építészet

188338_strozzi_hauszmann.jpg Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota Budapest egyik legszebb neoreneszánsz palotáját építtette fel az Oktogon közelében Batthyány Géza gróf, aki távoli rokonát, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök lányát vette feleségül. A Teréz körút 13. szám alatti közös otthonukat a kor neves építészével, Hauszmann Alajossal terveztették meg, de feltételül szabták, hogy az a firenzei Strozzi-palota másolata legyen. Harminchárom év múlva a Tanácsköztársaság terrorkülönítménye vette birtokba a fényűző rezidenciát, pincéjében Cserny József alakulata több embert megkínzott és meggyilkolt.
110 éves az Erkel Színház – Eredetileg Népoperaként nyílt meg az ország legnagyobb teátruma Az Erkel Színház volt Népopera, Városi Színház, varieté és a Magyar Művelődés Háza, később mozi, majd az Operaház tagintézménye lett. Eredeti homlokzatát és belső tereit az idők során átépítették, a 110 év alatt egy valami nem változott: máig ez az ország legnagyobb befogadóképességű állandó kőszínháza.
Falusias utcából lett főúri környék – Nem először alakul át a Pollack Mihály tér A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.
Nyolcvan év után megépül a kápolna az Anna-réten Egy kis alapterületű, alig harminc négyzetméteres kápolna épül a hegyvidéki Anna-réten. A végleges tervek elkészültek, így akár már jövőre felépülhet a tájba illő miséző emlékhely, amit nyolcvan éve szorgalmaznak a hívek.
A művészet temploma – 115 éves a Szépművészeti Múzeum épülete A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk a történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.
Mesés kelet a századforduló Budapestjén – A török építészet és a mulatók A honfoglalás ezredik évfordulója számos híres műalkotás és épület létrejöttének adott alapot, hiszen a múltjára egyébként is büszke nemzet egy gazdasági virágkorban élt. A magas kultúra emlékei azonban csak egy szeletét képezték az akkori változatos szórakoztatóiparnak, a szélesebb közönség könnyedebb szórakozásra is vágyott, amelynek kiszolgálására számos mulató jött létre. Érdekes, hogy azok néhány tekintetben mennyire hasonlítottak egymásra.
Íme, az első látványtervek a Budavári Palota helyreállításáról Befejeződött a Budavári Palota részletes műszaki, építészeti, művészettörténeti, valamint funkcionális felmérése, aminek köszönhetően mára pontosan ismerik a szakemberek a II. világháború utáni átalakításokat. Ezzel együtt elkezdődött az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezése is. Az első látványtervek immáron elkészültek Gutowski Robert vezetésével.
Elegáns termeket rejtett a pompás neogótikus külső – A Pénzügyminisztérium belső terei A Pénzügyminisztérium egykori Szentháromság téri palotájának építése 120 évvel ezelőtt kezdődött. A Fellner Sándor által tervezett épületegyüttes külső homlokzata, reprezentatív helyiségeinek belmagassága, díszítései a pénzügyi igazgatás korabeli tekintélyét is érzékeltették. A palotát azonban évtizedek óta nem olyannak ismerjük, mint amilyennek 1901 és 1904 között felépült, mert a II. világháború után megcsonkítva állították helyre, a belső tereket is megfosztva díszeiktől. Ezeket az elegáns termeket is helyreállítják a folyamatban lévő rekonstrukció során, ezért most bemutatjuk, milyenek is voltak a minisztériumi palota belső terei eredeti állapotukban.
Egy felújítási program utolsó állomása: átadták a Széll Kálmán téri átjárót A Széll Kálmán tér óriási változásokon ment keresztül az elmúlt években, és noha már megszokhattuk a modern környezetet, a felújítási program valójában csak csütörtökön ért véget: átadták a teret a Krisztina körúttal összekötő átjárót. A passzázs ugyan rövidke, de kivitelezése annál bonyolultabb volt. Mégis megérte, mivel ez egy újabb, igen nagy lépés az akadálymentes Budapest felé.
A legszebb pesti bölcsődét Ybl Miklós tervezte A józsefvárosi Nagy templom utca és Nap utca sarkán egy gyönyörű, neoreneszánsz stílusban készült ház áll. Már a tervezője, Ybl Miklós miatt is fontos, de a megrendelő, az Első Pesti Bölcsőde Egylet is különlegessé teszi a ma is nevelési feladatot ellátó épületet.
Elkezdődött az egykori Kútvölgyi úti kórház épületének felújítása Megújul az Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi tömbjének toronyépülete, a teljes rekonstrukció 11 ezer négyzetmétert érint. Erre főként azért van szükség, hogy amikor a Szent János Kórház területén megkezdődik az új, 80 ezer négyzetméteres korszerű kórháztömb építése, akkor a fekvőbeteg-részlegeket ide át lehessen helyezni, biztosítva a budaiak zavartalan ellátását.
Az utolsó munkálatokat végzik az új Néprajzi Múzeum épületén a Városligetben Az impozáns üveghomlokzat elkészült, és rövidesen lezárulnak a több mint 7000 négyzetméteres zöldfelületű tetőkert munkálatai is. A városligeti új Néprajzi Múzeum, amely 2022 tavaszán nyílik meg a nagyközönség előtt, Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz.
Felújítják a pesti Városháza háromszáz éves homlokzatát Megújul a Városház utca 9-11. szám alatt található műemléki épület homlokzata, restaurálják a kapualjakat, a nyílászárókat, szigetelési, vízelvezetési, elektromossági és tereprendezési munkákat is végeznek. A Városháza homlokzatának felújítására 2018-ban írt ki pályázatot Budapest Főváros Önkormányzata, a tervek 2019-ben készültek el.
Egy francia híd Budapesten – Százötven éve nyújtotta be a Margit híd terveit a párizsi mérnök A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.
Mégis elbontják a Nyugati téri felüljárót A Nyugati pályaudvar mellett húzódó negyvenéves felüljáró sorsa régóta vitakérdés, sokan egy meghaladott szemlélet emlékét látják benne, és az elbontása mellett foglalnak állást. Most, hogy a napokban Fürjes Balázs, a Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kihirdette az átalakítandó Nyugati pályaudvar és környéke tervpályázatának résztvevőit, bejelentésében azt is tisztázta, hogy a felüljárót mint „tájsebet” az átalakítások során elbontják.
Építési engedélyt kaptak az új Közlekedési Múzeum első épületei Az új Közlekedési Múzeum leendő kőbányai otthonának területén felújítanak 4 kisebb épületet, ezek tervezett rekonstrukciója most kapta meg az építési engedélyt. Jövőre, a kármentesítést és bontási munkálatokat követően megkezdődik a felújításuk. A központi múzeumi épületet még tervezik, az valószínűleg 2022-ben kap építési engedélyt.
A műemlékvédelem egykori Budavári Palotája – Új tulajdonosa lett a Táncsics utcai épületnek A budavári Táncsics Mihály utcában számos műemlék sorakozik, közöttük az 1. szám alatti barokk palotának különleges szerep jutott a műemlékvédelem területén: 1970-es helyreállítása óta itt működött az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve annak utódszervezetei egészen a legutóbbi időkig. Az épületet most eladta a magyar állam, így a jövőben új funkciót fog kapni. Ez azonban nem idegen tőle: hosszú története alatt sokféle tulajdonosa volt, akik eltérő módon használták a XVIII. században épült palotát.
A Lovarda és a Főőrség között – A Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső szerepe a Várban A Budavári Palota nyugati oldala az elmúlt években teherautók zajától volt hangos, hiszen a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépítették az egykori Királyi Lovardát és a Főőrség épületét. E gyönyörű épületek már korábban elkészültek, az utóbbi időben még a környezetüket képező Csikós-udvaron dolgoztak, amit végre szeptember közepén a közönség számára is megnyitottak. Egy rövid utazásra hívjuk az Olvasót, melyben keresztülvezetjük az udvaron, utunk végpontja pedig a szintén újjáépített, elbűvölő Stöckl-lépcső lesz.
Felújítják a gyönyörű MÁV-bérház homlokzatát a Kodály köröndön Elkezdődhet a közel 140 éves Kodály köröndi MÁV-bérház rendbetétele. Helyreállítják az állami tulajdonú ingatlan homlokzatát, kicserélik és javítják a nyílászárókat, egyúttal elhárítják a balesetveszélyt.
Környezetvédelmi engedélyt kapott a Gellért-hegyi sikló építése Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Gellért-hegyre tervezett sikló építése. Az engedély kiemeli, hogy a munkálatoknak számos természetvédelmi előírásnak és világörökség-védelmi elvárásnak kell megfelelnie.
Világhírű építészek tervezik újra a Nyugati pályaudvart és környékét – 12 iroda adhatja be munkáját jövő tavaszig Új városrész születik a Nyugati pályaudvar környékén, és ez hatalmas érdeklődést váltott ki az egész világban, hiszen négy földrészről jelentkeztek építészek Budapest egyik legfontosabb helyszínének újratervezésére. A ma közzétett döntés szerint japán, brit, francia, holland, magyar, spanyol, svéd, olasz és osztrák irodák kaptak lehetőséget az új mélyállomás és az Eiffel-csarnok új funkciójának megtervezésére, a Nyugati tértől a Városligetig terjedő hatalmas terület újragondolására.
Találkozási tér lesz a 2022 tavaszán megnyíló Néprajzi Múzeum A Néprajzi Múzeum 150 évvel alapítása után most először fog saját céljaira épült, új térben működni, amely valódi találkozási hely lesz a jövőben – hangzott el az intézmény tegnapi sajtótájékoztatóján.
Kezdődik a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusának felújítása Az új oktatási és innovációs központot, amelyet a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusából alakítanak ki, világszínvonalú egyetemek épületei inspirálták. Ez lesz az első olyan hazai egyetemi tér, melynek kivitelezése során a fenntarthatósági szempontokat teljes mértékben figyelembe veszik. Arról az épületről van szó, amelyben 1999 végéig az Államigazgatási Főiskola működött.
Hamarosan elkészül a Makovecz-templom, amelynek alapkőletételén még az építész is jelen volt Makovecz Imre, az organikus építészet mestere számos épület mellett sok templomot is tervezett. A rákoskerti Mennybemenetel-templom terveit 2008 és 2009 között készítette el, amelyhez a szükséges anyagi források abban az időben nem álltak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt azonban elkezdődött a templom építése, amely mára a befejezéséhez közeledik. A napokban már az új harangot is elhelyezték a tornyában.
A modern építészet mestere volt a ma ötven éve elhunyt Árkay Bertalan Árkay Bertalan vitathatatlanul a modern magyar építészet egyik kiválósága volt. Az egyik legemblematikusabb munkáját, a Városmajori Jézus szíve templomot apjával, Árkay Aladárral jegyezte, de a két világháború közötti modern villaépítészetben is maradandót alkotott.
Kiállítással tiszteleg Makovecz Imre előtt a Magyar Nemzeti Múzeum Fotókiállítással emlékezik a magyar organikus építészet emblematikus alakja, Makovecz Imre halálának 10. évfordulójára a Magyar Nemzeti Múzeum.
Végéhez közeledik az Andrássy úti Haggenmacher-palota felújítása Schmahl Hernik építész korai remekműve, az Andrássy út 52. szám alatti bérpalota hamarosan visszanyeri egykori szépségét. Jelenleg a műemléki homlokzatot, a körfolyosókat és a loggiákat restaurálják.
Íme, ilyen lesz a felújított Normafa Síház – mutatjuk a terveket Elkészültek az erősen leromlott állapotú Normafa Síház rekonstrukciós tervei. A díjnyertes pályázat építészei a harmincas években emelt épület eredeti karakterének visszaállítására törekedtek. A Síházhoz kapcsolódik majd egy új erdei pavilon is. A munkálatok várhatóan jövő tavasszal kezdődnek.
85 éve szentelték fel a ferencvárosi Szent Vince-plébániatemplomot A historizáló építőművészet szép példája a ferencvárosi Mester utca és Haller utca találkozásánál álló Szent Vince-plébániatemplom, amelyet 85 évvel ezelőtt, 1936-ban szenteltek fel. Alkotója az a Fábián Gáspár volt, aki korának egyik legkiemelkedőbb építészeként mintegy ötven egyházi épületet tervezett. Az észak-itáliai román stílusú templomok mintájára készült, faragott homokkővel burkolt épület akár 2000 ember befogadására is alkalmas. Az 55 méteres torony tetejéből igazi körpanoráma nyújt élvezetet a lépcsősort megmászóknak.
Építészeti nívódíjat kapott a Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka A Szent Margit Gimnázium mögött kialakított modern tornacsarnok érdemelte ki a 2021-es Budapest Építészeti Nívódíjat, amelyet tegnap este virtuálisan adtak át. Dicséretben részesült többek között az Eiffel Műhelyház és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rehabilitációja.

További cikkeink