Budapest rendezte volna az 1920-as olimpiát, de az I. világháború mindent átírt

A cikk angolnyelvű változata: Budapest, the 1920 Olympics and the storms of history

Írta: Földváry Gergely

2020. november 28. 9:00

A magyar sportembereket és sportbarátokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mikor lesz Budapesten olimpia, ugyanis már számtalanszor pályázott Budapest és 100 évvel ezelőtt az 1920-as olimpia rendezés jogát meg is kapta. Számtalan terv készült az épületekre, de az I. világháború keresztülhúzta a számításainkat. A következőkben azt mutatjuk be, hogy Budapest milyen erőfeszítéseket tett az olimpia rendezésére, milyen tervek születtek és végül mi valósult meg.

Magyarország egészen a kezdetektől résztvevője volt az újkori olimpiai mozgalomnak. Dr. Kemény Ferenc az ország képviseletében az 1894-ben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapító tagja volt. Nem sokkal később, 1895. december 19-én pedig megalakult Kemény vezetésével a Magyar Olimpiai Bizottság.


A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hét alapítója Athénban az 1896-os olimpián. Balról jobbra ül: P. Coubertin (francia), D. Vikelasz (görög), Butovszkij tábornok (orosz). Balról jobbra áll: W. Gebhardt (német), J. Guth-Jarkowsky (cseh), Kemény Ferenc (magyar), V. Balck tábornok (svéd) (Forrás: Keresztényi József: Az Olimpiák története)

Talán kevesen tudják, hogy az 1896-os első újkori olimpia megrendezésénél is felmerült Budapest, mint lehetséges rendező város. A főváros az 1896-os millenniumi emlékévvel egybekötve szívesen vállalta volna az olimpia megrendezését, de a későbbi beszámolókból kiderült, hogy Coubertin ezt a lehetőséget csak azért hintette el, hogy a nehezen reagáló görögöket ösztönözze az olimpiai előkészületek megkezdésére.


Dr. Kemény Ferenc (1860-1944), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója és a Magyar Olimpiai Bizottság létrehozója (Forrás: Keresztényi József: Az Olimpiák története)

Budapesten természetesen – csakúgy, mint sok európai nagyvárosban – ekkor még nem voltak meg a feltételei a nagy közönség számára rendezett tömegsportok bemutatására, így ezzel minden rendező országnak meg kellett küzdenie. Mindezek ellenére az első olimpiákon sportolóink a legkülönbözőbb olimpiai számokban képviseltették magukat számos győzelemmel. Közülük is kiemelkedett Hajós Alfréd, aki később, mint építész több tervvel is jelentkezett a budapesti olimpiai stadion megtervezésére.


Az 1911. évi NOB-ülés vendégei, középen Coubertin és felesége a Margitszigeten (Forrás: Keresztényi József: Az Olimpiák története)

Az 1916-os olimpia volt az első, amelyre reális eséllyel pályázott Magyarország a rendezési jogokért. Az Ujság című lap, így számolt be 1911. február 8-ai számában az akkori MOB-elnök Muzsa Gyula beszédéről: „a magyaroknak nemcsak a stockholmi olimpiád érdekében kell a leglelkesebb munkát kifejteniök, hanem elő kell készíteni a talajt arra is, hogy az 1916., vagy az 1920. évi olimpiai játékok színhelye Magyarország, illetőleg annak székhelye: Budapest legyen.”


Muzsa Gyula, a MOB társelnöke 1907-1927 között (Forrás: Sport-Világ, 1912. február 5.)

Az 1912-es stockholmi olimpia azonban rávilágított arra, hogy Budapest még nem volt felkészülve egy ilyen volumenű esemény megszervezésére, mivel se nemzeti stadionja, se egy rendes úszómedencéje nem volt, ami megfelelt volna az elvártaknak. Az Érdekes Újság számol be arról 1913. augusztus 3-án, hogy habár a magyar úszósport világhírű, Stockholmban mégse tudtunk semmit elérni, mert Budapesten nincs rendes úszópálya, csak a Rudasban egy rövid 20 méteres pálya. „A Rudas fürdő 20 méteres uszodája gyermekeknek, de nem versenyzőknek való, ahol egészen káros irányba terelődik a fejlődés, mert a sürü fordulók tulajdonképen az ellökés és nem az úszás tudását fejlesztették.” A beszámolóból kiderül, hogy bár 1912-ben épült egy 33 méteres pálya, de az igazi első budapesti úszópályát az Újpesti Torna Egylet építette 100 méter hosszan a Népsziget melletti öbölben.


