Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Keresés az archívumban
Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban
2024. március 8. 8:30
A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.
Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata
2024. március 2. 10:00
Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.
Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza
2024. február 29. 9:00
A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.
Pazar terek születnek újjá a Budavári Palotában
2024. február 27. 16:30
Az egykori királyi palota évszázadokat átívelő fejlesztésének záróköve az északi szárny volt, melyet egy fogadóépületnek szántak. Mivel gyönyörű belső terekbe vezetett, ezt is azokhoz méltóan alakították ki, hogy felkészítse a látogatókat a pazar látványra. 2024-ben a Budavári Palota északi szárnyának újjászületése látványos szakaszához ér, ennek apropóján az alábbiakban bemutatjuk, milyen környezet is várta hajdan a vendégeket, illetve ez hogyan változott meg a XX. század második felére.
Évtizedekig elfojtott tragédiák – A kommunizmus áldozatainak emlékművei
2024. február 25. 13:00
Magyarországot a XX. század közepén több tragédia is sokkolta, és míg többségükről lehetett beszélni, a kommunista diktatúra őrjöngéséről évtizedekig hallgatni kellett. A rendszerváltás után is eltelt még tíz év, mire 2000-ben az Országgyűlés február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ebből az alkalomból bemutatunk néhány köztéri alkotást, melyek a kommunizmus alatt megtört emberi sorsoknak állítanak emléket.
Az igazságos király szobrai – Hunyadi Mátyás emléke Budapesten
2024. február 24. 11:30
Mátyás király a magyar történelem egyik legnagyszerűbb alakja, igazságos ítéleteivel egyúttal népmesei hőssé is vált. Ennek ellenére Budapesten mindössze három jelentősebb szobra látható, bár tervek születtek egy hatalmas és igazán méltó emlékműhöz is. Mátyás-napon – melyet február 24-én ünneplünk, de idén a szökőnap miatt február 25-re esik – ezeket az alkotásokat vesszük sorra.
A 180 éve született Munkácsy Mihályra emlékeztek a Fiumei úton
2024. február 22. 18:00
Munkácsy Mihály festőművész születésének 180. évfordulóján megemlékezést tartottak felújított sírjánál a Fiumei úti sírkertben. A védett síremlék Telcs Ede szobrászművész alkotása.
Új színt kapott Lechner Ödön szecessziós épülete – Átadták a Sipeki Balás-villát a Hermina úton
2024. február 20. 16:00
Évtizedekig halvány rózsaszínűnek ismertük, olyan volt, mint egy babaház, most viszont az eredeti állapotában és eredeti színének megfelelően újították fel a Lechner Ödön által tervezett, műemléki védettséget élvező, szecessziós Sipeki Balás-villát, amely ma a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza. A XIV. kerületi Hermina úton álló villa telkén egy új, többfunkciós szolgáltatóház is épült.
Ki volt Kolosy György, és miről mesél a róla elnevezett tér?
2024. február 17. 9:00
A Dunához közel, három forgalmas út találkozásánál egy kicsi tér köti össze Budapest II. és III. kerületét. A történelmi városnegyed, Újlak főterének is számító Kolosy tér egy merénylettel megvádolt szabadságharcosról kapta a nevét. A tér sokak emlékében a régi vásárok hangulatvilágával forrott össze, egykori híres kávéháza jelentette a városnegyed társasági életének egyik központját, és itt állt a budai oldal egyik leghatalmasabb épülete, a tragikus sorsú Lujza Gőzmalom is.
Aki megelőzte Törley Józsefet – 190 éve nyílt meg Prückler Ignác pezsgőgyára a Ráday utcában
2024. február 12. 11:00
A hazai pezsgőkészítés története legtöbbünk számára egyet jelent Törley József világhírű vállalkozásával. Törley kétségtelenül a magyar pezsgő nemzetközi megismertetésének főszereplője volt. Azt azonban kevesen tudják, hogy több mint 40 évvel korábban már gyártották ezt a különleges italt Pesten, méghozzá a Ferencvárosban. Prückler Ignác cégének története, ha nem is annyira regénybe illő, mint Törleyé, de érdekes és tanulságos.
Fenséges helyszínek – A magyar uralkodói rezidenciák
2024. február 11. 15:00
Hazánk fővárosa jó ideje Budapest, de ez nem volt mindig így. Az ország több városa is büszkélkedhet azzal, hogy a honfoglalás utáni évszázadokban fejedelmi vagy királyi székhely volt. A középkorban a királyi udvar előbb Esztergomban, majd Székesfehérváron is berendezkedett, és csak a tatárjárás után került Budára. Később a varázslatos fekvésű Visegrádon is hosszú időt töltöttek a magyar királyok, a török megszállás után pedig Pozsony tekinthető az ország fővárosának. Buda jelentőségét, központi szerepét azonban még a történelem viharai sem tudták kitörölni az emberek gondolkodásából.
A pesti Broadway zenés teátruma – 130 éves az Operettszínház épülete
2024. február 9. 9:00
A pesti Broadway, vagyis a Nagymező utca számos színház otthona, amelyek közül az Operettszínház látványos épületével emelkedik ki. A nyitó előadást éppen 101 évvel ezelőtt, 1923. február 9-én tartották, de az éjszakai élet már 1894-ben megindult benne, akkor még Somossy Orfeumként. Az alábbiakban megismerhetik az épület mellett a névadó tulajdonos kalandos életét is.
Egyre többen látogatják a budapesti sírkerteket – A fiatalokat is érdekli a történelem
2024. február 8. 18:30
A Fiumei úti sírkertben, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben és a Nemzeti Gyászparkban is folyamatosan emelkedik a látogatók száma. Egyre több fiatal és egyre több iskolás csoport keresi fel a budapesti történelmi sírkerteket, amelyekben jeles személyiségek életművével lehet megismerkedni. A látogatói adatokból az derül ki, hogy a fiatalokat érdekli a nemzet múltja.
A hírközlés palotája – Telefonközpont a Terézvárosban
2024. február 5. 12:30
Az első telefonközpontnak készült budapesti épületet 120 éve helyezték üzembe a VI. kerületben, ekkor Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. Több mint tíz évig egyedül szolgálta ki a főváros távbeszélő-hálózatát, de az egész XX. század során fontos szerepet játszott a budapesti telekommunikációban. Volt, hogy háromszáz kezelőnő serénykedett benne éjjel és nappal, hogy az előfizetőket összekapcsolhassák egymással. Rájuk emlékeztet ma is az épület Nagymező utcai díszes homlokzata.
Deák Ferenc portréja a főváros számára
2024. február 4. 15:00
A városegyesítést követően frissen megalakult budapesti közgyűlés 1874. február 4-én, éppen 150 évvel ezelőtt szükségesnek látta, hogy Deák Ferenc arcképét elhelyezze a tanácsteremben. Nem is akármilyen képről volt szó, hanem olyanról, amelyhez az ekkor már igencsak beteg Deák ül modellt, azaz nem egy már meglévő arckép másolatát kívánták a képviselők beszerezni.
Föl nem épült városháza, új Móricz-darab, bolond időjárás: erről írtak a lapok 100 éve
2024. február 2. 15:00
Néha meglepődünk, néha mosolygunk, de gyakran érezzük úgy, a tegnapi lapot olvassuk éppen, pedig száz évet utaztunk vissza az időben. A régi újságokból sok érdekes epizódra bukkanhatunk elődeink életéből: sosemvolt városházáról, Shakespeare újrafordításának örökzöld kérdésköréről, a magyar irodalomról, de a furcsa időről is.
Emlékmű készül Buda bevételének 175. évfordulójára a Fiumei úti sírkertben
2024. február 1. 12:30
Nagyszabású ünnepséget tartottak Görgei Artúr honvéd tábornok születésének 206. évfordulóján a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A kitüntetett figyelem idén annak is szól, hogy ebben az évben emlékezünk meg az 1849-es szabadságharc sikereinek és tragikus elbukásának 175. évfordulójáról. Az ünnepségen bejelentették, hogy májusban, Görgei legnagyobb haditettének, Buda bevételének 175. évfordulóján emlékművet avatnak a temetőben a honvédsereg fővezérének végső nyughelye közelében.
Finta József építész budapesti öröksége
2024. január 31. 13:00
Finta József Kossuth-díjas építész életművének legjelentősebb része Budapesten valósult meg. Munkássága az elmúlt hat évtized alatt jelentősen meghatározta a magyar főváros városképét. A megépült házainak legjelentősebb része az idegenforgalom céljait szolgája, de pénzügyi és oktatási épületeket is tervezett. Munkáit sokan tartják funkcionálisan jól átgondolt, magas kvalitású alkotásoknak, mások azt kifogásolják, hogy Duna-parti szállodái kedvezőtlenül alakították a pesti látképet.
Sok országban népszerűek voltak a 75 éve létrehozott Ikarus-gyár ikonikus autóbuszai
2024. január 28. 13:00
Hetvenöt éve, 1949 januárjának végén alapította meg az akkori kormány az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. A vállalat a XX. század második felében a világ egyik meghatározó autóbuszgyártója lett. Azonban nem minden alap nélkül indult el a cég: az állami tulajdonú vállalatot három magántársaság összevonásával hozták létre.
Látványos formában őrzi a múltat az őrségváltás hagyománya a budai Várban
2024. január 26. 15:00
Bár ma már inkább nagyszerű látványosságként tekintünk az őrségváltásra a budai Várban, a múltban a díszes egyenruhát viselő testőrség tagjai a protokolláris feladatok mellett az uralkodó tényleges védelmét is ellátták.
Budapest közepén évtizedekig vámhatár húzódott
2024. január 25. 14:00
Az 1873 novemberében kimondott városegyegyesítés ugyan létrehozta Budapestet, és a Dunán elvileg könnyű átkelést biztosított a Lánchíd, de ez az átjárás nem volt magától értetődő mindenkinek, ugyanis fennált egy komoly visszatartó erő, a hídvám. A frissen egyesített városban az első pillanattól kezdve törekvés volt arra, hogy ezt a vámot megszüntessék vagy legalább a legszegényebbeket mentesítsék alóla.
Egy lovagias építész – 90 éve hunyt el Ybl Lajos
2024. január 24. 9:00
Az Ybl névről elsőre mindenki Ybl Miklósra gondol, hiszen ő volt a XIX. század legjelentősebb magyar építésze. Azonban kevésbé ismert unokaöccse, Ybl Lajos is építész lett, és noha nem vált szakmája oly tekintélyes képviselőjévé, halálának évfordulóján érdemes végigtekintenünk munkásságán. Fontosabb épületein túl bemutatjuk közéleti tevékenységét is, amiért még lovagi címmel is jutalmazták.
Erzsébet királyné halála a budapesti sajtóban
2024. január 21. 14:00
Erzsébet magyar királynét 1898. szeptember 10-én egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista megölte. A magyarok nagy része rajongásig szerette Ferenc József feleségét, Sisit, így érthető, hogy a halálhíre hallatán szinte megállt Budapesten is az élet. Mivel 1898-ban az újság volt a fő információforrás, így cikkünkben annak járunk utána, miként írtak a tragikus eseményről a korabeli lapok.
A nemzet nagyjaira emlékezhetünk a Fiumei úti sírkertben a magyar kultúra napja alkalmából
2024. január 17. 17:00
A magyar kultúra kimagasló alakjainak, a XIX. századi tudományos és kulturális élet jeles alkotóinak, alakítóinak és mecénásainak tetteit, tevékenységét ismerhetjük meg a Fiumei úti sírkertben a magyar kultúra napja alkalmából szervezett sétán. Erkel Ferenc, Egressy Béni, Izsó Miklós, Trefort Ágoston és más híres magyarok sírjánál nemcsak az egyéni teljesítményről kapunk képet, de megtapasztalhatjuk azt is, hogy maga a sírkert is a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen értéke.
