Sírjaik Pesten domborulnak: az elcsatolt területeken született nagyjaink a Fiumei úti sírkertben

A cikk angolnyelvű változata: Buried in Budapest – Great Hungarian figures born beyond the modern borders of Hungary lie in the Fiumei Road Cemetery

Írta: Flier Gergely

2020. november 2. 9:00

Szinte megszámlálhatatlan azoknak a száma, akik jelenlegi határainkon túl születtek, de budapesti temetőkben nyugszanak. Közöttük sok az ismert, jelentős személyiség is. Ennek oka magától értetődő, hiszen ahogy ma is, úgy 1920 előtt is természetes volt, hogy a fővárosba az egész országból érkeztek tehetséges, nagyra hivatott személyiségek, akiknek munkássága Budapesten teljesedett ki, és többnyire itt vált országos jelentőségűvé. A Fiumei úti sírkertet járva is szembesülünk vele: múltunk legnagyobb személyiségei közül milyen sokan születtek a trianoni határokon túl. Összeállításunkban rájuk emlékezünk.

A főváros 1931-ben a négy égtájt szimbolizáló négy jelképes sírt emelt a Kerepesi temetőben azoknak a magyar halottaknak az emlékére, akik a trianoni határokon túl nyugszanak. A sírok közti, négyszöget alkotó területen egy emlékmű is állt, mely a nemzeti címerünkből vett motívumot, a hármas halmot és a kettős keresztet jelenítette meg.

Az elszakított területek magyar halottainak egykori jelképes síremléke a Kossuth-mauzóleum közelében állt (Kép: korabeli filmhíradó részlete)

Ezt az emlékművet és a négy jelképes sírt mára elsodorták a történelem viharai, de a magyar nemzet egysége mégis nagyon erősen jelen van ma is a Fiumei úti sírkertben. Halottak napi sétánkon olyan jeles személyiségeink sírjait kerestük fel, akik itt nyugszanak, de mai határainkon túl születtek.

A Batthyány-mauzóleumon friss koszorúk sokasága jelzi az első felelős magyar kormány miniszterelnöke kivégézésének október 6-ai évfordulóját. A mauzóleumot 1874-ben emelték Schickedanz Albert tervei szerint (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány mártír miniszterelnöke Magyarország akkori fővárosában, Pozsonyban született 1807-ben a főnemesi Batthyány-család sarjaként. A miniszterelnök kivégzése után a pesti ferences templom kriptájában helyezték el holttestét, és csak 1870-ben, a kiegyezés után vitték át hamvait a Kerepesi temetőbe. A Batthyány-mauzóleumot 1874-ben emelték Schickedanz Albert tervei szerint.

Bánffy Dezső miniszterelnök 1914-ben állított síremlékét Kallós Ede szobrászművész készítette (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az ősi losonci Bánffy család sarja volt Bánffy Dezső, aki 1895. és 1899. között töltötte be a Magyar Királyság miniszterelnökének tisztségét. Bánffy Dezső Kolozsvárott született, ahol máig a város egyik nevezetessége a családhoz kötődő, a XVIII. században épült Bánffy-palota, mely a város főterén áll. Kallós Ede szobrászművész alkotta meg Bánffy Dezső síremlékét, s azt 1914-ben állították fel.

A Szovjetunióba hurcolt és ott elhunyt Bethlen István miniszterelnök síremlékét 2001-ben állították, tervezője Almási Balázs (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Erdélyben, a gernyeszegi Teleki-kastélyban született 1874-ban Bethlen István, aki 1921. és 1931. között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. Édesanyja Teleki Ilona volt. Mind a Teleki, mind a Bethlen-család Erdély ősi nemesi családja. Bethlen István, akit 1945-ben a Szovjetunióba hurcoltak, a hazától távol, moszkvai börtönkórházban halt meg 1946-ban. Hamvai hollétét csak 1989-ben kutatták fel, és 1994-ben hozták haza, azóta nyugszik itt, a Fiumei úti sírkertben. A 2001-ben állított síremléket Almási Balázs tájépítész tervezte.

Szilágyi Dezső síremléke. Strobl Alajos műve, 1908 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szilágyi Dezső egykori igazságügy-miniszter, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt, Nagyváradon született 1840-ben. Az országgyűlésben Gyulafehérvár és Pozsony városának képviselője is volt. Strobl Alajos alkotta síremlékét 1908-ban állították.

Klapka György síremléke. Róna József, 1892 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Klapka György, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornoka 1820-ban született a bánsági Temesváron. Családja erősen kötődött a városhoz, édesapja, Klapka József 1819. és 1833. között Temesvár polgármestere volt. Klapka személye a komáromi erőd védőjeként az elszakított területek közül nemcsak a Bánsághoz, de a Felvidékhez is kapcsolódik. Síremlékét, Róna József művét 1892-ben állították.

Irányi Dániel síremlékét Kallós Ede készítette 1901-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Irányi Dániel, a márciusi ifjak egyike az akkori Magyarország északi csücskében, a Szepes vármegyei Toporc községben született 1822-ben Halbschuh Dániel néven. Pestre kerülése előtt Felső-Magyarország városaiban, Eperjesen, Késmárkon és Rozsnyón tanult. 1901-ben állított síremléke Kallós Ede szobrászművész, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek alkotása.

Trefort Ágoston sírja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Homonna a Felvidék keleti részén, Kassa és Eperjes közelében található. Ezen a Zemplén vármegyei településen született 1817-ben Trefort Ágoston egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Családi síremlékét egyszerű obeliszk jelöli.

Arany János síremléke Strobl Alajos alkotása, 1885 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Partiumban, Nagyszalontán született költészetünk egyik legnagyobb alakja: Arany János. A Partiumot, a ma Romániához tartozó tájegységet gyakran Erdélyhez sorolják, valójában inkább a Nagyalföld része. Nagyszalonta mindig fontos központja volt a magyar kultúrának, itt született az Arany János által megénekelt, és valóban létezett Toldi Miklós a XIV. században, és a település később is nagy emberek sokaságát adta az országnak Arany Jánostól Sinka Istvánig.

Ady Endre síremléke. Csorba Géza szobrászművész alkotását 1930-ban állították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ugyancsak a Partiumból származott Ady Endre is. „Geográfia szerint a Szilágyságból jöttem, a régi Partiumból” – vallotta magáról a költőóriás. Ady szülőfaluja, Érmindszent és kedves városa, Nagyvárad is a Partiumban található. Ady Endre síremlékét, Csorba Géza szobrászművész alkotását 1930-ban emelték.

Jókai Mór síremléke, Kismarty-Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrászművész alkotása 1928-ra épült fel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nagy prózaírónk, Jókai Mór is mai határainkon túl született, Komáromban, a Duna északi partján 1825-ben. Síremléke, Kismarty-Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrászművész alkotása 1928-ra épült fel. A szecessziós stílusú építmény, mely körbeveszi Jókai sírját, különleges síremlék, hiszen állításakor Jókai végakaratát tartották szem előtt, hogy sírhantja felett ne legyen sírkő.

Kosztolányi Dezső síremléke. Ősze András szobrászművész alkotása, 198 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Költészetünk és prózairodalmunk egyaránt meghatározó alakja Kosztolányi Dezső. Kosztolányi a Bácskából, a ma Szerbiához tartozó Szabadkáról számazott, itt született 1885-ben. De nemcsak ehhez a tájegységhez kötődik személye, hiszen családja a Nemeskosztolányi előnevet viselte, Nemeskosztolány községről, mely a Felvidéken, Trencsén városának közelében található. Síremlékét 1986-ban állították, Ősze András szobrászművész alkotása Kosztolányi híres versciklusára, a Szegény kisgyermek panaszaira utal.

Mikszáth Kálmán sírja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

„Palócországot” is kettévágta Trianon. A „legnagyobb palóc” Nógrád vármegye azon részében született 1847-ben, mely ma már nem tartozik Magyarországhoz. A Szklabonyáról származó Mikszáth Kálmán budapesti sírján fekete, egyszerű, de méltóságteljes obeliszk ál.

Munkácsy Mihály síremléke. Telcs Ede alkotása 1911-ből (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összeállításunkban az egyetlen Kárpátalján született személyiség Munkácsy Mihály festőművész, Lieb Mihályként született Munkácson, felvett nevét szülővárosáról kapta. A környező országok közül talán a legnehezebb ma a magyarság helyzete ott, ahol a világhírű magyar festő született. Munkácsy síremlékét Telcs Ede alkotta, és 1911-ben állították.

Csontváry Kosztka Tivadar jelképes sírja. Kerényi Jenő alkotása, 1967(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Csontváry Kosztka Tivadar festőművész a felvidéki Kisszebenben született 1853-ban. Festészetében is jelentős szerepet játszik az akkori Magyarország északi része, egyedülálló tájképei között megfestette Selmecbányát és a Magas-Tátrát is. Csontváry jelentőségét későn ismerték fel, ez a magyarázat arra a döbbenetes tényre, hogy az Óbudai temetőben lévő sírját a bérleti idő lejártával exhumálták. Így csak jelképes sírja áll a Fiumei úti sírkertben. Kerényi Jenő szobrászművész alkotását 1967-ben állították.

Mednyánszky László síremléke. Somogyi József alkotása 1970-ből (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mednyánszky Lászlót felső-magyarországi tájképei miatt akár „a Tátra festője” jelzővel is illethetnénk. Mednyánszky a Trencsén vármegyei Beckón született, 1852-ben, az egyik legrégebbi eredetű magyar nemesi család sarjaként. Síremlékét, melyen Somogyi József szobrászművész alkotása áll, 1970-ben állították.

Strobl Alajos síremléke. Pfannl Egon alkotása, 1971 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A magyar szobrászat nagy alakja, Strobl Alajos is a Felvidéken született 1856-ban. Szülővárosa a Liptó vármegyei egykori járási székhely, Liptóújvár. Strobl eredeti síremléke a második világháború során aknabecsapódás következtében elpusztult. Az ennek pótlására készült, 1971-ben állított egyszerű vörös gránit síremléket Pfannl Egon tervezte.

Fadrusz János sírján a szobrászművész saját műve, Fadrusz-feszület áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fadrusz János, a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja szintén a Felvidéken, Pozsonyban született 1858-ban. Életművének szintén határon túli, erdélyi vonatkozása, hogy ő a Kolozsvár főterén álló Mátyás-emlékmű alkotója. Sírján saját műve, a híres Fadrusz-feszület áll.

Zala György sírján Ligeti Miklós szobrászművész domborműve látható. A síremléket 1968-ban állították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zala György, egyik legjelentősebb szobrászunk olyan részén született a történelmi Magyarországnak, melyet egyedül képvisel a felsoroltak közül. A Zala vármegyei Alsólendva ma Szlovéniához tartozik. Zala György 1968-ban állított síremlékén a Ligeti Miklós szobrászművész által készített domborművet helyezték el.

Blaha Lujza 1929-ben állított síremlékének alkotója Fülöp Elemér szobrászművész (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Államférfiak, írók, költők és képzőművészek után nagy színésznőnk, Blaha Lujza síremlékét kerestük fel. A „nemzet csalogánya” Reindl Ludovika néven született Rimaszombatban 1850-ben. Szülei vándorszíntársulattal járták az országot, így kerültek a felvidéki városba. Blaha Lujza síremlékét, Fülöp Elemér alkotását 1929-ben állították.

Lendvay Márton, és fia, ifj. Lendvay Márton 1859-ben állított síremléke Dunaiszky László szobrászművész és Feszl Frigyes építész alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)​

A XIX. századi magyar színművészet két jeles alakja, idősebb Lendvay Márton Nagybányán, míg fia, ifjabb Lendvay Márton Kolozsvárott született. Az 1859-ben állított síremlék, mely mindkettőjük hamvait jelöli, Dunaiszky László szobrászművész és Feszl Frigyes építész alkotása.

Pulszky Ferenc sírján Donáth Gyula szobrászművész alkotása áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pulszky Ferenc, a dualizmus kulturális életének meghatározó alakja 1869-től 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Pulszky a Felvidéken, a Sáros vármegyei Eperjesen született 1814-ben. A Pulszky-család sírboltja fölé Donáth Gyula alkotását, a Nagyszentmiklósi kincs mintájára készült bikafejes edény másolatát állították.

Czuczor Gergely sírja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összeállításunk utolsó alakja sokoldalú személyiség, Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt. Mint az felsoroltak közül sokan, ő is a Felvidéken született, az Érsekújvárhoz közeli Andódon Czuczor István néven 1800-ban. A Gergely nevet a bencés rendben kapta. Iskoláit is nagyrészt a Felvidéken, Nyitrán, Esztergomban, és Pozsonyban végezte. 1851-től élt Pesten, itt hunyt el 1866-ban. Síremléke fehér márvány obeliszk, Krisztus-arccal és kereszttel. 

Nyitókép: A Fiumei úti sírkert részlete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó