Átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben

A cikk angol nyelvű változata: The new building of the Ethnographic Museum in Városliget has been handed over

2022. május 22. 19:30

Május 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Mint ismeretes, a beruházás a Liget Budapest program keretében valósult meg a Műcsarnok mögötti, Dózsa György úti egykori hatalmas parkoló helyén. A megnyitón elhangzott: a Liget Budapest program, Európa legnagyobb kulturális beruházása teljes egészében meg fog valósulni.

Május 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben – adta hírül az MTI. Az átadóünnepségen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki beszédet is mondott. A kormányfő kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat.

A miniszterelnök arra is kitért: a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épülete – bár szép volt – formája nem illet a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Hozzátette: „Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket.”

Az átadóünnepségen beszédet mondott a miniszterelnök is (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Beszédében a miniszterelnök azt is tudatta, hogy megvalósul a Liget Budapest program összes tervezett épülete. „Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az átadón az is elhangzott, hogy a 150 éves intézmény történetében ez az első olyan épület, amely kifejezetten a Néprajzi Múzeum igényeire lett szabva. Az 1872-ben alapított intézmény 1892-ben vált ki a Magyar Nemzeti Múzeumból. A tekintélyes néprajzi gyűjtemény 1924 és 1975 között a Könyves Kálmán körút 40. alatti, eredetileg iskolának épület szecessziós épületben lelt otthonra. Ezt követően a Kossuth Lajos tér 12. alatti, Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi Palotában helyezték el az intézményt, miután a Magyar Nemzeti Galéria felköltözött az átalakított Budavári Palotába.

Az új Néprajzi Múzeum tetején egy zöld pihenőparkot alakítottak ki, ahol még a fák is kényelmesen tudnak nőni (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A Városliget megújulását célzó Liget Budapest Projekt 2012-ben indult útjára. Ennek keretében írták ki 2016-ban a nemzetközi tervpályázatot a Néprajzi Múzeum új épületének megtervezésére, amit a magyar NAPUR Architect építésziroda nyert meg. Az épület több szempontból is különleges. A múzeum 60 százaléka a földfelszín alatt van, a közepe teljesen a felszín alá bukik. A 300 méteres épület tetején pihenőparkot hoztak létre, ahol még a fák is kényelmesen tudnak nőni. Az új Néprajzi Múzeum 33 000 négyzetméter alapterületű, két szint a föld alatt, három szint pedig a felszínen húzódik. Az állandó kiállítások 4500 négyzetméteren, az időszaki kiállítások pedig 2500 négyzetméter területen lesznek látogathatóak. Ezek mellett kialakítottak egy gyerekmúzeumot, egy könyvtárat és egy konferenciatermet is az épületben.

Mint írják, az új Néprajzi Múzeum május 23-án, hétfőn nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Forrás: MTI

Nyitókép: Átadták az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Remelem, ez egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Innovacio Haza, a szamomra egyetlen ertekes epulet az egesz Liget programbol, fel/visszaepul.


Ronda! A tetején a VASKEFE még rondább!


Maga az épület nem szép, viszont a környékét szépen rendbe tették, ilyen szempontból megérte. Várom a további építkezéseket. Összességében jó irányba halad a liget.


A Liget Budapest program jó és hasznos, de a gigászi gördeszka pálya helyett inkább egy Regnum Marianum rekonstrukciót láttam volna szívesen. Az épülettel önmagában nem lenne bajom, de egyszerűen nem oda való, agyoncsapja a teret.


Ez az épület is beleillik a kortárs épületek 90 százalékára jellemző SIVÁRIZMUS stílusba, aminek a lényege, hogy hiányzik róla minden, ami emberközelivé teszi az épületeket, - a növényi és alakos díszítés, faragott, vagy kovácsolt díszek, mozaikok, maratott üvegek, festmények, stb. Hiányoznak a nagy felületeket kisebb egységekre felosztó, díszítésekkel hangsúlyozott lélekvidámító emberközeli épületrészek. Hiányzik a környező épületek iránti alázat és a korábbin korok építészete iránti tisztelet.
.
Nem szükséges felrúgni mindent, ami régi, hogy az eredetiség látszatával eltakarható legyen a tehetségtelenség sivársága.
A régi épületeket sem kell lemásolni, de a szellemiség átmentésével új alkotást lehet létrehozni. Ahogyan Bartók is másolás nélkül új zenét hozott létre a több száz éves népzenékből, vagy ahogyan ezt nagy tehetségű építészek is tették 100-150 éve, amikor Budapest mai arculatát kialakították.

Rossz rágondolni, hogy a kortárs építészek színvonalára lesilányítva milyen sivár lenne az Országház, az Opera, a Bazilika, vagy Budapest számtalan csodálatos köz- és lakóépülete.


Az épület formája önmagában érdekes, a tetején a zöld növényekkel. Az 56-os emlékműt is jobban kiemeli. Ugyanakkor a rideg szürke fém borítás mindenre emlékeztet csak a néprajzra nem. A látványtervekhez képest is szürkébb, iparszerűbb lett. Egy szecessziós épület sokkal jobban illene a néprajzhoz.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó