Forradalmi átalakulást hozott a magyar oktatásügyben az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által kidolgozott 1868-as népoktatási törvény, melynek részenként bevezették az általános tankötelezettséget, a tanszabadságot (magántanulás és az intézmények közötti választás lehetősége), és a törvény meghatározta az egységes népoktatási rendszer intézménytípusait is. Ennek részeként pedig létrehozta az állami tanítóképezdéket.
Az ország különböző vidékein 20 állami, középfokú tanítóképezde felállítását irányozták elő, az első ilyen intézmény a Budai Állami Tanítóképezde volt, amely 1869 novemberében kezdte meg működését egy osztállyal, hat tanárral és tíz növendékkel a Vérmező keleti oldalán, az I. kerület, Attila utca 97–99. számú Szeidl-féle házban. Az épület ma már nem létezik, helyén 1937–1938-ban épült fel Györgyi Dénes műve a Székesfővárosi Elektromos Művek megrendelésére.
Eötvös az intézet megbízott igazgatójának Schwicker Jánost nevezte ki, aki csak az első, az 1869/70-es tanévben töltötte be a tisztséget. A tanterv szerint a hároméves képzés során a növendékek tanításában és nevelésében hármas célt kellett elérni:„1. önzéstelen emberszeretetet, 2. szükséges tudományokat és azok tanítási módját és 3. szellemi és testi ügyességet”. A tanterv egyik vezérelve, hogy „a tanítóképezdei tanításnak a népiskolai tanítás előképének kell lenni” számos vitára alkalmat adott, ugyanis sokan úgy értelmezték, hogy „a képző az általános műveltség fejlesztésében megelégedhetik az elemi népiskolai színtájjal”.
A képezdében a diákok heti 30-32 órát tanultak, ebből a pedagógiai tárgyak és gyakorlati tanítás 13 órát tett ki, a többi a humán, reál tárgy, kertészet és testnevelés volt. A következő két évben hatról tizenkét főre emelkedett a tanári létszám, és az oktatás a második és harmadik évfolyamon is megindult.
A tanítóképezde 1871-ben átköltözött az I. kerület, Országház utca 14. szám alatti házba. A Mátyás-templom plébániahivatalának ma helyet adó, kétemeletes, klasszicista lakóház a XVIII. században még egy földszintes épület volt, melyet 1834-ben vásárolt Ferenczy István szobrász.
Ekkor egyemeletessé bővítették az épületet, és klasszicista stílust kapott. Ferenczytől 1846-ban Tenczer (Lejthényi) Károly vásárolta meg a házat, ekkor alakították át kétemeletessé, a ma is látható megjelenése erre az időszakra datálható. Az épület igazán impozáns: hattengelyes főhomlokzatát háromtagú főpárkány zárja, a földszint felett övpárkány, emeletenként végigfutó könyöklőpárkányok tagolják.
Három évvel később, 1874-ben az intézmény már a későbbi Pénzügyminisztérium Országház utcai, északi sarkának helyén álló klasszicista, kétemeletes házban kapott hajlékot.
Ezt a korszakot már a stabil vezetés jellemezte: Gyertyánffy István 25 éves igazgatósága alatt, vagyis 1873–1898 között a képezde igazi virágkorát élte. Gyertyánffy az eötvösi koncepció híve volt, és nagy elkötelezettséggel kezdett hozzá a szervezéshez. A Paedagogiumnak átnevezett intzémény a következő iskolatípusokat fogta össze: 1. állami népiskola mint a tanítóképző intézeti tanári tanfolyam minta- és gyakorlóiskolája, 2. állami tanítóképző intézet mint a tanítóképző intézeti tanári tanfolyam minta- és gyakorlóiskolája, 3. állami polgári iskola mint a polgári iskolai tanítóképző intézet minta- és gyakorlóiskolája, 4. állami polgári tanítóképző intézet szakcsoportokkal, 5. tanítóképezdei tanári tanfolyam. A tanári kar 1873-tól 1881-ig 10-ről 30 tagúra bővült, a képzés tartalmi és módszertani fejlesztése pedig valóban „mintaképezdévé” emelte az iskolát. A hároméves képzést szűkösnek minősítették, így 1881-ben miniszteri rendelet tette általánossá a négyéves képzést.
A tanítóképző 1883-ban átköltözött a Győri út 13. szám alá, amely később a Testnevelési Főiskola (ma Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem) főépületeként vált ismertté. A helyet ideiglenesnek szánták, és tervek között szerepelt egy önálló székház felállítása. A Hauszmann Alajos által 1882-ben tervezett mű a maga idejében is reprezentatív középületnek számított.
Nyerstégla homlokzattal látták el, kétemeletes kialakítással, U alakú alaprajzi elrendezéssel. Jellegzetességei az íves ablakok körüli vörös téglás keretezések, az ablakok alatti égetett agyagrozettás díszítések vagy a lezáró párkány alatti vörös téglából készített fogrovatos alátámasztás. A Paedagogium működését sok vita övezte fennállása alatt, ennek tudható be, hogy Gyertyánffyt 1898-ban hirtelen nyugdíjazták. A Paedagogium felbomlott, a Kiss Áron vezette iskola ismét a népiskolai tanítóképzésre összpontosított, immár Budapesti Tanítóképző Intézet néven.
Időközben elkészült a tanítóképző első önálló otthona 1911-ben a Mozdony utca 40. szám alatti telken, Nagy Virgil műegyetemi tanár tervei szerint. Ma is olvasható a bejárat felett: „I. Ferencz József Magyarország apostoli királyának dicső országlása alatt, gróf Apponyi Albert és később gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszterek idejében.” Ma szinte alig imerhető fel, annyira másként mutatott akkortájt az épület. Homlokzata tagoltabb volt, dombormű díszítette egyebek közt a bejárat fölötti részt középen, további két sávban, valamint a tetősík magasságában is.
A tetősík fölé koronás, kupolaszerű tetőfelépítmény került, ebben volt az intézet csillagvizsgálója. Közel 80 helyiség, tornaterem, dísz- és zeneterem, zongoragyakorló szoba, szertárak, iskolaszolgai és igazgatói lakás, orvosi rendelő kapott helyet mintegy 1600 négyzetméteren, de tartozott az iskolához botanikus kert és teniszpálya is.
A szép ívű fellendülésnek az I. világháború vetett véget. Állandósultak a tanítást akadályozó tényezők, így az energia- és élelmiszerhiány, a járványok, háborús károk. A képző tanárai és diákjai közül 1914 és 1918 között harmincan vesztették életüket. A Tanácsköztársaság időszakában az épületet Cserny József különítménye (a Lenin-fiúk) fegyvertárként és laktanyaként használta, a pincében pedig csendőröket végeztek ki (Fery Oszkár altábornagyot is). A tanítóképzőt ez idő alatt kitelepítették, és majd csak 1920-ban költöztek vissza az 1921-től Fery Oszkár meggyilkolt altábornagyról elnevezett utca épületébe.
Az 1930-as éveket az ötéves képzés tartalmi megszilárdítása és a kor szellemének megfelelő átalakítása jellemezte. Padányi-Frank Antal igazgató a hazafias szellem és a vallásos érzület fejlesztése céljából vezette be a szülőföldtanulmányokat és a vallásos nevelés intézményesülő formáit, valamint „a tanítói hivatás órája” is ekkor jött létre.
A II. világháború súlyos megpróbáltatások elé állította a tanítóképzést is. Az oktatás akadozott, majd szinte teljesen leállt. A német hadsereg 1944 májusában elfoglalta és katonai kórházzá alakította az épületet. A ház az ostrom során több mint száz lövést kapott. Szinte teljesen megsemmisültek az osztálytermek ablakai és ajtajai, bombatalálat sújtotta a csillagvizsgálót és a dísztermet, a Riegler-orgona, a zongorák és harmóniumok, valamint a könyvtár és a szertári állomány jelentős része elpusztult. Aztán 1945 áprilisában megkezdődött a romeltakarítás, és fokozatosan a tanítás is újraindult, bár az iskola kertjében felhalmozódott törmelék eltüntetése éveket vett igénybe. A homlokzatot is leegyszerűsítették, majd a hatvanas években a Pest megyei MSZMP-székház építése miatt a terület jelentős részét elvették az iskolától.
Egy 1958-as rendelet az érettségire épülő, hároméves tanítóképző intézetek felállítását rendelte el, de még két évtizedet kellett várni a változatlanul három évfolyamú, de már főiskolai jellegű képzés bevezetéséhez. A Budapesti Tanítóképző Főiskola nevet 1975 szeptemberétől viselte az intézmény, ami immár óvónőképzéssel is kiegészült. A rendszerváltást követően jelentős tartalmi és szervezeti változásokra került sor. A legjelentősebb az ezredfordulón történt, amikor intergráták a főiskolát az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, és immár ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar néven működött tovább. 130 éves önállóságát követően a budai tanítóképző történetében ezzel új fejezet kezdődött.
A nyitóképen: A Tanítóképző Intézet Fery Oszkár utcai (ma Kiss János altábornagy) épülete 1921 után (Forrás: tok.elte.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció