A Péterfy Sándor utca névadója egy olyan személy, akit már saját életében a „tanítók atyjának” neveztek, és ezt a jelzőt a korabeli folyóiratok cikkei is megörökítették. Péterfy Sándor 1865-ben (egy évvel felesége és egyetlen gyermeke elvesztése után) költözött fel Pestre, hogy életét hivatásának, a néptanításnak szentelje, illetve segítse szaktársai boldogulását. Ő volt a dualizmus kori oktatásügy megszervezésének egyik kulcsembere: amellett, hogy osztálytanító, majd igazgató is volt a Deák téri evangélikus elemi iskolában, több folyóiratot is szerkesztett (pl. Népnevelők lapja), számos lapba publikált, tankönyvei is jelentek meg.

Péterfy Sándor arcképei az idő haladtával: (balra) a Vasárnapi Ujság 1878. évi 34. számából; (középen) a Néptanítók lapja 1896. évi 28. számából; (jobbra) és a Vasárnapi Ujság 1913. évi 34. számából (Forrás: Arcanum)

Az 1870-es években ő kezdeményezte az Eötvös-alap létrehozását, ami az ország tanítóinak önsegélyező és érdekvédő egyesülete lett. A szervezet nagyon sok szegényebb sorsú tanító és családja számára jelentett kapaszkodót, de más jótékony célokat is szolgált. Péterfy 1913-ban halt meg, és egy évvel később róla nevezték el azt az utcát, ahol ő is lakott. Így lett az erzsébetvárosi Óvoda utcából Péterfy Sándor utca.

Péterfy Sándor 1917-ben kapott díszsírhelyet (balra) a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. Az avatás alkalmából Budapest akkori főpolgármestere, Bárczy István mondott beszédet (jobbra) (Képek forrása: FSZEK/Budapest-képarchívum)

A Péterfy Sándor utca jórészt abban a városnegyedben húzódik, amit Csikágó névvel illet a népnyelv. Ez a mai Dózsa György út, Thököly út, Rottenbiller utca és Damjanich utca által határolt városrész. A név eredetéről két feltételezés ismert: az egyik szerint olyan gyorsan épült be a semmiből ez a környék, amihez hasonlót akkoriban csak az Egyesült Államok nagyvárosainál lehetett tapasztalni – s valóban a XIX. század végi Budapest egyik leggyorsabban beépülő és benépesülő területéről van szó. A másik feltételezés szerint (az amerikai Chicagóhoz hasonlóan) siralmas közbiztonság jellemezte a környéket.

A Csikágó négyszögletű, sűrűn beépített negyede Külső-Erzsébetvárosban: sárgával jelölve négy határutcája és két köztere. Fehérrel jelölve a Péterfy Sándor utca vonala (Forrás: Google Earth)

A Csikágó és benne a Péterfy Sándor utca Budapest építészeti örökségének egyik kevésbé ismert különlegessége: lakóházai jórészt nem adják vissza azt a pompát, ami a belvárosi bérpalotákat jellemzi, de sok homlokzat és belső udvar díszítése árulkodik hasonló megoldásokról.

Megszokott „csikágói” látkép a Péterfy Sándor utcában: ápolt és elhanyagolt dualizmus kori épületek váltakozása, szűk járdák, toldozott-foltozott utak – a homlokzatok díszítése a korszak jegyeit viselik magukon (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Ez a hely a századfordulós gangos házak birodalma: a belső udvarok felett erkélyszerű körfolyosók kígyóznak, vasból öntött védőkorlátokkal határolva. Ezek a gangok vezetnek az emeleti lakások bejárataihoz, de itt szoktak társalogni egymással a ház lakói is. Sok helyi lakóházat évtizedeken át hagytak roskadozni, ami a vakolatot sem kímélte. A szerencsésebbeket azóta helyreállították, de még az elhanyagolt házak többsége is áll – a Monarchia óta alig néhányat bontottak el.

A belső udvarából látható Péterfy Sándor 34. nem úszta meg a történelem ítéletét – a 2000-es években lebontották. A szemközti, 41. számú házban lakott a névadó Péterfy Sándor. 1957-es felvétel (Forrás: Fortepan/Uvaterv)

Életkép a Péterfy Sándor utca és Nefelejcs utca sarkán: lufival és virággal felvonulásra készülők a macskaköves úttesten 1969. május 1-jén (Forrás: Fortepan)

Az utca legismertebb létesítménye a Péterfy Kórház főépülete. Az intézmény eredetileg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, vagyis a MABI saját kórházának épült. Dr. Hültl Dezső építész tervei szerint 1934-re készült el.

Fényképek az elkészült MABI-kórházról (mai Péterfy Sándor Utcai Kórház) (balra) és annak főbejáratáról (jobbra) a Tér és Forma 1934. júliusi számában (Forrás: Arcanum)

Közelebbről a főbejárat feletti négy márványból készült szoboralak (Forrás: Wikimedia Commons)

Az épületet később, 1940 és 1942 között bővítették a MABI székházának felépítésével – ezt már nem Hültl Dezső, hanem Hidasi Lajos tervezte, mégis az a benyomás érheti az utcán sétálót, mintha a két épület ikerpárja lenne egymásnak.

Dr. Zsembery István, a MABI elnöke elhelyezi az alapító okiratot a MABI-székház alapkőletételén, 1940. november 17-én (Forrás: FSZEK/Budapest-képarchívum)

A MABI-székházzal (jobbra távol) meghosszabbított épületegyüttes egy 1969-es képen (Forrás: Fortepan/Főfotó)

Az 1956-os forradalom idején a főváros egyik legkorszerűbben felszerelt kórházának számított. Itt volt a felkelők egyik ellenállási gócpontja, a később mártírhalált halt Tóth Ilona is itt dolgozott.

A forradalom kórháza: emléktábla a kocsibejáró mellett és plakát a bejárati ajtó felett (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Péterfy Sándor utca a Csikágó negyed egyetlen utcája, amely folytatódik a városrész határain túl is, Erzsébetváros belseje felé. Itt áll az utca előző nevét (Óvoda utca) adó épület, az egykori Állami Óvónőképző Intézet.

Az óvónőképző intézet 1940-ben a Rózsák tere (balra) és a Péterfy Sándor utca (jobbra) találkozásánál (Forrás: FSZEK/Budapest-képarchívum)

Az épület Pucher József tervmunkája alapján 1876-ban készült el, és egészen 1952-ig működött eredeti rendeltetése szerint. Ma egyszerre van benne óvoda, általános iskola, gimnázium és kollégium is.

A reggeli nap fénye köszönti az épület még árnyékos Péterfy Sándor utcai homlokzatát, melyet idén restauráltak (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az utca keresztülhalad a Rózsák terének déli peremén, így rálátni a Steindl Imre tervei szerint épült Szent Erzsébet-plébániatemplomra.

A Szent Erzsébet-plébániatemplom 87 év különbséggel, a Péterfy Sándor utca ugyanazon pontjáról fényképezve. 1935-ben teljesen rá lehetett látni, ma pedig „zöld köntösbe burkolva” találjuk (Bal oldali kép forrása: Fortepan; jobb oldali fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az utca vonalát ékesíti az egykori Haggenmacher-sörgyár fővárosi raktárépülete is. A svájci eredetű család által megvásárolt területen 1935-ben kaptak egységes homlokzatot az ott álló házak, Friedmann Ernő tervei szerint.

Katonai szolgálatra jelentkező néptömeg a Péterfy Sándor utcában 1914. augusztus 1-jén, az első világháború kezdetén. Jobboldalt a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Részvénytársaság raktárépületének egy kis része (Forrás: Fortepan/OSZK)

Az egykori sörgyári raktárépület napjainkban a Péterfy Sándor utca (balra) és a Huszár utca (jobbra) találkozásánál. Az épület sarkán Szent Flórián, a tűzoltók és sörfőzők védőszentjének szoboralakja figyel (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Péterfy Sándor utca nyugati végállomása az Erzsébet Szegényháznál (ma Erzsébet Kórház) található. Neve I. Ferenc József feleségére, Erzsébet  királynéra utal.

1890 utáni fénykép az Erzsébet Szegényházról, ahol a Péterfy Sándor utca (jobbra) véget ér. Balra az Alsó erdősor utca (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A szegényház első szárnyát Hild József tervezte, amit 1856-ban építették. A Péterfy mentén húzódó déli szárny már egy későbbi bővítménye az intézménynek, ami ma a Péterfy Kórházhoz tartozik.

Mára megfogyatkoztak a fővárosi kockaköves utak, de a Péterfy Sándor utca nyugati vége még őrzi a múltnak ezeket az emlékeit. Balra a mai Erzsébet Kórház déli szárnya (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Péterfy Sándor utca keleti vége a Garay térnél található, ami régen hagyományos piactér volt, ma pedig modern beltéri piac és áruház helyszíne. A teret minden irányból dualizmus kori házak veszik körbe (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Péterfy Sándor utca – miképp egész Külső-Erzsébetváros – szerves része annak a századfordulós építészeti örökségnek, ami a magyar fővárost világszerte ismertté teszi. A Duna és az Andrássy út vonzáskörzetének épületei mellett ezek a kevésbé ismert városrészek is megérdemelnek hasonló törődést és örökségvédelmet.

Viharvert múlt és biztató jövő találkozása: az utca lakóházai közül idén is újítottak fel néhányat, de még sok a tennivaló (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Nyitókép: Jobbra Péterfy Sándor arcképe és szignója a Magyar Paedagogiai Szemle 1880. évi 2. füzetéből, és balra a Péterfy Sándor utcai kórház épületei a Tér és Forma 1934. júliusi számából