Budapest egész máshogy nézett volna ki, ha úgy épültek volna meg a nagy beruházások, ahogy azt 1868 májusában a városfejlesztésben érdekelt szakemberek elképzelték. Nézzük, milyen várost álmodtak meg 155 éve elődeink!
1
14
A Buda, Pest és Óbuda egyesítését előkészítő Harmincnégyes Bizottság feladata volt a főváros új szimbólumainak, a címernek és a lobogónak az elkészítése. Az általuk felállított albizottság Altenburger Gusztávot és Mikinszky Istvánt bízta meg a tervek elkészítésével. A szimbólumok több változtatáson mentek keresztül, míg 1873. május 29-én elfogadták azokat.
57
Pest legrégebbi, ma is működő kórháza a mai Rákóczi út mentén álló Rókus Kórház, amely 225 éve nyitotta meg kapuit. A telken egykor járványkórház állt, amelyben a pestises betegeket különítették el. Ennek helyére épült fel 1798-ban az új intézmény, amely kezdetben nem csupán a kórházi kezelésre szoruló betegeket látta el, de szegényházként is működött.
70
Budapesten a második világégés utáni években olyan mértéket öltött az élelmiszerhiány, hogy a fővárosiak az értéktárgyaikat összeszedve vidékre utaztak, hogy azokért élelmet szerezzenek. Éveken át virágzott a feketepiac és a cserekereskedelem. Az ellátás megszervezése érdekében hozták létre a Közért vállalatot 75 évvel ezelőtt, amely ugyan már megszűnt, de a neve köznevesült: ma is sokan közértnek hívják az élelmiszerboltokat.
1
85
Attila hun király megkerülhetetlen alakja az európai történelemnek és a hun–magyar rokonság hívei szerint népünkhöz is szorosan kapcsolódik. Szobra azonban még a húszas évek végén sem állt az országban, a hiány pótlására ezért 1929 májusában – 94 évvel ezelőtt – nagyszabású tervet készítettek, mely a Vérmező jelentős részét elfoglalta volna.
3
94
Egykor elegáns üzletház volt, amelyet megnyitásakor palotának neveztek, majd hűtőháznak, konzervdoboznak, alumíniumkasztninak csúfolt tucat nagyáruházzá vált a Corvin a Blaha Lujza téren. Évtizedes „bedobozolás” után lassan-lassan visszanyeri régi fényét, a tervek szerint a nyár végén fejeződik be a felújítása.
3
155
A főváros egyik legrégebb óta lakott budai városrészét, a Tabánt az évszázadok során sokszor érték különböző sorscsapások, de a területen mindig új élet fakadt. Az utolsó, XX. századi városrendezést azonban nem élte túl. A Tabán ma a főváros belső részének egyik legnagyobb zöld felülete, amelyre senki nem akar építkezni.
75
Krúdy Gyula a XIX. század végén érkezett az akkor rohamosan fejlődő Budapestre. Lenyűgözte őt az ezredévi kiállítás, a kávéházak, szerkesztőségek, szállodák, színházak világa. Csodálta a várost: a nyüzsgését, új épületeit, a modernségét. Albérletekben, szállodákban lakott, majd a Margit-szigeten élt, utolsó éveit pedig Óbudán töltötte. Életének színtereit a műveiből is megismerhetjük: írásaiban különös hangulatú képet festett a fővárosról és a lakóiról. A kilencven éve elhunyt Krúdy Gyula kedves budapesti helyeire látogattunk el.
78
Az 1906-ban elkészült József főhercegi palota elegáns, üvegtetejű előcsarnokával, pompás báltermével és annak színes, Róth Miksa-féle üvegablakaival a budavári Szent György tér egyik dísze volt. A historizáló épület Budapest ostromában nem szenvedett végzetes sérülést, ám 1967-ben a tűzoltóság oktatófilmet forgatott itt, hogy az oltást filmre vehessék, ezért felgyújtották, majd le is bontották. A helyén keletkezett hiányt több mint 50 évig nem sikerült pótolni, 2021-ben azonban megkezdődött az épület rekonstrukciója: az újjászülető palota pedig napról napra nyeri vissza az eredeti alakját.
