Alig harminc négyzetméteres alapterületű az az Anna-rétre szánt kápolna, aminek a tervei elkészültek, már csak az engedélyeztetések vannak hátra. A tájba illő miséző emlékhely, amely nagyobb létszámú szabadtéri mise megtartására is alkalmas, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Hegyvidéki Önkormányzat együttműködése eredményeként készülhet el – olvasható a hegyvidek.hu-n.

Nem új keletű a templom emelésének gondolata, vallási közösségek és egyházi képviselők immár nyolcvan éve szorgalmazzák a „Szűz Mária, a Világ Királynője Engesztelő Kápolna” kialakítását az Anna-réten. 1942-ben megalakult egy, a felépítéséért dolgozó szervezet, amely elkészítette a terveket a főváros által adományozott területre az Anna-rét mellett.

Nyolcvan évvel ezelőtt merült fel a templomépítés gondolata a hegyvidéki Anna-réten, amely kegyhely 2022-ben el is készülhet (Fotó: hegyvidek.hu)

Már az alapkövet is felszentelték, sőt az építkezéshez szükséges anyag egy részét is a helyszínre szállították 1944 decemberére, amikor a szovjet csapatok érkezése miatt a munkálatok leálltak, majd az építőanyagok hirtelen eltűntek. A templomépítés szándéka megmaradt, de immár egy nagyobb, háromszáz fő befogadására alkalmas épületet terveztek. Mindszenty József bíboros 1947 szeptemberében ünnepélyesen elhelyezte az alapkövet, a kommunista államhatalom azonban megvétózta az építkezést.

Ötven év után, 1992-ben Salamin András és családja egy kis alapterületű kápolnát építtetett az Anna-réten. A hívek azonban a korábbi tervekről sem mondtak le, megalapították a Svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna Egyesületet, hogy a Natália nővér látomásában megjelenő kegyhely megépülhessen az eredeti helyszínen.

A Salamin család által 1992-ben emeltetett kápolna (Fotó: hegyvidek.hu)

A terület természeti környezete értékes, ezért csak egy kisméretű kápolna készül. A templom tervezésére három évvel ezelőtt írtak ki pályázatot, melyben a környezetvédelmi szempontok is megjelentek. A pályázatra több mint kétszázan regisztráltak, végül Márkus Péter és Koczka Kristóf díjazott koncepciójának megvalósítása mellett döntött az egyház és az önkormányzat. A kápolnához egy szabadtéri miséző- és emlékhely is csatlakozik, ami az Anna-réten átfutó nyugat-keleti (Máriacell–Csíksomlyó) és észak-déli (Csesztohova–Medjugorje) Mária-zarándokutak találkozásában zarándok-pihenőhelyként is használható.

 

 A kicsiny, tizenkét férőhelyes kápolnához egy szabadtéri miséző- és emlékhely is csatlakozik (Fotó: hegyvidek.hu)

A tervezési folyamat során, a pályázati bírálóbizottság és a Hegyvidéki Tervtanács ajánlásait figyelembe véve, tovább finomodott a koncepció, így jutottak el az engedélyezési és kiviteli tervekhez. Az épület zárt állapotban kis, tizenkét férőhelyes kápolnaként működik majd, míg a facsoport felé kinyitva közepes, a rét felé nyitva pedig nagyobb létszámú szabadtéri mise megtartására is alkalmas lesz.

 A kápolna teljes alapterülete a harminc négyzetmétert sem éri el, így lényegesen kisebb annál, mint amit a Normafa-törvény maximálisan lehetővé tesz. A homlokzat és a tetőzet mészkőburkolata természetbe illő, harmonizál a korábban adományozott, a környezetrendezés során tájépítészeti elemként felhasználandó építőkövekkel.

Forrás: hegyvidek.hu

Nyitókép: Márkus Péter és Kocka Kristóf építész terve valósul meg az Anna-réten a tájba illő kápolnáról, amely zarándok-pihenőhelyként is használható  (Fotó: hegyvidek.hu)