Ybl Miklós

Aki Újpestet alapította: 225 éve született gróf Károlyi István Gróf Károlyi Istvánnak hatalmas birtoka volt Pest környékén, többek között Fóton és a mai Újpest területén. Eleinte csak megengedte, hogy megtelepedjenek a földjén az emberek, majd 1840-ben már szerződésben is rögzítette, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak. Károlyi gróf előírta, hogy a földjén építkezőknek a házaikat az utcai fronton kell elhelyezniük, hogy dísztelen és jó ízléssel ellenkező épület ne rombolhassa a látványt. Újpest alapítójára emlékezünk születésének 225. évfordulóján.

Felavatták a Medgyaszay-termet az Operaház épületében Az Operaház épületében átadtak egy 430 négyzetméteres új rendezvényteret. A 100 fő befogadóképességű Medgyaszay-terem otthona lehet dalesteknek, kiállításoknak, kamarakoncerteknek, ifjúsági programoknak, ének- és gyermekkari próbáknak is.

Teljesen elkészült az Ybl Miklós tervezte Bakáts téri templom Befejeződött a ferencvárosi Bakáts téri templom felújítása. Az altemplom bővítésével egy új urnatemetői részt is kialakítottak, új padlóburkolatot kapott a templom, helyreállították a vakolatot, és restaurátori munkákat is végeztek, hétvégén pedig az új oltárt is felszentelték.

Az építkezéseket a válság sem állította meg – Az Andrássy út első neoreneszánsz házai Az utóbbi néhány, válságokkal tarkított évhez hasonlóan az elmúlt évszázadokban is akadtak gazdasági nehézségek, melyek az építőiparon is éreztették hatásukat. Ilyen volt az 1873-as is, ami a korszak gigaberuházását, az Andrássy út kiépítését érintette nagyon érzékenyen. Szerencsére itt az építkezések már 1872-ben – tehát 150 évvel ezelőtt – elkezdődtek, és néhány bérház hamarosan meg is valósult, jó példával járva elöl a további építkezések érdekében.

Egy ferencvárosi régiség nyomában – 200 éve épült az első templom a Bakáts téren A Bakáts téri templom Ybl Miklós korai remekművei közé tartozik, mely 1879 óta nem csupán a tér legfontosabb épülete, de Ferencváros egyik jelképe is. Évek óta csodálhatjuk megújított külsejét, a belső terek rekonstrukciója pedig belátható időn belül teljesen elkészül. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a IX. kerület legismertebb terén már 1822 óta működött templom. 200 évvel ezelőtt úgy épült meg, hogy a megrendelő és a használók is tudták, csak addig szolgálja a környék katolikus lakosságát, amíg állandó templomra nem cserélik. Bár a „csere” nem ment minden nehézség nélkül, 1865-ig ez volt a „Franzstadt” katolikusainak hitéleti központja.

A Nemzeti Múzeum belső átalakítása – Rejtett emelettel is bővült az épület A Magyar Nemzeti Múzeum hazánk egyik ikonikus épülete, ezért 1847-es átadása óta minden korban odafigyeltek állapotára. A XX. század elejére viszont már olyan mértékben megnőtt a gyűjteménye, hogy a túlságos zsúfoltság ellehetetlenítette a működését. Az őrzött anyag egy részét más épületekbe szállították, majd 1926-ban elkezdődött a nagyszabású helyreállítása, melynek keretében 1927-ben – kilencvenöt évvel ezelőtt – egy rejtett, harmadik emeletet is kialakítottak benne.

A pesti főútvonalak építésze – 110 éve halt meg Schmahl Henrik A Párisi Udvart és az Uránia Nemzeti Filmszínház épületét tervező Schmahl Henrik munkássága egy-két kivételtől eltekintve szinte teljes egészében Budapesthez kötődött. Az Ybl Miklós irodájából induló építész önállóvá válása után többféle stílusban tervezett, épületei főleg a város századforduló környékén kiépült legfontosabb útvonalait gazdagítják. Alkotásait megtaláljuk többek között az Andrássy úton, a Nagykörúton és a Rákóczi úton is.

A Budavári Palota környezete – Megújulnak a történelmi kertek A Nemzeti Hauszmann Program nemcsak a Budavári Palotanegyed épületeinek rekonstrukciójára, hanem az azokat körülfogó kertek megújítására is kiterjed. A királyi környezet a századfordulón értelemszerűen megkövetelte a szemet gyönyörködtető zöld felületeket is, amelyeken kertépítők serege dolgozott. E csodás környezet viszonylagos épségben vészelte át az ostromot, a második világháború utáni átépítés viszont nem kímélte, így tulajdonképpen e kertek is a tudatos rombolás óriási veszteseinek tekinthetők.

Egy Duna-parti csoda – Ybl Miklós díszes palotája Ma már elképzelni sem tudjuk azt a luxust, hogy hivatalnokok, vámügyintézők munkahelyeként egy pompás, fényűző palota épüljön dór, jón, korinthoszi oszlopok sorával, a neoreneszánsz építészet megszámlálhatatlan díszével, s hogy Németországból azért költözzön Pestre egy szobrászművész, hogy a homlokzatot ékesítő 22 allegorikus női és férfialakot a legkiválóbb esztétikai minőségben megalkossa. Mindez 150 éve történt, amikor Ybl Miklós megtervezte a Fővámházat. Videónkban bemutatjuk az egykori pompát, amelyet ma a hivatalnokok helyett a Corvinus Egyetem hallgatói csodálhatnak meg nap mint nap a pesti Duna-parton.

Esküvő a Festetics-palotában – A főúri család házi kápolnájában volt a szertartás A VIII. kerületben, a Pollack Mihály tér 3. szám alatt álló Festetics-palota nemcsak azért különleges helyszín a fővárosban, mert a nagyvárossá válás útján az elsők között épült, hanem azért is, mert azon ritka épületek közé tartozik, amelyben a XIX. század második felében egy házi kápolnát is kialakítottak. S ez nemcsak a vallási áhítat céljait szolgálta, hanem esküvői szertartást is tartottak benne. Az egykori mágnásnegyedben található épületben kétszer is rendeztek esküvői lakomát.

Lángok martaléka – Hetvenöt évvel ezelőtt égett le a Szent István-bazilika kupolája Budapest legnagyobb templomának építése a méretéhez igazodóan nagyon sokáig tartott, kitöltötte a XIX. század második felét, és még a XX. századba is átnyúlt egy kicsit. 1905-ben fejezték be, de negyven évvel később már ismét felállványozhatták: a II. világháborús sérüléseit kellett helyrehozni. A renoválásból azonban még nagyobb baj lett, egy véletlen tűzeset folytán az egész kupola leégett.

Végre megkezdődik a Károlyi-palota felújítása Évtizedek óta üresen áll a Pollack Mihály tér 10. szám alatti Károlyi-palota. A Nemzeti Múzeum mögött kiépült mágnásnegyed egyik ikonikus épületének számított, egyidőben az olasz nagykövetség működött benne, a rendszerváltás után pedig raktárnak használták Ybl Miklós híres alkotását. A kiemelten védett műemléket eredeti állapotának megfelelően állítják helyre.

Apja árnyékában alkotott a ma 215 éve született Pollack Ágoston Pollack Ágoston, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotójának, Pollack Mihálynak a fia számos köz- és magánépületet jegyzett Pesten és Budán. A legtöbbet mára lebontották, átépíttették, számos terve csak dokumentáció formájában maradt fenn. Pollack Ágoston együttműködött Ybl Miklóssal és édesapjával is, utóbbival együtt dolgozott például a Szent Rókus Kórház bővítésén. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa remekművei árnyékában háttérbe szorult, noha tervei láttán elmondhatjuk, hogy korának jeles építészei közé tartozott.

Csak egy ház a sarkon – A magyar művelődéstörténet fontos helyszíne az Üllői úton Az Üllői út 17. szám alatt, az Erkel utca sarkán álló lakóház nem tűnik ki környezetéből, nincsenek különlegesebb épületdíszei, arányos és egyszerű. Mégis fontos és érdemes a bemutatni, mert olyan kiemelkedő személyiségek otthona és találkozási helye volt, akik óriási hatást gyakoroltak irodalmunkra, színházi életünkre, képzőművészetünkre és építészetünkre.

A nagy változások előtt – Budapest a kiegyezés idején Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?

Józsefvárostól a budai Várig – A XIX. század második felében számos templom újult meg Pest-Budán Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe és egyben a megújulás és újjászületés időszaka is. A XIX. század második felében jórészt minden katolikus templom egy ilyen megújuláson és átalakuláson ment keresztül. Külső homlokzatok és belső terek, tornyok és tetőzetek újultak meg, és nyertek a korábbi arculatukhoz képest szebb és látványosabb szakrális külsőt, ami az önálló esztétikai értékeken túl az egyházi építészet terén is Pest-Buda, később Budapest fővárosi rangját emelte. Ezekből mutatunk meg néhányat.

Főúri lakból a kultúra otthona – Fordulatos a története a belvárosi Károlyi-palotának A XX. század elején a lebontása is felmerült, kertjének helyén pedig Nemzeti Színház is épülhetett volna, a patinás klasszicista palota mégis megmenekült, és már évtizedek óta a kultúrát szolgálja. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó egykori Károlyi-palota most kezdődő felújítása apropóján azonban érdemes megemlékezni arról, hogy a múlt század első felében mennyi változáson ment keresztül az épület: kívül és belül is történtek átalakítások.

Megmutatjuk, hogy milyen lett a felújított Operaház! Tegnap átadták a felújított Magyar Állami Operaházat. Most ebben a képriportban megmutatjuk, hogy miként ragyog régi pompájában Ybl Miklós remekműve!

Közel 5 év után ma megnyitja kapuit a felújított Operaház A Magyar Állami Operaház épületében 2017 októberében kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok. A közel 5 évig tartó felújítás nem csupán Budapest egyik építészeti ékkövének továbbragyogását szolgálja, de XXI. századi alapkövetelményeket is reprezentálja. Az Operaház építésének története is bizonyítja, hogy ezek a követelmények is időről időre változtak.

Zivataros évszázadok tanúja – Húsz éve adták át a felújított Sándor-palotát A Sándor-palota a Budai Vár egyik kiemelkedően fontos épülete. A XIX. század elején magáncélra épült, erre azonban mára csak a neve utal. Rendkívül kedvező, központi fekvésének köszönhetően az 1867-es kiegyezést követően a mindenkori miniszterelnök lakott benne, és bár a második világháborút követő évtizedekben megszakadt e hagyomány, de az ezredforduló után ismét fontos szerephez jutott: a Köztársasági Elnöki Hivatal költözött falai közé.

Márciusban nyit újra a felújított Operaház Öt évadnyi szünet után, immár teljesen megújulva március 12-én újra megnyitja kapuit a Magyar Állami Operaház az Andrássy úton. A nagyszabású helyreállítás és korszerűsítés során restaurálták az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota homlokzatát, korszerűsítették a színpadtechnikát, javították az akusztikát, átalakították a zenekari árkot, továbbá az Operaház közműhálózatát is cserélték. A ház ünnepi hangversennyel nyit, Plácido Domingo, Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely és Kocsár Balázs főigazgató vezényletével.

Átadták a felújított Bakáts teret Elkészült Ferencváros főterének, a Bakáts térnek a felújítása. A tér fejlesztését még 2016-ban kezdeményezte a IX. kerületi önkormányzat, 2018-ra pedig a tervek is megszülettek és a kivitelezést is előkészítették az önkormányzat megbízásából a szakemberek. A XIX. században kialakult térre növényeket, padokat, sakk- és malomasztalokat, ivókutakat telepítettek.

Velük indult Budapest világvárossá fejlődése – 150 éves fénykép mesél a városépítőkről A kiegyezést követően valóságos metropolisszá fejlődő Budapest építésében kiemelkedő szerepe volt azoknak az építészeknek, akiket Borsos József 1871-ben csoportképen örökített meg. Ybl Miklós, Baumgarten Antal, Unger Emil, Wéber Antal és munkatársaiknak olyan épületeket köszönhet a város, mint az Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár, az Andrássy út több villaépülete, vagy éppen a Pollack Mihály tér palotái: a Festetics-, Károlyi- és Esterházy-palota.

Jövő év elejére készülhet el a Bakáts tér felújítása Ferencváros főterének, a Bakáts térnek a felújítását 2016-ban kezdeményezte a IX. kerületi önkormányzat. A tervek 2018-ra elkészültek, és a kivitelezést is előkészítették, ám a 2019-es választások után a programot újragondolták, így a munkálatok csak idén kezdődtek el. Ottjártunkkor éppen az új burkolatokat alakították ki a hangulatos, XIX. században formálódott Belső-Ferencvárosi téren, ahova növényeket, padokat, ivókutat, malom- és sakkasztalokat is telepítenek.

Két építész pest-budai találkozásai: Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal Az Akadémia palotájának felavatására 1865. december 11-én került sor, amelynek építkezésén Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal életútja először kapcsolódott össze. Emellett még több olyan helye is van a városnak, például a Ferenciek tere vagy a Pollack Mihály tér környéke, ahol a két építész külön-külön, de egymáshoz közel tervezett hasonló épületeket. Ebből mutatunk be néhányat.

Falusias utcából lett főúri környék – Nem először alakul át a Pollack Mihály tér A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.

A legszebb pesti bölcsődét Ybl Miklós tervezte A józsefvárosi Nagy templom utca és Nap utca sarkán egy gyönyörű, neoreneszánsz stílusban készült ház áll. Már a tervezője, Ybl Miklós miatt is fontos, de a megrendelő, az Első Pesti Bölcsőde Egylet is különlegessé teszi a ma is nevelési feladatot ellátó épületet.

Egy francia híd Budapesten – Százötven éve nyújtotta be a Margit híd terveit a párizsi mérnök A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.

Nyolc építész és sokféle elképzelés – 1861-ben kezdték el tervezni a Tudományos Akadémia épületét November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, arra emlékezve, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel egyévi jövedelmét gróf Széchenyi István a Tudományos Akadémia létrehozására. 1861-ben nyolc hazai és külföldi építész adott be pályaművet az Akadémia épületére. A tervekből kiderül: eltérően képzelték el a tudomány palotájának városképi megjelenését. Sőt, a stílusról is élénk vita bontakozott ki.