A villaépületekkel szegélyezett zuglói Hermina utat választotta dr. Lipták Pál (1874-1926) mérnök, építési vállalkozó, gyártulajdonos saját családi villája helyszínéül. A terveket ő készítette, az építkezés 1924-ben kezdődött. A budapesti József Nádor Műegyetemen végzett Lipták, aki a műszaki tudományok egyik első doktori fokozatosa volt az országban, nem sok épületet tervezett egyébként. Ő jegyezte a Váci utca 63. szám alatti, 1908-ban emelt négyemeletes bérházat, majd a MÁVAG Golgota–Bláthy Ottó–Vajda Péter–Delej utca által határolt területén 1909-10-ben épült, víztoronnyal is rendelkező munkáslakótelep 24 darab bérházát, 655 lakással. Tervei közt sokak előtt ismert lehet az 1913 és 1916 között épült magyar királyi laktanya (később Petőfi laktanya, ma Mária Terézia laktanya) a Budaörsi úton.
Lipták kiváló szervező volt, mely készségét építésvezetőként kamatoztatta, így 1910-ben (más adatok szerint 1909-ben) saját vállalatot alapított Lipták és Társa Építési és Vasipari Részvénytársaság néven, mely hamarosan a legnagyobb építőipari cégek egyike lett az országban. Több nagyszabású kivitelezési munka kötődik a cég nevéhez, az egyik legjelentősebb a Schmahl Henrik által tervezett Belvárosi Takarékpénztár Rt. székháza a Ferenciek terén, közismertebb nevén a Párisi Udvar. Schmahl Henrik váratlanul meghalt, így építésvezetője, Lipták fejezte be a Párisi Udvar munkálatait.
A Hermina úti villa változatos alaprajzot és tömegkezelést mutat. A földszinten több épületrész is kiugrik a homlokzat síkjából, melyek az emeleti ablakok teraszát adják. A bejáratot Lipták a villa bal oldalának szélére helyezte el, és egy háromszögű oromzattal zárta, amit domborművek díszítenek, valamint egy „E” betű, mely szeretett felesége, Gábriel Emma (1879-1946) nevét őrzi. Lipták Pál villájának meg kellett felelnie egy ötgyermekes, társasági életet élő polgári család igényeinek. Így reprezentatív volt és tágas, a fennmaradt fotók tanúsága szerint az igényesen beredezett szobákban faragott bútorokat helyeztek el, a falakat egyes helyiségekben selyem- és bőrtapéta borította.
A közösségi terek, így a szalon és a télikert a villa utcai oldalán volt, míg a lakóhelyiségek, a hálószobák, az étkező és konyha, valamint a cselédség szállásai a kert felőli részen. Az alagsort is kihasználták, itt az építészeti iroda helyiségei voltak. A lépcsőház és a hall ma is látható falburkolata arról árulkodik, hogy kifejezetten míves palota volt valaha ez a ház. Visszaemlékezések szerint szépen megmunkált volt a fa lépcső, az ablakokat több helyiségben is katedrálüvegek díszítették.
Az 1924-ben kezdődött építkezés 1925-ben fejeződött be. Lipták azonban egy évvel háza elkészülte után, 1926-ban, 52 esztendősen súlyos betegségben elhunyt. Emma a villát bérbeadta, és átköltöztek egy Horánszky utcai, kisebb lakásba. Magánszemélyeken kívül az első években a Királyi Gőzmosoda használta az épület helyiségeit. A ház egyik bérlője volt Barinkai Ferencné Krausz Hilda, aki itt élt a harmincas évektől egészen haláláig. A művelt nyelvtanár 1936-ban lánynevelő intézetet alapított a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélyével. Intézete eleinte a VII. kerület, Ida utca 3. szám alatt működött, mint a Verő-féle Lánynevelő Intézet utódja, felügyeleti szerve pedig a Pesti Izraelita Hitközség volt. A zsidótörvények életbelépését követően azonban az Ida utcai ház tulajdonosa felmondta a bérleti szerződést, így 1940-ben Barinkainé átköltöztette intézetét a Lipták-villába.
Neve ezt követően Krausz Hilda Magyar-Angol Leánynevelő Intézet lett, de jegyezték Dr. B. Krausz Hilda Leánynevelőjeként is. Hivatása szerint az intézet a polgári iskolát végzett lányok továbbképzését biztosította. A Pesti Izraelita Hitközség 1941. évfolyamának tájékoztatója említi a lánynevelőt. Ezek szerint a fenntartó Dr. Barinkai Ferencné volt. A férőhelyek száma 15 főnyi volt, az ellátás 1600 pengőbe került, plusz 14 százalék felárat kellett fizetni. Mindezért a lányok oktatást, lakhatást, napi ötszöri étkezést, világítást, fűtést, fürdési lehetőséget kaptak, és idegen nyelvű társalgójuk is volt. Az épületben volt ebédlő (72 négyzetméter), reggeliző (22 négyzetméter), nappali (52 négyzetméter), társalgó (30 négyzetméter), két hálóterem (46-46 négyzetméter), és egy nagy, kertre néző terasz (52 négyzetméter).
Barinkai Ferencné a nyelvoktatásra kiemelt hangsúlyt helyezett. A lányok angol, német és francia nyelven tanulhattak, de zongora-, hegedű- és énekórákat is vehettek, művészettörténetet, magyar és angol irodalmat tanultak a szaktanároktól, akik közt az igazgatónő férje, Barinkai Ferenc, a Magyar Országos Reklámszövetség alelnöke gazdasági-kereskedelmi tantárgyakat oktatott. A személyzetéhez tartozott nevelőnő, házvezetőnő, szakácsnő, szobalány és takarítónő.
Hatalmas érdeklődés övezte az előkelő intézetet, a diákok többsége vidéki településekről érkezett. Itt tanult egyebek közt Nóti Károly lánya is. A II. világháborúban, a németek bevonulását követően a szülők kivették gyermekeiket az iskolából, amely 1944. június 28-án bezárt. Krausz Hilda és a lánya bujkálni kényszerült, majd a háború végén visszatértek az addigra már erősen megrongálódott épületbe. A villa ez idő tájt eladóvá vált. Kraszner József csempe- és műkőkereskedő alacsony áron jutott hozzá Lipták Pál özvegyétől, aki aztán 1946-ban el is hunyt. A házat az új tulajdonos felújíttatta, a hátsó részben lakásokat alakítottak ki, melyeket — Barinkainé mellett — más családok is bérbe vettek.
Az államosítás után a reprezentatív házat a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, majd a rendőrség használta, de egy rövid időre diákkollégiumként is működött. Erről az időszakról ugyanakkor kevés adat maradt fenn. Ami bizonyos, hogy 1960-tól az első zuglói úttörőház, ami addig a Thököly út 120. alatt volt, ide költözött át. Ekkor vette fel a Pákozdi Antal Úttörőház nevet.
A rendszerváltás után az úttörőházból Zuglói Gyermek Művelődési Központ lett. Ezeket az intézményeket sok esetben a szocializmus maradványainak tekintették, így volt ez a Hermina úti művelődési központ esetében is. Az 1990-es évek elején fel is merült az épület értékesítése, de a közművelődési funkció átalakításával sikerült végül biztosítani a fennmaradását.
A Zeg-Zug Zuglói Gyermekház – nevét az oromzat felirata nyomán kapta – 1994-ben alakult, 2008 óta a Zuglói Cserepes Kulturális Non-profit Kft. tagintézménye. Tevékenysége alappillérjét elsősorban gyermek és ifjúsági kulturális és ismeretterjesztő programok alkotják. Az intézmény 2011-ben felvette a villa építtetőjének nevét, emléket állítva ezzel Dr. Lipták Pálnak.
A nyitóképen: A Lipták-villa napjainkban (Fotó: liptakvilla.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció