Triton kútjától az Ifiparkig – Sok történetet őriz a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertje

2021. március 12. 10:00

Az 1874–1882 között épült Várkert Bazár Neoreneszánsz kertje a világ bármely kastélyparkjához méltó lenne, benne pedig számos olyan részletet fedezhetünk fel, amelyek saját szépségükön túl izgalmas történeteket is őriznek: a Triton-kút, a kert bimbózó rózsatövei és a középkori kortinafal is sokat mesélhetne, ha tudna. Ám mi most megtesszük helyettük!

Bár a járványhelyzet ismét nagyobb elővigyázatosságot kíván tőlünk, maszkban a szabadba azért ki lehet merészkedni. Az óvatosabbakat azonban most virtuális sétára invitáljuk! A Várhegy dunai oldalán már messziről szemünk elé tárul a Várkert Bazár gyönyörű épületegyüttese, amely hosszan elnyúlik a folyó mentén, mégis harmonikusan illeszkedik bele a környezetébe. Az 1874 és 1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz épületegyüttes finom és elegáns, hívogató helyszín, amely számos érdekességet rejt.

Mintha mindig itt állt volna: a Várkert Bazár épületegyüttesét Ybl Miklós jó ízléssel illesztette a környezetébe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Építésének apropója a királyi palota környezetének rendezése volt, hiszen a Várkert Bazár helyén korábban álló épületek „meszeletlen hátukat, füstös kéményeiket és padlásaikat mutatták a fejedelmi lak ablakainak”, ahogy a Vasárnapi Ujság 1897. december 21-i száma fogalmazott. A kisajátított telkek helyén megépült Várkert Bazár, amely a modern kori királyi várkertek előfutára s egyben a Budavári Palota keleti lezárása volt, méltó összeköttetést teremtett a fölötte magasodó királyi rezidencia és a rakpart között.

A lépcsőpavilon csigalépcsőjén különleges élmény feljutni a Neoreneszánsz kertbe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületegyüttes egyik fő látványossága és központi eleme a 8000 négyzetméteres Neoreneszánsz kert, ahova az Ybl Miklós térről több úton is fel lehet jutni. A legtöbben a kétszintes, kupolás, Gloriette-tel koronázott középső épületrész elől induló két rámpa egyikét választják, de izgalmas útvonal a rámpáktól északra álló lépcsőpavilon is, amelynek csigalépcsője rögtön a budai Vár egyik középkori építményéhez, a déli kortinafalhoz, avagy Vízhordó lépcsőhöz vezet fel.

Ez az építmény – mint azt Czakó Borbála, a Várkapitányság sétavezetője a PestBudának elmesélte –, már Buda legkorábbi ismert ábrázolásán, a Hartmann Schedel-féle 1493-as Nürnbergi Krónika képén is látható.

Az 1493-as Nürnbergi krónika képén Buda legkorábbi ismert ábrázolása látható, balra lent a dunai zárófalhoz merőlegesen csatlakozó, ma is álló kortinafallal

A déli kortinafal környezete azonban az idők során jelentősen megváltozott. A terület a középkorban a budai Vár erődrendszerének része volt, a hódoltság korában különféle házak, ágyúöntő műhely, raktárak álltak itt. Buda felszabadulását követően az erődszerepet egyre inkább a parkfunkció váltotta fel: az 1795-től haláláig, 1847-ig regnáló József nádor (akinek többek között a Margit-sziget parkosítását is köszönhetjük) számos növényt telepített ide – mesélte Czakó Borbála.

A középkori eredetű kortinafal, mellette a Várkert Bazár 2012–2014 közötti felújítása során beépített Corten-acél lépcső (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kilátás a kortinafalról a Várkert Bazár kora tavaszi, ébredező Neoreneszánsz kertjére (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha a déli kortinafal mellől végigtekintünk a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjén, ma is felfedezhetjük a nádori idők emlékét, hiszen a kertben számos rózsatövet láthatunk, amelyeket a József nádor által a királyi palota kertjeibe telepített 300-féle rózsára utalva ültettek a 2012-ben kezdődött felújítás után. A kert a melegházakban nevelt orchideáiról és azáleáiról is ismert volt, később, a két világháború közötti időszakban a Várkertészet jelentős szakmai hírnévre is szert tett – árulta el Czakó Borbála.

A rózsák szépen megmetszve, türelmesen várják a jó időt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A királyi Várkert „alsó kertjének” részlete, a mai Neoreneszánsz kert a Triton-kúttal az 1800-as évek utolsó évtizedéből (Fotó: Magyar Szalon, 1893. július)

A Neoreneszánsz kert közepén kerek szökőkút díszeleg, benne két, egymással viaskodó alakkal: a nagyobbik kút névadója Triton, aki a görög mitológiában Poszeidón tengeristen fia, a sellők atyja. A Várkert halfarkú Tritonja fenyegetően emeli karját az ölében heverő gyermekforma alak fölé, aki nem más, mint Ámor, a szerelem istene. A jelenet valószínűleg azt a történetet ábrázolja, amelyben Triton éppen felelősségre vonja Ámort, amiért sellő lánya egy emberbe szeretett bele. Érdekesség – teszi hozzá Czakó Borbála –, hogy a mostani díszkút helyén álló eredeti alkotás csak 1898-ig állt a Várkertben, utána virágoskertet alakítottak ki a helyén. Az alkotást két régi fénykép alapján rekonstruálta Csák Attila grafikus, szobrász, restaurátor.

A Triton-kutat két archív fotó alapján alkották újra. A szökőkút a görög mitológia alakjait, Triton tengeristent és Ámort, a szerelem istenét ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu).

A mai Neoreneszánsz kertet elnézve nem nehéz elképzelni, milyen bámulatos lehetett az 1900-as évek elején a királyi palota környezete, amikor még egybefüggő kertrendszer ölelte körül. A Várkert Bazár parkja alapvetően a királyi rezidencia része volt, így a nagyközönség nem láthatta akármikor, bár hétvégenként nyitva volt. Erre így emlékezett Szerb Antal Budapesti kalauz Marslakók számára című könyvében:

„Mikor kicsi voltam, vasárnap délelőtt be lehetett menni a Várkertbe. Ilyenkor mindig meg voltam rendülve, úgy éreztem, a király lát vendégül bennünket, gyermekeit. Azután, az ország két szörnyű, apokaliptikus hónapjában, kiírták a kapura: Minden a miénk. Vagyis hogy semmi senkié. Nagy harmincad volt a város, ebek számára. De ez ma már mindegy. Az egyetlen jó az volt, hogy be lehetett menni a Várkertbe, a nap bármely szakában. Be is mentünk, ott is voltunk egész nap. Itt nem volt szociális termelés, a fák termeltek, szigorúan individuális alapon, nádori emlékű jóillatokat.”

A királyi Várkert „alsó kertjének" részlete, a mai Neoreneszánsz kert 1923-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 85264)

A királyi Várkert ezt követően, a két világháború közötti időszakban újra zárt magánkertként működött, reprezentációs események, garden partyk színhelyévé vált, a II. világháború azonban végleg véget vetett a régi világnak.

Koncert az Ifiparkban: a mai Neoreneszánsz kert helyén lévő nézőtér 1984-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 125544)

Az épületegyüttes egykor szép kertjének helyén 1961-től nyaranta az Ifipark (Budai Ifjúsági Park) működött, sokak örömére, hiszen akkoriban ez volt az egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhely Budapesten. Látogatták is sokan: előfordult, hogy egy Omega-koncertre több mint 7000 jegyet adtak el, az 1978-as P. Mobil – Piramis közös koncertre pedig 10 000-et. Ami viszont a fiataloknak jó volt, a Várkertnek ártalmas: Ybl Miklós egyébként is elhanyagolt művét végletesen megviselte a túlhasználat, az 1980. május 27-i Edda-koncert alatt a park bejáratához vezető lépcsők falai leomlottak, öt fiatalt megsebesítve. A helyet végül 1984-ben bezárták, és zárva is maradt egészen Várkert Bazár 2014-es újranyitásáig.

A századelős plakátok az 1900-as évek elejének hangulatát idézik fel a déli panorámateraszon. A március 1-jén kihelyezett gyűjtemény június 30-ig ingyenesen tekinthető meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egykori uralkodói parkot a felújítás óta viszont már bárki meglátogathatja, ráadásul egyszerre élvezheti a kert boldog békeidőket idéző eleganciáját, a megunhatatlan budapesti kilátást és – járványmentes időben – a sokféle programot is. De a Neoreneszánsz kertben most is akad aktuális néznivaló: a Várkert Bazár déli panorámateraszán március 1-től június 30-ig ingyenesen megtekinthető egy századelős plakátokból álló gyűjtemény, ami lehetőséget ad arra, hogy az ember kicsit visszarepüljön az időben, és megpihenjen a séta után, elmélázva azon, mennyi történetet őrizhet ez a park és a Várkert Bazár.

A Várkert Bazár önmagában is szép, az innen nyíló kilátás megunatatlan (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Várkert Bazár Neoreneszánsz kertje, háttérben a Gellért-hegy, az Erzsébet híd és a pesti oldal templomai (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

budai vár, déli kortinafal, építészet, Ifipark, Neoreneszánsz kert, Triton-kút, Várkapitányság, Várkert Bazár, Ybl Miklós

³⁷ ² ²

Kapcsolódó írások

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét

2024. április 13. 9:00

Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