Keresés az archívumban

Száz szóban Budapest Irodalmi pályázat indul 100 szóban Budapest címmel: a nyertes alkotásokhoz kortárs művészek alkotnak illusztrációkat, kiállítva a Városház téren.
Baán: Halad előre a Liget Budapest megvalósulása Jól halad a Szépművészeti Múzeum 1945 óta lezárt Román csarnokának felújítása; a Szépmű és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesített intézményében pedig a régi mesterek gyűjteménye a Liget Budapest keretében felújított és korszerűsített Szépművészeti Múzeum épületébe, a 19-20. századi anyag a Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galériába kerül majd – mondta el Baán László.
Új világváros született: Budapest és a vidék ezredéves ünnepéről Százhúsz évvel ezelőtt, a millenniumi ünnepségsorozat nem csupán a honfoglalás méltó megünneplését jelentette. Új világváros született. Felsorolni is nehéz lenne az ünnepségsorozat hozadékaként megvalósult fejlesztéseket.
Tanulmány készült Budapest örökségéről Fejlesztési tanulmányterv született Budapest történeti városrészeinek védelméről és megújítási lehetőségeiről. A cél, hogy az ajánlások megfelelő minőségű beruházásokat ösztönözzenek annak érdekében, hogy a főváros egyedülálló épített öröksége megmaradjon és értékőrző módon fejlődhessen. A dokumentum jóváhagyásáról jövő szerdán dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
Budapest leglátogatottabb fürdője a „Szecska” Tíz éve újították fel a 103 éves Széchenyi gyógyfürdőt: immár egy évszázada várja látogatóit – akik szép számban járnak is a városligeti intézménybe.
Müpa Budapest: könyvben mutatkozik be a Művészetek Palotája A Művészetek Palotájának épületét és a benne zajló eseményeket mutatja be egy most megjelent igényes kiadványban az intézmény.
Összefognak a kiállítóhelyek a Budapest Art Weeken Több mint hatvan művészeti eseményt hangol össze a főváros és környékének múzeumaiban, galériában keddtől vasárnapig a Budapest Art Week programsorozat. A galériatúrák egy-egy tematika mentén viszik végig az érdeklődőket neves művészettörténészek és esztéták vezetésével.
Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.
Jéggel vagy anélkül? – Budapest vidéke az őskorban Budapest környékének legrégebbi, ember alkotta, 350 ezer éves tárgyait is bemutatják az óbudai Aquincumi Múzeum új, Jéggel vagy anélkül? című kiállításán.
Itt van Budapest olimpiai logója Bemutatták csütörtökön a Gellért-hegyen a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémáját.
A költészetet ünnepli Budapest A költészet napján elkezdődött a hatodik Versmaraton a Magyar Rádió Márványtermében. A Versmaratonhoz kapcsolódva idén is megszervezik a Kálvin téri aluljáróban a Költészet vásárát.
Fel a fejjel, Budapest! A város jellegzetes szecessziós népszerűsíti épületeit Fel a fejjel, Budapest! címmel a Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Budapest, a változó világváros és Kertész Imre Bár a minap elhunyt Kertész Imre közéleti szerepének és írói életművének társadalmi feldolgozása napjainkban még finoman szólva sem végleges, kevésbé közismert az az érdekes tény, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas író milyen érzékletesen írt a háború előtti és utáni Budapestről.
Bringa, divat, Budapest A bringázás, a divat és Budapest utcái érnek össze a Cyclechic videójában.
Az örök Budapest – német szemmel Jens Wirtzfeld német videóproducer Eternal című klipjében budapesti hangulatfelvételekkel örökítette meg a város pillanatait.
Svéd drón járta be Budapest egét Budapestről készített hangulatos drónfelvételeket a svéd SkyFoxMedia csapata, akik bevallásuk szerint bele is szerettek a magyar fővárosba.
Így irányították a légiforgalmat Budapest egén A magyar légiforgalmi irányítás elmúlt száz évéről jelentetett meg könyvet Renner Péter légiforgalmi irányító és Csontos János.
Egyre vonzóbb az ingatlanbefektetőknek Budapest A nyolcadik legvonzóbb európai főváros Budapest a nemzetközi ingatlanbefektetők körében egy friss kutatás szerint.
Krakkó-Budapest két jó barát Több száz kincsen keresztül mutatja be a várbeli Budapesti Történeti Múzeum a magyar főváros és a lengyelországi Krakkó párhuzamos történelmének évszázadait.
Nagyon olcsó világváros Budapest Nincs a száz legdrágább világváros között Budapest az Economist Intelligence Unit ranglistája szerint. A magyar főváros dollárban mért átlagos megélhetési költsége az EIU számításai szerint a New York-i szint 55 százaléka.
Kortárs látlelet – Építészeti kalauz Budapest Az elmúlt két évtizedben felépített fővárosi épületek közt van számos figyelemre méltó alkotás: erre világítanak rá az Építészeti kalauz Budapest szerzői. Haszonnal forgatható útikönyvvel gazdagodtunk, amely városi sétára hív.
Bemutatkozik a belföldi Budapest Kártya A Budapest Kártyába olyan tartalmakat és kedvezményeket csomagolnak be, amelyekkel a fővárosba próbálják csábítani a turistákat, immár a belföldieket is.
A Duna fővárosai – Bécs, Budapest Bécs és Budapest történelmi jellegzetességeit és hasonlóságait mutatja be a Várkert Bazár legújabb fotókiállítása. A képpárok felidézik a XIX-XX. század fordulójának, a dualista monarchia időszakának évtizedeit, miliőit.
Budapest régen és most A régi és az új Budapest, közöttük egy világháború pusztításaival egy videókollázsban.
Budapest alulról: az infrastruktúra művészete Mi, városlakók és turisták általában csak a felszíni külcsín alapján ítélkezünk egy környékről vagy egy város összképéről. Pedig nem élhet egy város az őt életben tartó és működtető föld alatti infrastruktúrája nélkül. Mint artériák és vénák hálózzák be Budapest mélyét a csatornák és alagutak, amik nélkül egy nap alatt tönkremenne a városunk. Zsoldi Katalin videósorozatában lemodellezte Budapest föld alatti hálózatát.
Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.
7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.
Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.
Újabb szabadstrand nyílt a Dunán Újbudán megnyílt a Duna-fürdő Árasztó-part, így újabb fővárosi Duna-partszakaszon van lehetőség a strandolásra. A fürdőhely augusztus 31-ig látogatható.
Így rakták le a budapesti Duna-hidak alapjait A Lánchíd budai hídfőjének alapkövét 180 éve, három évvel a pesti után tették le. Ez a három év jórészt az alapozás előkészítéséről szólt, ezalatt valójában csak ástak. Miért tartott ennyi ideig ez a munka, és miért gyorsabb manapság? Hogyan épültek a későbbi Duna-hídjak alapjai?
Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.
Egy legendás vállalat születése A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.
Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.
Emlékhelyet alakítanak ki a terézvárosi Liszt Ferenc téren Terézvárosban emléket állítanak a nyilasuralom idején történt Liszt Ferenc téri vérengzés több száz áldozatának. A téren átfutó fekete törésnyomok mutatják majd azokat a helyeket, ahonnan az áldozatokat elhurcolták, a holttesteket eltemették.
Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.
Átadták a Dandár fürdő felújított beltéri részét Az 1930-ban megnyitott Dandár fürdő belső terének felújítása befejeződött,  augusztus 1-jétől a beltéri medencék is igénybe vehetőek. A belső medencetér szaunája, a zuhanyzósor, a gépészet is megújult, korszerűsödött és megszépült a medencetér.
A Lánchíd részvényeinek jegyzése 185 éve kezdődött A Lánchíd részvényeit 185 évvel ezelőtt kezdték el árusítani, azaz ekkortól lehetett jegyezni azokat. A részvények, amelyeket az építési költségek fedezésére bocsátottak ki, nem voltak olcsók, hiszen egy darab 500 forintba került, és bár a teljes összeget 5 év alatt kellett befizetni, mégsem volt nagy érdeklődés az értékpapír iránt.
Tervezés alatt a HÉV-vonalak felújítása Már készülnek a tervek a HÉV-vonalak felújítására, a munkálatokat a szentendrei HÉV-vel kezdik. Még az idén elindul 54 új HÉV-szerelvény beszerzése is.
Ahol gőzmozdonyt is vezethettek a látogatók – 25 éve nyílt meg a Magyar Vasúttörténeti Park Budapesten A Magyar Vasúttörténeti Park, ez az egyedülálló vasúti skanzen 25 éve nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Tatai úton, a MÁV egykori északi fűtőházában. Már a megnyitáskor is már jelentős kiállítással rendelkezett az azóta folyamatosan bővülő park, a 25. évfordulót pedig egy nagyszabású kiállítással ünneplik meg.
Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.
Ismét megnyílt a Mária Magdolna-torony a budai Várban Újra megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony az I. kerületi Kapisztrán téren, a budai Várban. A késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom háromhajós épületének a nyugati oldalán húzták fel az öt emelet magasságú tornyot.
A kivilágított fővárost láthatjuk a Libegők éjszakáján Az 1970-ben átadott Zugligeti Libegő a főváros egyik legismertebb nevezetessége, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik Pestre, Budára és a környező helyekre. Az idei Libegők éjszakáján, július 12-én a kivilágított fővárost is megcsodálhatjuk.
Felújítják a vásárcsarnokot Pesterzsébeten A XX. kerületben, a Tátra téri 100 éves vásárcsarnok helyi védettség alatt álló épületét felújítják, a szabadtéri piactér alatt pedig kétszintes mélygarázst alakítanak ki.
Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.
Autópályán Budapestről a Balatonra Ötven éve, 1975. július 3-án adták át a forgalomnak az M7-es Balatonaligáig tartó szakaszát. A beruházás jelentősen megkönnyítette Budapestről a Balaton elérését, de az M7-es autópálya fejlesztése ezután évtizedekre megállt, Zamárdiig még sokáig csak félautópályán lehetett eljutni.
Felújítják a Nemzeti Tornacsarnok épületét A Kallina Mór által tervezett Szentkirályi utcai egykori Nemzeti Tornacsarnokot, amely jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik, hamarosan felújítják. Az eredetileg 1870-ben átadott épület homlokzatát megőrzik és helyreállítják, belül előadókat, szemináriumi termeket, irodákat és tornatermet alakítanak ki, és egy új, földszintes épület is készül.
Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.
A Citadella szerepe a második világháborúban Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.
Széchenyi al-dunai útja Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg Birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.
Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.