Keresés az archívumban

Pestbuda Magazin 2022. február 27. Beszámolunk arról, hogy 26 épületet nyilvánítottak védetté az I. kerületben, köztük a Déli pályaudvar főépületét, a Hilton szállót és budavári lakóházakat. Bemutatjuk a látványterveket az autómentes Városliget környezetéről, szó lesz a Fővám téri Sóház felújításáról is. Azt is megtudhatják, hogy mégsem épül sikló a Gellért-hegyen. Az Andrássy út 60. szám alatti Terror Háza Múzeumban jártunk, amely húsz éve nyílt meg. Tartsanak velünk!

Pestbuda Magazin 2022. február 20. Bemutatjuk a 125 éve átadott vásárcsarnokokat, megtudhatják, hogy miről mesélnek a Reviczky utca címeres palotái. Márciusban nyit a felújított Operaház, jártunk a Millenárison megnyílt Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, magyar találmányok című kiállításon, ahol a tárlat társkurátorát kérdeztük. Az is kiderül, mi volt Lechner Ödön utolsó alkotása. Tartsanak velünk!

Pestbuda Magazin 2022. február 13. Beszámolunk arról, hogy helyreállítják a budai Várban a Hunyadi-udvar egykori rámpáját. Felidézzük a százötven éve létrejött első műemlékvédelmi szervezetet. Bemutatjuk a máig megosztó, húsz éve átadott Lehel Csarnok épületét. Azt is megtudhatják, hogy újraalkotják a felújítás alatt álló Lánchíd díszes kandelábereit, valamint azt, hogy miért volt népszerű jármű a magyar Ikarus trolibusz. Tartsanak velünk!

Pestbuda Magazin 2022. február 6. Megmutatjuk, mi van most a lebontott Burg Hotel helyén a budai Várban. A 90 éve elhunyt Árkay Aladár budapesti épületeit kerestük fel. 3500 néző fért el a Pesti Német Színházban, amely 175 éve égett le a mai Vörösmarty téren. Összefüggő rakparti sétány épül a pesti Duna-parton. Összesen 367 fa igényel beavatkozást a Szilágyi Erzsébet fasorban. Tartsanak velünk!

Megjelent a Pestbuda Magazin Felidézzük a köztulajdonban maradó a hegyvidéki Haggenmacher-villa történetét, megmutatjuk, milyen lett a felújított Ady Emlékmúzeum, sétálunk a Magyar Értéktárba került, 251 éves Füvészkertben, valamint azt is megtudhatják, hogy hol járt a kilencven évvel ezelőtt indult első autóbusz a Nagykörúton. Tartsanak velünk!

Megjelent a Pestbuda Magazin A hétvégén átadott Magyar Zene Házában jártunk, bemutatjuk Kölcsey Ferenc Batthyány téri szobrának történetét, felidézzük a 45 éve megszűnt zugligeti villamos múltját, valamint megmutatjuk, hogy milyen katonai épületek álltak az új budapesti kézilabdacsarnok helyén. Tartsanak velünk!

Elindult a Pestbuda Magazin! Elindult videós hírműsorunk, a Pestbuda Magazin! Ezentúl minden héten beszámolunk a város fontos eseményeiről, évfordulóiról. A Várban jártunk, amikor a Burg Hotelről leverték a feliratot, megmutatjuk, milyen épületeket védetne le a főváros, beszámolunk József nádor és a város kapcsolatáról, felidézzük a 175 éve született Mikszáth Kálmán életének budapesti helyszíneit. Tartsanak velünk!

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2020-ban a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2020-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2021-ben is!

Mostantól angolul is megjelenik a PestBuda várostörténeti magazin A Magyarországon élő és itt dolgozó külföldieknek, diplomatáknak, az itt tanuló egyetemistáknak, az évtizedekkel ezelőtt külföldre távozott családok magyarul már nem beszélő leszármazottainak szeretne tartalmas ismereteket nyújtani Budapest páratlanul gazdag épített örökségéről, évszázadokon át megőrzött kulturális értékeiről és fordulatokkal teli történelmi múltjáról a PestBuda internetes várostörténeti magazin, amely mostantól angol nyelven is megjelenik.

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2019-ben a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2019-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2020-ban is!

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2018-ban a pestbuda.hu-n Összegyűjtöttük a 2018-as év legnépszerűbb írásait. Tartsanak velünk 2019-ben is!

Üdvözöljük a PestBuda.hu-n! Nézzen körbe, vegye észre velünk Budapest örökségének és jelenének páratlan gazdagságát!

