Emberöltők óta megszokott, patinás része Budapestnek a Corvin köz, 1956 egyik legendás helyszíne. De az itt található épületek a forradalom idején alig harminc éve álltak csak a helyükön. A Corvin mozi és a mozi épületét félkörben körülölelő bérházak a múlt század húszas éveiben, a filmszínházak hőskorában épültek. Előtte Gschwindt-féle telekként volt ismert ez a terület: a XIX. század elejétől szeszgyár állt itt, amelyet 1853-ben Gschwindt Mihály vett meg és tett az ország legnagyobb likőrgyárává.
Az újonnan átadott Corvin filmszínház képe A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1922-es évfolyamából. A környező épületek ekkor még nem álltak
 
A neves intézmény ideje a XX. század első évtizedének vége felé lejárt, a környék gyors fejlődése, benépesülése, hatalmas bérházakkal való beépülése, melyet  Molnár Ferenc világhírű regényéből, A Pál utcai fiúkból is ismerünk, megpecsételte a gyár sorsát.
 
A Magyarság 1911. május 31-i számának cikke jól érzékelteti a József körút és az Üllői út sarkán elterülő telek akkori helyzetét: 
„A józsefvárosiaknak régi óhajtásuk teljesedik, lebontják a Gschwindt-gyárat. A gyár üzemének egy részét már kiheilyezte új telepére s nemsokára beszüntetik a József-körúti gyár minden munkáját s lebontják a gyárat. A részvénytársaság igazgatósága a gyár lebontása folytán felszabadult óriási telket parczelláztatni akarja s eszmei pályázatot hirdet, hogyan lehetne a parczellázást a legjövedelmezőbb módon foganatosítani.”
 
 
Az újonnan átadott filmszínház előtere és nézőtere A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1922-es évfolyamából. Az átadóünnepségen Horthy Miklós és Kosztolányi Dezső is jelen volt
 
A környék lakóit zavaró gyár eltűnt, de ekkor még nem született meg a filmszínház terve. Az 1911 után következő évtizedben a József körút, Üllői út, Kisfaludy utca és Práter utca határolta négyszög alakú terület egy része beépült, de a fennmaradó rész sorsa még kérdéses volt, s csak az I. világháború után kezdtek körvonalazódni a beépítés tervei. 
 
A Corvin mozi épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 
1921 tavaszán Bauer Emil építész kapott megbízást arra, hogy terveket készítsen. Ekkor számára az volt a kiindulópont, hogy öt évre engedélyezett ideiglenes színházat építsen. Ennek tervei hamarosan elkészültek, és építési munkálatai is elkezdődtek, ám ekkor az ideiglenes épület ezen a központi fekvésű helyen történő elhelyezésének „városrendezési képtelenségét” felismerve, a beruházók újragondolták a telek sorsát.
 
 Leleményesen oldották meg a filmszínháznak otthont adó Corvin köz kialakítását az 1920-as években (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 
A telek belsejében elhelyezkedő, és a József körút és az Üllői út felé körülépített moziépület leleményes terve elnyerte a városi döntéshozók tetszését, így megkezdődhetett ennek tervezése. A filmszínházra vonatkozó tervek immár 1300 néző befogadására alkalmas épületről szóltak, mely, ahogy az építész Bauer Emil fogalmazott: „kielégíti mindazokat a követelményeket, melyeket ma a mozgószínház és rendes színházzal szemben támasztunk”. Az épület tehát részben hagyományos színháznak is épült, és a korabeli sajtóhíradások általában színházként, és nem filmszínházként emlegették.
 
A mozitól balra eső épületszárny (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 
Az elkészült filmszínház épületének csodájára jártak. „Mozipalota, amely milliókba és milliókba került ; amely megépült olyan időkben, amikor sokkal kisebb vállalkozásoktól is visszariad a kedv és a tőke! Megépült annyi ízlésbeli és művészi tökéletességgel, amennyi csak a jelenkor csúcsán elképzelhető ; megépült ugy, hogy párját kereshetjük  s  vajon megtaláljuk-e a mindig követendő és irigyelt példaként elénk csillogtatott művelt Nyugaton! Mozipalota, amelynek megnyitásán megjelenik az ország legelső főméltósága, a kormány, a diplomáciai kar, az irodalom és művészet minden kiválósága, egy nagy főváros egész sociétása! Ezt az ünnepélyt igazán csak egy elsőrangú színház megnyitóján tudtuk volna elképzelni” – írta róla a Színházi Élet.
 
S valóban a Corvin fimszínház 1922. november 21-én tartott megnyitóján a magyar politikai és kulturális elit válogatott nagyságai jelentek meg Horthy Miklós kormányzótól József Ágost főhercegen és Kosztolányi Dezsőn át Ódry Árpádig. A Corvin elnevezés, amely Mátyás királyra és a Hunyadiakra utal, ekkoriban reneszánszát élte: 1926-ban nyílt meg a Corvin Áruház, nem sokkal később adományozták az első Corvin-lánc kitüntetést is.
 
A mozipalota sikerét, népszerűségét mutatja, hogy a következő színházi évadra a rövid nyári szünet alatt jelentős, a nézők kényelmét szolgáló átalakításokat végeztetett az igazgatóság. Két évvel később azonban meglepő híreket közöltek a lapok a pompás, nagy költséggel épített épület esetleges elbontásáról: „Az utóbbi időben olyan hírek terjedtek el, hogy a József körút és az Üllői út sarkán levő Gschwindt-telken nagyarányú állami építkezéseket terveznek, amely feltétlenül szükségessé teszi az ott lévő Corvin Színház sürgős lebontását. A hírek szerint a telek tulajdonosa, konkrét ajánlatot tett a népjóléti minisztériumnak. de állítólag a tárgyalások is meglehetősen előrehaladott stádiumba jutottak volna.  A legilletékesebb helyen érdeklődtünk e hívekre vonatkozólag és a következő információt kaptuk: Valóban érkezett a népjóléti minisztériumhoz olyan ajánlat, amely a Gschwindt-telket felajánlja az állam céljaira. Ez az ajánlat azonban olyan hihetetlen árat követel a telekért, hogy a népjóléti minisztérium nem mehetett bele ennek tárgyalásába” – olvassuk a Magyarország 1925. március 5-ei számában.
 
A Corvin közből az Üllői útra vezető átjáró (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 
A különös epizód után két esztendővel kezdődött meg a Corvin köz tulajdonképpeni kiépítése a moziépületet két oldalról körbevevő épületek emelésével. Elsőként a mozitól balra, a József körút felől nézve jobboldalt eső épületszárny készült el a filmszínházat is tervező Bauer Emil tervei szerint. A másik oldal épületeit Vágó László tervezte hasonló stílusban.
 
Miután ez utóbbiak építése is megindult, meglepő fordulatot vett az ügy: 1927 szeptemberében Bauer Emil plágiummal vádolta meg, és beperelte Vágó Lászlót. Bauer szerint Vágó László az ő terveit másolta le, és adta el sajátjaként. A törvényszék szerzői jogi szakértő bizottságot kért fel az eset tisztázására. A szakvélemény nem adott igazat Bauernek, és a bíróság végül őt marasztalta el, valamint több mint 13 ezer pengő bírságot szabott ki rá.
 
Hunyadi Mátyás életéből vett jelenet a mozi épületének egyik domborművén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az epizód után csakhamar elkészült a másik épületszárny is. Az épületcsoport harmonikusan egységes képe alapján nem is gondolnánk, hogy ilyen súlyos viták voltak a tervezők között. A neobarokk stílusú, a mozi felőli, belső oldalon látható homorú homlokzat kialakítása Budapesten ritka megoldás, az Anker közben találkozunk hasonlóval.

Az elkövetkező két évtizedekben a főváros első számú mozija a Corvin volt, melynek fényét a köré épült pompás bérpaloták, az úgynevezett Corvin-házak tovább emelték. A II. világháború elmúltával, Budapest ostroma után is a Corvin volt az első mozi, mely újra kinyitott, már 1945. májusában. Az akkori időket jól jellemzi, hogy a műsor nagy részét orosz heti híradók tették ki. A háborúban egyébként még nem merült fel, ami 1956-ban nagy jelentőséget adott a területnek, hogy a szűk bejáratú Corvin köz, benne a mozival igen jó harcálláspont, jól védhető, erődítményszerű pontja a környéknek...

Már az 1956-os forradalom második napján, október 24-én délelőtt megjelent itt az első 50-60 fegyveres felkelő, s a Corvin köz a Széna tér mellett egyike volt annak a két ellenálló „gócnak”, amely a legtovább kitartott. A szovjet csapatok november 4-i támadását követő harcok során november 5-én délután vált védhetetlenné a mozi épülete, a Corvin közi forradalmárok a közeli Szigony és Práter utcai csoportokhoz csatlakoztak, és ott folytatták a harcot november 8-ig.

A József körút és az Üllői út sarkán lévő épületrész az 1956-os forradalom harcaiban elpusztult, helyére Csics Miklós építész tervezett modern épületet, amely 1959-re készült el (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az emberveszteségeken túl az épületek is hatalmas károkat szenvedtek, a József körúti épületrészek szinte teljesen elpusztultak. A forradalom leverése után a mozit rohamléptekkel újították fel, megnyitóját 1957 május elejére tervezték, de végül csak szeptemberre készült el. Ekkor korszerű, úgynevezett cinemascope rendszerrel kezdte meg újra működését. A Corvin-házakat csak részben sikerült újjáépíteni, a József körút és Üllői út sarkán álló, elpusztult épületrészt teljesen új, modern épülettel pótolták Csics Miklós tervei szerint. Ez az épület 1959-re készült el. Ezután nagy változásokat majd csak az 1989-es rendszerváltozás hozott. Elhanyagolt környékből a Corvin köz az 1956-os forradalom emlékhelye lett, s az évek során számos szobor és emléktábla kapott itt helyet.

Az 56-os pesti srác emlékműve. Győrfi Lajos szobrászművész alkotása 1996. október 23-a óta áll a Corvin közben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Corvin köz és környezete a közelmúltban ismét változásokon esett át. A mozit az 1990-es évek második felében átépítették, az egykor 20 méter széles és 30 méter hosszú, egyetlen hatalmas terem helyett több különböző méretű, de kisebb termeket alakítottak ki. A külső állapotokban a Corvin-negyed és a mozi mögött létesített bevásárlóközpont 2007-ben kezdődött kiépítése hozott nagy változást. A történelmi helyszínre sajnos szerencsétlen módon, és nagymértékben rátelepedett a posztmodern, jelentősen megváltoztatva annak arculatát. A mai Corvin köz meglehezősen eklektikus térség, és 1956-hoz való viszonyunkról is sokat elárul. A szép régi épületeket és az emlékezés jelképeit, a szobrok és emléktáblák sokaságát már egy másik világ díszletei veszik körül.

 A Corvin-negyed tornyai a Corvin mozi mögött (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az 56-os pesti srác emlékműve, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása a Corvin közben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)