143
Budapest VIII. kerületében, a József körút és a Baross utca találkozásánál fekszik egy tér, amely 1933. május 14. óta a Harminckettesek tere nevet viseli. A tér a XIX. században keletkezett a környező terület felparcellázása során, a Nagykörút és a Baross utca kialakításakor, de 1933 előtt nem volt külön neve, és a Baross utcához tartozónak számozták az itt sorakozó épületeket.
1
113
Hatalmas vasúti baleset volt Budapesten 150 évvel ezelőtt, a városegyesítés évében. Sok tanulságot lehetett levonni a történtekből a vasúti üzem biztonságossá tételéről. Akkoriban a vasúttársaságoknak nem volt kártérítési felelősségük az utasok felé, erről csak egy évvel a baleset után fogadtak el egy törvényt.
199
A belvárosi Egyetem téren a névadó intézmény központi épülete 1900-ban épült neobarokk stílusban, belsejét viszont gazdag, szecesszióba hajló díszítés borította. A szemet gyönyörködtető kialakítás azonban nem volt tekintettel a használhatóságra, amit harminc évvel később már nagyon zavarónak ítéltek. Az egyetem fennállásának 300. évfordulójára ezért modernizálták, és 1935. május 12-én ünnepélyes keretek között át is adták.
2
131
A Tabán 1933-ban kezdődő lebontása meghatározó dátum a városrész történetében. De fontos dátum ez két olyan személy esetében is, akik a Tabán krónikásai voltak. Az egyiküknek ekkor ért véget, a másikuknak ekkor kezdődött a művészi pályája.
80
Hamarosan megkezdődik az alapításának 200. évfordulójára készülő Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téri székházának felújítása. Az első ütemben rendbe hozzák a tetőt, korszerűsítik és restaurálják az ablakokat, felújítják a dísztermet, a képtárat, a kiállítótereket. A Friedrich August Stüler tervezte, 1865-ben elkészült neoreneszánsz palota előtti teret a jubileumi évre, 2025-re szeretnék átalakíttatni.
213
A XIX. század vége óta szinte megszakítás nélkül szolgálja a kulturális életet egy kicsi, háromszög alakú tér Erzsébetváros szívében, amelyet a magyar színháztörténet egyik jelentős személyéről neveztek el. A Hevesi Sándor tér kétségkívül a színházának köszönheti hírnevét, de más érdekességeket is találhatunk itt: e téren áll Rejtő Jenő szülőháza is.
69
102
A Buda és Pest közé építendő híd a XIX. század elején nagyban foglalkoztatta a mérnököket. Sok terv született, de egy sem volt megépíthető. Ám 200 évvel ezelőtt Baritz György mérnök olyan hídszerkezetet javasolt, amely akkor viszonylag új megoldásnak számított: úgy vélte, láncokra függesztett állandó híddal kellene összekötni a két várost.
226
A budapesti autóbusz-közlekedésben 1928 tavasza fontos fordulópontot jelentett. Ekkor rendelt meg a főváros száz új buszt, mégpedig magyar vállalattól, a MÁVAG-tól, és ugyanekkor döntötték el, hogy a rossz emlékű piros színt elvetve kék színűek legyenek a budapesti autóbuszok.
1
121
A budavári Bécsi kapu téren minden az erőt hivatott kifejezni: a kapu vastag falai és az Országos Levéltár neoromán stílusa is védelmet sugároznak, a bejárattal szemben őrködő evangélikus templomon pedig szavakba is öntötték: Erős vár a mi Istenünk! Ez utóbbi a hitbeli rendíthetetlenséget jelenti, maga az épület kecses tornyával és neobarokk stílusával inkább tervezőjének, az éppen 110 éve elhunyt Kallina Mórnak a gazdag fantáziáját fejezi ki.
172
A XX. században kétszer is nagy esély volt arra, hogy a metróvonalakon magyar gyártású szerelvények közlekedjenek, ne csak a Kisföldalattin. Először az 1950-es években készült egy prototípus, majd az 1980-as években egy másik, azzal a céllal, hogy modernebb járművel váltsák fel az addigra már meglehetősen elavult metrószerelvényeket.
2
166
Mit jelent budapestinek lenni? Létezik-e olyan, hogy „budapestiség”? Hogyan hat a főváros az itt lakókra és itt dolgozókra, s ők hogyan hatnak vissza rá? A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából a budai Várban található Budapesti Történeti Múzeum egy egészen egyedi tárlattal keresett válaszokat ezekre a kérdésekre. A ma megnyílt kiállításon a budapestiek személyes történetein keresztül ismerkedtünk meg a magyar fővárossal.
50
71
Alpár Ignác építész 95 éve hunyt el. Munkássága a historizmus stílusában fogant, bizonyítva, hogy a régi korok művészetét megbecsülve, azok egyes részleteit hol pontosan, hol csak hangulatukban megidézve lehet értékes életművet létrehozni. Legfontosabb alkotásai Budapesten valósultak meg, mégpedig egy olyan világvárosban, ahol a megrendelők részéről a múlt tisztelete és a korszerűség, a jól használható terek iránti igény egyidejűleg jelentkezett.
155
Budapest egyik fő látványossága az Andrássy út, amely a világörökség része: csodálatos neoreneszánsz paloták sorakoznak itt. A közepén, az Oktogontól nem messze, egymás mellett található a Régi Műcsarnok és a Régi Zeneakadémia épülete, melyek a helyszínen túl az alkotójuk személyében is rokonok: mindkettőt az éppen 110 éve elhunyt Lang Adolf tervezte.
147
Ferenc pápa 2023. április 28. és 30. között három napot töltött Budapesten, ez alatt az idő alatt a magyar főváros több helyszínén járt. Megmutatjuk, Pest és Buda mely pontján, mely épületeiben jelent meg a Buenos Airesben született jezsuita egyházfő, aki 2013 márciusától tölti be pozícióját, és Argentínából érkezett a Vatikánba.
196
Teljeskörűen felújították az Eötvös Loránd Tudományegyetem XI. kerületi, Bogdánfy úti sportcsarnokát. Az 1987-ben épült 2400 négyzetméteres csarnokban hosszú idő után méltó környezetet kap az egyetemi él- és versenysport, ugyanakkor a hallgatók a szabadidejükben is sportolhatnak itt.
136
Budapestet évtizedekkel ezelőtt autóbarát várossá akarták alakítani, és ebben nagy szerepet szántak az Erzsébetváros és Józsefváros között húzódó Rákóczi útnak. Az itteni épületek árkádosítása, a gyalogosforgalomnak a házak alá vezetése tette lehetővé az út kiszélesítését, majd a villamosközlekedés felszámolása a jelenlegi hatsávos út kialakítását. Ötven évvel ezelőtt hatalmas eredménynek számított, hogy a villamossínektől megszabadított Rákóczi úton kétszer annyi autó tudott áthaladni, mint korábban.
121
59
Hatalmas robbanás rázta meg 60 éve Budapestet, egy 60 ezer köbméteres gáztartály semmisült meg a XIII. kerületben. A robbanás oka villámcsapás volt, az első feljegyzett eset a világon, amikor egy gáztartályt villám pusztított el.
1
105
Tőry Emil a századfordulón tevékenykedő építészek derékhadának elismert tagja volt: nem teremtett ugyan új stílust, és nem gyűjtött maga köré követősereget, de épületeit magas színvonalon tervezte meg. Oktatói tevékenységét is lelkiismeretesen végezte a Műegyetemen, de nemcsak szavakkal, hanem számos könyvvel és tanulmánnyal is hozzájárult a jövő építészgenerációinak képzéséhez.
149
Egy apróhirdetésben keresett munkatársat balatoni nyaralójába a Budapesti Harisnyagyár 1989-ben. Akkor még valószínűleg senki sem sejtette, hogy néhány éven belül megszűnik a legendás óbudai vállalat, amely idén ünnepelhetné megalapításának 100. évfordulóját. Az ipartörténeti emlékek rajongóinak, valamint a gyár egykori dolgozóinak és leszármazottaiknak sovány vigaszként szolgálhat az a tény, hogy a hajdani gyár épületei a mai napig állnak, és remélhetőleg – ipartörténeti műemlékként – a jövőben is állni fognak majd.
126
Budapesten már a 150 évvel ezelőtti városegyesítés idején is lakáshiány volt, az akkor induló óriási fejlődés nagyon sok embert a rohamosan növekvő, de akkor még csak néhány százezer fős fővárosba vonzott. Még súlyosabbá vált a helyzet az 1950-es évek végére, amikor a pár évvel korábban létrehozott Nagy-Budapest népessége már megközelítette az 1,8 milliót. A lakhatási válság enyhítésére az a döntés született 65 évvel ezelőtt, hogy irodákból kell kialakítani otthonokat.
80
Budapestet a XX. század első felében szinte elárasztották a sajtótermékek, óriási változatosságot mutatva mind a fennállás időtartamát, mind a megjelenés gyakoriságát tekintve. A tömegből lokálpatriotizmusával kitűnt a Budai Napló, amelyet 1903-tól 1938-ig olvashattak a Duna jobb partján lakó fővárosiak. Főszerkesztője-tulajdonosa, az érdekes nevű Viraág Béla végig ügyelt arra, hogy a lap magas színvonalat képviseljen.
203
Összesen 12 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Remélem minél előbb elkészül. Kár, hogy a Levéltár tornyának helyreállítását elhalasztották, de remélem, ami késik, nem múlik.
Miközben a város épületállományának nagy része romokban. Mindenhol kosz mocsok, hajléktalanok leomló homlokzatok- szürke falak és graffity mindenütt.Könyörgöm még vannak olyan épületeink amin a mai napig látszanak az 56 -os belövések. 2022 -van.
Ami a golyónyomokat illeti, itt elég jól összegyűjtöttek egy pár ilyen épületet:
https://golyoszortafalak.blog...
Valóban megdöbbentő, hogy ezek között még II. VH-s sérülések is akadnak!
Ezzel mit akar mondani? Hogy állítsák le az építkezést, azért, mert máshol a polgármesterek vagy mások nem renoválnak, építenek újjá? Miféle logika ez?
Győzze meg Karácsonyt, hogy kezdjen dolgozni.
Azt akarom mondani, hogy először az adófizetői pénzekből annak a rendbetételére kellene költenünk amink van és nem visszaépíteni olyat ami nincs. És egyáltalán rendben kellene tartani ezt a várost. Ez így egy értelmetlen luxus aminek nincs itt az ideje.
Mindeközben az épületek korszerűtlenek és romosak többségükben. A társasházak állami támogatás nélkül soha nem fogják tudni kifizetni a felújításokat és korszerűsítéseket ennyi év elhanyagoltság után. Az állami finanszírozásból zajló felújítások pedig alapvetően jó állapotú épületekre mennek el mint pl. MNB vagy a Parlament. Megjegyzem az Iparművészeti Múzeum felújítása kezd tragédiába fordulni. A főpolgármester természetesen egy totál inkompetens politikai opportunista, mint ahogyan mindegyik az volt az elmúlt 30 évben (talán Demszky volt a legszörnyűbb, hátborzongató, hogy még ki is tüntették azért a teljesítményért). Budapest a rendszerváltás óta konstansan hozza a 80 -as évekbeli New York -ot, a korrupció módszeresen elpusztítja a várost. Nincs egyetlen környező főváros sem olyan elképesztően rossz állapotban, mint Budapest. Egy Tallin, vagy egy Prága, de még Pozsony is azt mutatják hol kellene tartanunk 33 évvel a rendszerváltás után. Fényévekkel elhagytak minket ezek a helyek.
Pedig az Unió forrásait pontosan ilyen dolgokra kellett és lehetett volna fordítani (fűtés és szigetelés korszerűsítések, felújítások). Azt, hogy a szociális szférában, a gazdaságban, a diplomáciában, a közéletben, a szolgáltatásokban, egészségügyben, közbiztonságban, oktatásban stb. stb. mi történt az elmúlt évtizedekben nem ide tartozik, de szerintem könnyen belátható, hogy egy olyan hihetetlenül ritka történelmi esélyt, amit az EU jelentett az országnak és ami az összes kelet-közép-európai ország fővárosának és nagyvárosainak képében tükröződik, mi tökéletesen elpuskáztunk. Tessék megnézni Varsót, Prágát, Pozsonyt, Rigát, Tallint, Vilniust, Ljubjanát! Ezekkel a városokkal mi már nem vagyunk egy klubban. Nagyon nagyon szomorú ez.
Utálom az ilyen károgást! Ha széppé akarjuk tenni a fővárost akkor valahol el kell kezdeni. (Bár véleményem szerint karácsonygergely fenéken billentése lenne az első teendő, ha eredményt akarunk elérni.)
Az a szomorú, vagy inkább felháborító, hogy politikai stallum a főpolgármesterség. Hozzá nem értő kis senkik, pártemberkék tobzódnak, holott a feladat nagyságrenddel meghaladja a képességeiket. Tarlós István legalább képzett mérnökként értett valamit hozzá. De a szociológia-büfé-ruhatár szakot végzettek, magyarul is hibásan beszélők nem alkalmasak erre. Még autót vezetni sem tudnak, de egy nagyvárost akarnak vezetni.
"szerintem könnyen belátható, hogy egy olyan hihetetlenül ritka történelmi esélyt, amit az EU jelentett az országnak és ami az összes kelet-közép-európai ország fővárosának és nagyvárosainak képében tükröződik, mi tökéletesen elpuskáztunk."
--------------------------------------------------------------
nem MI puskáztuk el, hanem Demszki Gábor aki 500 milliárdért épített egy félhossz metrót a pénzből, holott a teljes hosszra 190 milliárd volt kalkulálva. Persze ötemeletes belmagasságú állomásokkal könnyű elverni a pénzt, és így is megállapította az EU bizottsága, hogy 180 milliárdot kitalicskáztak a pénzből, magyarul elsikasztották a kivitelezők, megrendelők és mindenki aki hozzáfért a kasszához. Szóval ebből az egész város rendbe lett volna téve és egy elfuserál, félig üresen járó metró nem várná, hogy továbbvigyék a tervezett végállomásra.
Nem muszáj minden tornyot helyreállítani. A Levéltár tornya álcázott kémény volt, és nem is volt szép.
Demszky 2010-ig volt főpolgármester, azutàn Tarlós 2 ciklust töltött le, Karácsony Gergely 2019 óta főpolgàrmester. Ez alapjàn az Unióban eltöltött évekből Tarlósra jut a legtöbb. Csak Demszky-t okolni erős túlzàs (habàr szimpatizàlni vele lehetetlen). Mind a hàrman felelősek ezért a helyzetért és persze mèg sok egyèb tènyező, többek közt mi, a lakòk is. Az orszàgunk helyzetèèrt mi magunk vagyunk leginkàbb felelősek. Mi, akik egy ilyen politikai elitnek, eliteknek szavazunk bizalmat. Éshàt hogyne kàrogna az ember amikor làtja, hogy milyen àllapotban van ez a szebb napokat làtott, szètrabolt vàros ès annak lakói (persze vonatkozik ez az egész orszàgra) és közben hol tartanak szomszédaink.
Ennek fussál neki mégegyszer!
Demszky ötször volt polgármester, vagyis 5x4 évig, azaz egyfolytában 20 évig. Tarlós csak kétszer volt főpolgármester, de tízszer annyit tett le az asztalra, mint Demszky.
-------------------------------------------------------------
Ez meg teljesen értelmetlen:
" Ez alapjàn az Unióban eltöltött évekből Tarlósra jut a legtöbb. "
Milyen Unióban eltöltött évek? Budapest főpolgármesteri székéről van szó!
Az uniós tàmogatàsokról ès azok felhasznàlàsàròl, illetve az ezt jelentő törtènelmi lehetősègről volt szó. Az Unióba 2004 -ben lèptünk be. Az azt megelőző időszakot ezèrt nem szàmítottam bele (nyilvàn kevesebb volt a felhasznàlható forràs, miközben csatlakozàsunk utàn dőlt a lóvè) ezèrt ìrtam ìgy. Tàvol àlljon tőlem Demszkyt vèdeni. Szövegèrtès. Ennyi.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!