A Pestbuda várostörténeti magazin legfontosabb célja, hogy bemutassa az olvasóknak azt a hatalmas kulturális örökséget, amely a magyar történelemhez, építészethez, művészetekhez, irodalomhoz, tudományhoz, művészi iparhoz kapcsolódik. Budapest, a magyar nemzet fővárosa sok évszázada őrzi a magyar múlt emlékeit, hiszen a IV. Béla alapította Budán ma is megtaláljuk az 1240-es években felépített város építészeti részleteit.

A magyar örökség bemutatásának szándéka hívta életre tíz évvel ezelőtt kiadónkat, a Látóhatár Kiadót, amely először könyvekben juttatta el az ismereteket az olvasókhoz a múlt értékeiről, majd 2016-ban létrehozta a Pestbuda várostörténeti magazint, ugyanezzel a céllal: a város történetein keresztül Magyarország múltjáról, az örökségről, az értékekről mesélni.

A Látóhatár Kiadó kötetei

A magyar főváros már évszázadokkal ezelőtt híres volt, a középkorból maradt fenn az az állítás, hogy Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, Buda a hegyen, a síkon Firenze. Akárhányszor rombolták is le, mindig a legfontosabb település volt az ország életében és a nemzet hagyományaiban, ide költöztek híres emberei, itt alkotott a legtöbb zseni, itt tudták kibontakoztatni tehetségüket írók, költők, festőművészek, szobrászok, tudósok.

Budapest tehát mindannyiunk öröksége, éljünk bárhol a nagyvilágban. A Pestbuda olvasói is tudják ezt: csak az Egyesült Államokban 25 786 egyedi látogatója (egyedi olvasója) volt lapunknak 2022-ben a Google Analytics adatai szerint.

A Budavári séták című kötetünk dedikálása 2017-ben (Fotó: Komporday Tamás)

A Látóhatár Kiadó legfontosabb kiadványai az Ybl összes – 52 település, 113 épület és a Lechner összes – 12 település, 36 épület című kötetek, ezekből megismerhetjük a két építészzseni ma is álló összes épületét, tartalmas, átfogó, albumszerűen látványos kiadásban. A könyv készítésekor minden épületet személyesen is „felkerestünk”, az összes határon túli alkotást is, hogy az akkor frissen készült fotókon megmutathassuk, hogyan becsüli meg az utókor e két építészóriás munkáit, valamennyiünk örökségét.

A Látóhatár Kiadó Ybl Miklós születésének 200. évfordulójára, 2014-ben készítette el az Ybl összes című kötetet

Az 1814-ben született és 1891-ben elhunyt Ybl Miklósnak a mai Budapesten 49 alkotását találjuk meg, beleértve a kisebb munkáit, így a díszkutakat, szobortalapzatokat is. Hatalmas életművet hagyott hátra, amely építészgenerációk sorának szolgált mintaként, művei ma is meghatározzák a városképet, gondoljunk csak az Operaházra, a Szent István-bazilikára, a Királyi Palota krisztinavárosi szárnyára, a Fővámházra, a Várkert Bazárra, a Margitszigeti Nagyszállóra vagy a Lánchíd-palotára. Fotókon mutatja be a kötetünk Ybl Miklós minden művét, és térképen ábrázoljuk pontos címmel, hol kereshetők fel, hogy segítsük az olvasókat a tájékozódásban.

Ez a könyvünk sajnos jelenleg nem kapható, de a Vigadó téri pavilonnál bele lehet lapozni, ha valaki antikvár példány keres.

A Látóhatár Kiadó Lechner Ödönről készült kötete 2017-ben jelent meg 

Lechner Ödön 1845-ben született és 1914-ben hunyt el, Budapesten 19 alkotását kereshetjük fel, ha szeretnénk megismerkedni az életművével. Hatalmas utat járt be, míg eljutott egyedi hangvételű művei megtervezéséhez, amelyek Budapest leghíresebb épületei közé tartoznak, köztük a Magyar Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet vagy az egykori Postatakarékpénztár Hold utcai székháza. Budapestnek van mivel büszkélkednie, de ma jóval gazdagabb lenne a város, ha a nemzeti építészet elkötelezett hívét, követét nem szorítottak volna háttérbe. Óriási hatást gyakorolt kortársaira és a következő nemzedékekre is, a róla szóló kötetünk a követőit és a nemzeti építészet iránt elkötelezett alkotókat is bemutatja.

Megérkezett a várva várt második kiadása a Budapesti fák című kötetünknek (Fotó: Both Balázs)

Az idei Ünnepi Könyvhétre érkezett meg a Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című könyvünk második kiadása, amely nemcsak a fákról szól, hanem a város múltjáról, történetéről és a fákat ültetőkről is, természeti és kulturális értékekről, a fákhoz fűződő mesékről, legendákról. Meglehetősen népszerű téma ma ez Budapesten, sok olvasónk kereste, többen kérték, hogy értesítsük őket, ha ismét megjelenik.

Készítettünk korábban könyvet a budai Vár híres épületeiről, helyszíneiről (Budavári séták), híres magyar fotósokról (A magyar fotó 1840–1989), 56-os menekültekről, akik Belgiumban találtak otthonra (Kettős kötésben).

A kép bal oldalán André Kertész Te meg én című fotója látható, amelyet feleségéről, Sali Erzsébetbről készített 1931-ben, jobb oldalon a híres párizsi önarcképe 1927-ből, a Látóhatár Kiadó könyvében, amely A magyar fotó címmel jelent meg (Fotó: Both Balázs)

A Művészek a háborúban című kötetünk az első világháborúba besorozott vagy önként bevonult híres magyar festőkről szól, akik azt a feladatot kapták, hogy fessék le vagy rajzolják meg a háború helyszínein látottakat. Évtizedekig tilos volt arról beszéni, hogy a háborúban elhunytak hősök voltak, így ezek a festmények, rajzok raktárakban porosodtak, és nem is szerepeltek még a leghíresebb alkotók életművében sem, ezért tartottuk fontosnak bemutatni őket, illetve egy válogatást belőlük ebben a kötetben.

A magyar múlt korábban eltitkolt részletét tárta fel 2015-ben megjelent kötetünk (Fotó: Both Balázs)

Szintén a magyar kultúra népszerűsítéséről szól, de kicsit szokatlan a Látóhatár Kiadó tematikájától a magyar költők szerelmes verseiből készült válogatáskötetünk. A kis könyvecskét eredetileg a szerelmesek napjára készítettük el, lehetőséget adva a fiataloknak, hogy a sokadik igénytelen plüssmaci és szívecskés bögre helyett sokkal értékesebb ajándékkal lepjék meg szerelmüket. Éppen ezért csak olyan verseket válogattunk be a Hogy mondjam el? Magyar kötők szerelmes versei című kötetbe, amelyekben a költő egyes szám második személyben szólítja meg a kedvesét, vagyis e versek szerelmi vallomások.            

A szerelmesek napjára készült, de ma már minden korosztálynak ajánljuk ezt a kedves kis kötetet, amellyel a magyar költészetet népszerűsítjük

Azóta kiderült a visszajelzésekből, hogy a kötet bármilyen életkorban „hat”, megerősíti a kapcsolatunkat a szeretett személlyel. A könyv a közelítő szerelemtől a beteljesülésig rajzolja meg a szerelem ívét, érdemes sorrendben haladni, naponta egyet felolvasni belőle annak, akit szeretünk.

Különlegessége még e kötetnek, hogy budapesti szobrok fotói szerepelnek benne illusztrációként – ezzel pedig a Pestbudához is szorosan kötődik –, a könyvborítón egy belvárosi udvarban álló szobor fényképe látható, a grafikusunk újraértelmezésében. (Ezt az alkotást – amelynek a címe: Csók – ugyanaz a Mihály Gábor szobrászművész készítette, akinek 2023. június 8-án avatták fel az egyházi vértanúkat ábrázoló négy bronz mellszobrát a XII. kerületi Szent Család parkban.)

Mivel lapunkat, a Pestbudát a mai napig a Látóhatár Kiadó tartja fenn és finanszírozza, könyveink szerzői között pedig megtaláljuk a Pestbuda szerzőit is, érdemes megtekinteni kiadónk standját az idei Ünnepi Könyvhéten, a Vigadó téren, a 2-es pavilonban, 2023. június 8–11. között, vasárnap estig.

Szeretettel várjuk a Pestbuda olvasóit!

Nyitókép: a Látóhatár Kiadó standja a 2023-as Ünnepi Könyvhéten, a Vigadó téren