budai vár

Állványok között az északi szárny: olyan lesz a Budavári Palota, mint Hauszmann idejében A Budavári Palota Szent György tér felőli, északi szárnyának helyreállítási munkáiban újabb fejlemény, hogy immár a Hunyadi udvar felőli oldalon is dolgoznak a szakemberek. A palotát az eredeti állapotában állítják helyre, így az 1960-as évek hozzáépítését elbontják, az építési törmeléket elszállítják. Nemrég a palota eredeti homlokzati vakolatának egy darabját is megtalálták, ez segíti majd a hiteles rekonstrukciót.

Budát 550 éve érte el a Gutenberg-galaxis – Az ország első nyomtatott könyve Mátyás uralkodása alatt készült A XV. századi német és itáliai városokban teret nyert nyomdászat jelentőségét a korabeli Magyarország humanista gondolkodói hamar felismerték, ennek köszönhetően más országokat megelőzve Budán már Mátyás uralkodása alatt megnyílt az első hazai nyomda. Hess András budavári műhelyében 1473. június 5-én készült el az ország első nyomtatott könyve, a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája), ismertebb nevén a Budai Krónika. Felidézzük a nyomda és az első hazai kiadvány születését, továbbá a Budapesten található két 550 éves példány kalandos pályafutását.

Egy királyi útvonal – A Palota út és környékének története A Budavári Királyi Palota bővítése a XIX. század utolsó két évtizedének egyik legnagyobb szabású, városképi jelentőségű fejlesztése volt Budapesten. A hosszú ideig méltatlan állapotban tengődő terület új fényét azzal tudták teljessé tenni, hogy az oda vezető útvonalat is kényelmesebbé, a helyszínhez méltóan alakították. De az úton nemcsak hintók közlekedtek, hanem az építőanyagot szállító kocsik is: ez valójában az előfeltétele volt az egész építkezésnek. Nemrégiben munkálatok kezdődtek a Palota úton, ennek apropóján és a Nemzeti Hauszmann Program környező fejlesztéseihez kapcsolódóan megemlékezünk a Palota út történetéről.

Bezárt a Hadtörténeti Múzeum a budai Várban Bezárta kapuit a Hadtörténeti Múzeum Kapisztrán téri épülete a budavári klasszicista palotában, amely az egykori Ferdinánd laktanya átalakításával lett a hadtörténeti intézet és múzeum otthona, már nem fogadnak látogatókat. A levéltár és a könyvtár egyelőre az épületben marad, a múzeum helyét pedig a Honvédelmi Minisztérium foglalja el. A hadtörténeti kiállítást Székesfehérvárra költöztetik.

A József főhercegi palota fordulatos története Az 1906-ban elkészült József főhercegi palota elegáns, üvegtetejű előcsarnokával, pompás báltermével és annak színes, Róth Miksa-féle üvegablakaival a budavári Szent György tér egyik dísze volt. A historizáló épület Budapest ostromában nem szenvedett végzetes sérülést, ám 1967-ben a tűzoltóság oktatófilmet forgatott itt, hogy az oltást filmre vehessék, ezért felgyújtották, majd le is bontották. A helyén keletkezett hiányt több mint 50 évig nem sikerült pótolni, 2021-ben azonban megkezdődött az épület rekonstrukciója: az újjászülető palota pedig napról napra nyeri vissza az eredeti alakját.

Mindannyiunk Budapestje – Fővárosi kötődések nyomában Mit jelent budapestinek lenni? Létezik-e olyan, hogy „budapestiség”? Hogyan hat a főváros az itt lakókra és itt dolgozókra, s ők hogyan hatnak vissza rá? A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából a budai Várban található Budapesti Történeti Múzeum egy egészen egyedi tárlattal keresett válaszokat ezekre a kérdésekre. A ma megnyílt kiállításon a budapestiek személyes történetein keresztül ismerkedtünk meg a magyar fővárossal.

Háromszáz éve volt a nagy budai tűzvész Villámcsapás, egy meggondolatlan kádár vagy idegen ügynökök? Máig nem tudni pontosan, hogy mi okozta 300 éve a nagy budai tűzvészt, amelyben a város szinte teljesen elpusztult.

Elérte a legmagasabb pontját a József főhercegi palota Az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota Szent György téri épülete elérte a legmagasabb pontját. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak, bokrétafát helyeztek el a palota tetejére.

Az 1848-as minisztériumok Pest-Budán – Ma is állnak a Batthyány-kormány 175 éve használt épületei Az 1848. április 11-én szentesített törvényekkel kezdte meg hivatalos működését a Batthyány Lajos vezette első, független magyar kormány, amelynek tagja lett többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József is. Ma is tudjuk, hol voltak a minisztériumaik: a 175 évvel ezelőtt kormányzati célra kijelölt épületek többsége jelenleg is áll Pesten és Budán.

Már a helyükre kerültek a Vöröskereszt Egylet székházának bejáratát díszítő oszlopok Oroszlánfejes posztamensen nyugvó dór oszlopok díszítették egykor a budai Várban a Vöröskereszt Egylet századfordulón épült székházának bejáratát. Az újjáépítés alatt álló Dísz téri palotához immár elkészültek az újragyártott, négy méter magas mészkő elemek, sőt már a helyükre is kerültek: a Színház utca felőli főbejáratot ékesítik.

Kilencven éve kísérték utolsó útjára gróf Apponyi Albertet Apponyi Albertet halála után egy egész nemzet gyászolta, ravatalát az ország legfontosabb középületében állították fel, ahol hosszú sorokban két napon át közel félmillióan hajtottak fejet. Sírhelyét az akkor koronázó főtemplomként emlegetett Mátyás-templomban jelölték ki, a koporsóját a Kossuth térről a Szentháromság térig díszhintón szállították 1933. február 14-én, a temetési menet útvonala mentén tömegek álltak, hogy kifejezzék tiszteletüket az előtt a hazafi előtt, aki a leghitelesebben képviselte a világ és a magyarság szemében a nemzet ügyét.

Csodálatos palotával ajándékozta meg Fellner Sándor Budapestet Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács Lászlót portréjával. Cikkünkben nemcsak a fényes átadási ünnepségről számolunk be, de bemutatjuk az elpusztult dísztermi üvegablak mára elkészült rekonstrukciós tervét is.

Ilyen lesz az újjászülető Budavári Palota – Mostantól bárki megnézheti a terveket Elkezdődött a Budavári Palota helyreállítása, a napokban jelentek meg az újjáépítéséhez készült látványtervek, így ma már pontosan tudhatjuk, milyen lesz az épület a rekonstrukció befejezését követően. A neobarokk királyi palota 1890–1905 között a korábbi palota jelentős bővülésével épült, ám 1945 után a háborús sérülésekre hivatkozva átépítve, leegyszerűsítve újították fel. A Hunyadi-udvarban hétfőn megnyílt látogatóközpontban bárki megtekintheti az újjáépítés terveit.

Egy eltűnt világ szokásai – Így készültek az ünnepre a Kárpát-medencében Valódi időutazásra hívja a látogatókat az a szabadtéri fotókiállítás, amely december 6-án nyílt meg a Budavári Palota Duna felőli teraszán, valamint a Várkert Bazárban. A régi fényképek a Kárpát-medencei népek karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó, ma már sokak számára ismeretlen szokásait mutatja be, elvezetve a látogatókat egy eltűnt világba, dédszüleik korába.

Séta az időben – A budai zsidóság közel 800 évnyi történetéről mesélnek a várbeli házak Bár a budavári zsidóság története a várossal egyidős, kevésbé köztudott, hogy hány helyszínen találkozhatunk a közösség emlékeivel, és hány ház őriz történeteket a középkortól egészen a XXI. századig. A Várkapitányság Budai Vársétáinak idegenvezetője most ebbe nyújtott betekintést a Shalom, Buda! című vársétán a Pestbudának.

Thék Endre, Róth Miksa, Jungfer Gyula nyomában – Visszahozzák a századfordulós tudást, oktatni fogják a szépmíves mesterségeket Budapesten a korábban elpusztult történelmi jelentőségű épületek közül többet sikerült újraalkotni az utóbbi években, de a kézműves szakemberek hiánya miatt a megvalósítás hatalmas kihívást jelentett. A jelenleg folyamatban lévő és a jövőben tervezett rekonstrukciókat segíti majd, hogy a jövő évtől olyan képzés indul, amelyen ezeket a művészi tehetséget is igénylő mesterségeket lehet magas színvonalon elsajátítani – hangzott el csütörtökön a Hauszmann Alapítvány konferenciáján a budai Várban.

Elérte a legmagasabb pontját a Honvéd Főparancsnokság épülete Az újjáépítés alatt álló egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épülete elérte a legmagasabb pontját, tetejére már a kupola szerkezetét is felhelyezték. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak. A bokrétafát a kupolát ékesítő laterna acélvázával együtt emelték a palota tetejére az ünnepségre meghívott vendégek előtt.

Hamarosan eredeti külsejét mutatja majd a Vöröskereszt Egylet egykori székháza Az eredetileg Hauszmann Alajos, illetve Hültl Dezső által tervezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött, nemrég pedig már a szerkezetépítési munkák is befejeződtek, így a tető és homlokzat építése mellett ősszel elindulnak a belső munkálatok. A Dísz tér 1–2. szám alatti ház rekonstrukciójával egy hetvenéves városképi seb gyógyulhat be.

Koponyák a Halászbástya alatt – Az elfeledett Szent Mihály-kápolna A XIX. század utolsó éveiben, a Halászbástya alapozását megelőző munkák során egy koponyákat rejtő üreg bukkant elő a föld alól, amelyre Schulek Frigyes építész a Vár egyik régi kazamatájaként hivatkozott. Ám sejthette eredeti funkcióját, mert megőrzésre érdemesnek ítélte, de a hely ezután ismét feledésbe merült, hogy a XX. század derekán megint rátaláljanak: immár a középkori Szent Mihály-kápolnaként azonosítva a helyet, amely 1997 óta a Halászbástya egyik legérdekesebb részletét jelenti.

Az öreg, beteg gyomfák helyére új példányokat ültetnek a budai Várban Mindenki számára nyitott közpark és rendezett szőlős- és gyümölcsöskert fogadja majd a látogatókat a budai Várban, a Fehérvári rondella alatti kertekben a mai lepusztult terület helyett. Világvárosi kertet építenek akadálymentes sétautakkal, árnyas pihenőhelyekkel, nemes fákkal – közölte a Várkapitányság.

Séta a kutak mentén – Végiglátogattuk a budai Vár 5 megújult szökőkútját Míg néhány éve a Budavári Palota környékén egyedül a Mátyás kútja működött, a palota környezetét ma már 5 szökőkút díszíti. A felújított és újraalkotott díszkutak és az őket övező parkok nemcsak a budai Vár fénykorába röpítenek vissza bennünket, de a nyári melegben kellemesen hűsítik is a környezetüket, sétára csábítva a látogatót.

Aki magyar királyi herceg volt – Százötven éve született Habsburg–Lotaringiai József Negyven évig, 1944-ig élt a budai Várban, Szent György téri palotájában, a magyar közéletben aktív szerepet játszott, az Országgyűlésben felsőházi tag volt, még az Akadémia is elnökké választotta. Habsburg–Lotaringiai József, aki József nádor unokája volt, 150 éve született. Emlékét beárnyékolja, hogy felesküdött a Károlyi-féle népköztársaságra, és a nyilasokkal is megfért. Földi maradványait 1992-ben hozták haza és a Budavári Palota kriptájában temették el.

Ma is megvannak a föld alatt az óbudai királyi, majd királynéi vár maradványai Kevesen tudják, hogy Óbudán a középkorban királyi-királynéi vár állott. A városrész impozáns középkori épületeihez hasonlóan sajnos ez a vár is szinte teljesen megsemmisült. Az 1908 és 1984 között végzett régészeti ásatások a Kálvin köz 2–4., illetve az 1–3–7. számú telkeken tárták fel a romjait. A palotaszárny nyugati és déli falára épült rá az itt álló református templom nagy része 1786-ban, amely egyébiránt a reformátusok legrégebbi fővárosi temploma. Az 1908–1909-ben Kós Károly tervei alapján átépített parókia pincéjében a mai napig láthatóak a várkápolna bejáratának és padlózatának részletei.

Az MNB ingatlankezelőjéhez került a lebontott Burg Hotel telke A Szentháromság téri egykori Diplomataházat 2022 elején bontották le, a helyén egy új konferencia-központ fog épülni, amelynek a látványterveit már korábban bemutatták. A telek a közelmúltban az MNB ingatlankezelőjéhez került.

Egy közutálatnak örvendő emlékmű a Várban – Ma 170 éve avatták fel a Hentzi-féle „szégyenoszlopot” Budapesten számos olyan emlékmű, épület állt a múltban és áll jelenleg is, amely az egykori megszállókra emlékeztet, a magyarok ellen bűnöket elkövetőket dicsőíti. A legnagyobb ezek közül a Citadella, amit az osztrák hadsereg emelt, kifejezetten abból a célból, hogy Pest és Buda lakosságát fenyegesse. A budai Várban pedig egy olyan ember emlékművét állították fel, aki indokolatlanul lőtte Pest városát és az ottani polgárokat 1849-ben. A Hentzi-emlékoszlopot éppen 170 éve, 1852. július 11-én avatta fel a magyar szabadságharcot leverő Ferenc József.

Újjászületik az Országos Levéltár épülete – Kilátó lesz az új toronyban Hamarosan elkezdődik a Bécsi kapu téri Országos Levéltár épületének felújítása és bővítése, ismét megépítik annak ikonikus tornyát, ahol kilátó lesz. Az új épületszárnyban látogató- és oktatási központot is kialakítanak, valamint kert és terasz is kapcsolódik majd a levéltárhoz.

Nemcsak tereket, hanem korokat is összeköt az újjászületett Hauszmann-féle rámpa a Csikós-udvaron A budai Vár egyik legújabb építménye a Főőrség mellől indulva köti össze a Hunyadi-udvart a Csikós-udvarral. Az eredetivel megegyező Hauszmann-féle rámpán végigsétálva nemcsak a krisztinavárosi panorámában gyönyörködhetünk, de izgalmas részleteket is felfedezhetünk: az építmény falai ugyanis több kor emlékeit őrzik.

Gábor Áron rézágyúja a budai Várban – A budapestiek saját szemükkel láthatják a népdalból ismert tüzérségi eszközt Méltó helyszínen, az újjászületett budavári Főőrség épületében tekinthető meg az az egyetlen hiteles, Gábor Áronhoz köthető rézágyú, amelyet a híres népdalból mindenki ismerhet. Az 1848–49-es szabadságharcot bemutató tárlaton a látogatók megcsodálhatják magát az ágyút, de a forradalomhoz és a megtorlás időszakához köthető sok más érdekes tárgyat is.

Középkori faragványokat találtak a régészek a királyi palota kertjében A budai királyi palota Déli zártkertjében kőfaragványokat, főleg gótikus bordatöredékeket találtak a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai.