Ferencvárosnak már az 1873. évi városegyesítés előtt is volt elöljárója, székhelye 1867-ben az akkori Soroksári utca 30. szám alatt volt (ma Ráday utca 30.). A korabeli feljegyzések szerint a hivatalban a vezető mellett 4 esküdt – tiszteletdíj ellenében dolgozó városi polgár – és egy jegyző dolgozott. Pest, Buda, Óbuda egyesítésével jelentős változások történtek a közigazgatásban, bár a központosított irányításszerkezet nem tette lehetővé az ekkortól IX. kerületként is nevezett terület önállóságát. Az elöljáróság hatásköre meglehetősen szűkös volt. Közzétette Budapest törvényhatóságának rendeleteit, gondoskodott a kerület közsegélyezésre szoruló szegényeiről, szegénységi és erkölcsi bizonyítványokat állított ki. Feladata volt még, hogy népösszeírási, újoncozási, adóügyi és gyámhatósági ügyekben a főváros különböző ügyosztályainak segítséget nyújtson, valamint felügyelje a köztisztasági, közegészségügyi, építési szabályok betartását. A feladatok a lakosságszám növekedésével természetesen bővültek, több alkalmazottra, esküdtre és egyéb hatósági közegre volt szükség.
Az elöljáróságnak 1881-ben a Soroksári utca 43. és 48. alatt is volt irodája, az elöljáró mellett 5 esküdt, egy jegyző, egy kezelőtiszt és egy írnok végezte a napi feladatokat. Ekkor már megfogalmazódott az a cél, hogy külön épületet emeljenek a kerület vezetésének és az alkalmazottaknak. A Fővárosi Középítési Bizottság 1883. április 27-i ülésén fogadta el a főváros mérnöki hivatala által készített tervet: a Bakáts tér északi oldalán egy hármas tagolású épületet, mely az elöljáróság mellett a plébániának és az 1859 óta működő iskolának is otthont biztosít. A kétemeletes épületegyüttes összköltségét 278 000 forintra becsülték. Az építkezést 1884 elején kezdték meg, és néhány hónap alatt már a tetőszerkezettel is elkészültek. Az épületegyüttes végleges terveit Czigler Győző készítette, aki a három funkciót ellátó épületrésznek úgy adott önálló architektúrát, hogy azok mégis harmonikus egységet alkossanak.
A plébánia, mely a kompozíció szimmetriatengelyébe esik, a tér közepén 5 évvel korábban felszentelt templom alaprajzához igazodik. Czigler gondosan ügyelt arra, hogy a plébánia bejárata egy vonalba essék a templomkapu tengelyével, ezzel is hangsúlyozva a két épület szoros összetartozását. A homlokzat közepét két kupola koronázta. Az eredetileg kétszintes iskola egy új emelettel és a Knézits utca felé néző traktussal bővült. A három épület közül talán ez a legkevésbé díszes, de a neoreneszánsz stílus jegyei itt is jól érzékelhetően érvényesülnek, az íves és timpanonos záródású ablakok, a sarokkváderezés harmonikusan kapcsolja a plébánia épületéhez. A 117 méter hosszú főhomlokzatot a földszint felett végighúzódó övpárkány és az ereszpárkány fogja össze.
Az elöljáróság Ráday utcára és Bakáts térre néző homlokzata szintén kiemelkedik a környezetéből, a földszinti ablakok záródásaiban férfi- és női fejek szolgálnak épületdíszként, az első emelet szintjén az ablakok timpanonos és íves záródásúak, és a második emelet architektúrája egyszerűbb kivitelű, de így is míves hatású.
Az épület második emeletén található talán a legfontosabb helyiség a díszterem volt (ma itt tartják a testületi üléseket). Az eredeti terveken látható, gazdagon díszített, neoreneszánsz stílusú tér minden bizonnyal előkelő hatást keltett. Az elöljáróság nagytermét a polgárok bérbe vehették lakodalmakra, bálokra, gyűlésekre; de jótékonysági célokra, adománygyűjtő rendezvényekre ingyen használhatták a helyi egyletek, civil szervezetek.
A földszint néhány helyiségét kávéház és vendéglő számára kiadták. A megnövekedett ügyfélforgalom miatt azonban 1896-ban ezekre is szüksége lett az elöljáróságnak, ezért a bérleti szerződéseket felbontották. A vendéglősöknek szerencsére nem okozott problémát, hogy egy közeli, újonnan épült bérházban nyissanak új éttermet, a Belső-Ferencvárosban ebben az időben tucatjával épültek az ilyen típusú, sokemeletes lakóházak.
A Ferencvárosi Polgári Kör, amely 1891-ben alakult meg, az elöljáróságban kapott otthont, a már említett dísztermet ők is ingyenesen használhatták. Itt tartotta meg hivatalos alakuló gyűlését 1899. május 3-án a Ferencvárosi Torna Club is. Helyhiány miatt az I. világháborút követően a Polgári Körnek távoznia kellett az épületből. Ekkor már több mint 20 fő dolgozott a hivatalban, az elöljáró, a jegyző, a fogalmazók és a kerületi tisztiorvos mellett már számtisztek, adófelügyelők, pénztárnokok és vásárfelügyelők is jelezték a helyi közigazgatás szakosodásának fejlődését. Ez a folyamat egyébként a két világháború közötti időszakban sem állt le, 1937-ben például már kifejezetten nagy apparátus dolgozott az épületben, mintegy 70 főnyi fogalmazó, ügyintéző, számvevőtiszt, referens. Itt már valóban nem volt hely a társadalmi események helyszínének biztosítására, még kevésbé egyesületek üléseinek megtartására.
Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, a jobb oldali szárny – az iskola – két tanterem szélességben beszakadt. Minden bizonnyal ekkor sérültek meg a plébánia felett elhelyezkedő kupolák is. Az elöljáróság egy részét ideiglenesen a Török Pál utcai Iparrajziskolába és a Kálvin tér 9. alatti Felsőbb Zeneiskola épületébe költöztették át. Az újjáépítés után kisebb módosítások is történtek az épületen. A földszint Ráday utca felőli oldalát 1945-ben néhány évtizedig tartóan árkádosították, a tetőteret pedig beépítették.
Az elöljárósági szárny belső elrendezése a hosszú évek során többször átalakult. Elsősorban az irodahelyiségek mérete, szerkezete változott meg a gyakori funkcióváltások alkalmával.
A rendszerváltozás óta eltelt évtizedekben szintén többször került sor korszerűsítésre. Nagyszabásúbb korszerűsítés 1995-ben kezdődött, ennek során a fűtésrendszer, az elektromos hálózat, a tetőszerkezet is megújult, de nagy változást jelentett az is, amikor az anyakönyvi hivatal a házasságkötő teremmel együtt a Bakáts tér 1. alá költözött 1998 szeptemberében.
Az ügyek intézésének helye mindent összevéve azonban 1884 óta változatlan, vannak elégedetten távozó ügyfelek és természetesen kevésbé elégedett helyi lakosok, de az biztos, hogy a Czigler Győző által 140 éve megálmodott épület ma is teljesíti eredeti feladatát.
Nyitókép: A Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal 2004-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció