Keresés az archívumban

150 éve született Szlezák László aranykoszorús harangöntőmester Az egyik leghíresebb magyar harangöntőként tartjuk számon a Felvidéken született Szlezák Lászlót. Már 14 éves korától a fővárosban élt, budapesti műhelyében gyönyörű harangokat öntött a fővárosi templomok számára, művészi kivitelezésű munkáit ma is megcsodálhatjuk szerte a városban, így a fasori és az angyalföldi református templomban, a Ferenciek terén(nyitóképünkön, a Haller utcai katolikus templomban vagy a Lechner Ödön tervezte kőbányai templomban is. Legnagyobb és leghíresebb harangja, a Szent István-bazilika számára készített, 7945 kg tömegű Szent Imre-harang a második világháborúban megsemmisült.
Kétszer rajzolta újra a Vámház gyönyörű palotáját Ybl Miklós – 150 éve kezdték építeni, Duna-hidat terveztek mellé Ybl Miklós gyönyörű neoreneszánsz palotája, a Fővámház, amit ma Corvinus Egyetemként ismerünk, a felépülése óta meghatározza a pesti Duna-part látképét. Kevesen tudják, hogy a tervek eredetileg nem erre a helyszínre készültek, hanem a mai Kossuth térre, ahol meg is kezdődtek az alapozási munkálatok. Ám Andrássy Gyula a hónapokon át tartó helyszínvitában a főváros mellé állt, és leállíttatta az építkezést, a helyszínváltozás miatt pedig Ybl Miklósnak kétszer is át kellett rajzolnia a terveket. Végül a ferencvárosi Duna-parton 150 évvel ezelőtt kezdődött meg az építkezés.
A Semmelweis Egyetem 250 éve – Kiállítás a Orvostörténeti Múzeumban Mária Terézia rendeletére 1769. november 7-én jött létre az orvosi kar a Pázmány Péter alapította Nagyszombati Egyetemen, az első tanévet 1770. november 8-án indították útjára. E történelmi esemény 250. évfordulója alkalmából nyílt meg a Nagyszombattól a Klinikákig – Oktatás, hagyomány, innováció című kiállítás Budapesten.
Kórház a város szélén – A XIX. században hatalmas erőfeszítéseket tettek a döntéshozók a jobb betegellátásért Budán, az egykori szőlők helyén 125 évvel ezelőtt kezdődött meg a Szent János Kórház épületeinek alapozása. Nagy szükség volt a Diós-árok mentén fekvő új, 300 ágyas korszerű intézményre, mert a kórház előző épületében, amely a mai Széna téren állt, elviselhetetlen volt a zsúfoltság. Az orvosok attól tartottak, hogy a közelgő millennium fejlesztései miatt a fővárosba érkező új munkavállaló tömeg miatt a helyzet tovább fog rosszabbodni.
Barokk pompa Óbudán – Mária Terézia is meglátogatta a Zichy-kastély tulajdonosát Fényűző élet folyt egykor Óbudán, a Fő téren található Zichy-kastélyban, amelynek falaiba a török alatt elpusztult királynéi templom köveit is beépítették. Lenyűgöző barokk pompa, díszes kapuk, impozáns terek, díszlépcsőház freskókkal és szobrokkal, a szórakozásról a bálterem, a biliárdszoba, a lövőterem gondoskodott, a pihenésről a díszkert szökőkúttal, egzotikus növényekkel. Még Mária Terézia is eljött vendégségbe e nagyhírű palotába, ahol rendszeresek voltak a koncertek és a színielőadások, sőt maga a gróf is fellépett. Mi maradt mára a Zichyek örökségéből? Ennek jártunk utána, amikor beléptünk az egykori barokk uradalom kapuján.
Az elcsatolt területek menekültjeinek épült a Szabadság téri templom Van egy templom a Szabadság tér 2. szám alatt, egy hatemeletes lakóház alsó szintjén. Aki elsétál az épület előtt, amely két másik ház közé beékelődik, talán nem is veszi észre, hogy egy templom mellett halad el. Kevesen tudják, hogy a trianoni döntés után Budapestre menekült magyarok építtették. Az 1930-es években a Belvárosban már több mint ötezer olyan református hívő élt, akik az elcsatolt területekről menekültek ide, és nem volt hol imádkozniuk. Ingyen adta a főváros a telket, amelyre többszintes lakóház részeként tervezték meg a templomot. Akkor még nem tudhatták, hogy elkészültekor már nemcsak a Felvidéket, hanem Erdély egy részét is visszacsatolják Magyarországhoz. A templom felszentelésének napja, 1940. szeptember 15-e így kettős örömünnep volt, de nem csak a híveknek: egybeesett Horthy Miklós kolozsvári bevonulásának napjával, amit soha nem látott tűzijátékkal ünnepelt egész Budapest.
Titkokat őrző hely – A Nemzeti Múzeum kertjében sétáltunk Ezen a héten, szeptember 17–19. között rendezték a műtárgyak éjszakáját Budapesten. E rendezvénysorozat keretében tartották a Nemzeti Múzeum kertjében A Múzeumkert titkai című sétát is, amelyhez mi is csatlakoztunk. A sétát Debreczeni-Droppán Béla történész, muzeológus, levéltáros, a Múzeumkert történetének kutatója vezette.
Bontják a Testnevelési Egyetem épületét A napokban elkezdődött a Testnevelési Egyetem Alkotás utcai épületének bontása. Az Alkotás utca – Győri út – Kiss János altábornagy utcák által határol területen folytatódik a campusfejlesztés, amelynek eredményeként a hallgatók és az oktatók a jövőben az egyetemi ranghoz méltó környezetben végezhetik majd a munkájukat.
Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza Befejeződött a Benczúr utca 46. számú szecessziós épület felújítása, amely a Kertész Imre Intézet székháza lett. Az Intézet Kertész Imre munkái mellett Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli.
Megáldották a felújított városmajori Kistemplomot Megújult a városmajori Kistemplom, a rekonstrukció során fejújították a tetőszerkezetet, a homlokzatot és a belső teret. Az Árkay Aladár által tervezett épület tíz évig szolgált templomként, később a közösségi élet színtere lett.
Zsinagógát avattak Budán Zsinagógát avattak a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban.
Erzsébet királynénak köszönhetjük Budapest legszebb kilátóját Ma éppen 110 éve, hogy ünnepélyes keretek között felavatták a budai János-hegy csúcsát koronázó Erzsébet-kilátó épületét. A mészkőből épült lépcsőző, kerek, hófehér kilátó, azóta a budai hegyek páratlan és meghatározó eleme lett, miután a város nagy részéről látható. Az eredetileg csúcsíves kilátó mai képét végül Schulek Frigyesnek köszönhetjük. Az évforduló emlékére több érdekes képet és történetet gyűjtöttünk össze a kilátóról.
Hírességek utcája – Írók, festők, feltalálók éltek egykor a Bartók Béla úton Budapesten van egy hely, ahol egymás mellett megfért az autógyár, a laktanya, a kollégium és a két világháború közötti magyar irodalom. Mindezt száz métereken belül. Ez a különleges hely a Bartók Béla útnak a Gellért tér és Körtér közötti része. Egy csodálatos út, csodálatos helyekkel.
Családi tragédiák miatt adhatta el híres városmajori villáját Barabás Miklós Barabás Miklós, a XIX. század egyik legjelentősebb festője 1840-ben a zajos, piszkos Pesttől távol, a Városmajorban építtette fel saját tervei alapján híres villáját, amelytől éppen 150 évvel ezelőtt, 1870-ben vált meg. Az ott eltöltött harminc év a családi élet idilli hangulatát jelentette számára. Megfordult az épületben a reformkor szinte minden jelentős szereplője, köztük Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc is. De miért vált meg nagy festőnk a szeretett háztól, ahol gyermekei is felnőttek?
Számos nagyszerű épülettel lett szegényebb Budapest, a főváros Idén van a 75 éves évfordulója, hogy a II. világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg „felszabadította” hazánk fővárosát a német megszállás alól. A véres ostrom nemcsak katonák és civilek tömegeinek életét követelte, hanem számtalan épület sorsát is megpecsételte. A megsemmisült, illetve megsérült (majd a későbbiekben lebontott) épületek szegényebbé tették csodálatos fővárosunk épített örökségét. Ebben a cikkben 5+1 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyek a II. világháborúban pusztultak el.
A Rózsák terén áll Budapest egyik legszebb temploma A VII. kerületi Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom is várja jövőre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus résztvevőit. A 2560 fős befogadóképességű épület Budapest egyik legnagyobb neogótikus temploma, Steindl Imrének, az Országház tervezőjének remekműve.
Budapest első modern kórháza 135 éve nyílt meg A XIX. század végén a főváros hihetetlen ütemben növekedett, amivel az első időkben az egészségügyi rendszer nem tudott lépést tartani. A hiányokról fájdalmas leckét kapott a főváros az utolsó nagyobb kolerajárvány idején. Ezt követően jelentős kórházfejlesztésekbe kezdtek.
Kolostornak épült, kaszárnya, kórház, majd kastély lett belőle – A Kiscelli Múzeumban jártunk A Kiscelli Múzeum jellegzetes barokk épületét sok budapesti ismeri, ám fordulatos történetével valószínűleg kevesen vannak tisztában. Az eredetileg kolostorként szolgáló együttes több funkcióváltáson is keresztülment, mire a ma ismert kiállítótérré vált. Használták hadikórházként, kaszárnyaként és raktárként, sőt még kastélyként is, a több évszázadon átívelő folyamattal mi egy vezetett túra keretén belül ismerkedtünk meg.
A budapesti Szent István-bazilika harangjai – Magyar és német mesterművek a templom tornyaiban A budapesti Szent István-bazilika egykori és mai harangjainak öntészet- és egyháztörténeti értéke országos szinten is jelentős. A templom mai nagyharangját a német nép adományaként 1990-ben a passaui Perner-cég készítette el, amelyet harminc éve, 1990. augusztus 20-án szenteltek fel. Ez az öntvény Magyarország legnagyobb tömegű harangja.
Az elmaradt ünnep – Meglepően változatos a Szent Jobb-körmenetek története Az augusztus 20-án megrendezett Szent Jobb-körmenet a magyarság legfontosabb vallási eseménye, a Szent István-nap pedig minden magyar számára a legnagyobb ünnep. Ezért is fájó, hogy idén a hagyományoktól eltérően sem körmenet, sem tűzijáték nem lesz. A rendkívüli helyzetben érdemes kicsit visszatekintenünk a múltba, hiszen a Szent Jobb és a hozzá kapcsolódó körmenetek hosszú és viszontagságos története során sok érdekes és tanulságos esemény történt. Az ereklye 1771-ben Mária Terézia jóvoltából érkezett Budára, az első körmenet pedig 1818-ban volt a budai Várban. A XX. században viszont mindinkább a pesti oldalra került át az ünnep, amelyet ekkor már országos érdeklődés kísért.
Átadták az Összetartozás emlékhelyét a Kossuth téren A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából elkészült, a történelmi Magyarország településeinek neveit tartalmazó emlékművet eredetileg június 4-én leplezték volna le, a járvány miatt azonban elhalasztották. Az ünnepélyes felavatást ezért ma tartották meg.
Menyasszony, kaszkadőr és homokzsák is utazott a ma 50 éves Libegőn, Budapest legkülönösebb közlekedési eszközén A János-hegyi Libegő Budapest talán egyik legérdekesebb közlekedési eszköze, amely 1970. augusztus 19-e óta várja az utasokat egy kis libegésre. Számos érdekesség kapcsolódik hozzá. Kevesen tudják, hogy a Libegő első „utasai” homokzsákok voltak, de tartottak esküvőt is a magasban, és itt forgatták a Trapper farmer egyik reklámfilmjét, amelyben a kaszkadőr állva utazott a város felett. A fél évszázados ünnep alkalmából több érdekességet is összegyűjtöttünk a Libegőről.
A Magdolna-torony mellett talált otthonra a vándorló görög istennő – A budai Vár több pontján is állt korábban a Hébé-kút A budai Várban lévő Hébé-kút vagy másik ismert nevén Artemisz-kút ma egy meghitt kis névtelen téren áll a Magdolna-torony tövében, az Úri utca északi végénél. Úgy tűnik, itt végre otthonra talált ez a XIX. századi kútszobor, amelyet korábban két másik helyen is felállítottak a Várban, azonban különböző okokból egyik sem bizonyult megfelelőnek az antik görög szobor mintájára készült alkotásnak. A vándorló szobornak neve is kettő van: felavatását követően a görög mitológiából Hébé alakjával azonosították, holott valójában egy Párizsban őrzött Artemisz-szobor másolata.
Elkezdődött a Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő átjáró építése Az átjáró megépítését már a Széll Kálmán tér hat évvel ezelőtti átépítésekor tervezték, de akkor elmaradt. Most azonban az újjászülető, a Pénz- és Banktörténeti Múzeumnak is helyet adó Postapalota tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank finanszírozásával végre pótolják a beruházást.
Hogyan változtak megépítésük után Budapest hídjai? A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.
Emlékhelyek napja lesz augusztus végén 12 budapesti helyszínen Országszerte 70 helyen várják augusztus 29-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, koncertek és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.
Elindul a Testnevelési Egyetem campusfejlesztésének második üteme Építési engedélyt kapott Buda legnagyobb campusfejlesztésének második üteme: a Csörsz utcai sportpályák és multicsarnok építése heteken belül elkezdődhet.
Velencei csodaszer kupakja és középkori lépcső is előkerült a budai Vár legújabb szabadtéri, kulturális közösségi területén A T9 – Az első bástya című régészeti tárlat mellett kulturális közösségi térként született újjá a Táncsics utca 9. szabadtéri helyszíne, míg az egykori József kaszárnya és börtön épülete folyamatosan tárja elénk a történelem különböző korszakainak rétegeit. A mostani régészeti feltárás során szó szerint a ház padlója alól bukkantak elő a korábban itt álló középkori és török kori épület maradványai.
Újabb három rovarhotelt helyeztek el a fővárosban A város ökológiai sokfélesége érdekében rovarhoteleket telepített a Főkert a Vérmezőre, a Tabánba és a II. János Pál pápa térre is. Ezekben a rovarok a természetes élőhelyükhöz hasonló otthont találnak.
Százötven éve volt Batthyány Lajos nyilvános újratemetése – Kivégzése után titokban hantolták el a 42 éves miniszterelnököt Batthyány Lajos gróf, az első magyar felelős miniszterelnök kivégzése egy lemoshatatlan szégyenfoltja a szabadságharc utáni megtorlásoknak. A miniszterelnököt titokban temették el, majd 21 évvel később, 1870-ben hatalmas pompával, a politikai helyzet megkívánta rafinériával, de nagy hazafihoz méltó temetésen búcsúzott el tőle a nemzet.
A város legmagasabb pontján jártunk – 110 éve épült az Erzsébet-kilátó Sisi egyik kedvenc kirándulóhelyén, Budapest legmagasabb pontján építették fel a város egyik legkedveltebb kilátótornyát, az Erzsébet-kilátót. A Kluzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján készült épületet 110 éve adták át. Az évforduló alkalmából úgy döntöttünk, teszünk egy túrát a János-hegyre, és megmásszuk a kilátót.
A magyarok temploma volt – Hetven éve kezdték meg a Mária Magdolna-templom bontását Ma már csak a Magdolna-torony és a mellette lévő romkert tanúskodik a Várnegyedben arról, hogy a Kapisztrán téren egykor egy fontos templom állt. Története folyamán hosszú ideig a magyarok temploma volt, a török idők alatt órás mecset lett belőle. Tanúja volt I. Ferenc király koronázásának, és hosszú ideig helyőrségi templomként működött. Megmenthető lett volna a háború után, de politikai döntés született az elbontásáról.
Hogyan épült Budapest? – Villamosok és HÉV-ek is szállították az építőanyagot Budapest a XIX. században a sokszorosára növekedett. A korszakban miképp épülhetett fel a város? Hogyan szállították ide az élelmiszereket vagy az építőanyagokat?
