Az Országházzal szemben találtak méltó telket az Igazságügyi Palotának – 125 éves a Kúria épülete

2021. október 20. 9:00

Hauszmann Alajos neve az utóbbi időben a várbeli építkezések miatt elsősorban a királyi palota építészeként forog a köztudatban, de számos más alkotás is fűződik a nevéhez Budapesten. Az egyik legnevezetesebb és legjobban sikerült műve a Kúria Kossuth téri épülete, melyet éppen 125 évvel ezelőtt, 1896. október 20-án adtak át ünnepélyes keretek között, a millenniumi ünnepségek keretében.

A kúria szavunk latin eredetű, a király székhelyén (latinul in Curia Regis) folytatott bírói tevékenységre utal. A Magyar Királyi Kúriát mint intézményt 1723-ban hozták létre, első önálló otthonába viszont csak 1804-ben költözött: a pesti Ferenciek terén álló egyemeletes, klasszicista épületbe. Szegényes kinézete miatt egyáltalán nem volt méltó a magas hivatal tekintélyéhez, ezért 1868-ban Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter megrendelésére Szkalnitzky Antal és Koch Henrik építészirodája készített terveket egy új épülethez, a kivitelezés azonban elmaradt. Hauszmann pályakezdő építészként – Berlinben végzett tanulmányai után frissen hazatérve – éppen ebben az irodában dolgozott, és részt vett a tervek megalkotásában is.

A Kúria régi épülete a Ferenciek terén (Forrás: Hauszmann Alajos: A budapesti Igazságügyi Palota. Budapest, 1901)

Az ügy az 1890-es évek elején került ismét előtérbe, amikor az Erzsébet híd tervbe vett építése miatt a pesti Belváros utcahálózatát újraszabályozták, és számos épületet bontásra ítéltek – köztük a Kúriának otthont adót is. Hauszmannt 1891 novemberében bízták meg egy új épület tervezésével, melyben a Kúrián kívül helyet kellett kapnia a budapesti Ítélőtáblának is, mert annak székhelye is a szabályozás áldozatául esett. A két intézmény összeházasítása mellett elsősorban költségvetési okokból döntöttek. Később még a királyi Főügyészség és Koronaügyész hivatalait is ide költöztették. A régi épületet 1895-ben valóban elbontották, de emlékét a mai napig őrzi a Curia utca neve.

A Ferenciek tere (Kígyó tér) 3. számú ház, mellette balról a Kúria épülete. A szabályozás során az egész háztömböt elbontották (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.052)

A Kúriát – tekintve a királyhoz szorosan kapcsolódó funkcióját – kézenfekvő lett volna Budára, a Királyi Palota mellé telepíteni, az Ítélőtáblának viszont egy könnyebben megközelíthető helyre volt szüksége. Az utóbbi igény győzedelmeskedett, és az Igazságügyi Palotának keresztelt épület számára végül az Országházzal szemben találtak méltó telket. Tekintélyes megjelenését segítette, hogy mind a négy oldalról szabadon állt: a Nádor, az Alkotmány, a Honvéd és a Szalay utcák határolták.

Hauszmann az építőbizottságok észrevételei szerint módosított, a végleges terveket 1893 nyarán készítette el, beosztásáról pedig így írt A budapesti Igazságügyi Palota című könyvében:

„A királyi Kúria és az Ítélő Tábla térszükséglete körülbelül egyenlő volt, és így az elrendezés nem lehetett más, mint az épület egyik felébe, külön udvar körül a Legfelsőbb Ítélőszéket [a Kúriát – A szerk.], másik felébe pedig, szimmetrikus elrendezés mellett a másodfokú Ítélőszék helyiségeit csoportosítani, az épület középső részét pedig a bejáratokra, csarnokokra, dísztermekre, lépcsőkre stb. fenntartani.”

Az Igazságügyi Palota földszinti alaprajza közepén a hatalmas csarnokkal (Forrás: Hauszmann Alajos: A budapesti Igazságügyi Palota)

Az épület valóban nagyjából téglalap alaprajzú, melynek hosszabbik oldala fut az Országházzal párhuzamosan. A 125 méteres főhomlokzat középen egy rendkívül széles, a sarkokon pedig jóval keskenyebb kiszökellések (rizalitok) lépnek előre, illetve ugyanez megfigyelhető a telek szabálytalanságai miatt kissé rövidebb hátsó homlokzaton is. Az épület közepén egy hatalmas, 40-szer 18 méter oldalhosszúságú csarnok helyezkedik el, melyet 24 méteres magassága tesz igazán impozánssá. Tökéletes térharmóniájával, hatalmas dongaboltozatával klasszikus hatású, Caracalla római császár fürdői jelenthették számára az előképet. Ez a csarnok köti össze a két szárnyban elhelyezkedő irodákat, valamint a közönségnek is váróteremként szolgált.

Az épület közepét uraló hatalmas csarnok a római fürdők mintájára készült (Forrás: Néprajzi Múzeum honlapja, neprajz.hu)

A nagy csarnok előtt, a középtengelyben kapott helyet még egy kisebb előcsarnok és egy összekötő tér, melyekbe a középrizalit hármas kapuján belépve vezet az út. Az előcsarnok fölött, az első emeleten helyezkedik el a díszterem, melynek hatalmas ablakai a középrizalitban kialakított erkélyre nyílnak. A középtengelyben elhelyezett nagy csarnokot a homlokzat is előrevetíti: hat korinthoszi oszlopból álló, felül timpanonban záródó hatalmas kapuzat (portikusz) emeli a főhomlokzat monumentalitását, és sugallja a hasonlóan grandiózus belsőt.

Az Igazságügyi Palota főhomlokzatának terve (Forrás: Hauszmann Alajos: A budapesti Igazságügyi Palota)

A kapuzat mellett, a középrizalit két szélén egy-egy sisak nélküli torony, a sarokrizalitok tetején pedig széles, ám alacsony tornyok (pilonok) állnak. Ezeket az alapformákat tekintve az épület előképe szinte bizonyosan a berlini Parlament, vagyis a Reichstag Paul Wallott által tervezett és 1884-1894 között emelt épülete lehetett (az építész egyébként Hauszmann hallgatótársa volt Berlinben). Ugyanakkor a szemben lévő magyar Parlament épülete is befolyásolta a megjelenését: versengeni nem tudott vele, ezért úgy akart kitűnni, hogy ellentétesen viselkedik. Míg a neogótikus Országházat felfelé törekvő tornyok és tetőzet jellemzi, az Igazságügyi Palotát római barokk stílusban alkotta meg a tervező, ami a lapos tetőben és az erőteljes, vízszintes párkányokban figyelhető meg.

Paul Wallott: A Reichstag épülete Berlinben a XX. század elején (Forrás: Fortepan/Képszám: 9041)

A homlokzatot számos szobrászati dísz egészíti ki: a timpanonba Zala György alkotása került, mely három részből áll. Középen egy bírósági tárgyalás jelenik meg, a két sarokban pedig a Törvényhozás, illetve a Törvénytanítás allegorikus alakjai ülnek. A timpanon fölötti felfalazáson (attikán) háromlovas diadalszekér áll a Géniusz allegorikus alakjával. Senyei Károly alkotása a négylovas római diadalszekerek mintájára készült, ám a hely szűkössége miatt elhagytak egy lovat. A szekéren álló nőalak kezeiben a felvilágosodás fáklyáját és a béke pálmáját tartja.

Az épület tetején álló háromlovas szekér és a Géniusz alakja Senyei Károly alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belsőben a nagy csarnokba került a legtöbb műalkotás. Kétszáz négyzetméteres boltozatát Lotz Károly festménye díszíti, melynek bal oldalán az igazságszolgáltatás sújtó erejét megtestesítő alakok, jobb oldalán a törvény oltalmazó erejének allegorikus alakjai állnak, középen pedig az igazság római istene, Justitia látható dicsfénytől övezve. Az istennő Stróbl Alajosnak köszönhetően szoborként is megjelent: a bejárattal szemben, egy magas posztamensre helyezett trónon ült, kezében mérleget és kardot tartott.

A hatalmas mennyezetkép Lotz Károly alkotása (Forrás: Néprajzi Múzeum honlapja, neprajz.hu)

A hatalmas, nyolctonnás műalkotást 1950-ben eltávolították helyéről, ugyanis az épület funkciója is megváltozott: 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria, majd 1975-ben a Néprajzi Múzeum költözött a falai közé, ám az intézmény 2017 végén bezárt, és tavaly teljesen ki is költözött az épületből. Hamarosan birtokba veheti a Városligetben létesített vadonatúj épületét, így a Kúria visszaköltözhet monumentális otthonába, vele együtt pedig visszatér Justitia szobra is.

Justitia szobra még az eredeti helyén 1935-ben (Forrás: Fortepan/165473)

A nyitóképen az Igazságügyi Palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Berlin, bíróság, Bodó Péter, építészet, Erzsébet híd, Ferenciek tere, Hauszmann Alajos, Kossuth tér, Kúria, Lotz Károly, Stróbl Alajos, Zala György

³¹ ⁰ ²

Kapcsolódó írások

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Átadták a Budapest Környéki Törvényszék új épületét

2024. november 13. 16:30

A Budapest Környéki Törvényszék az egykori M3 Bussines Center Hungária körúti épületében kapott helyet. A 9 szintes korszerű épületben 55 modern tárgyalótermet alakítottak ki, amelyek távmeghallgatásokra is alkalmasak.

Akinek a leghíresebb budapesti épületek freskóit köszönhetjük – 120 éve hunyt el Lotz Károly

2024. november 8. 14:00

Ahhoz, hogy egy nagy középület megfelelően reprezentatív legyen, nemcsak díszes homlokzat, de elegáns belső terek is kellenek. Ennek elérésére az egyik leglátványosabb eszköz a freskó, melynek egyik mestere hazánkban Lotz Károly volt. A dualizmus időszakában emelt jelentős budapesti középületek többségében az ő alkotásait csodálhatjuk meg, melyek közül a mester halálának százhuszadik évfordulója alkalmából most bemutatunk egy válogatást.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

² ⁰ ⁰

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁴ ¹ ⁴

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁴ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹¹ ⁴

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