Keresés az archívumban

A Citadella kertje és falai is megújulnak, 1500 négyzetméteres kiállítótér lesz az erődben Több liftet, egy medencét, 1500 négyzetméteres kiállítóteret és húszméteres zászlót is kap a mostani, átfogó rekonstrukció során az 1854-ben elkészült Citadella, amelynek falai és kertje is teljesen megújulnak. A munkákat a ZÁÉV és a Market Zrt. konzorciuma végezheti el 14,8 milliárd forint értékben.

Földcsuszamlás Budán: falak repedtek, villák süllyedtek a Várhegy oldalában Megmozdult a föld Budán 85 évvel ezelőtt, 1936 januárjában. Nem földrengés volt, hanem földcsuszamlás: a Várhegy nyugati oldala csúszott meg. Utak süllyedtek, házak repedtek meg, sokaknak kellett elhagyniuk otthonukat. A hegyoldal mozgása hónapokon át tartott, még őszre sem sikerült megállítani. A természeti katasztrófa miatt több házat el kellett bontani.

Így néz ki a megújuló Citadella madártávlatból Egy különleges drónfelvétel segítségével képzeletben végigrepülhetünk a hosszú évek óta elhanyagolt erődön és a lepusztult ágyútorony belsejébe is benézhetünk. A Gellért-hegy csúcsán található Citadella hamarosan megújul, 2022-re felújítják a külső falait és belső udvarát, ahol egy szép közparkot alakítanak ki. 2023-ra pedig elkészül A szabadság bástyája című kiállítás az ágyútoronyban, amely a magyarság szabadságküzdelmeit mutatja be.

Ivóvizet a Várba: 165 éve készült a Clark Ádám tervezte vízmű Egy település nem lehet meg víz nélkül. Budán már a középkorban működött egyfajta vízellátás. A várost a Sváb-hegyen lévő forrásokból és a Dunából is ellátták vízzel, amelyet egészen a XIX. század közepéig állati erővel hajtott szivattyúval juttattak fel a hegyre. Az első gépi szivattyúmű 165 éve létesült a fővárosban, az 1856-ban nyílt meg Budán, tervezője nem más, mint a Lánchíd építésvezetője, Clark Ádám.

Hat ház dőlt össze Budapesten a 65 évvel ezelőtti földrengésben A horvátországi földrengések százmillió forintnál is nagyobb kárt okoztak Magyarországon, a földmozgásokat Budapesten is lehetett érezni. A Kárpát-medence nem számít különösen földrengésveszélyesnek, de azért itt is előfordulhatnak kisebb-nagyobb rengések. Az egyik legnagyobb magyarországi földmozgás, amely halálos áldozatot is követelt, 65 évvel ezelőtt, 1956 januárjában volt Budapest határában.

Felújítják az egykori zugligeti villamos végállomásának épületét A Normafa Park Program keretében, a kormány által biztosított többletforrásból felújítják az egykori zugligeti villamos-végállomás műemlék épületét és környezetét, s mellette korcsolyapálya is épül.

Már a reformkorban alagutat szerettek volna építeni a Várhegy alá Már a Lánchíd építésénél is pontosan tudták az építők, hogy Budán a hídfő rossz helyre esik, oda eljutni kocsival elég nehézkes. Erre valami megoldás kellett, mert útban volt a Várhegy. Ezért 175 évvel ezelőtt társaságot alapítottak a hegy átfúrására.

A budai Vártól az Igazságügyi Palotáig – Számos fontos építkezés zajlik idén Budapesten Számtalan budapesti ház felépülését, illetve felújítását követhetjük nyomon 2021-ben is: a budai Várban elkezdődik a József főhercegi palota, a volt Honvéd Főparancsnokság és az egykori Külügyminisztérium épületének újjáépítése, rekonstruálják a Fehérvári rondellát. Folytatódik az Operaház, az Iparművészeti Múzeum, a Nyugati pályaudvar felújítása, az új Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza építkezései, a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának az építése, befejeződhet a Postapalota átépítése is. Összegyűjtöttük az idei esztendő legfontosabb építkezéseit, rekonstrukcióit.

Kincseket rejt itt a környezet! – A Jane Goodall-tanösvényen jártunk A világhírű természetvédő és kutató, Jane Goodall többször járt már Magyarországon. Kevesen tudják, hogy van egy róla elnevezett tanösvény Budapesten, amelyet legalább egyszer minden budapestinek látnia kellene. Ez a II. kerületben található, annak is a belvárostól távolabb eső részén, Pesthidegkúton. De mit is keresett Goodall errefelé?

Fekete Istvánról elnevezett tanösvény nyílt a Kis-Hárs-hegyen A népszerű magyar író, az „erdész-vadász” irodalom legismertebb művelője, Fekete István 120 éve született és 50 éve halt meg. A dupla évforduló alkalmából kialakították a közel 800 méter hosszú Fekete István tanösvényt, amely a II. kerületi Széher úttól a Hárs-hegyi-nyeregig vezet.

A monarchia emlékei: élet a régi Váci utcában A Váci utca Budapest nagybetűs sétálóutcája, amolyan kötelező látnivaló minden belföldi és külföldi látogatónak. Bár kétségtelen, hogy a Belváros minden bája összesűrítve megtalálható itt, mégis nehéz megérteni, miért szerepel a turisták ajánlatai között mint a főváros bevásárlóutcája.

Évszázadok budapesti Jézus-ábrázolásai A magyar fővárosban több tízezer különböző korú és eltérő művészi színvonalú Jézus-ábrázolás található. A műalkotások többsége a római katolikus egyház rendkívül gazdag egyházművészeti tevékenységéhez köthető. A reformáció felekezetei közül a Luther Márton munkássága révén létrejött evangélikusnál a templomi művészet gazdagabb, a reformátor az oltárnak a liturgikus térben történő használatát meghagyta, de az oltárképeken a hitújítás Krisztus-centrikussága kell érvényesüljön. A másik történelmi protestáns felekezet, a református a templomi térben tiltja mindenfajta emberábrázolás lehetőségét, de a fővárosi kálvinista emlékanyagot megvizsgálva egy különleges szoborcsoportot találunk, amelynek kiemelt alakja az Atyaistenre tekintő Krisztus.

Átadták a Szent Margit Gimnázium új tornacsarnokát Új tornacsarnokot kapott a budai gimnázium, az épület tetején egy kézilabdapályát is kialakítottak.

Megtalálták a Csillagda maradványait a Gellért-hegyen A hosszú évtizedekig elhanyagolt Citadella felújításának előkészítéseként régészeti feltárást végeztek az erődítmény környezetében, ennek során megtalálták az 1867-ben elbontott Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Csillagda falmaradványait, de az ásatások során egy első világháborús ágyútalp, kelta, római és török kori érmék és kerámiák is előkerültek a földből. Következő lépésként hamarosan megkezdődik a Citadella belső udvarának felújítása és a külső falak rekonstrukciója.

Új híd épül a XI. kerület szívében A XI. kerület közepén, a Tétényi út, Bartók Béla út, Karolina út kereszteződése fölött 71 éve ível át egy vasúti híd. A Déli körvasút fejlesztéshez kapcsolódóan most itt egy szélesebb és hosszabb vasúti felüljárót terveznek építeni, az alatta lévő területen pedig az ígéretek szerint egy új városi közteret alakítanak ki, fákkal, zöld felületekkel, hogy a gyalogosok, a biciklisták, a buszmegállókhoz, villamosmegállókhoz tartó utasok is kényelmesen át tudjanak itt haladni.

Kevesen ismerik a városligeti korcsolyacsarnok tervezőjét – Száz éve hunyt el Francsek Imre A városligeti korcsolyacsarnok, a Szent Gellért-szobor kolonnádja, a Budai Polgári Casino épületei mellett több bérházat is tervezett, és ha minden ötlete megvalósult volna, nemcsak a Kálvin teret és a Szabadság teret látnánk másmilyennek, de a Kossuth utcai Dreher-palota is odébb költözött volna néhány méterrel. Éppen száz éve hunyt el idősebb Francsek Imre.

Székelykapu a Sas-hegyen A nagy székely mesemondó, Benedek Elek unokája volt Benedek István XX. századi író, orvos, pszichiáter és közéleti személyiség, akinek alakja még él sokak emlékezetében. Könyveit máig olvassák, de ezeken kívül Budapest XII. kerületének egyik utcájában, ahol 1957-től egy villaépületben lakott, egy maga faragta székelykapu is emlékeztet rá és családjának székely származására. A ház külön érdekessége, hogy azt a XIX. század végén a híres könyvkötő, Gottermayer Nándor építtette.

Királyok kertje – A budai Vár legöregebb fái izgalmas történeteket őriznek A hajdani várkertek pompáját megidéző japánakácok, ízletes gyümölcsöt termő fügefák, a hazai selyemtermelés aranykorából megmaradt eperfák, gyönyörű tölgyek, hársak és platánok őrzik kérgük alatt a budai Várban átélt kalandos történetüket. Bár mesélni nem tudnak, mi most megtesszük helyettük.

Erzsébet királynénak köszönhetjük Budapest legszebb kilátóját Ma éppen 110 éve, hogy ünnepélyes keretek között felavatták a budai János-hegy csúcsát koronázó Erzsébet-kilátó épületét. A mészkőből épült lépcsőző, kerek, hófehér kilátó, azóta a budai hegyek páratlan és meghatározó eleme lett, miután a város nagy részéről látható. Az eredetileg csúcsíves kilátó mai képét végül Schulek Frigyesnek köszönhetjük. Az évforduló emlékére több érdekes képet és történetet gyűjtöttünk össze a kilátóról.

Felújítják a sétautakat a Sas-hegyen A Sas-hegyen a védett értékek és a látogatók érdekében végez fejlesztéseket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A cserje-visszaszorítás és facsemeték ültetése mellett készül a sétautak felújítása, padok, asztalok, ismeretterjesztő táblák és odúk, madáretetők kihelyezése.

Körpanorámás forgó éttermet és kilátót is terveztek a Széchenyi-hegyi tévétoronyba Budapest egyik legmagasabb pontján, a Széchenyi-hegy tetején 45 éve látható egy közel 200 méter magas antenna. Akik Budapestre érkeznek autóval az M1–M7 autópályák felől, elsőként ezt látják meg, és innen tudhatják, hogy már közel a főváros. Eredetileg nem csupán egy acéloszlopot, hanem étteremmel, kilátóval rendelkező vasbeton tévétornyot terveztek ide. Csak nem volt rá pénz.

Menyasszony, kaszkadőr és homokzsák is utazott a ma 50 éves Libegőn, Budapest legkülönösebb közlekedési eszközén A János-hegyi Libegő Budapest talán egyik legérdekesebb közlekedési eszköze, amely 1970. augusztus 19-e óta várja az utasokat egy kis libegésre. Számos érdekesség kapcsolódik hozzá. Kevesen tudják, hogy a Libegő első „utasai” homokzsákok voltak, de tartottak esküvőt is a magasban, és itt forgatták a Trapper farmer egyik reklámfilmjét, amelyben a kaszkadőr állva utazott a város felett. A fél évszázados ünnep alkalmából több érdekességet is összegyűjtöttünk a Libegőről.

Szent Imre herceg szobrát 90 éve avatták fel – Többször el akarták bontani, de végül maradt a körtéren az emlékmű Szent Imre herceg 1930-ban állított szobra túlélte az idők viharait, sem a II. világháború, sem az 1956-os forradalom harcai, de még a szocialista ideológia sem tudta elmozdítani a helyéről. Bár a lebontása többször felmerült, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ma is ott áll, ahol 90 évvel ezelőtt a Szent Imre halálának 900. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében felavatták.

Egykor strandolni is lehetett a Svábhegyen – Lélegzetelállító panoráma járt a magaslati fürdőzéshez Megépültekor „artisztikus és idegenforgalmi nézőpontból jelentékeny” alkotásként jellemezték az 1934. júliusi megnyitón a svábhegyi strandfürdőt. A fenti jelzőkre gyönyörű földrajzi elhelyezkedésével és ügyesen megoldott építészeti megvalósításával is rászolgált a 430 méter tengerszint feletti magasságban fekvő hajdani fürdőhely, amelyet legendás sportolónk és építészünk, Hajós Alfréd tervei alapján alakítottak ki.

A város legmagasabb pontján jártunk – 110 éve épült az Erzsébet-kilátó Sisi egyik kedvenc kirándulóhelyén, Budapest legmagasabb pontján építették fel a város egyik legkedveltebb kilátótornyát, az Erzsébet-kilátót. A Kluzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján készült épületet 110 éve adták át. Az évforduló alkalmából úgy döntöttünk, teszünk egy túrát a János-hegyre, és megmásszuk a kilátót.

Budapest elhanyagolt jelképe: bejártuk a jobb sorsra érdemes Gellért-hegyet Hiába a város egyik szimbóluma, szerelmespárok és turisták kedvenc sétálóhelye; hiába természetvédelmi terület a Gellért-hegy, évtizedek óta elhanyagolt állapotban van. Nemcsak ráncfelvarrásra, hanem teljes rekonstrukcióra lenne szüksége.

A Csodaszarvas és Az arany dinamikája című szobrok díszítik majd a felújított Postapalotát A Buda Palotában, ismertebb nevén az egykori Postapalotában kialakítandó Pénztörténeti Múzeum bejárata előtt állítják fel Az arany dinamikája című szobrot, és a Postapalota épületében helyezik el a Csodaszarvas című alkotást is. A Sándy Gyula tervezte épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült 1924-ben, felújítása évek óta tart, a külső rekonstrukciós munkálatok már jórészt befejeződtek.

Hogyan épült Budapest? – Villamosok és HÉV-ek is szállították az építőanyagot Budapest a XIX. században a sokszorosára növekedett. A korszakban miképp épülhetett fel a város? Hogyan szállították ide az élelmiszereket vagy az építőanyagokat?

150 éve született Cholnoky Jenő, az egyik legnagyobb magyar földrajztudós Nap mint nap elmegyünk épületek mellett, amelyek múltjáról semmit nem tudunk. Valószínűleg ilyen a Rákóczi út 29. – Gyulai Pál utca 1. – Stáhly utca 4. által határolt háztömb is, amelyet azért kerestük most fel, mert 100 évvel ezelőtt, 1920-ban költözött ide a híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, aki nem mellesleg ma éppen 150 éve született. Munkássága hatalmas, mégis leginkább Kína és a Balaton tanulmányozását kötik a nevéhez. Cikkünkben budapesti kötődéseit is bemutatjuk.

Hamarosan befejeződhet a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése A Gellért-hegyi sikló évek óta húzódó előkészítése a következő hetekben lezárulhat. A sikló bejárata a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból fog nyílni, a kocsik az Orom utcáig, az első száz méteres szakaszon a föld alatt fognak haladni, utána hídszerkezeten, a felszín felett mennek tovább a Citadelláig.

Egy kis Genova a Gellért-hegyen – Megmutatjuk az olasz város mintaként szolgáló eredeti épületét A Hegedüs-villát, vagy eredeti nevén a Schoch-villát valószínűleg minden budapesti ismeri, bár a nevét kevesen tudják. Az épület tömege a Szent Gellértet ábrázoló szobor és a vízesés fölött magasodik, így azonnal szembetűnik, ha Pestről Buda felé haladunk az Erzsébet-hídon. Középkorias formái a XX. század eleji magyar építészetre kevésbé jellemzők, a városi legenda szerint egy olasz épület másolata. Utánajártunk, vajon igaz-e a legenda.

Budapest újabb nevezetes fáival bővült a Főkert telefonra letölthető adatbázisa Budapest 100 nevezetes fája, ezek története, valamint 38 fővárosi helyi védettségű terület, természeti kincs leírása szerepel immár fotókkal illusztrálva a Főkert BP Fatár nevű adatbázisában. A telefonra letölthető alkalmazás az induláshoz képest nemrég újabb információkkal bővült, ezt mutatta be a Főkert pénteken, sajtótájékoztatón.

Siklóval Pestről a Gellért-hegyre A pesti belvárosból a XIX. század végén Budát elérni nem volt egyszerű. Akárcsak a Gellért-hegy tetejére felmászni. E két problémát oldotta volna meg Ruppenthal János valóban látványos elképzelése, amely egy hidat, és rajta siklót képzelt el.

Dürer Budapesten – Magyarországi gyökerei miatt neveztek el utcát Pesten a világhírű festőművészről Az Ajtósi Dürer sor a Városliget mellett futó forgalmas és ismert útvonal, de talán kevésbé köztudott az elnevezésének története. Albrecht Dürer világhírű bajor reneszánsz festő magyar gyökerekkel rendelkezett, édesapja Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe, ahol a későbbi neves művész megszületett. A magyar eredetet számontartották Nürnbergben is, így Dürer halálának 400. évfordulóján Budapesten járt szülővárosának küldöttsége. A bajoroktól egy különös szobrot kapott Budapest ajándékba, a magyar fővárosban pedig ekkor neveztek el utcát a világhírű festőművészről.

Sikló épül a Gellért-hegyen – Vizsgálják a libegős összeköttetést a Várhegyre Eldőlt, hogy megépül a Tabánból a Gellért-hegyre vezető sikló, de elképzelhető, hogy kötélpályás összeköttetést alakítanak ki a Várhegy és a Gellért-hegy között. A kormány úgy döntött, hogy meg kell vizsgálni ezt az utóbbi lehetőségét is.

Budapest, ahogyan még nem láthattuk – Templomtoronyban nyílt kilátó a Belvárosban Egyedülálló, modern, izgalmas turisztikai attrakcióval bővült Budapest látványosságainak sora azzal, hogy toronykilátókat alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. A tornyokból egészen új nézőpontból csodálhatjuk meg Budapest pazar látképét.

Szeptemberben kezdődik a leégett Ráday Kollégium újjáépítése – Mutatjuk a látványterveket Először a Ráday Kollégium, később a dunamelléki egyházkerületi székház és konferenciaközpont is megújul. A korszerű épületben tetőterasz, kápolna, könyvtár is helyet kap és új bejáratot is nyitnak. A régi épület Ráday utcai homlokzatát az 1911-es átalakításnak megfelelően alakítják ki.

Átadták a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút felújított hűvösvölgyi végállomását Az idén 72 éves kisvasút hűvösvölgyi állomása megújult, szebb és modernebb lett a fogadópark és az épület. Három hónapos üzemszünet után újraindult a forgalom a gyermekvasúton.

Clark Ádámtól Cseh Tamásig – Számtalan titkot őriz a 170 év után újjászülető Citadella A Gellért-hegy tetején trónoló erőd masszív tömbjét mindenki ismeri, aki vala ellátogatott Budapestre, vagy legalább képen látta már. Generációk tartották az elnyomás szimbólumának, többször is le akarták bontani, de máig velünk van. A katonaság kivonulását követően megnyugtató funkciót nem igazán sikerült találni neki: maradt az évtizedes kallódás. Ennek vethet véget a most elkezdődött munka.

Hosszú évtizedek pusztulása után felújítják a Citadellát – Múzeumot alakítanak ki az erődben Hamarosan megkezdődik a Citadella felújítása, a munkálatok várhatóan két évet vesznek igénybe. A világörökségi környezetben fekvő erődítmény a jövőben új funkciót kap: múzeumot alakítanak ki benne, amely a magyar szabadságküzdelmeket mutatja be. Körülötte Budapest egyik legszebb közparkját építik ki.

Gyászoló Budapest – Megállt a főváros közlekedése és a nemzet szívverése 100 évvel ezelőtt Aznap Budapesten nem nyitottak ki az üzletek, nem tartottak színielőadásokat, zárva maradtak a kávéházak, a vendéglők, a mulatók. A főváros iskoláiban a tanárok a Magyarországot ért igazságtalanságról meséltek a diákoknak, megindultan, könnyes szemmel. Az elszakított területről elüldözött emberek sokasága az Andrássy úton szervezett néma tüntetést a június 4-i trianoni békediktátum ellen. Minden pesti újság megrendülten tudósított Magyarország szétdarabolásáról, és pártállástól függetlenül, egységesen utasították el a párizsi döntést.

Hetvenéves a Ferihegyi repülőtér – 500 kubikos egyengette a talajt a Tudományos Akadémiától megszerzett telken A Mátyásföld és Budaörs után Ferihegyen építették meg Budapest harmadik légikikötőjét. A döntés, tervezés és építkezés ugyan már 1939-ben elkezdődött, de a II. világháború közbeszólt, az addig elkészült részek pedig jelentős károkat szenvedtek a bombázásokban. A háború után, 1947-től indult meg újra az építkezés, és az elkészült repülőteret 70 éve, 1950. május 7-én adták át ünnepélyes keretek között. Írásunkban e jeles évforduló kapcsán megemlékezünk a viszontagságos kezdetekről, az építkezésről, az átadásról és az elmúlt hetven év dinamikus fejlődéséről.

Elbontják és újra felépítik a budapesti Libegőt A Zugligeti Libegőt teljesen lecserélik, az új felvonó a mostani helyén épül, ugyanolyan egyköteles, körforgalmú kötélpálya lesz, mint a jelenlegi. Változás, hogy kétszemélyes helyett négyszemélyes függőszékeket tesznek rá, összesen 80 darabot. A két állomásépületet is elbontják, s újat építenek helyettük. A kirándulók várhatóan 2022-ben vehetik birtokba a népszerű közlekedési eszközt.

A megváltozott Duna-part – Pesten és Budán is az egykori folyómeder helyén sétálhatunk Buda és Pest Duna-partja sokat változott az elmúlt két évszázad alatt. Nem az ott álló épületekre gondolunk, hanem arra, hol is húzódott a folyópart. A Duna partvonalának mesterséges módosításával az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott, az 1870-es X. törvényről, a Közmunkatanácsról, a vasúti hídról vagy a téli kikötőről szóló írásainkban is megemlítettük. De miért volt szükség Budapest Duna-partjának megváltoztatására? Erről szól mostani cikkünk.

A Libegő fél évszázados múltja: kiállítás nyílt a Hegyvidéken, de a járvány miatt nem látogatható Mától a Libegő is bezárt a koronavírus-járvány miatt. Ez a különleges, drótkötélpályás hegyi felvonó, amely a turisták, kirándulók kedvence, idén augusztusban ünnepli 50. születésnapját. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás a múltjáról a BKV Zrt. jóvoltából a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben. Mivel a járvány miatt jelenleg az sem látogatható, itt mutatjuk be az alig több mint 1 kilométeres pályáján 262 méternyi emelkedőt áthidaló közlekedési eszközt, Budapest egyik látványosságát.

Gyönyörű fürdői vannak Budapestnek, a víz világnapján a legszebbeket mutatjuk be Budapest vízben gazdag város. A Duna mellett számos forrás található a főváros területén, amelyek között nagyon sok a gyógyvíz. Ez már évszázadok óta így van. A víz világnapján cikkünkben jártuk körbe a legszebb fürdőinket, ha már a járványügyi veszélyhelyzet miatt a valóságban ezt nem tehetjük meg.

A hajóhidat és az utakat is lezárták a kolerajárvány miatt Pest-Budán 1831-ben Döbbenetes, megrázó és mindenki életét megváltoztató döntések születnek a napokban. Karantén, lezárás, közlekedési korlátozások, olyan intézkedések, amelyeket a legtöbbünk csak könyvekből és filmekből ismer. Ma ez az életünk része, reméljük, csak átmenetileg. A hasonló intézkedések azonban nem új keletűek, nagyon régre nyúlnak vissza. Az 1831-es kolerajárvány idején a hajóhidat is lezárták Pest-Budán, ami miatt pánik tört a városban, a katonaságot is be kellett vetni.

A klasszicista Pest építésze volt – 225 éve született Kasselik Ferenc Kasselik Ferenc az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt a XIX. század eleji Pesten. Munkáival, amelyeknek száma meghaladta a négyszázat, jelentősen hozzájárult a klasszicista városkép kialakulásához. A magánépítkezések és bérházak mellett számos épületet tervezett építészként a főváros megrendelésére, építőmesterként pedig a munkálatok irányításában is részt vett. Legkiemelkedőbb alkotásai között van az egykori Nemzeti Zenede épülete a Semmelweis utcában, a Hild József által 1863-ban átépített és azóta lebontott régi pesti Városháza és kivitelezőként a maga idejében is kétes megítélésű Gellért-hegyi Citadella.