A XVIII. kerületben több, egymástól elszeparált, de mégis közel lévő zöld terület található. Szép sorjában felfűzzük ezeket nagyjából egy 6-7 kilométeres sétaútra, amely során rálátást kapuk a kerületi parkokra. Már most érdemes megjegyezni, meghökkentő, hogy külső pesti kerületek sokszor mekkora és milyen erdőkkel rendelkeznek, de az ideális kihasználtság messze elmarad ettől. Az is igaz, hogy az utóbbi években mintha kezdene valami megváltozni, talán elsősorban a fejekben, ami a legfontosabb lépés egy városi erdő megfelelő karbantartásához, hasznosításához.

Felfedezősétánkat a Gilice téren kezdjük, ide több buszjárat is közvetlenül jön Kőbánya-Kispest vasútállomástól, de az erdőket meg lehet szintén innen közelíteni a pestszentimrei vasútállomástól vagy villamosokkal az Üllői út felől. Látható, hogy több irányból is bejárható a sok kis park, valamint a Péterhalmi-erdő is.

A Gilice térről mi elsőként a Bókay-kert felé vettük az irányt a Cziffra György úton északi irányba, ugyanis ez a kis lekerített parkocska több érdekességgel is szolgál előzetes ismereteink alapján.

Belépve konstatálhattuk, hogy itt bizony jelentős társasági és sportéletre van lehetőség: jégpálya, kalandpark, akadálypálya, két rekortános futópálya, kisrepülő-bemutató, homokos BMX-pálya és egy épülő gördeszkapálya várja a látogatókat.

A kert bejárata (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Kalandpark repülőgéppel (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Ezekenkívül pingpongasztal, teqballpálya, több teniszpálya és egy kisebbfajta szabadtéri színház is rendelkezésre áll. Van bent étterem és nyári bár is, valamint kulturált, fűtött illemhelyiség is. Számunka abszolút pozitív csalódás a park sokrétűsége és rendezettsége.

Felsorolni is nehéz a sok sportpályát, kikapcsolódási lehetőséget (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

 Az épülő BMX- és skate-park (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A Bókay-kert önmagában nem túl nagy, bejárható negyed órán belül, épp ideális. Kisebb tó is van a parkon belül, és ne feledkezzünk meg a strandról se, amely uszodaként is funkcionál. Összességében a Bókay-kert méltó ellenpontja a hírhedt Havanna-lakótelepnek, amely szinte tőszomszédságban fekszik. Azonban az is igaz, a Havanna-lakótelep se a régi már, egyáltalán nem olyan veszélyes, mint amilyen a kilencvenes években volt.

A kert kerítésén kívül a nyugati oldalon található egy kis dombocska, amely már a Turul-parkhoz tartozik. Tetején egy kereszt. Mi ennél többet vártunk egy turultól, de itt most ennyivel be kell érnünk. A kis Szent Lőrinc-kápolna mindenesetre aranyosan megbújik a fák között. A kerületi önkormányzat Tomory Lajos Múzeumába is érdemes bekukkantani.

A Turul-park dombjáról a panoráma (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Innen egy ugrás a Péterhalmi-erdő, amelyet a Benedekfalva utcán lehet elérni egy pár perces sétával. Ebből az utcából is jól látszik kelet felé egy szép, nagy fehér gömb lábakon. A Gilice térről is jól látszik, ez ugyanis egy fontos meteorológiai mérőállomás, sőt a főváros legfőbb meteorológiai obszervatóriuma: a Marczell György Főobszervatórium. Kialakították az Ambrózy Pál Meteorológiai Tanösvényt is a kertjében, érdemes betérni. A múzeumok éjszakáján sokféle programmal várják az érdeklődőket, de persze máskor is lehet látogatni.

A nagy fehér gömb, amely messziről próbálja csalogatni a látogatókat (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Az obszervatóriummal szemben a Fogoly utcán haladunk tovább, majd rögtön jobbra a Mályinka utcába befordulva jobb oldalunkon a Péterhalmi-erdő szélét láthatjuk. Ez a legismertebb, legnagyobb erdő a kerületben. Hamar elérünk az erdő egyik főbejáratához. Itt tűzrakóhely, focipálya, játszótér és kis fakunyhó várja a látogatót. Kisebb parkolót is építettek, akik autóval érkeznének, azoknak célszerű itt letenni a kocsit. Piknikezésre kiválóan alkalmas zöldfelület áll rendelkezésre.

A szabadidőpark az erdő bejáratánál (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Ha beljebb megyünk az eléggé megkopott sárga turistajelzésen, akkor az erdő mélyén találjuk magunkat.

A sűrű rengeteg (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Keresztezzük a futókörnek kijelölt útvonalat is, majd egy nyitottabb részhez érün ki. Itt tisztán kibukkan a Duna hordalékából származó homokos erdőtalaj. A faállomány főleg akác, de majomkenyérfát is találni, valamint egy-egy éger, szil, tölgy, hárs is előfordul. Az úton folyamatosan jellemzőek a kihelyezett tájékoztató táblák. Sajnos állapotuk kissé leromlott, a vandalizmus itt is tetten érhető.

Szerencsére sok a tájékoztató és a tudásismertető tábla (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Hamarosan keresztezünk elhagyott síneket, majd jobbra fordulva az erdő mélyére pár száz méter múltán érdekes jelenségre figyelhetünk fel: a fák tetején sok-sok műanyag zacskómaradványt lenget a szél. Elsőre nem tudtuk mire vélni a dolgot, hiszen fent a fák tetején voltak, de aztán megláttunk az erdő közepén egy ipari telepet és annak udvarát: rengeteg összehordott műanyag hulladék várta sorsát. Azért egy magasabb kerítés talán megoldható lett volna, hogy ne szennyezze az erdőt ilyen mértékben…

A vágányokat is birtokba vette már a természet (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Műanyag „termés” a fákon (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Továbbsétálva dél felé becsatlakozunk az erdei tornapályához, majd további egy kilométer múlva elérjük a Péterhalmi-erdő déli főbejáratát: itt ismét focipályák, játszótér, tűzrakóhely, tájékoztató táblák, sőt még strandröplabdapálya is van, amihez ideális a már említett homokos talaj.

Végül az erdő délnyugati csücskében kötünk ki, az Alacskai úti lakótelepnél. Itt a Határ úton lépdelünk tovább, valójában végighaladunk az utcán, amely egy erdőbe torkollik. Ez már a Kapocs utcai erdő, ami nem is olyan kicsi. Gyakori a fenyőfa, kissé vegyesebb az erdőkép. Viszont a természeten kívül sok más érdekességre ne számítsunk, cserébe nincs is annyi ember. Az erdő déli széle egyben már a városhatár is Gyál felé. Azért egy játszótér elfért még, valamint néhány tájékoztató tábla.

Megéri a kis kitérőt a Kapocsi úti erdő (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Innen a pestszentimrei vasútállomás nincs már messze, ahonnan vissza lehet térni a Kőbánya-Kispest vasútállomáshoz. Mi még tettünk egy kitérőt a Hargita térre, ami már gyalog meglehetősen messze van. Itt található ugyanis a kerület legnagyobb emlékparkja, az 1956-os emlékpark. A műemlékegyüttes elég robosztus, ugyanakkor nagyon szívszorító volt látni, hogy közelről minden kis téglakockán egy-egy ember neve olvasható.

Az 56-os emlékpark (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Utunk során bejártuk a XVIII. kerület több parkját, erdejét is. A Péterhalmi-erdő tulajdonképpen Pestszentlőrincet választja el Pestszentimrétől. A régi, két vasúti fővonalat összekötő iparvágányok kettévágják az erdőt, amelyet lehetne jobban rekultiválni, de leginkább az erdő közepén lévő ipartelep jelenti a gondot a már említett szennyezéssel. Viszont látszik, hogy a helyi civil szervezetek áldozatos munkájának van eredménye, hiszen a vandalizmus ellen is próbálnak állagmegóvással védekezni.

Láthattuk, többféle kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a parkerdők a látogatóknak, legyenek akár családosak vagy idősebbek. A sík terep ilyen szempontból mindenképpen kedvező. Az erdőgazdálkodást a Pilisi Parkerdő Zrt. végzi itt is, mint oly sok másik pesti parkerdőben. Összességében elmondható, hogy egy egynapos kirándulást, városismereti sétát megér a XVIII. kerület és a Bókay-kert a sokszínű kikapcsolódási lehetőségeivel a sport és kultúra iránt érdeklődőknek, míg a meteorológiai obszervatórium pedig a természettudományok iránt érdeklődőknek ad csemegét.

Nyitókép: A szabadidőpark a Péterhalmi-erdő bejáratánál (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)