A budapesti csapvíz – Már száz évvel ezelőtt vízórákat szereltek a pazarlás visszaszorítására Ma már nehéz elképzelni, hogy a csapból folyó fogyasztható ivóvíz nem volt mindig alapszolgáltatás. Ebben, valamint Budapest vízellátásának megszervezésében és kiépítésében elvitathatatlan érdeme van a 160 éve született Kajlinger Mihálynak. Nevéhez fűződnek a főváros nagy csatornázási szivattyútelepének, csatorna- és vízvezeték-hálózatának tervei, de a vízpazarlást megfékezendő a vízfogyasztásmérők bevezetése is az ő javaslatára történt. Fő műve, a káposztásmegyeri vízmű a korabeli Európa legszebb és legkorszerűbb vízműtelepe volt.
Siklóval Pestről a Gellért-hegyre A pesti belvárosból a XIX. század végén Budát elérni nem volt egyszerű. Akárcsak a Gellért-hegy tetejére felmászni. E két problémát oldotta volna meg Ruppenthal János valóban látványos elképzelése, amely egy hidat, és rajta siklót képzelt el.
Amikor kötelező volt a fővárosban a vasárnapi lőgyakorlat – Gyönyörű klasszicista épület volt a 180 éve elkészült pesti Lövölde Tudta, hogy régen minden budai és pesti polgárnak tudnia kellett lőni? Nem azért, hogy egy párbajban meg tudják magukat védeni, hanem, ha jött az ellenség, felkészülten álljanak ki a falakra. 180 éve adták át a Lövölde új épületét, a mai Lövölde téren.
Középkori várfalat, hídpénzt és világháborús bombát is találtak a régészek az egykori Külügyminisztérium pincéinek feltárása során A II. világháború után lebontott Dísz téri, volt külügyminisztériumi épület pincerendszere nem várt meglepetéseket rejt: innen kerültek elő nemrég a Halászbástya elveszettnek hitt szobrai is. A Várkapitányság régészei azóta is szüntelenül dolgoznak, mi pedig a napokban a helyszínen megtekintettük, mi minden került elő eddig a föld alól.
Új parkot adtak át a Városliget közelében A Városliget közelében, a Szabolcs utca és Vágány utca között fekvő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ köré egy szabadon használható, 13000 négyzetméteres parkot alakítottak ki. A hangulatos Bókay-kert szabadon látogatható.
Megalapította Budát, de még emléktáblája sincs a Várnegyedben a 750 éve elhunyt IV. Bélának IV. Béla király a tatárjárás után alapította meg azt a várost, amelyet ma Budaként ismerünk. Olyan helyet keresett, amely egy következő mongol támadás idején bevehetetlen lesz. A Várhegy fennsíkját vastag falakkal vetette körül, a területet felparcelláztatta és benépesítette, kolostorokat, templomokat építtetett. IV. Béla Budája ma is megvan, várfalak, amelyeketket építtetett, utcák, amelyeken sétált, házfalak és ablakkeretek, amelyeket ő is láthatott, ülőfülkék, amelyeken ő is ülhetett, de még csak egy emléktábla sem őrzi itt alapítójának nevét.
Középkori kincseket és jelentős építészettörténeti emlékeket találtak a budai Várban Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját, gyógyszeres üveg ólomkupakját a gyermekét tartó Máriával és áttört medált is találtak a régészek a budai Várban. Feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is.
Megújult a Függetlenségi park Újbudán Átadták a teljesen újjáépült a XI. kerületi Függetlenségi parkot, ahol többgenerációs, sportolásra és pihenésre alkalmas tér jött létre. Felújították a szökőkutat és az emlékművet, szabadtéri edzőpark, nyugágyak és okospadok kerültek a növényekkel borított térre.
Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.
Az első repülőverseny Budapesten – Rákosmezőre várta a magyar főváros Európa pilótáit Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5–17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.
Több mint temető – A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert 100 nevezetessége A Fiumei úti sírkert Magyarország és Európa egyik legjelentősebb temetője, emellett a teljes terület nemzeti emlékhely is, amelyet számos magyarországi és külföldi látogató keres fel évente. Mostantól az érdeklődőket egy telefonos alkalmazás is segíti, amely a Fiumei úti sírkert száz legfontosabb nevezetességét mutatja be, a nagy mauzóleumokat, a leghíresebb személyek sírhelyeit és a temető egyéb látványosságait.
