Egész Magyarországon nagy tisztelet övezi az olaszországi születésű Pietrelcinai Pio atyát, Budapesten több szobrát is megtaláljuk, de a XI. kerületben még az átlagosnál is odaadóbban ápolják az 1968-ban elhunyt, 2002-ben szentté avatott kapucinus szerzetes emlékét. Gazdagréten már 2015-ben teret neveztek el róla a katolikus hívek kezdeményezésére, a Szent Angyalok-plébániatemplomban Örökimádó-kápolnát építettek a tiszteletére, a szerzetes halálának évfordulóján, szeptember 23-án pedig minden évben megtartják Szent Pio atya ünnepét.

A Gazdagréti út és a Baradla utca kereszteződésében található Szent Pio téren 2018-ban avatták fel a szerzetes első, egész alakos szobrát (halálának 50. évfordulóján), ám az ideiglenes megoldás volt, mert az alkotás nem tartós anyagból készült. Ennek a helyére állították most fel bronzból készült egész alakos szobrát, Kontur András alkotását.

Pio atya új szobra a róla elnevezett téren a XI. kerületben (Fotó: Újbuda)

Nem csupán a műalkotás anyagában láthatunk változást, hanem Pio atya megjelenítésében is: a 2002-ben szentté avatott szerzetes kalitkát tart a kezében, amint éppen kirepül belőle egy madár.

Ez az ábrázolás azokra a sokak által ismert és Pio atyának tulajdonított mondatokra utal, amely a magyarokról szól: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

Éppen ezek a mondatok magyarázzák, hogy az atya új bronzszobrát a magyarok számára fontos évfordulón, 2023. június 4-én, a trianoni gyásznapon, a nemzeti összetartozás napján avatták fel és áldották meg, igaz, akkor még nem a Szent Pio téren, mert nem voltak meg a felállításhoz szükséges hatósági engedélyek. Az alkotást ideiglenesen a Szent Angyalok-plébániatemplom kertjében helyezték el, ott avatta fel Vejkey Imre képviselő, a Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője, s ott áldotta meg a közel húsz éve Magyarországon élő Marco Faccioli olasz kapucinus szerzetes. De már ekkor bejelentették, hogy a szobor szeptemberben kerül végleges helyére, a szerzetesről elnevezett térre, ahol Szent Pio atya ünnepén megemlékezést és koszorúzási ünnepséget tartanak.

Ha nem is most avatták fel és áldották meg, mégiscsak ezen a szeptember 23-i ünnepségen adták át a szobrot a nagyközönségnek, hiszen ekkortól tekinthető meg a műalkotás közterületen. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy részt vett rajta Michael Wallace Banach memphisi címzetes érsek, Magyarország apostoli nunciusa és László Imre, Újbuda polgármestere is, valamint természetesen Szederkényi Károly Miklós esperes, a Gazdagréti Szent Angyalok templom plébánosa.

Szent Pio atya ünnepe, halálának 55. évfordulóján Gazdagréten, a Szent Angyalok-plébániatemplomban a hagyományoknak megfelelően szentmisével kezdődött, amelyet hazánk apostoli nunciusa, Michael Wallace Banach érsek mutatott be, ezt követően körmenetben vonultak a hívek a Szent Pio atya térre, az új szoborhoz.

Koszorúzás a szobornál 2023. szeptember 23-án (Fotó: Újbuda)

Az eseményen Szederkényi Károly atya felelevenítette Pio atya Magyarországhoz fűződő gondolatait, László Imre polgármester pedig a szolgálat fontosságáról beszélt.

Pio atya életében és halála után is sok csodát tett, sőt a gazdagréti hívek szerint neki köszönhető, hogy a templomuk felépült. A templom alapkövét 1990. március 30-án tették le, az első szabad választás előtti szombaton, és több ütemben, 26 év alatt sikerült felépíteni. A templom és plébánia épületegyüttese 2016-ra készült el teljesen, 2016. október 1-jén szentelték fel.

Pio atya Francesco Forgione néven született 1887-ben az olaszországi Pietrelcina településen, római katolikus pap, kapucinus szerzetes lett, a Pio nevet a szerzetesrendben kapta. Stigmatizált szerzetes volt, a stigmák, vagyis Krisztus öt sebe 1918-ban jelent meg a testén. Erről beszámolt saját elöljárójának, lelki tanácsadójának, eszerint a stigmák megjelenésekor olyan erős fájdalmat érzett, mintha ő maga haldokolna a kereszten. A sebeket orvosok is vizsgálták, és a stigmatizált szerzetes híre gyorsan elterjedt a világban. Akik ismerték, találkoztak vele, azt állították róla, hogy csodákra, gyógyításra képes, próféciái valóra váltak, és olvasott az emberek gondolataiban.

Pio atya 1968-ban hunyt el az olaszországi San Giovanni Rotondo nevű településen. Ekkorra a stigmák eltűntek a testéről. Halála után is sok csodát tett, amit meg is jövendölt: „Halálom után többet fogok tenni. Az igazi küldetésem halálom után kezdődik.” A Szentszék egy időben tagadta, hogy a Pio atyával történtek isteni eredetűek lennének.

II. János Pál pápa még fiatal papként, 1947-ben találkozott vele, 1999-ben boldoggá, 2002-ben szentté avatta. Pio atyát szülővárosa után nevezik Pietrelcinai Szent Piónak.

A 2002-ben szentté avatott Pio atyát nagy tisztelet övezi Magyarországon (Fotó: Apostol TV)

Nincs rá bizonyíték, hogy valóban a kapucinus szerzetestől származik az a szöveg, amely Pio atya jövendölése Magyarországról címen terjedt el, Pio atya írásainak gyűjteményében ilyen mondatok nem szerepelnek.

A nevéhez fűződő különleges eseményeken és csodákon kívül valószínűleg ez a neki tulajdonított szöveg is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon népszerű lett. Budapesten Pio atya szobrát megtaláljuk a XII. kerületben, a Diana parkban, a Szent László-plébániatemplom melletti kis kápolnában, a XI. kerületben, a Bartók Béla úti Szent Gellért-plébániatemplom altemplomában is.

A kapucinus rend, amelynek Pio atya is a tagja volt, a ferences rendből vált ki. Magyarországon Széchényi György esztergomi érsek, hercegprímás a törökök kiűzése után, 1687-ben alapította meg a budai kapucinus kolostort. A rend kapta meg az I. kerület, Fő utca 32. szám alatti területet, amelyet 1692-ben vett használatba, egy korábbi templom és kolostor átépítésével 1716. szeptember 20-án szentelték fel a templomukat, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére.

A Fő utcai templomban ma is a kapucinusok látják el a szolgálatot, de jelen vannak Móron is, és tavaly visszatértek a hagyományos búcsújáróhelyre, Máriabesnyőre is.

Pio atya több műve is megjelent magyarul az elmúlt harminc évben, életéről 2000-ben készült egy olasz filmdráma Padre Pio (Pio atya) címmel.  

Nyitókép: Szobrot állítottak Pio atyának a XI. kerületben​ (Fotó: Újbuda)