Már láthatók a József főhercegi palota homlokzati díszei A budavári Szent György téren hamarosan befejeződik az 1968-ban elbontott, jelenleg újjáépítés alatt álló József főhercegi palota homlokzati díszeinek felhelyezése. Az állványzat lebontása is megkezdődött, így a déli oldalon már láthatók a részletek. A belső terekben a díszlépcsőházat és a dísztermet is eredeti állapotában építik újjá.

A halhatatlan Jókai síremléke Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából felújították az író síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Az alkotást eredetileg 1929-ben avatták fel – megszületésére, csakúgy, mint mostani újjászületésére, hosszú évtizedeket kellett várni. Cikkünkben a síremlék történetét idézzük fel.

A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.

Budapestről Bécsbe: a fővárosi autóutak a múlt században A Budapest–Bécs autóút 95 évvel ezelőtt, 1930. október 4-én nyílt meg. A hazai közútépítés ekkor még gyerekcipőben járt, Budapestről alig vezetett ki jó minőségű út. Néhány évvel korábban egy pestlőrinci szakaszon még azt vizsgálták a szakemberek, milyen burkolat felel meg a közúti gépjárművek terhelésének.

Vásárcsarnokokban ismerkedhetünk Budapest múltjával Budapest vásárcsarnokaiban mutatkoznak be a fővárosi kerületek abból az alkalomból, hogy 75 évvel ezelőtt, 1950-ben hét várost és tizenhat községet csatoltak a fővároshoz.

Hamarosan befejeződik az Ybl lépcső újjáépítése a Várban Eredeti formájában épül újjá az egykori díszes lépcső, mely a Szent György térről a Palota útra vezetett és a II. világháború után elbontották. A hamarosan elkészülő Ybl lépcsőt a nyugati kertek átadását követően használhatják majd a látogatók.

Átadták az MTK Sportparkot a Kerepesi úton A most megnyílt új MTK Sportpark területén többek között egy 5000 fős nézőtérrel rendelkező, több mint 11 ezer négyzetméteres sportcsarnok, egy 3800 négyzetméteres edzőcsarnok, 33 800 négyzetméteres zöldterület és egy hatalmas napelempark is található.

Megnyílt a nagytétényi kastély parkja Megnyitották a nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély kertjét a nagyközönség előtt a XXII. kerületben. A tervek szerint a következő lépés a kastély megújítása lesz. Az 1751-ben elkészült, Mayerhoffer András által tervezett barokk műemlék épületet 2018-ban felújításra hivatkozva zárták be, de a munkálatok még nem kezdődtek el.

A háború utáni első villanyrendőr A budapesti közlekedésben 1945. szeptember 22-e kisebb fordulópont lehetett volna, ekkor ugyanis az Oktogonon ismét forgalomba helyezték a háború utáni első közlekedési lámpát. Azonban a villanyrendőr csak rövid ideig működött, és igen furcsa okok miatt a budapesti közlekedésnek csak 1946 tavaszától lehetett ismét része a forgalomirányító lámpa.

Felújítják a rabbiképző intézet műemlék épületét Korszerűsítik, felújítják és akadálymentesítik az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem VIII. kerületi, Gutenberg térre néző épületét. Új közösségi tereket is létrehoznak, az udvarokat üvegtetővel fedik le. A budapesti rabbiképző intézet 1877-ben nyitotta meg kapuit.

Különleges épületek nyílnak meg a Kulturális Örökség Napjain A Kulturális Örökség Napjain idén országszerte mintegy kétszáz helyszínen több mint 400 programmal várják a látogatókat. Szeptember 20-án és 21-én olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a a Pénzügyminisztérium József nádor téri székházába, a budavári Sándor-palotába, az Országházba, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Levéltár épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.

Megemelték a Flórián téri felüljárót Új fázisába lépett a Flórián téri déli felüljáró felújítása, a szakemberek speciális hidraulikus szerkezet segítségével megemelték a hídfők előtti első támaszköz szerkezetét, hogy a több mint negyvenéves sarukat korszerűbbekre cseréljék. Az emelőmunka és sarucsere várhatóan egy hétig tart. A déli hidat márciusban zárták le, a munkák előreláthatóan novemberre fejeződnek be.

Emléktáblát avattak az újpesti Városháza fennállásának 125. évfordulóján Az újpesti Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából a Városháza dísztermében emléktáblát avattak, és felidézték a városrész és az épület múltját.