Budapesti épületsorsok: Lajta Bélával ismerkedhetünk meg a Kiscelli Múzeumban
2024. január 12. 9:00
A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, akinek munkásságával most a Kiscelli Múzeum kiállításán ismerkedhetünk meg. Az építészeti tervek és fotók mellett olyan különlegességeket is láthatunk a tárlaton, mint a Szervita téri Rózsavölgyi-ház eredeti kerámiadíszei, az Amerikai úti Szeretetház egykori szolgálati lakásának Lajta Béla tervezte bútorai, a Vas utcai iskola restaurált ólomüveg díszei vagy az egykori Parisiana mulató homlokzati makettje.
Az alkotópálya meglepő befejezése – Lechner Ödön utolsó terve
2024. január 8. 13:30
Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelv legelkötelezettebb híveként élete nagy részét egy új, nemzeti stílus létrehozásának szentelte. Utolsó tervét – melyet a Ferenc József-emléktemplom számára készített éppen 110 évvel ezelőtt – mégis a régi, történelmi stílusok modorában rajzolta. A meglepő fordulatot azonban árnyalják a pályázati feltételek, melyeket figyelembe véve a mű egyáltalán nem az elvek megtagadásáról szól.
Két életút találkozása Pesten: Andrássy Gyula és Festetics György
2024. január 6. 14:30
Az elmúlt évben két olyan főúrra is emlékezhettünk – születésük és haláluk évfordulóján –, akiknek az élete és pályája a fővárosban fonódott egybe. A két gróf, Andrássy Gyula és Festetics György az 1867-es kormányban vállaltak tisztséget. Míg a kabineten belül Andrássyra a miniszterelnökség és a honvédelmi tárca vezetése hárult, addig Festetics a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be. Emellett más fővárosi közintézményekben is fontos, vezető szerepet játszottak.
Egy világbajnok év – Jelentős fejlesztések zajlottak 2023-ban Budapesten
2024. január 1. 16:00
A világ szeme 2023 nyarán Budapestre figyelt, hiszen itt versenyeztek a világ legjobb atlétái. Bár tagadhatatlanul az Atlétikai Világbajnokság volt a tegnap véget ért esztendő fénypontja, a főváros egész évben szépen fejlődött, az alábbiakban pedig igyekeztünk erről egy összefoglalást adni: milyen fontosabb létesítményeket, épületeket, emlékműveket emeltek vagy állítottak helyre Budapesten.
A 72-es szoba különös lakója – Deák Ferenc az Angol Királynő szállóban
2023. december 31. 16:00
Az 1850–1860-as években az akkori magyar politikai élet egyik legfontosabb centrumának egy pesti szálloda második emeletén elhelyezkedő, kétszobás lakosztály számított, ahol a nemzet prókátorának, avagy a haza bölcsének nevezett Deák Ferenc élt 1854 és 1875 között. Az első magyar igazságügyi miniszter születésének 220. évfordulója miatt a 2023-as esztendőt Deák Ferenc-emlékévnek nyilvánították. Ebből az alkalomból azt mutatjuk be, miként élt Deák az Angol Királynő szállóban.
Egy kincsekkel teli ékszerdoboz – A Mátyás-templom művészeti gyűjteménye
2023. december 24. 11:00
A Mátyás-templom hazánk egyik legismertebb épülete, égbe törő tornya a budapesti panoráma szerves része. Tökéletes turistalátványosság, hiszen a gótika e mesterművén túl még csodálatos kilátás is fogadja az ide látogatókat. Érdemes azonban betérni is, hiszen a falak közel nyolcszáz év történelméről mesélnek, melynek során rengeteg műkinccsel gazdagodott a templom gyűjteménye.
Kilencven éve indult el az első budai trolibusz
2023. december 21. 18:00
Kilencven éve jelentek meg a trolik Budapesten. Ekkor három kilométernél is rövidebb szakaszon közlekedtek a Vörösvári út és az Óbudai temető között, de az utasok hamar megszerették az új közlekedési eszközt. Igaz, hogy 1944 és 1949 között nem közlekedtek, de ezt követően ismét utazhattak a fővárosiak trolin, igaz, akkor már kizárólag Pesten.
Száz éve halt meg Kacsóh Pongrác
2023. december 18. 19:00
Kacsóh Pongrác halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak felújított sírjánál a Fiumei úti sírkertben. A zeneszerző nevét a János vitéz című daljátéka tette közismertté.
A magyar építészet kiemelkedő alakja volt – 140 éve született Kós Károly
2023. december 18. 16:00
Kós Károly a XX. század eleji magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Tervezői látásmódját jelentősen meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi települések építészeti öröksége. Mostantól az ő nevét viseli a legrangosabb építészeti díj, ebből az alkalomból mutatjuk be életét és tevékenységét.
Wekerle Sándor és az Országos Kaszinó
2023. december 14. 14:00
Szájhagyomány útján terjedt el a történelmi emlékezetben, hogy Wekerle Sándor azzal különböztette meg magát a nemesi és főnemesi születésű minisztertársaitól, hogy arcát simára borotválta, sem szakállt, sem bajuszt nem viselt. Csakhogy éppen az arcszőrzet teljes hiánya miatt a Tisza Kálmán-kormány tagjai – akiknek sorába Wekerle pénzügyminiszterként bekerült – a Püspök becenevet ragasztották rá. A boldog békeidők korában ugyanis a borotvált fizimiska nem a polgárságra, hanem a katolikus klérus főpapjaira volt jellemző.
Emlékhelyet avattak Mányoki Ádám tiszteletére a Fiumei úti sírkertben
2023. december 13. 17:00
A 350 éve született Mányoki Ádám festőművész azok közé a híres magyarok közé tartozik, akiknek már nincsen meg a sírhelye. A barokk kor kimagasló alkotója, aki II. Rákóczi Ferenc legismertebb képmását is készítette, Drezdában hunyt el, de síremléke a temetővel együtt elpusztult. Mostantól a Fiumei úti sírkertben mégis fejet hajthatunk művészete előtt: emlékhelyet avattak a tiszteletére.
Kós Károly és Bánffy Miklós munkásságát bemutató tárlat nyílt a Pesti Vigadóban
2023. december 12. 19:00
Kiállítás nyílt a Vigadóban Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján. A vándorkiállításon a két erdélyi polihisztor életének közös pontjai mellett korábban ki nem állított magángyűjteményi anyagok is láthatók.
Városvezetőink emlékezete – Szobrok, domborművek, keresztek a Fiumei úti sírkertben II. rész
2023. december 12. 13:30
A modern kori magyar főváros születése, Buda, Pest és Óbuda egyesítése 150 éve ad kiváló alkalmat a számvetésre, a döntéshozatalnak és máig tartó hatásának bemutatására, a döntéshozók életművének feldolgozására. Egy előző írásban a városvezetők első generációjának tagjai kapcsán arra kerestük a választ, hogyan ápolták elődeink fővárosunk első polgármestereinek emlékezetét. A folytatásban az utódok közül három további elöljáró sírját kerestük fel.
Szobrok a magasban – Újjászületnek a Honvéd Főparancsnokság díszei
2023. december 10. 9:30
A Dísz téri épület napról napra nyeri vissza régi külsejét, hamarosan visszakapja az eredetivel megegyező díszeit is. De mit ábrázoltak és milyen jelentést hordoztak a Honvéd Főparancsnokság palotájának szobrai? Cikkünkben ennek jártunk utána.
Százéves a városmajori Kistemplom
2023. december 4. 11:00
Bőkezű adakozásból épült fel a Városmajor első temploma, a Jézus szíve kistemplom. Árkay Aladár mind a tervezést, mind az építés levezetését ingyen vállalta, és egy igen impozáns, népies elemekkel, erdélyi, kalotaszegi motívumokkal ellátott templomot tervezett. Az egyre nagyobb számú közösség tíz év alatt kinőtte a kápolnát, mely aztán kultúrházként működött. A nemrégiben felújított Jézus szíve kistemplom idén százéves, a kerek évforduló kapcsán elevenítsük fel történetét!
József nádor Szépítő Bizottsága: 215 éve kezdődött a tudatos városfejlesztés
2023. december 2. 11:30
Pest város szépítésére 1808-ban új bizottság alakult József nádor vezetésével és minden érintett szerv részvételével. A testület arra törekedett, hogy a fejlődésnek indult városban összehangolja a fejlesztéseket, az új házak egységes stílusban épüljenek, harmonizáljanak egymással. A tudatos városfejlesztésnek ez a szerve fél évszázadig működött, és jelentős szerepe volt Budapest mai szerkezetének kialakulásában.
Ilyen az épületsors – Funkciót váltott alkotások a fővárosban
2023. december 1. 18:00
Az épületek olykor díszes homlokzataik ellenére emberi tevékenység helyszínei, létrejöttüket tehát valamilyen gyakorlati igény szülte. Fennállásuk ideje alatt ez persze megváltozhat, és eredeti funkciójuk olykor feledésbe is merül. Az alábbi összeállításunkban felidézzük, hogy néhány híres budapesti épület hogyan változott, milyen célokat is szolgált az elmúlt évszázadok során.
Egy sokoldalú építész – 75 éve hunyt el Kozma Lajos
2023. november 28. 9:00
Kevés olyan építészünk van, aki az architektúra mellett az iparművészetben és a grafikában is igazán jelentőset alkotott. Kozma Lajos közéjük tartozik: a XX. század első felének egyik legmeghatározóbb művésze volt. Halálának háromnegyed évszázados évfordulóján bemutatjuk, hogy fővárosunk mit köszönhet ennek a sokoldalú egyéniségnek.
Luxus a Belvárosban – Három házból áll, és négy utcára néz az ötcsillagos Dorothea Hotel
2023. november 27. 13:30
Három különböző korban és három különböző stílusban épült az a Vörösmarty tér szomszédságában álló három belvárosi ház, amelyet mostantól Dorothea Hotel néven ismerhetünk. A Dorottya utca – Vigadó utca – Apáczai Csere János utca – Wekerle Sándor utca által határolt területen fekvő háztömb átépítésével összesen 35 ezer négyzetméteres területen, műemléki környezetben és modern terekben alakították ki a felső kategóriás szállodai szobákat és lakosztályokat.
A Budavári Palota pusztulásai
2023. november 26. 10:30
A Budavári Palota középkorig visszanyúló történetét építések és bontások sora osztja fejezetekre. A nagy uralkodók, mint Mátyás, rendre igyekeztek a maguk képére formálni az épületegyüttest, míg az országrengető események elpusztították az előzőleg nagy gonddal felépített falakat. S noha minden újjáépítés együtt jár némi bontással, a Budavári Palota II. világháború utáni átépítése döbbenetes mértékű pusztítással járt együtt. Cikkünkben bemutatjuk, hányszor épült újjá romjaiból az egykori királyi rezidencia.
Egy szigorúan titkos előterjesztés: 60 éve született döntés a metróépítés folytatásáról
2023. november 23. 15:00
A már közel egy évtizede álló, illetve takaréklángon tartott metróépítés folytatásáról 60 évvel ezelőtt, 1963. november 14-én döntött az akkori kormány. Az ülésen a legfontosabb kérdés nem az volt, hogy van-e pénz a munkálatokra, vagy hogy szükség van-e a beruházásra, hanem az: hogyan számoljanak be erről a nagyközönségnek. A metróépítés folytatásáról szóló előterjesztés „szigorúan titkos” minősítést kapott.
Átgázolt rajtuk a történelem – Felismerhetetlenségig átalakított épületek a fővárosban
2023. november 22. 11:00
Budapest viharos, fordulatokkal teli történelmét az épületállománya is tökéletesen szemlélteti. Rengeteg szebbnél szebb homlokzat dőlt le a XX. század során, de az sem volt példátlan, hogy azokat jelentősen átalakították a megváltozott ízlés, funkció vagy a politikai rendszer igényeinek megfelelően. Az alábbiakban egy válogatást közlünk a szinte felismerhetetlenül megváltozott budapesti épületekről.
Százötven éve kezdődött a Salgótarjáni utcai zsidó temető története – Kétszer annyian nyugszanak itt, mint korábban hitték
2023. november 21. 12:30
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Józsefváros külső részén található. A sírkert területét 150 éve, 1873. október 31-én jelölték ki, majd 1874-ben nyitották meg. A budapesti zsidóság vagyonosabb tagjai itt emelték azokat a funerális emlékeket, amelyek művészi kvalitásunknál fogva nemcsak a hazai hebraisztika, hanem a magyar művészet- és művelődéstörténet kiemelkedő emlékei. Nemrég az is kiderült: 12 ezer ember helyett 24 ezret temettek el itt.
Egy nyomtalanul eltűnt magyaros remekmű – A Döbrentei tér szecessziós bérháza
2023. november 19. 11:00
Ahol ma az Erzsébet hídról Budára érkező autóforgalom kanyarog, egykoron pompás, többemeletes épületek sorakoztak. Közéjük tartozott a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett bérház is, melyet – bár egyik első közös munkájuk – az alkotópáros már magyaros szecessziós homlokzattal látott el. Városrendezési okokból sajnos már az 1940-es évek elején lebontották, de fotók és fényképek ma is tanúskodnak remekbe szabott vonalairól.
Városvezetőink emlékezete – Szobrok, domborművek, keresztek a Fiumei úti sírkertben
2023. november 17. 14:00
A modern kori magyar főváros születése, Buda, Pest és Óbuda egyesítése 150 éve ad kiváló alkalmat a számvetésre, a döntéshozatalnak és máig tartó hatásának bemutatására, a döntéshozók életművének feldolgozására és természetesen Budapest történetének folyamatos dokumentálására. A kerek évforduló kapcsán érdekes lehet áttekinteni azt is, hogy az utókor milyen módon hajtott fejet egykori városvezetői előtt, hogyan ápolták elődeink fővárosunk első polgármestereinek emlékezetét.
A budapesti műemlék-rekonstrukciókat is segíthetik az újjáéledő szépmíves mesterségek
2023. november 16. 11:00
Az utóbbi évek jelentős műemlék-rekonstrukciói – többek között a Királyi Lovarda, a Főőrség vagy a Szent István-terem – rávilágítottak arra, hogy számos kézműves mesterség is hiányszakmának minősül. Erre az igényre a Magyar Képzőművészeti Egyetem is reagált, idén szeptemberben új képzéseket indított, de a témára a művészettörténeti kutatás is évek óta kiemelt figyelmet fordít.
Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Turisztikai nevezetességnek szánták a 60 éve épült Blaha Lujza téri aluljárót
A Blaha Lujza tér aluljáróját a 60 évvel ezelőtti átadásakor a fejlődés és a modernizáció jelképének kívánták láttatni. A város második aluljárója volt hivatva eltüntetni a gyalogosokat az úttestről, hiszen akkor az volt a cél, hogy minél inkább autóbaráttá tegyék a várost.
Őseink Buda falai alatt – 340 éve sikerült visszafoglalni a magyar fővárost a törököktől
Idén szinte az egész ország Mohácsra emlékezik, hiszen ötszáz esztendő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett a mohácsi síkon. Most, néhány nappal később azonban, szeptember 2-án, már Buda 1686-os visszafoglalásának 340. évfordulóját ünnepelhetjük. Az egymástól százhatvan évre lévő két esemény szinte keretbe foglalja a magyar történelem egyik legvészterhesebb korszakát. Mohács a középkori Magyar Királyság széthullásának tragikus jelképévé vált, Buda visszavétele pedig annak a hosszú küzdelemnek a fordulópontja lett, amely a történelmi magyar területek oszmán uralom alóli felszabadításához vezetett.