Bár a járványhelyzet ismét nagyobb elővigyázatosságot kíván tőlünk, maszkban a szabadba azért ki lehet merészkedni. Az óvatosabbakat azonban most virtuális sétára invitáljuk! A Várhegy dunai oldalán már messziről szemünk elé tárul a Várkert Bazár gyönyörű épületegyüttese, amely hosszan elnyúlik a folyó mentén, mégis harmonikusan illeszkedik bele a környezetébe. Az 1874 és 1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz épületegyüttes finom és elegáns, hívogató helyszín, amely számos érdekességet rejt.
Mintha mindig itt állt volna: a Várkert Bazár épületegyüttesét Ybl Miklós jó ízléssel illesztette a környezetébe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Építésének apropója a királyi palota környezetének rendezése volt, hiszen a Várkert Bazár helyén korábban álló épületek „meszeletlen hátukat, füstös kéményeiket és padlásaikat mutatták a fejedelmi lak ablakainak”, ahogy a Vasárnapi Ujság 1897. december 21-i száma fogalmazott. A kisajátított telkek helyén megépült Várkert Bazár, amely a modern kori királyi várkertek előfutára s egyben a Budavári Palota keleti lezárása volt, méltó összeköttetést teremtett a fölötte magasodó királyi rezidencia és a rakpart között.
A lépcsőpavilon csigalépcsőjén különleges élmény feljutni a Neoreneszánsz kertbe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az épületegyüttes egyik fő látványossága és központi eleme a 8000 négyzetméteres Neoreneszánsz kert, ahova az Ybl Miklós térről több úton is fel lehet jutni. A legtöbben a kétszintes, kupolás, Gloriette-tel koronázott középső épületrész elől induló két rámpa egyikét választják, de izgalmas útvonal a rámpáktól északra álló lépcsőpavilon is, amelynek csigalépcsője rögtön a budai Vár egyik középkori építményéhez, a déli kortinafalhoz, avagy Vízhordó lépcsőhöz vezet fel.
Ez az építmény – mint azt Czakó Borbála, a Várkapitányság sétavezetője a PestBudának elmesélte –, már Buda legkorábbi ismert ábrázolásán, a Hartmann Schedel-féle 1493-as Nürnbergi Krónika képén is látható.
Az 1493-as Nürnbergi krónika képén Buda legkorábbi ismert ábrázolása látható, balra lent a dunai zárófalhoz merőlegesen csatlakozó, ma is álló kortinafallal
A déli kortinafal környezete azonban az idők során jelentősen megváltozott. A terület a középkorban a budai Vár erődrendszerének része volt, a hódoltság korában különféle házak, ágyúöntő műhely, raktárak álltak itt. Buda felszabadulását követően az erődszerepet egyre inkább a parkfunkció váltotta fel: az 1795-től haláláig, 1847-ig regnáló József nádor (akinek többek között a Margit-sziget parkosítását is köszönhetjük) számos növényt telepített ide – mesélte Czakó Borbála.
A középkori eredetű kortinafal, mellette a Várkert Bazár 2012–2014 közötti felújítása során beépített Corten-acél lépcső (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Kilátás a kortinafalról a Várkert Bazár kora tavaszi, ébredező Neoreneszánsz kertjére (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Ha a déli kortinafal mellől végigtekintünk a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjén, ma is felfedezhetjük a nádori idők emlékét, hiszen a kertben számos rózsatövet láthatunk, amelyeket a József nádor által a királyi palota kertjeibe telepített 300-féle rózsára utalva ültettek a 2012-ben kezdődött felújítás után. A kert a melegházakban nevelt orchideáiról és azáleáiról is ismert volt, később, a két világháború közötti időszakban a Várkertészet jelentős szakmai hírnévre is szert tett – árulta el Czakó Borbála.
A rózsák szépen megmetszve, türelmesen várják a jó időt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A királyi Várkert „alsó kertjének” részlete, a mai Neoreneszánsz kert a Triton-kúttal az 1800-as évek utolsó évtizedéből (Fotó: Magyar Szalon, 1893. július)
A Neoreneszánsz kert közepén kerek szökőkút díszeleg, benne két, egymással viaskodó alakkal: a nagyobbik kút névadója Triton, aki a görög mitológiában Poszeidón tengeristen fia, a sellők atyja. A Várkert halfarkú Tritonja fenyegetően emeli karját az ölében heverő gyermekforma alak fölé, aki nem más, mint Ámor, a szerelem istene. A jelenet valószínűleg azt a történetet ábrázolja, amelyben Triton éppen felelősségre vonja Ámort, amiért sellő lánya egy emberbe szeretett bele. Érdekesség – teszi hozzá Czakó Borbála –, hogy a mostani díszkút helyén álló eredeti alkotás csak 1898-ig állt a Várkertben, utána virágoskertet alakítottak ki a helyén. Az alkotást két régi fénykép alapján rekonstruálta Csák Attila grafikus, szobrász, restaurátor.
A Triton-kutat két archív fotó alapján alkották újra. A szökőkút a görög mitológia alakjait, Triton tengeristent és Ámort, a szerelem istenét ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu).
A mai Neoreneszánsz kertet elnézve nem nehéz elképzelni, milyen bámulatos lehetett az 1900-as évek elején a királyi palota környezete, amikor még egybefüggő kertrendszer ölelte körül. A Várkert Bazár parkja alapvetően a királyi rezidencia része volt, így a nagyközönség nem láthatta akármikor, bár hétvégenként nyitva volt. Erre így emlékezett Szerb Antal Budapesti kalauz Marslakók számára című könyvében:
„Mikor kicsi voltam, vasárnap délelőtt be lehetett menni a Várkertbe. Ilyenkor mindig meg voltam rendülve, úgy éreztem, a király lát vendégül bennünket, gyermekeit. Azután, az ország két szörnyű, apokaliptikus hónapjában, kiírták a kapura: Minden a miénk. Vagyis hogy semmi senkié. Nagy harmincad volt a város, ebek számára. De ez ma már mindegy. Az egyetlen jó az volt, hogy be lehetett menni a Várkertbe, a nap bármely szakában. Be is mentünk, ott is voltunk egész nap. Itt nem volt szociális termelés, a fák termeltek, szigorúan individuális alapon, nádori emlékű jóillatokat.”
A királyi Várkert „alsó kertjének" részlete, a mai Neoreneszánsz kert 1923-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 85264)
A királyi Várkert ezt követően, a két világháború közötti időszakban újra zárt magánkertként működött, reprezentációs események, garden partyk színhelyévé vált, a II. világháború azonban végleg véget vetett a régi világnak.
Koncert az Ifiparkban: a mai Neoreneszánsz kert helyén lévő nézőtér 1984-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 125544)
Az épületegyüttes egykor szép kertjének helyén 1961-től nyaranta az Ifipark (Budai Ifjúsági Park) működött, sokak örömére, hiszen akkoriban ez volt az egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhely Budapesten. Látogatták is sokan: előfordult, hogy egy Omega-koncertre több mint 7000 jegyet adtak el, az 1978-as P. Mobil – Piramis közös koncertre pedig 10 000-et. Ami viszont a fiataloknak jó volt, a Várkertnek ártalmas: Ybl Miklós egyébként is elhanyagolt művét végletesen megviselte a túlhasználat, az 1980. május 27-i Edda-koncert alatt a park bejáratához vezető lépcsők falai leomlottak, öt fiatalt megsebesítve. A helyet végül 1984-ben bezárták, és zárva is maradt egészen Várkert Bazár 2014-es újranyitásáig.
A századelős plakátok az 1900-as évek elejének hangulatát idézik fel a déli panorámateraszon. A március 1-jén kihelyezett gyűjtemény június 30-ig ingyenesen tekinthető meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az egykori uralkodói parkot a felújítás óta viszont már bárki meglátogathatja, ráadásul egyszerre élvezheti a kert boldog békeidőket idéző eleganciáját, a megunhatatlan budapesti kilátást és – járványmentes időben – a sokféle programot is. De a Neoreneszánsz kertben most is akad aktuális néznivaló: a Várkert Bazár déli panorámateraszán március 1-től június 30-ig ingyenesen megtekinthető egy századelős plakátokból álló gyűjtemény, ami lehetőséget ad arra, hogy az ember kicsit visszarepüljön az időben, és megpihenjen a séta után, elmélázva azon, mennyi történetet őrizhet ez a park és a Várkert Bazár.
A Várkert Bazár önmagában is szép, az innen nyíló kilátás megunatatlan (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Nyitókép: A Várkert Bazár Neoreneszánsz kertje, háttérben a Gellért-hegy, az Erzsébet híd és a pesti oldal templomai (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció