Bár a tél nem adta könnyen magát, a tavasz beköszöntével a napsütéses hétvégéken turisták sokasága látogat fel a budai Várba. Ezt egy ideje új útvonalakon is megteheti: a Dózsa György tér felől pár perc alatt a Csikós-udvaron lehetünk, elég felmenni a Palota útról induló két, nagy méretű lift egyikével. Odafönt pedig egészen új világ tárul a szemünk elé. A Csikós-udvaron önmagában is élmény sétálni, miközben szemügyre vehetjük az újjászületett Lovardát és az előtte álló, a tér nevét adó Csikós-szobrot, a Főőrséget és különleges bronzkapuját, valamint a Stöckl-lépcsőt. De ha mégsem lépcsőznénk, most már kényelmesen fel is sétálhatunk a Hunyadi-udvarra: elkészült ugyanis a Hauszmann-féle rámpa. 

A Hauszmann-féle rámpa a Csikós-udvar felől, balra a Lovarda épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az eredeti, 1900 körül épített rámpát a budai királyi palota nagyszabású átépítését és bővítését (Ybl Miklós halála után) irányító Hauszmann Alajos tervezte, ezen vezették le a lovakat a fönt lévő, egykori Királyi Istállóból a Csikós-udvar szintjére. Bár a rámpa alapvetően praktikus funkciót töltött be, az építmény kiváló példa arra az igényességre, amely a palota korabeli bővítését jellemezte. A II. világháborút követően azonban ez is annak a rombolásnak esett áldozatul, amelynek a mellette álló épületek: az 1970-es években a Stöckl-lépcsővel és a Főőrséggel együtt lebontották, helyén a középkori várfalszakaszt rekonstruálták, így azonban megszűnt a közvetlen összeköttetés a Csikós- és a Hunyadi-udvar szintje között. (A korabeli szemléletre jellemző, hogy a II. világháború utáni helyreállításokat vezető Gerő László egy egyszerű csigalépcsővel javasolta pótolni az elbontott Stöckl-lépcsőt és a rámpát).  

A Csikós udvar 1930-ban, szemben a Lovarda, jobbra az eredeti rámpa látszik (Fotó: Fortepan/Képszám: 116773)

Az elpusztított rámpát 2020–2021-ben a Nemzeti Hauszmann Program keretében építették újra, amihez a fennmaradt korabeli terveket és archív fotókat is felhasználták, így külső megjelenésében éppen olyan, mint eredetileg volt – mondta el a PestBudának Kiss Henrietta, a Várkapitányság vezető tartalomfejlesztési szakértője. A 300 méter hosszú, 8 százalékos lejtésű rámpa belső szerkezete vasbeton, de ugyanolyan vörös klinkertéglából készült a burkolata, mint a Csikós-udvar alatti Ybl-támfal, tetejét süttői mészkő borítja, járófelületét pedig legyező formában lerakott porfír kiskockakő burkolat fedi. A rámpa fala mentén nyíló zöld ajtók (illetve ablakok) különböző, jellemzően 15-20 négyzetméteres helyiségeket rejtenek, amelyek eredetileg raktárként szolgáltak. Napjainkban emellett másra is használják majd őket, mint Kiss Henrietta elmondta, a gépészet elrejtése mellett akadálymentes mosdókat alakítottak ki bennük (bölcs előrelátással több nőit, mint férfit).

A jellegzetes zöld ajtók mögötti helyiségekben mosdók és boltok is lesznek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rámpa több izgalmas részletet is rejt. Az alsó, Lovardával közvetlen szomszédos részén nyíló egyik zöld, rácsos ajtón bekukkantva megláthatjuk az építmény mögött rejtőző középkori eredetű várfal egy szakaszát. Ezen a részen a rámpa külső téglafalába ágyazva négy függőleges dombormű látható, azoknak a mészkő reliefeknek a másolatai, amelyek eredetileg a régi főőrségi épület falát díszítették, és amelyeket Hauszmann épített be az eredeti rámpa falába az 1900-as évek elején. (A régi Főőrséget a királyi palota krisztinavárosi szárnyának építésekor bontották le.) A domborművek a hadsereg különböző egységeit ábrázolják (ha szemben állunk velük, balról jobbra nézve): a gyalogságot, a tüzérséget, a nehézlovasságot és a haditengerészetet. Az eredeti, töredezett formában megmaradt domborműveket a Kiscelli Múzeumban őrzik, a mostani reliefek ezek alapján készültek. 

A rámpa falába ágyazott domborművek a hajdani Stöckl-épület reliefjei nyomán készültek: a gyalogságot, a tüzérséget, a nehézlovasságot és a haditengerészetet jelenítik meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az építmény felső, Főőrség melletti fordulóponti mellvédjét különleges, 5 méter magas kandeláber zárja le. A süttői mészkőből készült obeliszkre rögzített kovácsoltvas lámpát régi fényképek alapján rekonstruálták – árulta el Kiss Henrietta. Ehhez nagy segítséget nyújtott, hogy a palota környékén egykor összesen 8 helyen volt ugyanilyen világítótest, így a korabeli felvételeken több oldalról is megörökítették a már akkor is elektromos működtetésű lámpákat. Az újjáépült rámpán egyébként több a fényforrás, mint egykor: a mellvédbe, illetve a padlózatba is süllyesztettek lámpákat, amelyek nemcsak hasznosak, de este rendkívül hangulatosak is. A rámpa fölső korlátját egy eredeti alapján rekonstruált gyönyörű kandeláber zárja le (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A decemberben elkészült rámpa után az utolsó, még hátralévő munka az udvaron a Karakas pasa tornyának felújítása, amely várhatóan még tavasszal elkészül, így a török kori elődje nyomán a XX. század közép épült torony is szépen illeszkedik majd a megújult környezetébe. 

A rámpáról nagyszerű panoráma nyílik a budai oldalra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tavasz beköszöntével és a járvány visszahúzódásával egyre többen indulnak sétálni Budapesten, akik pedig a Várba látogatnak, szívesen fedezik fel a Csikós-udvar megújult részeit is. Ottjártunkkor világosan látszott, mennyien használják a Hauszmann-féle rámpát: a régi-új építmény olyan természetességgel simul bele környezetébe és tölti be szerepét, mintha mindig is ott lett volna. A Hauszmann Alajos által teremtett stílusegység elmúlt években történt újraalkotása pedig a legtöbb embert éppúgy lenyűgözi, mint elődeinket. Reméljük, nekünk tovább sikerül majd megőrizni, hogy unokáink unokái is láthassák majd. 

Nyitókép: Az újjáépült Hauszmann-rámpa, háttérben a Lovarda és a Budavári Palota épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)