Gyászoló Budapest – Megállt a főváros közlekedése és a nemzet szívverése 100 évvel ezelőtt Aznap Budapesten nem nyitottak ki az üzletek, nem tartottak színielőadásokat, zárva maradtak a kávéházak, a vendéglők, a mulatók. A főváros iskoláiban a tanárok a Magyarországot ért igazságtalanságról meséltek a diákoknak, megindultan, könnyes szemmel. Az elszakított területről elüldözött emberek sokasága az Andrássy úton szervezett néma tüntetést a június 4-i trianoni békediktátum ellen. Minden pesti újság megrendülten tudósított Magyarország szétdarabolásáról, és pártállástól függetlenül, egységesen utasították el a párizsi döntést.
Döbbenet és áhítat: a művészeket is megihlette pünkösd ünnepe, a Szentlélek ábrázolása Budapesten számos festmény és elnevezés kapcsolódik pünkösd ünnepéhez, de mind közül talán a Herminamezői Szentlélek-templom a leggazdagabb ilyen műalkotásokban. Ez az első fővárosi templom, amelyet a Szentléleknek szenteltek, így pünkösd alkalmából az itt látható alkotásokat mutatjuk be.
A gyerekek budapesti Eldorádója – A játszóterek története a fővárosban Grund. Ha ezt a szót halljuk, Molnár Ferenc világhírű regényének, A Pál utcai fiúknak a története jut eszünkbe: Boka, Nemecsek Ernő, Áts Feri, Geréb, Csónakos. Az 1888-ban a IX. kerület nagyon is valóságos helyszínein – a Mária és a Pál utca sarkán – játszódó cselekmény megrendítően mutatja be, hogyan adja egy kisfiú az életét egy bérházak által határolt üres telekért, hiába. Nem volt ugyanis természetes akkoriban, hogy a gyermekek játszótereken tölthessék szabadidejüket. Lakóhelyük mellett a közeli utcákon, tereken, foghíjtelkeken vagy kicsit távolabb, a még beépítetlen dombokon, réteken fogócskáztak, bújócskáztak, s sokáig nem is tudták, mi a hinta, a libikóka vagy a csúszda. Az első angol mintájú játszótér 1912-ben nyílt meg Budapesten. A gyermeknap alkalmából a játszókertek történetét mutatjuk be.
Az első európai rangú magyar szobrász volt – 145 éve hunyt el Izsó Miklós A magyar nemzeti szobrászatot európai szintre emelő Izsó Miklós művészetét és munkásságát ugyan elismerték és méltatták már életében is, de igazán nagyszabású megbízást nem kapott. Karrierje éppen felívelésnek indult, elkészítette a debreceni Csokonai-emlékművet, a Mintarajztanodában szobrászatot tanított, elkezdte a szegedi Dugonics-emlékművet, és elkészítette a pesti Petőfi-szobor vázlatait, amikor váratlanul elhunyt. Halálának évfordulóján emlékezzünk a romantika korának meghatározó szobrászegyéniségére, aki elsőként fordult a népi motívumok felé, megteremtve ezzel a zsánerszobrászatot.
Újra megnyílik az első bástyakiállítás a budai Várban – Időutazás a XVI. századba A pünkösdi hétvégétől, május 30-tól újra látogatható a Táncsics utca 9. szám alatti Erdélyi bástya a budai Várban, ahol régészeti kiállítás és csodaszép panoráma várja a látogatókat. Aki erre jár, egy „időutazáson” vehet részt, ahol a XVI. századi Buda várfalainak tövében sétálva megnézheti a feltárt leleteket.
Mikszáth Kálmán különös házassága Budapesten Mauks Ilonával – 110 éve halt meg a nagy palóc mesélő Az anekdotikus elbeszélő próza mestere élete során kétszer költözött a magyar fővárosba, hogy szerencsét próbáljon. Először írói szárnypróbálgatása kezdetén, 1873-ban, ám az ezt követő öt év csak elutasítást, nyomort, nélkülözést hozott számára. Annál hatalmasabban robbant be az irodalmi életbe, amikor rövid szegedi kitérő után 1880-ban visszaköltözött Budapestre. Jókai Mór mellett ő volt a kor másik legnépszerűbb írója. Privát életének helyszínei: a Dohány utca és a Lónyay utca.