Az 1913-ban épült újpesti úszópálya (Forrás: Az Érdekes Újság, 1913. augusztus 3.)


Az 1913-ban épült újpesti úszópálya (Forrás: Az Érdekes Újság, 1913. augusztus 3.)

Az 1916-os olimpiát végül Berlinnek ítélték oda, így a budapestiek felismerték, hogy meg kell előlegezni a terveket és építkezéseket, ha komolyan számolni akarnak az 1920-as olimpiával. Abban mindenki egyetértett, hogy a stadiont jó levegőjű természeti helyen kellene felépíteni, ezért Buda volt az elsődleges célpont. Muzsa Gyula szerint a Vérmező lett volna a befutó, de Hajós Alfréd és Villányi János például az éppen költöző pesti lóverseny telkére – a mai Dózsa György út, Thököly út és Stefánia út közötti területre – szánta a stadion terveit, amiket be is mutattak 1913. december 16-án.


Hajós Alfréd és Villányi János 1913-as terve a Nemzeti Stadionról és a Testnevelési Akadémiáról a régi lóversenytér közelében (Forrás: Zeidler Miklós: A labdaháztól a népstadionig)


A magyar stadion római stílusú homlokzati terve 1913-ból (Forrás: Az Érdekes Újság, 1914. január 4.)

A tervek szerint a stadionban 75x112 méteres füves pálya lett volna, körülötte egy 400 méteres salakos futó- és egy 500 méteres biciklipályával. A nézőtér harmincezer ember befogadására lett volna alkalmas alaphelyzetben, de ötvenezerre lehetett volna bővíteni. A stadion mellett egy 50x20 méteres fedett és egy hatezer főre tervezett 100 méteres nyitott uszoda is tervezésre került. Ezenkívül számos páholy, maratoni torony is szerepelt a terveken, de épült volna még egy kétemeletes Testnevelési Akadémia is, ami a testnevelési főiskolának adott volna otthont.


A tornacsarnok terve (Forrás: Az Érdekes Újság, 1914. január 4.)


A Testnevelési Akadémia homlokzati terve (Forrás: Az Érdekes Újság, 1914. január 4.)

A stadion helyének keresésekor szóba jött még a Lágymányos (a mai Petőfi-híd és Lágymányosi-híd közötti területrész), Aquincum és a rákosi új lóversenytér szomszédsága is. A tervek azonban csak elképzelések maradtak, mivel az anyagi háttér nehezen akar összeállni. A kultuszminisztérium épp ezért 1914 februárjában emlékeztette Budapest vezetőségét, hogy az 1920-as fővárosi olimpia csak akkor jöhet szóba, ha 1915-re rendelkezésére áll a fedezet a terület és az építkezés is megkezdődik már.


A Testnevelési Akadémia főbejárat terve (Forrás: Az Érdekes Újság, 1914. január 4.)


A Nemzeti Stadion árkádjának terve (Forrás: Az Érdekes Újság, 1914. január 4.)

Annak ellenére, hogy Budapestnek nem voltak kész tervei – ellentétben Antwerpennel – az 1914. június 20-ai NOB ülésen Muzsa Gyula diplomáciai érzékének köszönhetően Budapest kapta az 1920-as olimpia rendezési jogát. Pár nap múlva már a magyar közvélemény is kész tényként kezelte a hírt, hogy Budapesten lesz 6 év múlva az olimpia, így arra buzdítottak a lapok, hogy kezdjük el a nagy munkát és fogjunk össze az olimpiász jegyében. A Sporthírlap 1914. június 29-e száma így fogalmazott: „Le a fegyverrel tehát. Minden önző érdeknek pusztulnia kell a nagy cél, a gigászi munka előtt.”


Karikatúra az első olimpiáról (Forrás: Borsszem Jankó, 1896. április 19.)

Azonban ekkor még nem tudhatták, hogy igazán csak most kerülnek majd fegyverek az emberek és államok kezébe. Mindössze nyolc nappal azután, hogy Magyarország megnyerte az olimpiai pályázatot, június 28-án lelőtték a trónörökös Ferenc Ferdinándot Szarajevóban. Egy hónappal ezután, 1914. július 28-án pedig kitört az I. világháború, ami mindent átírt.


