egyenes vonal, csupa felséges egyszerűség.
A Rákóczi-út felől (a Luther-udvaron túl) érve a Népoperához, szemben találjuk a főkaput. Belépve, óriási széles előcsarnokba érünk, a hol a színház egész közönsége kényelmesen, a másutt életveszélyes tolongás nélkül, elfér. […] A nézőtér nem éppen magas: az oldalfalak két emeletén rövid páholysor ugrik ki, de a színpaddal szemben annál terjedelmesebb az emeletek széktömegeinek csarnoka. A Népopera Budapest legnagyobb színháza: 3200 az ülőhelye, kétszer annyi, mint (az eddig legnagyobb) Népszínházé. – A nézőtér a dísztelenségig egyszerű: fehérségét csak az ívalakú padmaly barnás színe váltja fel.”
A nézőtér 1917 után (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A hatalmas, 3200 nézőt leültetni képes színháznak jelentős feltételeket kellett teljesítenie, ugyanis a főváros csak így adta ingyen a telket. Egyrészt állandó magyar színtársulatot kellett szerződtetnie, az előadások nyelve csak magyar lehetett, és a külföldi darabok mellett nagyon sok magyar művet is műsorra kellett tűznie. A jegyek árát is maximálták, a legdrágább 3 korona, míg a legolcsóbb 50 krajcár lehetett, és ezt 3 évig nem is emelhették. A Népopera célját a Zene című szaklap 1912. évi októberi számában így határozták meg:
„A ,»Lammermoori Lucia« felevenítésével a Népopera kulturmissziót teljesített. A »nép«-et csakugyan ily könnyű, fülbemászó muzsikával kell megnyerni a zenekultúra számára s erre a célra keresve sem találnánk Verdi, Donizetti, Lecocqnál stb. alkalmasabb mestereket, annál is inkább, mert a m. kir. opera ugyancsak elhanyagolta őket.”
Az I. világháborúig sikeresen működött a Népopera, nagyon gazdag repertoárral, műsorra került Wagner teljes életműve, a magyar klasszikusok és szinte minden akkor népszerű opera.
A háború azonban a széles néptömegek lelkesedését a grandiózus operaelőadásokkal szemben lecsökkentette, és a vállalkozás csődbe ment. A Népopera 1915. május 15-én megszűnt, a következő években csak külső társulatok játszottak a hatalmas épületben.
Ekkor némileg a profilja is megváltozott az épületnek, ugyanis Falidi Gábor bérelte ki azt, és Városi Színházzá alakította át. A férőhelyek számát a kétharmadára, 2400-ra csökkentette, de sokáig nem tudta ő sem életben tartani. Egymást váltották a bérlők, később a neve is változott, 1932-től Labriola Varieté néven működött. Annak ellenére, hogy sűrűn változott a bérlők személye, a hatalmas színházépületben rangos előadásokat tartottak, a kor szinte összes nagy énekese megfordult a színpadán.
Az épületet 1940 és 1945 között a Magyar Művelődés Házának hívták, és a rangos operaelőadások, hangversenyek mellett otthont adott az akkor kibontakozó Gyöngyösbokréta mozgalom bemutatóinak is, de a Budapestre menekült Kolozsvári Színház is itt játszott néhány hónapig.
A Magyar Művelődés Háza nézőtere 1942-ben a Budapest Kórus hangversenyén (Fotó: Fortepan/Képszám: 71823)
A II. világháború után rövid ideig mozi működött az épületben, majd 1951-től az Operaház fennhatósága alá került. Ekkor az épületet átalakították, a nézőtérre ekkortól már „csak” 1819 fő fért be.
Ekkor megpróbáltak az akusztikáján is javítani, de azt véglegesen csak az 1961-es átépítésnél, Kotsis Iván tervei szerint sikerült megoldani. A korábban nem túl jó hangzású teremből így, az Opera honlapján olvasható meghatározás szerint „a világ egyik legjobban hangzó termét” hozták létre.
Az új homlokzat 1971-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 21812)
Ekkor az épület külseje is megváltozott, az eredeti homlokzat elé egy 13 méter széles új épületrész, egy előépítmény került, ez a mai homlokzat, így egy tágas előtér jött létre. Az első emeleten egy új, két emelet belmagasságú, 400 négyzetméternél is nagyobb társalgó-büfét alakítottak ki.
Az Erkel Színház ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A színház 1953-tól viseli Erkel Ferenc nevét, és a legnépszerűbb operákat játszották benne, nagyon sok emberrel szerettetve meg ezt a műfajt. Az épület azonban 2007-re elöregedett, akkor be kellett zárni. A léte is bizonytalanná vált, előbb próbahely, majd raktár lett belőle, sőt az is szóba került, hogy lebontják. Végül azonban a felújítás mellett döntöttek, és 2013. november 7-én, Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a magyar opera napján ismét megnyílt.
Majdnem lebontották, de végül felújítva ismét várhatja a nagyközönséget (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Nyitókép: A Népopera homlokzata az Élet című lap 1911. december 10-i számában
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Érdekes, hogy A Magyar Művelődés Háza időszakában milyen míves volt a nézőtér. Mint opera játszó hely, sajnos leginkább csak félházzal megy. Budapest nem bír el egy hamarosan megnyíló Operaház és egy kísérleti játszóhely (Eiffel Műhelyház) mellett még egy ilyen nagy befogadóképességű opera színházat. Ókovács Szilveszter nemrég azt nyilatkozta, hogy az Operaház megnyitása után elgondolkoznak azon, hogy kell-e az Erkel az Operának. Ambivalens érzéseim vannak, mert sok csodálatos opera előadást láttam itt, de valóban megfontolandó, hogy az Opera lemondjon az Erkelről, de azért néha 1-1 előadást azért tartsanak a befogadó színházzá avanzsált épületben, hasonlóan a Thália Színházhoz.
Bécsben a biciklisávok nem az útból vesznek el egy sávot, hanem az út mellett, épülnek. A "mindenhez is értő" főpolgármester úr, csak a hozzá nem értésről, az alkalmatlanságról, és a másra mutogatásról tesz nap mint nap tanúságot. ELKÉPESZTŐ!
Bocsánat, hozzászólást a Podmaniczky utca felújítása cikkhez szántam.
"Hamarosan megnyíló" Operaház? Mióta ígérgetik? Soha nem készül el. Az építész úr nem ért rá, mert Orbán puccos rezidenciáján kellett dolgoznia. Ja, vannak fontosabb dolgok is, mint az Operaház.
A Budai Várpalota nem Orbán puccos rezidenciája lesz, hanem más hivatalok mennek oda. A Karmelita kolostor végleges hely a miniszterelnökségnek. Ezt maga dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr volt szíves közölni.
Faludi Gábor, a Vígszinház egykori igazgatója bérelte a Népopera épületét, a cikkben a név elírás lehet.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!