Új bölcsőde nyílt az I. kerületben A Naphegyen, egy Dezső utcai villában nyílt meg az I. kerület legújabb bölcsődéje. A 120 éves épület egykor lakóház volt, legutóbb zeneiskola működött benne, majd üresen állt. A fatornyos villát a kerületi önkormányzat felújíttatta, az épületet a bölcsődei funkcióknak megfelelően alakították át.

A Margit híd szárnyhídja 125 éves A Margit híd szigeti szárnyhídját 125 éve, 1900. augusztus 19-én adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány érdekességet, amit talán kevesen tudnak erről a kis hídszerkezetről!

125 éves az újpesti Városháza Újpest ikonikus épülete, a Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából helytörténeti séta és más események is felidézik az épület és a városrész múltját.

7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.

Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.

Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.

Újraalkotják a Budavári Palota északi szárnyát díszítő trófeumokat Archív képek és pontos tervrajzok alapján rekonstruálják a monumentális trófeumokat, azaz hadijelvényeket, melyek egykor a Budavári Palota északi szárnyát díszítették. Az újjászülető homlokzatra öt páros trófeum, valamint egy egyalakos kerül majd.

Thék Endre életművéről nyílt kiállítás a Bakáts téri templomban Thék Endre a bútorművészet élvonalbeli képviselője, a hazai bútorgyártás megteremtője. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a Budavári Palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában kiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is.

Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.

A Lánchíd részvényeinek jegyzése 185 éve kezdődött A Lánchíd részvényeit 185 évvel ezelőtt kezdték el árusítani, azaz ekkortól lehetett jegyezni azokat. A részvények, amelyeket az építési költségek fedezésére bocsátottak ki, nem voltak olcsók, hiszen egy darab 500 forintba került, és bár a teljes összeget 5 év alatt kellett befizetni, mégsem volt nagy érdeklődés az értékpapír iránt.

Tervezés alatt a HÉV-vonalak felújítása Már készülnek a tervek a HÉV-vonalak felújítására, a munkálatokat a szentendrei HÉV-vel kezdik. Még az idén elindul 54 új HÉV-szerelvény beszerzése is.

Szerkezetkész a Ludovika Campus új épülete Elérte legmagasabb pontját a Ludovika Campus új épülete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén épülő Katasztrófavédelmi Intézet. Az Orczy-kertben található huszonnyolcezer négyzetméteres épületegyüttes a tantermek mellett többek között 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal is kiegészül.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést összehívó I. Ferencet Budán koronázták magyar királlyá II. József 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronát, amit a halálakor, 1790 februárjában diadalmenetben hoztak a magyarok Budára, és a továbbiakban a budai Várban őrizték. Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet 1792-ben, ezzel Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Sopron után Buda a koronázóvárosok sorába lépett.

A könyvkötészet aranykorát megidéző kiállítás nyílt a Ráth György-villában Gottermayer Nándor könyvkötő a XIX. század végén a saját iparágában épp olyan kiemelkedő mesternek számított, mint Róth Miksa az üvegművészetben vagy Thék Endre a bútorgyártásban. A legjelentősebb hazai könyvkötészet tulajdonosa volt. Fontos szerepet játszott a Jókai-kötetek megjelentetésében is, ezért az idei Jókai-emlékévhez kapcsolódóan kiállítás nyílt az élettörténetéről az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villában, a Városligeti fasorban.

Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.

Ismét megnyílt a Mária Magdolna-torony a budai Várban Újra megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony az I. kerületi Kapisztrán téren, a budai Várban. A késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom háromhajós épületének a nyugati oldalán húzták fel az öt emelet magasságú tornyot.

Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.

A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.

A kivilágított fővárost láthatjuk a Libegők éjszakáján Az 1970-ben átadott Zugligeti Libegő a főváros egyik legismertebb nevezetessége, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik Pestre, Budára és a környező helyekre. Az idei Libegők éjszakáján, július 12-én a kivilágított fővárost is megcsodálhatjuk.

Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.

Felújítják a Nemzeti Tornacsarnok épületét A Kallina Mór által tervezett Szentkirályi utcai egykori Nemzeti Tornacsarnokot, amely jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik, hamarosan felújítják. Az eredetileg 1870-ben átadott épület homlokzatát megőrzik és helyreállítják, belül előadókat, szemináriumi termeket, irodákat és tornatermet alakítanak ki, és egy új, földszintes épület is készül.

A Citadella szerepe a második világháborúban Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.