Szinte az összes újság közölte a gyászhírt a szarajevói merényletről (Forrás: Tolnai Világlapja, 1914. július 5.)

A háború után, 1919-ben újra voltak tervek egy nagy nemzeti stadion felépítésére, de a megvalósításnak nem volt realitása. A Sport Hírlap 1919. március 17-ei számában így ír a tervekről: „Egy Budapesten felépített Stadion felkiáltó jele lesz a mi sportbeli fejlettségünknek s akkor nem kell korteskednünk és dribliznünk az olympiai bizottság tagjainál, hogy megnyerjük őket egy budapesti olympiász eszméjének.” Hajós Alfréd még 1919. júliusában is arról adott elő, hogy meglehet a jövő évi budapesti olimpia, csak a stadiont kellene rohamtempóban felépíteni. „Serényebben az építkezéssel, hiszen már a nyár derekánál tartunk és jövőre ilyenkor már javában folynak a budapesti olimpiai játékok” – fogalmazott a Sport Hírlap 1919. július 13-ai számában.


Hajós Alfréd görögös homlokzatterve a margitszigeti stadionhoz 1919-ből (Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából 26., 1997. 14.)  


Hajós Alfréd magyaros homlokzatterve a margitszigeti stadionhoz 1919-ből (Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából 26., 1997. 14.)  

Az újabb tervekből azonban ismét csak vázlatok maradtak. Az 1916-os berlini olimpiát eltörölték és az 1920-as olimpia megrendezési jogát pedig Antwerpennek adták. Magyarországot a vesztes államokkal együtt még csak meg se hívták az olimpiára. Azonban a trianoni döntés hatása alatt lévő Magyarországnak ekkor talán az olimpia volt a legkisebb gondja.


Az Antwerpeni Olimpia plakátja 1920-ból (Forrás: mult-kor.hu)

A következő években és évtizedekben is voltak még különböző tervek a budapesti olimpiára, így rögtön egy évvel az 1920-as olimpia után 1921-ben született egy grandiózus terv Langer Károly és Manno Leonidas elképzelései alapján, akik az összes sportág számára terveztek volna egy hatalmas sportparkot az újpesti Szúnyog-szigetre, vagy másnéven Népszigetre. A tervek végül itt is meghiúsultak, de érdekességük, hogy az olimpiai csónakházak felépültek, így ezek az egyetlen ma is látható tanúi az 1920-as évek olimpiai lázának.


A Nemzeti Stadion ügye című könyv mellékleteként megjelent térképvázlat részlete a tervezett sportparkról


Az elkészült olimpiai csónakházak víkend házként a Népszigeten az 1930-as években (Forrás: Zempléni Múzeum/Hungaricana)

Habár a budapesti olimpia nem jött össze, a Népsziget az olimpiára tervezett csónakházaknak köszönhetően a két világháború között a sportolni, pihenni és kikapcsolódni vágyók egyik otthonává vált. Azóta uszodánk és Nemzeti Stadionunk is épült, így ha száz évvel ezelőtt nem is rendezhettünk olimpiát, remélhetőleg egyszer megadatik Budapestnek, hogy az ötkarikás játékok megrendezőjeként is büszkén megmutathassa magát az egész világnak.

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Budapest jelenlegi allapotaban meg mindig nem alkalmas Olimpia rendezesere. Sokan dolgoznak azon, hogy ez megvaltozzon es Budapest, NOB alapitotagkent vegre otthont adhasson a jatekoknak. Es azon is, hogy ne...


Budapest, már jelenlegi állapotában is alkalmas olimpia megrendezésére. Szinte minden stadion, sportcsarnok megépült az elmúlt években. Persze a "nolimpia" harcososai (Momentum), nem Magyarország sikerében érdekeltek.


Korantsem epult meg minden. Hacsak a visszavont palyazat tartalmat vesszuk is alapul lathato, hogy a legnagyobb letesitmenyek es beruhazasok meg szinte mind elottunk allnak es emellett hianyzik a megfelelo kozlekedesi infrastruktura, szallodakapacitas, stb. is. Anyagi helyzettol fuggetlenul is minimum egy evtizednyi folyamatos es celiranyos munka all meg elottunk ha Olimpiat akarunk rendezni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó