Forradalom a likőrgyár helyén – A Corvin köz története

Írta: Flier Gergely

2020. október 23. 11:00

Az ország legnagyobb likőrgyárának helyén épült fel a híres Corvin mozipalota, amelynek 1922-es átadása olyan jelentős eseménynek számított a korabeli Magyarországon, hogy jelen volt Horthy Miklós kormányzó, József Ágost főherceg, Kosztolányi Dezső író és a magyar kulturális élet színe-java. Ez a helyszín, a VIII. kerületi Corvin köz lett az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb fegyveres központja, az ott harcolók egykori parancsnoka, Pongrátz Gergely könyvet is írt róla. Az itt található szobrokon, emléktáblákon mindig nemzeti színű szalagokat, koszorúkat találunk, de az emlékhely mögött már egy új világ kezdődik.
Emberöltők óta megszokott, patinás része Budapestnek a Corvin köz, 1956 egyik legendás helyszíne. De az itt található épületek a forradalom idején alig harminc éve álltak csak a helyükön. A Corvin mozi és a mozi épületét félkörben körülölelő bérházak a múlt század húszas éveiben, a filmszínházak hőskorában épültek. Előtte Gschwindt-féle telekként volt ismert ez a terület: a XIX. század elejétől szeszgyár állt itt, amelyet 1853-ben Gschwindt Mihály vett meg és tett az ország legnagyobb likőrgyárává.
Az újonnan átadott Corvin filmszínház képe A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1922-es évfolyamából. A környező épületek ekkor még nem álltak
 
A neves intézmény ideje a XX. század első évtizedének vége felé lejárt, a környék gyors fejlődése, benépesülése, hatalmas bérházakkal való beépülése, melyet  Molnár Ferenc világhírű regényéből, A Pál utcai fiúkból is ismerünk, megpecsételte a gyár sorsát.
 
A Magyarság 1911. május 31-i számának cikke jól érzékelteti a József körút és az Üllői út sarkán elterülő telek akkori helyzetét: 
„A józsefvárosiaknak régi óhajtásuk teljesedik, lebontják a Gschwindt-gyárat. A gyár üzemének egy részét már kiheilyezte új telepére s nemsokára beszüntetik a József-körúti gyár minden munkáját s lebontják a gyárat. A részvénytársaság igazgatósága a gyár lebontása folytán felszabadult óriási telket parczelláztatni akarja s eszmei pályázatot hirdet, hogyan lehetne a parczellázást a legjövedelmezőbb módon foganatosítani.”
 
 
Az újonnan átadott filmszínház előtere és nézőtere A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1922-es évfolyamából. Az átadóünnepségen Horthy Miklós és Kosztolányi Dezső is jelen volt
 
A környék lakóit zavaró gyár eltűnt, de ekkor még nem született meg a filmszínház terve. Az 1911 után következő évtizedben a József körút, Üllői út, Kisfaludy utca és Práter utca határolta négyszög alakú terület egy része beépült, de a fennmaradó rész sorsa még kérdéses volt, s csak az I. világháború után kezdtek körvonalazódni a beépítés tervei. 
 
A Corvin mozi épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 
1921 tavaszán Bauer Emil építész kapott megbízást arra, hogy terveket készítsen. Ekkor számára az volt a kiindulópont, hogy öt évre engedélyezett ideiglenes színházat építsen. Ennek tervei hamarosan elkészültek, és építési munkálatai is elkezdődtek, ám ekkor az ideiglenes épület ezen a központi fekvésű helyen történő elhelyezésének „városrendezési képtelenségét” felismerve, a beruházók újragondolták a telek sorsát.
 
 Leleményesen oldották meg a filmszínháznak otthont adó Corvin köz kialakítását az 1920-as években (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 
A telek belsejében elhelyezkedő, és a József körút és az Üllői út felé körülépített moziépület leleményes terve elnyerte a városi döntéshozók tetszését, így megkezdődhetett ennek tervezése. A filmszínházra vonatkozó tervek immár 1300 néző befogadására alkalmas épületről szóltak, mely, ahogy az építész Bauer Emil fogalmazott: „kielégíti mindazokat a követelményeket, melyeket ma a mozgószínház és rendes színházzal szemben támasztunk”. Az épület tehát részben hagyományos színháznak is épült, és a korabeli sajtóhíradások általában színházként, és nem filmszínházként emlegették.
 
A mozitól balra eső épületszárny (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 
Az elkészült filmszínház épületének csodájára jártak. „Mozipalota, amely milliókba és milliókba került ; amely megépült olyan időkben, amikor sokkal kisebb vállalkozásoktól is visszariad a kedv és a tőke! Megépült annyi ízlésbeli és művészi tökéletességgel, amennyi csak a jelenkor csúcsán elképzelhető ; megépült ugy, hogy párját kereshetjük  s  vajon megtaláljuk-e a mindig követendő és irigyelt példaként elénk csillogtatott művelt Nyugaton! Mozipalota, amelynek megnyitásán megjelenik az ország legelső főméltósága, a kormány, a diplomáciai kar, az irodalom és művészet minden kiválósága, egy nagy főváros egész sociétása! Ezt az ünnepélyt igazán csak egy elsőrangú színház megnyitóján tudtuk volna elképzelni” – írta róla a Színházi Élet.
 
S valóban a Corvin fimszínház 1922. november 21-én tartott megnyitóján a magyar politikai és kulturális elit válogatott nagyságai jelentek meg Horthy Miklós kormányzótól József Ágost főhercegen és Kosztolányi Dezsőn át Ódry Árpádig. A Corvin elnevezés, amely Mátyás királyra és a Hunyadiakra utal, ekkoriban reneszánszát élte: 1926-ban nyílt meg a Corvin Áruház, nem sokkal később adományozták az első Corvin-lánc kitüntetést is.
 
A mozipalota sikerét, népszerűségét mutatja, hogy a következő színházi évadra a rövid nyári szünet alatt jelentős, a nézők kényelmét szolgáló átalakításokat végeztetett az igazgatóság. Két évvel később azonban meglepő híreket közöltek a lapok a pompás, nagy költséggel épített épület esetleges elbontásáról: „Az utóbbi időben olyan hírek terjedtek el, hogy a József körút és az Üllői út sarkán levő Gschwindt-telken nagyarányú állami építkezéseket terveznek, amely feltétlenül szükségessé teszi az ott lévő Corvin Színház sürgős lebontását. A hírek szerint a telek tulajdonosa, konkrét ajánlatot tett a népjóléti minisztériumnak. de állítólag a tárgyalások is meglehetősen előrehaladott stádiumba jutottak volna.  A legilletékesebb helyen érdeklődtünk e hívekre vonatkozólag és a következő információt kaptuk: Valóban érkezett a népjóléti minisztériumhoz olyan ajánlat, amely a Gschwindt-telket felajánlja az állam céljaira. Ez az ajánlat azonban olyan hihetetlen árat követel a telekért, hogy a népjóléti minisztérium nem mehetett bele ennek tárgyalásába” – olvassuk a Magyarország 1925. március 5-ei számában.
 
A Corvin közből az Üllői útra vezető átjáró (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 
A különös epizód után két esztendővel kezdődött meg a Corvin köz tulajdonképpeni kiépítése a moziépületet két oldalról körbevevő épületek emelésével. Elsőként a mozitól balra, a József körút felől nézve jobboldalt eső épületszárny készült el a filmszínházat is tervező Bauer Emil tervei szerint. A másik oldal épületeit Vágó László tervezte hasonló stílusban.
 
Miután ez utóbbiak építése is megindult, meglepő fordulatot vett az ügy: 1927 szeptemberében Bauer Emil plágiummal vádolta meg, és beperelte Vágó Lászlót. Bauer szerint Vágó László az ő terveit másolta le, és adta el sajátjaként. A törvényszék szerzői jogi szakértő bizottságot kért fel az eset tisztázására. A szakvélemény nem adott igazat Bauernek, és a bíróság végül őt marasztalta el, valamint több mint 13 ezer pengő bírságot szabott ki rá.
 
Hunyadi Mátyás életéből vett jelenet a mozi épületének egyik domborművén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az epizód után csakhamar elkészült a másik épületszárny is. Az épületcsoport harmonikusan egységes képe alapján nem is gondolnánk, hogy ilyen súlyos viták voltak a tervezők között. A neobarokk stílusú, a mozi felőli, belső oldalon látható homorú homlokzat kialakítása Budapesten ritka megoldás, az Anker közben találkozunk hasonlóval.

Az elkövetkező két évtizedekben a főváros első számú mozija a Corvin volt, melynek fényét a köré épült pompás bérpaloták, az úgynevezett Corvin-házak tovább emelték. A II. világháború elmúltával, Budapest ostroma után is a Corvin volt az első mozi, mely újra kinyitott, már 1945. májusában. Az akkori időket jól jellemzi, hogy a műsor nagy részét orosz heti híradók tették ki. A háborúban egyébként még nem merült fel, ami 1956-ban nagy jelentőséget adott a területnek, hogy a szűk bejáratú Corvin köz, benne a mozival igen jó harcálláspont, jól védhető, erődítményszerű pontja a környéknek...

Már az 1956-os forradalom második napján, október 24-én délelőtt megjelent itt az első 50-60 fegyveres felkelő, s a Corvin köz a Széna tér mellett egyike volt annak a két ellenálló „gócnak”, amely a legtovább kitartott. A szovjet csapatok november 4-i támadását követő harcok során november 5-én délután vált védhetetlenné a mozi épülete, a Corvin közi forradalmárok a közeli Szigony és Práter utcai csoportokhoz csatlakoztak, és ott folytatták a harcot november 8-ig.

A József körút és az Üllői út sarkán lévő épületrész az 1956-os forradalom harcaiban elpusztult, helyére Csics Miklós építész tervezett modern épületet, amely 1959-re készült el (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az emberveszteségeken túl az épületek is hatalmas károkat szenvedtek, a József körúti épületrészek szinte teljesen elpusztultak. A forradalom leverése után a mozit rohamléptekkel újították fel, megnyitóját 1957 május elejére tervezték, de végül csak szeptemberre készült el. Ekkor korszerű, úgynevezett cinemascope rendszerrel kezdte meg újra működését. A Corvin-házakat csak részben sikerült újjáépíteni, a József körút és Üllői út sarkán álló, elpusztult épületrészt teljesen új, modern épülettel pótolták Csics Miklós tervei szerint. Ez az épület 1959-re készült el. Ezután nagy változásokat majd csak az 1989-es rendszerváltozás hozott. Elhanyagolt környékből a Corvin köz az 1956-os forradalom emlékhelye lett, s az évek során számos szobor és emléktábla kapott itt helyet.

Az 56-os pesti srác emlékműve. Győrfi Lajos szobrászművész alkotása 1996. október 23-a óta áll a Corvin közben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Corvin köz és környezete a közelmúltban ismét változásokon esett át. A mozit az 1990-es évek második felében átépítették, az egykor 20 méter széles és 30 méter hosszú, egyetlen hatalmas terem helyett több különböző méretű, de kisebb termeket alakítottak ki. A külső állapotokban a Corvin-negyed és a mozi mögött létesített bevásárlóközpont 2007-ben kezdődött kiépítése hozott nagy változást. A történelmi helyszínre sajnos szerencsétlen módon, és nagymértékben rátelepedett a posztmodern, jelentősen megváltoztatva annak arculatát. A mai Corvin köz meglehezősen eklektikus térség, és 1956-hoz való viszonyunkról is sokat elárul. A szép régi épületeket és az emlékezés jelképeit, a szobrok és emléktáblák sokaságát már egy másik világ díszletei veszik körül.

 A Corvin-negyed tornyai a Corvin mozi mögött (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az 56-os pesti srác emlékműve, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása a Corvin közben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az egykorú felvételeket elnézve a moziterem műszaki adottságai Európa-szinten is az élvonalba tartoztak. Persze a díszítőelemek már akkor is mintegy 150 éves lemaradást mutattak Vadász Mihály és Preisich Gábor Simplon (née Bartók) mozija vagy Kozma Lajos Átrium (née Május 1.) filmszínháza mellett.


Az utolsó képen látszik a sárga ezernyi árnyalata. Miért nem képesek az eredeti színt használni az utólagos javításoknál?


Az Üllői út sarkán lévő borzalmat (Csics Miklós házat) le kellene bontani és rekonstrurálni a régit. A tervrajzok megvannak.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó